Esti Budapest, 1953. december (2. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-31 / 306. szám

Szilveszter napján Budapesten 300 művész, 50 nagyrendezvény, „pendi­ iroda“ Budapesten Szilveszter éj­szakáján számos nagyszabású, vidám műsort rendeznek. Az Országos Filharmónia 50 he­lyen tart központi rendezésben előadást, s ezenkívül a fővá­rosnak több mint 100 üzemébe küld művészeket. Belterülete­ken kívül az idén a budafoki Attila moziban, a pesterzsébeti Tátra moziban és a Wekerle­­telepi Élmunkás moziban is gazdag műsor várja a dolgo­zókat. Az Országos Filharmó­nia a Zeneakadémián központi eligazító irodát — „pendli irodát“ — állít fel, ahol nyilvántartják minden művész szereplését. Ha valamelyik esetleg „el­csúszna“ az idővel, akkor a központi iroda azonnal értesíti azt a helyet, ahol a legköze­lebb fellép, hogy ennek meg­felelően változtassanak a mű­soron. A különböző műsorok­ban 300 művész szerepel. A zavartalan fellépést 150 gépkocsi biztosítja. Hét buda­pesti moziban — a Május 1- ben, a József Attilában, a Pus­kinban, a Vörös Csillagban, az Alkotmányban, a Szabadság­ban — 5—6 szereplővel há­romnegyedórás kiegészítő mű­sort tartanak. A Filharmónia minden rendezvényén pontban 12 órakor éjféli köszöntőt szavalnak el, amelyet külön erre az alkalomra Gellért Oszkár, Kossuth-díjas költő írt. A Rákosi Mátyás Kultúrházban ma este 11 órai­­kezdettel a „Víg özvegy“ című operettet mutatják be az Operaház mű­vészei. Ma délelőtt telefonon be­széltünk a főváros egyik ked­venc nevettetőjével, Bilicsi Tivadarral — aki éppen a rá­dióból, a Csinn—bumm-cir­­kusz legközelebbi adásának felvételéről érkezett haza. — A Szilveszter éjszakáját fellépésekkel töltöm — mon­dotta.—Tizenöt helyen szerepe­lek, köztük a Sportcsarnok­ban, Bartók-teremben, Déry­né Színpadon, Puskin-mozi­­ban, a földművelésügyi mi­nisztériumban, a MÁVAG- ban... A közönségnek sze­rény, újévi ajándékom, egy kedves új szám, amelynek cí­me: „Gyermekbál“. Szerepe­lek, egyébként a rádió dél­utáni Csinnaburum-cirkuszá­­ban és a szilveszteri „Minden­ki fütyüli“ műsorában is. Négy lányom újévi ajándéka, hogy megvárhatják apukát, amíg a szereplésekből hazatér és így, együttesen nagy neve­tések között kezdjük el a bol­dog új esztendőt. Csákó, trombita, konfetti... Felkészült a kereskedelem o­kát és felkeresik velük a szó­­vidám Szilveszterre. Sok utcai lakozóhelyeket is. Még sokezer sátorban árusítják az apró BUÉK-feliratú léggömböt is ajándéktárgyakat egész éjjel, lehet majd kapni az utcai áru- Nem fogy ki a csákó, trombita,­síróhelyen. A sátrakat a Nem­sapka, konfetti, szerencsepénz,­zeti Színház előtt, a Móricz a hagyományos kéményseprő Zsigmond-körtéren, a Baross- és újévi szerencsemalac is kap- téren, a Marx-téren, a Novem­­ható. Mozgó árusok kis tálcák- bér 7-téren és a Kossuth La­ra rakják a szilveszteri játéko­­jos-utca elején állítják fel Újévi ajándékom ESTE KEZDŐDHET A TÁNC... — Te, ez lehetett az ókori pendliző... Díszítik estére a MOM-kultúrházat. Hol tölti a Szilvesztert?... — Halló, Duna Cipőgyár? Barta Lajos sztahanovista gépszabásszal szeretnénk be­szélni. — Szabadság, Barta elvtárs! Érdeklődünk: hol és hogyan tölti a Szilvesztert? — Sok tanakodás után — mert idén aztán igazán válo­gathatunk a jobbnál jobb pro­­grammokban — mégis úgy döntöttünk: odahaza, rákospa­lotai kis családi házunkban. Anyósom már készíti kedven­cemet, a disznótoros vacsorát, apósom pedig ma délután szál­lítja fel pincénkből a finom hazai bort. Feleségem délután süti ki a pogácsákat meg a sósszanglikat, remélem, bősé­gesen. De kell is, hogy így csi­nálja, mert jön az öcskös is hozzánk feleségestül, gyerekes­től. Hallgatjuk majd a rádió­műsort, de ha jókedvünk kere­kedik, még táncolunk is! Haj­naltájt pedig jön a jó finom malackocsonya.. . Ma délben kipróbálták a mentők az újonnan felszerelt hálózatot A Mar­có­ utcai mentőállo­máson egymásután gyúlnak ki a telefonközpont piros lám­pái, s perceken belül kifutnak a mentőkocsik elsősegélyt nyújtani. — Most már igazán elmondhatjuk: „mentő szív­vel“ látnak munkájukhoz dol­gozóink — mondta Sütő Mi­hály elvtárs ügyvezető igaz­gató. Ma délben egy órakor pe­dig* kipróbál* "'V fitrionor, felszerelt diszpécser-hálóza­tot. Ezzel megoldódott az a problémánk, hogy fontos köz­leményeink gyorsan eljussa­nak a külterületeken lévő mentőállomásokhoz. Szilvesz­ter­ estére megerősítettük mentőszolgálatunkat, hogy ha esetleg baj történnék — mint ahogy egész évben tettük — most is azonnal segítséget nyújthassunk. Az új esztendőre fehérbe öltözött Budapest A hétfői hó­esés úgy látszik csak ízelítő volt, mert a beállott enyhe idő kö­vetkeztében ha­marosan elol­vadt. A jelen­tések szerint azonban a déli megyékben kedden éjjel havazás indult meg, amely las­san átterjedt az ország többi ré­szére is. Szer­dán a késő esti órákban kezdő­dött meg Buda­pesten a hava­zás, amely egész éjjel tartott és ma reggelre már fehérbe öl­tözött a fővá­ros. Hamarosan előkerültek a sífelszerelések és ma délelőtt már sokan elsősorban a fiatalság, akiknek karácsonyi szünetjük van , keresték fel a budai hegyeket, hogy hódol­hassanak kedvenc sportjuk­nak. Biztosra vehető, hogy a kettős ünnepnapon, pénteken és szombaton „telt ház“ lesz a háborította hegyeken. A Meteorológiai Intézettől a havazással kapcsolatban az Megjött a hó, a gyermekek öröme. Irány a ródlipálya­ alábbi felvilágosítást kaptuk: — A budai hegyeken a hó­réteg 5 centiméter, amely most már sportolásra alkalmas. A Mátrában 8—10, a Mecsekben 20 centiméteres a hóréteg vas­tagsága. Mivel a hideg levegő került uralomra, a havazás rö­videsen megszűnik. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! BUD­APEST AZ MDP BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A FŐVÁROSI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM.­ÁRA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1953 DECEMBER 31. Olasz hadi­foglyok hazaszállítása a Szovjetunióból RÓMA, december 31. Kosztiljov, a Szovjetunió olaszországi nagykövete decem­ber 29-én közölte Pella olasz miniszterelnökkel, hogy a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének az amnesztiáról ho­zott törvényerejű rendelete ér­telmében, illetőleg a Szovjet­unió Legfelső Bírósága határo­zata alapján 27 olasz hadifog­lyot, akit annak idején bűncse­lekmények miatt elítéltek, most büntetésük kitöltése előtt sza­­badon bocsátanak és a Szovjet­unióból Olaszországba szállíta­nak. Ezenkívül egy olasz hadi­foglyot azért szállítanak haza, mert már kitöltötte büntetését. Kosztiljov nagykövet erről jegyzéket nyújtott át Pella olasz miniszterelnöknek. A jegyzék utal arra is, hogy szovjet területen már nincs több olasz hadifogoly, s hogy az említett 28 főnek a Szovjet­unióból történő hazautazásával az olasz hadifoglyok hazaszál­lítása a Szovjetunióból teljesen befejeződik. A Gehlen-féle kémszervezet 31 volt ügynöke kegyelmet kért a Német Demokratikus Köztársaság kormányától BERLIN, december 31. (MTI) Illetékes helyről jelentik, hogy a Gehlen volt náci tá­bornok vezetésével működő nyugatnémetországi kémszer­vezet 31 ügynöke, akit a Né­met Demokratikus Köztársa­ság államvédelmi szervei az elmúlt hetekben letartóztat­tak, karácsony előtt kegyelmi kérvényt nyújtott be a Német Demokratikus Köztársaság állambiztonsági államtitkár­ságához. A kémszervezet volt ügynökei — akik közül heten önként jelentkeztek a Német Demokratikus Köztársaság hatóságainál — kérvényeik­ben kijelentik, hogy teljes mértékben felismerték bűn­­cselekményeik súlyosságát és kemény szavakkal bélyegzik meg az amerikai imperialis­ták pénzén fenntartott Geh­len-féle kémszervezet haza­áruló, békeellenes tevékeny­ségét. A kémszervezet 31 volt ügy­nöke végül felkéri a Német Demokratikus Köztársaság kormányát, tegye a kegyelem gyakorlásával lehetővé, hogy becsületes és hasznos munká­val jóvátehessék nagy bűnü­ket. Boldog újesztendőt kívánunk! jpean­ az ó -énhez Kedves ó-esztendői Mindenekelőtt bocsánatot kérek a tegezésért, a kissé szokatlan hangért, de úgy gondolom, jogom van ehhez, hisz pontosan egy esztendeig együtt éltünk, s egyetlen percre sem váltunk el egy­mástól. Engedd meg, hogy barátomnak szólítsalak ked­ves 1953, gondolom, ez is indokolt, hisz együtt örül­tünk, azt se tagadjuk, hogy bosszankodtunk is némely­kor. Én most azért fordul­tam a levélírás módszeré­hez, mert bocsánatot akarok kérni tőled a karikaturisták, rajzölők, sz­lva­kttfi króni­kások és újévi cikkírók ne­vében azért a méltánytalan dologért, ami téged ért. Igaz, sokáig úgy hozta a világ, hogy a leköszönő évek fáradtak és öregek voltak, mert fáradtak és öregek voltak bennük az emberek, így volt ez sokáig. De té­ged szeretnélek megkímélni ettől a sértéstől, igaz, kissé késve, mert már láttalak a vicclapban az egyik rajzon, ha nem is megrokkant ag­gastyánként, de mint tisz­tes öregembert. Én a ki­tűnő karikaturista nevében is önkritikát gyakorolok: kedves 1953, hát nem vagy te öreg. Fiatal vagy, annyi szent, mert fiatalon és fris­sen fogsz élni emlékezetünk­ben. Lehetne mondani azt is, hogy öreg ember nem vén ember, de én inkább a fia­tal ó­évről beszélek. Nézz ide, van még néhány órád, amíg megkoccannak majd a pezsgőspoharak, hány ezer csók fog elcuppanni a hír­neves éjféli órán, amikor elköszönsz. De tegyük szí­vünkre kezünket. Vájjon ezekhez a fiatal és tüzes szilveszteri csókokhoz nem volt köze ennek a derék fia­talembernek, 1953 elvtárs­nak? Dehogynem. Hány csók indult el ebben az év­ben? Hány szívben lobbant fel ifjú szerelem? Hány öreg fiatalodott meg, mert könnyebb lett az élete? Frissebb volt a levegő, ájul­tabb volt a remény, még tán a hervadó ősz sem volt olyan borús, s mikor volt még ilyen vidám karácsony? Tegyük szívünkre a kezün­ket és valljuk meg: igaz, bosszankodtunk a 6-os vil­lamoson idén is, vitatkoz­tunk a Közért­ben idén is, fecsegtünk az értekezleten idén is, hiánycikkek voltak idén is, egyszóval volt bosz­­szúság, gond, efféle ebben az évben is. Mégis, alig hi­szem, hogy távozott még­­ valaha ilyen frissen ó­ év.­­ Én megmondom őszintén,­­ irtózom attól a gondolattól,­­ hogy Télapó-szakállt kép­­z­­eljek el az álladón, hogy " öreges hálósipkát lássak ősz üstöködön, hogy ormótlan papucsot véljek megpillan­tani rozzant lábadon, hogy úgy lássam, mintha resz­ketne a kezed, kedves, fia­­t­­al barátom. 1953. Tudod,­­ hogy képzellek el? Megmon­­­ dom. Éjfélkor, amikor meg-­­ csendül ezernyi pohár, ki-­­ hunynak a fények, amikor­­ úgy látlak majd téged, 1953- b­an ifjú n­év, am­i fiatal­­ szerelmest, aki kézfogóra­­ indul, s aki percek múlva­­ házasodni fog a jövővel. A­­ jövővel, mely talán még­­ frissebb, tüzesebb, fiatalabb,­­ mint te vagy. A jövővel, a­mely több csókot és szerel­­­­met, lakást és iskolát, bú­­j­tort, habverőt és diótörőt,­­ plüssmackót és rollert, cső-­­ kaládét és gyermekpapucsot­­ ad majd barátainak, mert a­­ barátai — mi, valamennyien­­ — küzdenek érte. Ezen az­­ éjféli órán, amikor búcsú-­­ zol, kedves barátom, te fia-­­ tál­ó-esztendő, ezt a kézfő- *­gót képzelem el, mert bár­­ te nyilván nem érted a sil-­­ labusz-nyelvet, mégis el-­­ mondom: eredményeidet át- t visszük a jövő esztendőre.­­ Most búcsúzom. Tudod , mit, nem is búcsúzom. Tíz esztendeje talán én is bú­csúztam az ó-évtől, mely vért és piszkot hozott a vi­lágra, s nem is köszöntöttem túlzott derűlátással az új­évet, mert az is a régi nyomdokaiba lépett. Aztán a következő évben már más volt az éjféli köszöntő, s megint más lett egy év után, s újra meg újra más lett, te mindig évszázadokat fia­talodtál, amíg egyedül én öregedtem, no meg bará­taink, a többi emberek, s most már elérkeztünk eh­hez a Szilveszterhez, ami­kor te megint fiatalabb vagy legalább egy esztendővel, s nem eggyel öregebb. Koc­cintsunk, szorítsd meg sze­­relmetes márkádnak, az 1954-es új évnek kezét, gra­tulálunk, s reményünket, örömünket, szerelmünket és jövőnket köszöntjük az éj­féli köszöntő idején. Ezt kiáltják a csókok, ezt meg­annyi kézszorítás, fiatalok vágyó pillantásai, aranyla­kodalmasok nyugodt, szelíd mosolya, gyermekek ne­vetése, szervusz, jóéjszakát, köszöntsük az újévet! Demeter Imre

Next