Esti Budapest, 1954. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-19 / 169. szám
4 Hogyan készül a rajzfilm? A magyar rajzfilmgyártás 1950-ben kezdődött. Alkotó művészeink szerény keretek között végzik ugyan, a fáradságos, lelkiismeretes, művészi és műszaki apró munkájukat, mégis már három magyar rajzfilm bizonyítja hazánkban és külföldön egyaránt, hogy ebben a műfajban is kiérdemeltük azt a megbecsülést, amelyre oly sok más téren jogosan vagyunk büszkék. Erről tanúskodik a londoni díszoklevél, majd később a párizsi gyermekek zsűrijének kitüntető véleménye az „Erdei sportverseny“ című filmünkről. Vegyük hát sorjába, hogyan is készül a rajzfilm? A folyamat ugyanis sokkalta bonyolultabb és hosszadalmasabb, mint hinnék. Elsősorban az író elkészíti a tartalmi vázlatot. Ez nem hosszú, néha másfél oldalt sem igényel. Ennek alapján ha a témát elfogadják, mélyremenő művészi, irodalmi és ideológiai megbeszélések után, sor kerül az irodalmi forgatókönyv elkészítésére. Most következik a tulajdonképpeni forgatókönyv, amely oly sok titokzatos jellel, ábrával, a jeleneteket, sőt az egyes legkisebb mozdulatokat és a háttereket a legaprólékosabban meghatározó szöveggel van tele, hogy már méltán megérdemli a „könyv“ elnevezést. A rendező a tervezőkkel megbeszéli a jeleneteket, a figurákat, a mozdulatokat, a háttereket. A grafikusművészek munkához látnak. Sebesen szántja ceruzájuk a különleges, áttetsző papírt. Most már csak a felvételek vannak hátra? Távolról sem. Ha a számok, mint mondani szokás, beszélnek, hát szólaltassuk meg őket: egy perc alatt 27,8 méter filmszalagot perget a vetítőgép. Ez öszesen 1440 kockát jelent, de persze csak a felvevőgép számára. A rajzolóknak ehhez 2200 áttetsző papírt kell teleróniok. Igen ám, de nem egyszer, hanem háromszor, tehát valójában az egyperces látvány mögött legalább 6600 kis műremek szerénykedik. Ugye, ezentúl nagyobb tisztelettel olvassuk a film elején a készítők neveit? Egy háromszázméteres film elkészítéséhez mintegy ötven ember legalább tízhavi kemény munkája szükséges. Végigsétálunk a műtermeken. Megnézzük a tervező-rendezők, a háttereket tervező festők rajztábláit, a mozdulatfázisokat rajzoló grafikusművészek bizony nem irigylésreméltó, szinte pepecselésnek tetsző, de rendkívül felelősségteljes munkáját. Halomba gyűlnek, már magasra tornyosulnak az áttetsző papírlapok. Meglátogatjuk az operatőrt is trükkasztalnál és a próbavetítőgép mellett. Elárulja, hogy a 300 méteres filmhez nem 300 méter negatív kell, mert minden folyamatról három próbafelvételt készítenek, nem beszélve a háttér próbafelvételeiről és a hangszalagról. Ugyanis mindennek pontosan összehangoltnak kell lennie és a kockáknak hajszálnyira egyezniök kell a kopirozásnál a számozás szerint, hogy tökéletes kép- és hanghatást érjünk el. Fáradságos és eredményt csak hosszú idő után mutató munka a rajzfilmkészítés. A rajzfilm dolgozói mégis szinte szenvedélyes szeretettel harcolnak nap mint nap, szívósan, hogy újabb és jobb alkotásokkal örvendeztessék meg a mozilátogatókat. Baternay Béla Július 29-én mutatják be filmszínházaink a „Puccini“ című színes olasz filmet, mely Giacomo Puccini, a világhírű zeneszerző életét mutatja be. Képünkön a film egyik jelenete. i—^ Kirándulás a régi Pest műemlékeihez A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat „Budapesti séták” előadássorozatában a régi Pest műemlékeihez rándultak ki vasárnap délelőtt az érdeklődők. A műemlékeket Kaba Melinda muzeológus ismertette. Először a Földalatti Múzeumot tekintették meg a kirándulók, amelynek anyaga Pest római emlékeit szemlélteti. Ellátogattak ezután a belvárosi templomba, a volt Károlyi-palotába, a középkori városfal nyomán bejárták Pest ősi városrészének területét, majd megtekintették a Vármegyeháza műemlékeit. (MTI). Károlyi-kert: Állami Hangversenyzenekar „A”-bérlet, 4. est. (8). — Kodály Kultúrotthon (Nagymező u. 11., nyitott tető): Wagner: Tristan és Zsolda (mikrohanglemez-előadás, fél 7). — Fővárosi Nagycirkusz: A Lengyel Állami Cirkusz vendégjátéka (4, 8). — Fáklya Nagycirkusz előadása az Élmunkás-téren (8). 1954 VII. 19 — 21. SZIBÉRIAI RAPSZÓDIA: (Színes szovjet film.) DÓZSA (Róbert Károly-krt. 59.) fél 5. háromn. 7, 9. VESZÉLYES FUVAR: (Német film.) MŰVÉSZ (Lenin-krt. 88.) prof. 4. negyed 7, 9. UGOCSA (Ugocsa u. 10.) fél 5. háromn. 7, 9. HALHATATLAN MELÓDIÁK: (Olasz film.) VÖRÖS CSILLAG (Lenin-krt 45.) fél 5, háromnegyed 7, 9, MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) prol. 4. negyed 7, fél 9, SZABADSÁG (Bartók Béla út 64.)10, 12, 2, 4, negyed 7, fél 9, SZIGET (Margitsziget) prol. 9. hétfő szünnap, RÓZSAVÖLGYI KERTMOZI (Rózsavör- Vas- és Fémhulladék Ipari ,V. segédmunkásokat keres vasrakodásra. Dolgozóinknak munkaruhát, bakancsot, esőkabátot és egyéb felszerelést, valamint kedvezményes áron ebédet biztosítunk. A vidéki dolgozók részére munkásszálló biztosítva Diákok is jelentkezhetnek. Cím: Budapest, VII. Madách Imre út 7. sz. CORVIN ÁRUHÁZ ÉTTERMÉBEN: „LÁTOGATÁS LUXEMBURG GRÓFJÁNÁL" Zenés, táncos játék Fellépnek: Nemes Rózsa Gozmány György Kollár Lívia Csonka Endre Lendvai Lajos Konferál: Kapornay József Zongoránál: Angyal Ernő Közreműködik: Corvin női zenekar &BUDIMST HÉTFŐ, 1954 JÚLIUS 11. Istáca jedne Ti ötvenöt éve született . Móra Ferenc, a lírai novella és regény kiváló mestere. Karcolatai, újságcikkei és életképei közkedvelt olvasmányok voltak, írásaiban hiteles képet rajzolt az életről és korának jellegzetes alakjairól. Regényeiben megdöbbentő erővel tudósítja korát és az utókort mindarról, amit az akkori hivatalos politika kiszabott a magyar népre. Nem jutott el a szocializmusig, de becsületes, a néppel együttérző, élő író volt és korlátai ellenére sokszor maró gúnnyal rajzolta meg a Horthy-éra figuráit, a többi között igen jellegzetesen a turániaskodó-magyarkodó alakokat örökítette meg életteljesen. Gyönyörű magyarsággal írt; nyelvi tisztasága és kifejező ereje példát mutat a mai íróknak is. Hazaszeretetre, népszeretetre tanítanak karcolatai, elbeszélései, halk lírai, de olykor korholó, csípős hangon, írásainak őszinte melegsége, s tiszta pátosza kapja meg a mai olvasókat is. Móra Ferenc a szegények és az elnyomottak költője, maga is a szegénység mélyéről indult el, s lépett arra az útra, amelyen akkor csak néhány kiváló tehetségű parasztgyereknek sikerült továbbhaladnia. Erre a szívet-lelket gyötrő gyermekkorra emlékszik vissza „Szeptemberi emlék“ című elbeszélése. Kis karcolatai megannyi remekmű, amelyekben a parasztság szomorú életét, a szegedi tanyavilág zselléreinek sorsát és a napszámosok tengődését rajzolja meg. Elbeszéléseiből érezzük, hogy Móra sohasem szakadt el életének megrázkódtató élményeitől, sohasem felejtette el, hogy nejet magának mekkora nehézségekkel kellett megküzdenie. A felszabadulás óta több kötete jelent meg. De a magyar nép, amely szeretettel ápolja Móra Ferenc emlékét, várja más műveinek is újrakiadását. Rabelais: GARGANTUA ÉS PANTAGRUEL TVTincs is tán az egész világ-1 birodalomban olyan harsogóan vidám, sziporkázóan szellemes, olyan harciasan gúnyos szatíra, mint Rabelais Pantagruelje. Nincs — hisz ki is érhetné utól Rabelais-t, a szatirikus műfaj nemzőapját a nevettetésben, melyik írónak sikerült az ő korában a butaságot, a szellemi sötétséget úgy szégyenfához szegezni, hogy évszázadokig nevetséges legyen, ki tett annyit a teljes lelkű emberért, mint Rabelais. De ha mégis találnánk e műhöz foghatót, az egészen bizonyosan ugyancsak Rabelaisnak Gargantua című írása lenne. A négyszáz évvel ezelőtt elhunyt halhatatlan humanistának e két klasszikus alkotásából nemrég nyújtott át egy csokorra való szöveggyűjteményt a Szépirodalmi Könyvkiadó, Benedek Marcell igényes fordításában. Francois Rabelais 1494-ben született Franciaországban. Fiatalon szerzetes lett, ahol alkalma nyílt megismerni és meggyűlölni a bigottságot, a papi hazugság felettébb kifinomult módszereit, a szerzetesrendek elvetélt szellemi életét. Hamarosan ki is lépett rendjéből, mert szabadon akart érteni, látni. Hatalmas tudásvágya, kora egyik legszélesebb műveltségű humanistájává tette: orvosi gyakorlatot folytatott, de foglalkozott botanikával, filozófus volt, költő, régész és történész egyszemélyiben. Élete derekán fogott hozzá Gargantua és Pantagruel történetének, e kora irodalmában egyedülállóan bátor, népi ihletettségű alkotásának megírásához. Munkája különleges értékét elsősorban a népies hangvétel jelenti, de az is, hogy a társadalmi visszásságok felett mondott kritikája népi, plebejus kritika. A való igaz, hogy a re-R naissance írói közül talán egy sem tudott olyan gyilkosan éles tükröt tartani kora fonákságai elé, mint Rabelais. Bizony elsápadhattak, ha e tükörbe tekintettek a XVI-ik század Franciaországának szenteskedő papjai, világi erőszakosai, tudatlan, kiherélt szellemű teológusai. Mert ez a tükör nem csalt: a felszabadult értelem fényében mutatta meg a feudális anarchia minden szennyét, a lovagi handabandázást, az erkölcstelen hódító háborúikat, az egyház diktálta tudomány sárbafúlottságát, a társadalom által eltorzított ember ezer apró hitványságát Mindezt azonban nem mondhatta el nyíltan, közvetlenül, mert a vérbő frank grófok, s az ég felé tekintő ájtatos papok haragos emberek voltak és dicséretes hitbuzgóságukban máglyalángon szokták „megüdvözíteni“ a hozzá hasonló szentségtörő eretnekeket. Történetet kellett tehát keresnie, meséset, csodálatosat, távoli országokról szólót, óriásokról kellett írnia, akik a Notre Dame székesegyház harangját minden különösebb emóció nélkül lovuk nyakába akasztják csengőnek; olyan történetet kellett találnia, amely elég fantasztikus ahhoz, hogy elbírja a valóságot, e hitvány, hazug társadalomról szóló kritikát. Talált is ilyent, Gargantua és Pantagruel históriáját, melyet korában vásárokon, ponyván árultak. Ez a mondanivalójában egészséges, de gyarló stílusú népkönyv volt kiindulópontja Rabelais munkájának. De csak kiindulópontja, mert a história e két nagy erő, nagyindulatú, hatalmas tetteket mívelő óriása Rabelais művészetében a renaissance életérzés megtestesítőjévé vált. Óriásvoltuk is új, szimbolikus értelmet kapott: a haladásért küzdő, az új korba lépő győzelmes ember tulajdonságainak, a jóságnak, a bölcseségnek, a bátorságnak monumentálissá fokozott jelképe lett. Maga a mű pedig a fantázia, a realizmus, a mese, bölcseség, a népiesen naív jókedv és a haladást büszkén felmérő humanista tudós kacagásának könyve. Rabelais nemcsak mulattatott, hanem tanított is. A testben tökéletes, műveltségben sokoldalú embert állította példaképnek ,kortársai elé. Szinte minden sorában hirdette, hogy az élet teljes és nagy, hogy a jóság a békeszeretet, a tudás szomjúzása és az élet vidám élvezése többet ér, mint a papok hirdette túlvilág. Gargantua és Pantagruel története, mert a valóságot gazdagon, a nép sugallta bizakodás fényében mutatta meg, nagy hatást tett a francia és más európai népek irodalmára. A magyar olvasóknak is valószínűleg kedves olvasmánya lesz, mert ma is hatékony fegyver a béke, a szabadság és a szellemi haladás ellenségei ellen vívott harcban. Tienedek Marcell munkája valóban igényes és mértéktartóan művészi. Azonban nem értünk egyet és fordítói naturalizmusnak tartjuk azt, hogy a régi magyar nyelv szóhasználata és helyesírása szerint végezte a fordítást, nyilván azzal a szándékkal, hogy megközelítse azt a hatást, amit Rabelais a mai francia olvasóra tesz. Rabelais-t olvasni a mai francia anyanyelven azonban — úgy véljük — más, min magyarul, a négyszáz év előtti magyar nyelven. Ez a helytelen archaizálás megnehezíti a mai olvasó számára a mű megértését, élvezését. Devecseri László SZÍNHÁZAKGAtca/ MŰSORA gyötör! prol. 9. szerda szünnap SZICÍLIAI VÉRBOSSZÚ: (Olasz film.) FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3.) fél 4. háromn. 6,8. APA LETT A FIAM: (Francia filmvíg.játék.) SZIKRA (Lenin-krt. 120.) 4. hétre prol. fél 10, fél 12, háromn. 2, 4, negyed 7, fél 9. MUNKÁS (Kápolna-u. 3/b.) prol. negyed 6. fél 8. SCHUBERT: (Színes, zenés osztrák film.) CORVIN (Kisfaludy-köz) háromn. 4. 6. fél 9. DUNA (Fürst Sándor-u. 7.) 3. hétre prol. fél 5, háromn. 7. 9. KEGYETLEN TENGER: (Angol film.) VÖRÖSMARTY (Üllői-út 4.) 3. hétre prol. fél 4, háromn. 6. 8. 11. Magyar híradó, 2. Különkiadás a labdarúgóvilágbajnokságról: Magyarország—Brazília, prof. és Magyarország—Uruguay, 3. Csodálatos sugár, 4. A varjú és a róka: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folyt. Különkiadás a labdarúgóvilágbajnokságról: Magyarország — Uruguay: VÖRÖS CSILLAG, MÁJUS 1.. CORVIN, DUNA, MŰVÉSZ. VÖRÖSMARTY, SZABADSÁG, DÓZSA, FELSZABADULÁS, UGOCSA. RÓZSAVÖLGYI KERTMOZI. Távoli kikötő: (Színes szovjet film.) TINÓDI (Nagymező u. 8.) fél 4. háromn. 6. 8. HALADÁS (Bartók Béla út 128.) fél 4. háromn. 6. 8. Maclovia: (Mexikói film.) BÁSTYA (Lenin-krt. 8.) prol. 11, 1, 3, 5, 7, 9. Az ezred lánya: (Színes, zenés osztrák film.) ADY (Tanács-krt. 3.) fél 4, háromn. 6, 8. KOSSUTH (Váci-út 14.) prol. fél 5, háromn. 7, 9. SPORT (Thökölyút 56.) prol. 4, negyed 7, fél 9. ÓBUDA (Selmeci-út 14.) 4. negyed 7, fél 9. Az öt barát: (kísérőműsor: Dicsőséges Tanácsköztársaság): BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3. ) prol. 4, fél 7, 9. BEM (Mártírok útja 5/b.) fél 11, 1, fél 4, 6, fél 9. Szerelem engedély nélkül: (Csehszlovák filmvígjáték.) CSOKONAI (Népszínház u. 13.) prol. fél 4, háromn. 6, 8. Nézz a tükörbe: (Lengyel filmszatíra.) JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) fél 4, háromn. 6, 8. Felhők titánja: (Szovjet film.) MARX (Landler Jenő-u. 39.) fél 4, háromn. 6, negyed 9. Vidám vásár: (Táncos szovjet filmvígjáték). OTTHON (Beniczky-u. 35.) fél 4, háromn. 6, 8. Köznapi komédia: (Színes angol film.) (Kísérőműsor: Láthatatlan ellenségeink). VERSENY (Szt. László-tér 14.) fél 6. háromn. 8. BÁNYÁSZ (József krt. 63.) A-terem: fél 4, háromn. 6. 8. B-terem: 4. negyed 7. fél 9. A fekete ház: RÁKÓCZI (Rákócziút 68.) 11. negyed 2. fél 4, háromn. 6, 8. TÁTRA (Üllői-út 63.) 4, negyed 7, fél 9. Kávéház a főúton (kísérőműsor Este a kultúrházban) KULTUR (Kinizsi-u. 28.) kertmozi fél 4. háromn. 6, 8. VASVÁRI (Kerepesi-út 44.) háromn. 4, háromn. 6, 8. Szürke fény: PETŐFI (Pongrác u. 9. ) negyed 6, fél 8. Fiúk, lányok, kutyák: ZRÍNYI (Leninkrt. 26.) 4. hétre prof. 4. negyed 7. fél 9. Tilos a Játék: PENTELE (Leninkrt. 39.) 10. 12. 2, 4, 6. 8. VESZÉLYES FUVAR NÉMET FILM Bemutatja: Művész, Igocsa Tavasz a jégen: (kísérőműsor: Alkot a nép): ALKOTÁS (Alkotásu. 11.) 4. negyed 7. fél 9. IPOLY (Csáky u. 65.) 4. negyed 7. fél 9. Grant kapitány gyermekei: NAP (Népszínház-u. 31.) fél 4. háromn. 6. 8. A bűvös szék (kísérőműsor: A piramisok országában és Magyar táncképek): ÉVA (Erzsébet kir-né-út 36/b.) fél 4. háromn. 6. 8. Úri muri: PARTIZÁN (Üllői-út 101.) 4. negyed 7. fél 9. Ezüstszínű por: ÁRPÁD (Kerepesiút 146.) negyed 6. fél 8. Róma nyílt város: HAZAM (Váciút 150.) 4. negyed 7. fél 9. A vér titka: DIADAL (Krisztinakrt. 155.) 4. negyed 7. fél 9. Kellemetlenkedők: (kísérőműsor: Tél a Balatonon): HONVÉD (Rákóczi út 82.) fél 11. fél 1. fél 3. fél 5. fél 7. fél 9. Első vagy második: BÉKE (Mauthner Sándor u. 48.) 4, 6, 8. Visszatért szerelem: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) fél 4, háromn. 6, 8. Különös házasság: PARK (Városmajor) 20-án 9 óra. Déryné: SZABADSÁGHEGYI (Evetke u. 2.) 21-én 9 óra. FELVESZÜNK kovácsoló gyáregységünk részére kovácssegítőket, sajtoló gépmunkásokat, generátor- és kemencekezelőket (munkaidő 12 óra, utána 24 óra szabad a generátoroknál és kemencéknél) és segédmunkásokat anyagmozgatáshoz. A kovácsolt munkaruhát, sajtoló gépmunkások és segédmunkások fatalpú bakancsot kapnak. Védőételt, napi 1ét liter tejet, kekszet és kristályvizet adunk. Üzemi étkezdénk napi háromforintos térítésért ebédet biztosít. Jelentkezés: Ganz Vagon- és Gépgyár felvételi irodájában (Budapest, VIII. kerület, Villám utca 40) Megnyílt a ROYAL ÉTTEREM PÁLMÁKÉRT Vacsora, étel-ital különlegességek 5 órai tea, tánc Délután és este Zádor Zoltán és együttese játszik Béke Szálloda Vállalat Tanévzáró ünnepség a Budapesti Pártbizottság Marxizmus-leninizmus Esti Egyetemén Szombaton este bensőséges évzáró ünnepély keretében osztották ki a bizonyítványokat a Budapesti Pártbizottság Marxizmus-leninizmus Esti Egyetemén. Ez volt az egyetem életében az első olyan tanévzáró, amikor az egyetemet már befejezett hallgatók búcsúztak az iskolától. Mintegy száz olyan elvtárs végezte el most elsőként az egyetemet, aki 1952- ben kezdte el itt tanulmányait. Az ünnepi beszédet Takács Zsuzsanna elvtársnő az egyetem igazgatója mondotta. Az ünnepi beszéd után a hallgatók nevében Kocsis Ferenc elvtárs mondott köszönetet a pártnak, az egyetem vezetőségének, tanári karának. Ezután a Budapesti Párt-végrehajtó bizottság nevében Vékony Lajos elvtárs a legjobb eredményt elért, a két év során legjobban kitűnt hallgatókat díszoklevéllel jutalmazta. Az évzáró ünnepség után a fehér asztal mellett, vidáman szórakozva sokáig együttmaradtak még az egyetem hallgatói, tanárai. MEGNYÍLT folyó hó 19-én, hétfőn 12 órakor a Bizományi Áruház V. Mártírok útja 8-10 szám alatti ÚJONNAN ÁTALAKÍTOTT férfi és női ruházati boltja. Az üzlet bő választékkal áll a vásárlók rendelkezésére