Esti Budapest, 1954. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1954-11-01 / 258. szám
ROKONOK Móricz Zsigmond regénye filmen vákt arányos és plasztikus megformálására. Így aztán a szereplők nagyrészt kibontatlanokká és egysíkúakká váltak. Móricz démonikusan nagyvonalú polgármesteréből például joviális, ősz tisztviselő lett, afféle kis panamista, aki csak szerencséjének köszönheti, hogy ép bőrrel kerül ki a körülötte sodró eseményekből. De hasonlóan egysíkú a többi figura is, az egy Kopjáss kivételével. Az ő figurája, központi szerepe, lehetőséget nyújt a bővebb kidolgozásra és ezt nem is mulasztották el a film alkotói. A belső konfliktusok sorozata, amelyeket Móricz oly megrázó erővel ábrázol, azonkívül az a nepotikus háló, amely az akkori társadalom minden , életrevaló csíráját megfojtotta, jelentéktelenné vált. Halvány mását kapjuk így a „Rokonok“-nak, igaz, cselekményben hű mását. Kétségtelen, hogy filmen mindazt visszaadni, ami Móricz regényének sajátja, lehetetlen. De éppen azért nyúlhattak volna a film alkotói nagyobb bátorsággal a műhöz, hogy a leglényegesebb erősebben kidolgozva és jobban általánosítva kerüljön a mozilátogatók elé. Nem egy jelenete a filmnek, azt bizonyítja, hogy képesek erre (például a már említett kezdés vagy a parlamenti jelenet). A film szereplői a forgatókönyv előírta szerepek lehetőségeit jól felhasználják. Nem a színészek hibája, hogy a nyúlfarknyivá vagy a cselekmény szempontjából jelentéktelenné vált szerepekben nem valósíthatták meg azt a figurát, amely a mű ismerőinek szerű művész, mint Tolnay Klári, éppen a lehetőségek korlátai miatt, a filmben kevesebbet nyújthat, mint ugyanebben a szerepben a színpadon már nyújtott. Ungváry László, Kopjáss szerepében az egyetlen, aki kielégíti a nézőt. Rajnay Gábor polgármestere, Pécsi Sándor Kardics bácsija, Gázon Gyula és Gobbi Hilda a két rokon szerepében. Tímár József, mint dr. Martiny nem bonthatják ki képességeiket épp a felsorolt okok miatt. Indokolatlan viszont Temessy Hédi alakítása — szépen jár és mosolygós, semmi több. Máriássy Félix nem egy filmjével bebizonyította már, hogy egyike legjobb rendezőinknek. Ezúttal lenyűgözte a feladata nagysága, s ez talán megbéklyózta fantáziáját. Nagyobb igényekkel léphetünk fel ma már filmjeinkkel szemben, semhogy megelégednénk bármily nagy remekmű „szolid“ fotografálásával. Bátor jellemzés, a filmszerű eszközök helyes használata, a mű lényegének plasztikuskidomborítása érdekében, „saját stílus“ 'kialakítása — olyan követelmények, amelyeknek filmművészeink ma már meg tudnak felelni, s amelyet közönségünk joggal elvár. S különösen fontos mindez, a klaszszikusok filmrevitelénél. Mert a film megismerteti a művet azokkal is, akikhez az eredeti még nem jutott el. Máriássy Félix képes erre, ha nagyobb bátorsággal, szárnyalóbb fantáziával dolgozik (amely egyébként sajátja) és szembeszáll a lapos forgatókönyvek nyűgével. A „Rokonok“ olyan jelenetei, amelyek a forgatókönyvben kevesebb kötöttséget tartalmaztak és többet bíztak a rendezőre, ugyancsak ezt bizonyítják. Lenkei Lajos Amíg a „Rokonok“ című Mm feliratai peregnek, a világos betűk mögött Zsarátnok város utcáit látjuk, ahol a járókeelők „tiszteletteljes“ kalapemeléssel köszöntik egymást. S bár a film élőzenéje szól, szinte halljuk: „alázatos tiszteletem“, „alázatos szolgája“ és a többi hasonló köszöntést —, és ezzel egycsapásra Móricz Zsigmond művének hangulata ragad meg bennünket. A kezdet tehát jó, sőtkitűnő. Ott járunk egy esős reggelen, a két világháború közötti időben, egy magyarországi kisváros locspocsos utcáin. Zsarátnok város urai főügyészválasztásra készülnek. És már benne is vagyunk a móriczi mű sodró cselekményében. Szemünk előtt vonulnak el a regénytől és színpadról jól ismert figurák, ott bontakozik ki a vásznon, a szemünk előtt a „panamák országa“, Kopjáss István tragédiája , s mégis érdeklődésünk ellankad, s egyre növekszik valami hiányérzet. Hiányzik a Hímből a móriczi hősök és a móriczi jellemzőerő. Remekművet filmre vinni, nem könnyű feladat. S a siker — mint más filmnél is — elsősorban a forgatókönyv-író művészi bátorságától függ. Ezúttal is ezt kell megállapítanunk: a klasszikusaik iránti kegyelet, a filmreültetésnél nem zárja fel, hogy a filmszerű elemeket bátran használjuk, éppen a mű hű visszaadása érdekében. A „Rokonok“ esetében, a forgatókönyv-író Thurzó Gábor, de a rendező Máriássy Félix is túl „szolid“ eszközökkel dolgoztak és több energiát fordítottak a „kisvárosi hangulat“ megfestésére, mint a figur i tudatában él. Sőt olyan nagy Eltemették Nagy Lajos Kossuth-díjas írót A magyar prózairodalom kimagasló egyéniségét, Nagy Lajos Kossuth-díjas írót mély részvéttel kísérték vasárnap utolsó útjára. A magyar irodalmi élet felejthetetlen munkáját vasárnap délelőtt, az Írószövetség székházának nagytermében ravatalozták fel. A ravatalnál a magyar irodalmi élet kiváló képviselői — köztük számos Kossuth-díjas és József Attila-díjas író — gyászőrséget állva, kegyelettel adóztak elhunyt írótársuk emlékének. A tiszteletadás után, az elhunyt író koporsóját a Kerepesitemetőbe kísérték, ahol díszsírhelyre temették el. Horváth Márton elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja. Darvas József népművelési miniszter, Veres Péter, az írószövetség elnöke búcsúbeszédének elhangzása után a munkás gyászinduló _____________ ____ (7) hangjai mellett eresztették a koporsót a sírba, amelyet röviden Katona József Színházben elborítottak a koszorúk és virágok, a magyar dolgozók kegyeletének, szeretetének jelképei. Az 1923-as hamburgi események azéfeszültségű, drámai története! ERNST THÄLMANN 2. rész, Színes, magyarul beszélő német film Rendezte : KURT MAETZIG temmnsz HÉTFŐ, 1954 NOVEMBER L KULTUR HÍREK MEGJELENIK LYKA KÁROLYNAK, a nagy magyar művészettörténésznek újabb könyve „Szobrászatunk a századfordulón“ címmel. Magyar és német nyelven jelenik meg Csányi Károly: „A magyar kerámia és porcelán története és jegyei“ című műve. A KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAP nagymértékű reprodukció sorozatában októberben Szinyei Merse Pál: „Szerelmespár“ és Munkácsy Mihály: „Virágcsendélet“, Deák- Ébner: „Baromfivásár“, Mednyánszki: „Mocsaras táj“ című művekről jelentek meg 50x 70 centiméteres méretben művészi reprodukciók. Operaház: Nincs előadás. — Az Operaház Erkel Színháza: ünnep Zeneországban (az okt. 24-i jegyek érvényesek, 8). — Nemzeti Színház: Bánk bán u. 3/b.) 3. hétre prof. negyed 6, fél 8. KÉT HEKTÁR FÖLD (kísérőműsor: Éltető Tiszavíz). FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3.) fél 4, háromn. 6, 8. BÁSTYA (Lenin-krt. 8.) 11. 1. 3, 5, 7, 9. HŰTLEN ASSZONYOK: DÓZSA (Róbert Károly-krt. 59.) fél 3. háromn. 7, 9. KALAND A VÖRÖS-TENGEREN: TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) fél 5, háromn. 7, 9. ÖRÖKSÉG A KETRECBEN (kísérőműsor: Az elektronok nyomában): MŰVÉSZ (Lenin-krt. 88.) 4. negyed 7, fél 9. UGOCSA (Ugocsa u. 10.) prol. 4. negyed 7, fél 9. KALÓZOK KINCSE. CORVIN (Kisfaludy-köz) prol. háromn. 4. 6, fél 9. KOSSUTH (Váci út 14.) fél 5, háromn. 7. 9. Budapest Varieté: Nincs elő- SZEPTEMBERI HŐSÖK RÁKOSI adás. — Állami Nincs előadás. Bábszínház, MÁTYAS KULTURHÁZ (József Attila-tér 4.) negyed 6, fél 8, szerda szünnap: 1. Magyar híradó, 2. Az erők forrása , 3. Atlétáink, 4. Öttusa világbajnokság, 5. A kiskakas gyémánt félkrajcárja: HÍRADÓ (Lenin-krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Luxustutajon: TANÁCS (Szt. István-krt. 10.) 10, 12, negyed 3, fél 5, háromn. 7. 9. ÉVA (Erzsébet kírné-út 36/b.) fél 4, háromn. 6, 8. Puccini: ADY (Tanács-krt. 3.) prol. fél 4, háromn 6, 8 BETHLEN (Bethlen Gábor-tér 3.) prol. 4, negyed 7, fél 9. ALKOTÁS (Alkotás-u. 11.) 10, 12, 2, 4, negyed 7, fél 9. PETŐFI (Pongrácu.9.) fél 6. háromn. 8. Életjel (kísérőműsor: 4. számú Magyar Sporthíradó): SPORT (Thököly út 56.) 4. negyed 7. fél 9. Anna a férje nyakán: HAZÁM (Váci-út 150.) 4. negyed 7. fél 9. Egy éj Velencében (kísérőműsor: Sportoló falu): BEM (Mártírok Pygmalion (7). — Madách Színház: Romeo és Julia (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: (Madách-tér): Nincs előadás. — A Magyar Néphadsereg Színháza: Teli Vilmos (7). — Déryné Színház, a Magyar Néphadsereg Színházának Kamaraszínháza (Váciút 63): Csalódások (7). — Petőfi Színház: A kőszívű ember fiai (4). — Jókai Színház: Kérők (4). — Fővárosi Operettszínház: Nincs előadás. — Blaha Lujza Színház: Nincs előadás. — Zeneakadémia: Fischer Annie zongoraestje (F-bérlet. 2. sz., 8). — Bartók-terem: Egyetemi és főiskolai (,,M"-bérlet 1. esz. 8). — Vidám Színpad: Nincs előadás. — Fővárosi Kis Színpad: Nincs előadás. — Kamara Varieté: Lepsénynél még megvolt (6. fél 9). ROKONOK (kísérőműsor: Vadak az árban): VÖRÖS CSILLAG (Lenin-krt. 45.) fél 5. háromn. 7, 9. DUNA (Fürst Sándor-u. 7.) fél 5. háromn. 7, 9. VÖRÖSMARTY (Üllői-út 4.) fél 10, fél 12, fél 2. fél 4. háromn. 6. 8. FEL A FEJJEL: SZIKRA (Leninkrt. 120.) 4. hétre prol. fél 10. fél 12. háromn. 2. 4, negyed 7. fél 9. URANIA (Rákóczi-tér 21.) 4. hétre prol. 4, negyed 7. fél 9. MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) 4. hétre prol. 4, negyed 7. fél 9. HÁROM TESTŐR: PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18.) 3. hétre prol. 9. 11. negyed 2. fél 4, háromn. 6, 8. SZABADSÁG (Bartók Béla út 128.) 3. hétre prol. háromn. 10. 12. negyed 3. fél 5, háromn. 7, 9. ZUGLÓI (Angolu. 26.) 3. hétre prol. fél 4, háromn. 6, 9, MUNKÁS (Kápolna-1954 november 1—3. VBHWWWWM MŰSORA útja 5/b.) fél 11. fél 1, fél 3, fél 5, fél 7. fél 9, GORKIJ (Akácfá ul. 4.) 4, negyed 7, fél 9, ELŐRE (Delej-u. 41.) fél 6, háromn. 8. Bűnösök: CSOKONAI (Népszínháza. 13.) 2, 4, 6. 8. HALADÁS (Bartók Béla-út 128.) fél 4, háromn. 6. 8. A mi utcánk csapata: ÓBUDA (Selmeci-út 14.) 4, negyed 7, fél 9, MARX (Landler Jenő-u. 39.) háromn. 4, 6, negyed 9. Törvényenkívüli lovag: JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) fél 4, háromn. 6. 8. Alvajáró: VERSENY (Pataki István-tér 14) fél 6, háromn. 8. Halhatatlan melódiák: BÁNYÁSZ (József-krt. 63.) 5. hétre prof. A-terem, 4, negyed 7. fél 9. RÁKÓCZI (Rákóczi út 68.) 11. 1. 3, 5, 7. 9. Arlberg express: BÁNYÁSZ (József-krt. 63.) 3. hétre prol. fiterem: fél 4, háromn. 6, 8. BÉKE (Mauthner Sándor-u. 48.) 4, 6. 8. Diszmagyar: HONVÉD (Rákóczi-út 82.) prol. fél 11 fél 1. fél 3. fél 5, fél 7, fél 9. A rágalom tüzében: PENTELE (Lenin-krt. 39.) prol. 10, 12. 2. 4, 6, 8. VASVÁRI (Kerepesi-út 44.) háromn. 4, háromn. 6, 8. Trubadúr: ZRÍNYI (Lenin-krt. 26.) 4. hétre prol. fél 11. fél 1, fél 3, fél 5. fél 7. fél 9 Szerelem engedély nélkül: IPOLY (Csáky-u. 65.) 4. negyed 7, fél 9. A kis Muck története: TÁTRA (Üllői-út 63.) 4. hétre prol. 4. negyed 7, fél 9. Tilos a játék: KULTUR (Kinizsi-U. 28.) prof. fél 4, háromn. 6, 8. Az ezred lánya: OTTHON (Beniczky-u. 35.) fél 4, háromnegyed 6, 8. Apa lett a fiam: DIADAL (Krisztina-krt. 155.) 4. negyed 7, fél 9, TINÓDI (Nagymező-u. 8.) fél 4, háromn. 6, 8. Rigoletto: ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) fél 4, háromn. 6, 8. Kegyetlen tenger: PARTIZÁN (Drlői-út 101.) 4, negyed 7, fél 9. A vér titka: NAPNépszínház-u. 31.) fél 4, háromn 6, 8. Kávéház a főúton (kísérőműsor: Este a kultúrházban): ÁRPÁD (Kerepesi-út 146.) negyed 6. fél 8. Szigligeti, Huszka, Kisfaludy, Halak a kamaraszínházak idei műsorán Két színigazgató nyilatkozata Az idei színházi évadban több budapesti színházunk kapott kamaraszínházat. Felkerestük a Fővárosi Operettszínház és a Magyar Néphadsereg Színházának igazgatóját, hogy beszéljenek kamaraszínházaik jelentőségéről és terveikről. A Fővárosi Operettszínház Kamaraszínháza a dohány utcai Blaha Lujza Színház első bemutatója Kálmán Imre: „Montmartrei ibolya“ című operettje volt. Legközelebb november 5-én mutatják be Szigligeti Ede: „Bajusz“ című komédiájából készült zenés vígjátékot. Verse- játéka volt, nyi Ida rendezésében „Párizsi vendég“ címmel. Írta Tabi László, zenéjét Vincze Ottó szerezte. Ezen kívül még további három bemutatóra készül ebben az évadban a Blaha Lujza Színház. Bemutatásra kerül Sós György „Pettyes“ című vígjátékának zenés változata, a „A kis vő“ című, mai témájú kínai zenés színdarab és Huszka Jenő „Bob herceg“ című operettje. — Kamaraszínházunk több színésznek nagyobb emberábrázolásra ad lehetőséget — mondotta Gáspár Margit elvtársnő, a Fővárosi Operettszínház igazgatója. — További munkánkhoz az szükséges, hogy erőskapcsolatot létesítsünk mai íróinkkal. Célunk az — folytatta — hogy zenés vígjátékokat mutassunk be Budapest dolgozóinak, s az itt bevidéki színházaknak is. Mert zenés vígjátékra országos viszonylatban nagy szükség van. Reméljük — fejezte be Gáspár Margit elvtársnő — hogy sikerül országos útra bocsátanunk a Blaha Lujza Színházban bemutatott operettjeinket. Ladányi Ferenc, Kossuthdíjas érdemes művész, a Magyar Néphadsereg Színházának igazgatója szintén nyilatkozott új kamaraszínházukról, a váciúti Déryné Színházról, amelynek első bemutatója Kisfaludy Károly „Csalódások“ című víg. Műsortervünket a környék lakóinak kívánsága szerint állítottuk össze — mondotta Ladányi Ferenc elvtárs. — Mulatságos, zenés színdarabok szerepelnek tervünkben. Ilyen például már első bemutatónk is, a „Csalódások“, amelynek főszereplője Bilicsi Tivadar. Ugyanebben az évadban mutatjuk be — folytatta Ladányi elvtárs — Heltai Jenő: „Néma levente“ és Hasek: „Svejk“ című mulatságos könyvéből készült vígjátékot. A célunk — mondotta — hogy kamaraszínházunk Angyalföld éskörnyékének kulturális központja legyen, várt darabokat átadhassuk a Bulla Elma és Bilicsi Tivadar a „Csalódások“ egyik jelenetében. Dupla — vagy semmi? Amíg a kéziratból jegyzet lesz, s az eljut a Közgazdaságtudományi Egyetem levelező hallgatóihoz, addig sok víz lefolyik az egyetem mellett hömpölygő Dunán. Az egyetemről aJegyzetsokszorosító Vállalathoz kerül a kézirat, a többi egyetem jegyzeteivel együtt. Ott — mi mást tennének vele? — sokszorosítják, összefűzik. Eddig minden simán megy — most kezdődik a bonyodalom. A Jegyzetsokszorosító Vállalat eladó fiókja csomagokba rakja, évfolyamok és szakok szerint. Nem kevesebb, mint 39 csomagféleséget kell összeállítania. „Milyen szervezetlenség, rendetlenség lehet a Közgazdasági Egyetemen — annyiféle a jelzés, hogy nem vagyunk képesek hiba nélkül elosztani a jegyzetet“ — zsörtölődnek a csomagolók. S a hiba nem is várat magára sokáig, elég gyakran becsúszik. A IV. éves iparszakos hallgatók közül körülbelül nyolcvanan duplán kaptak meg egy bizonyos jegyzetcsomót, s ezért ugyanennyi politikai gazdaságtanszakos hiába várta a neki is járó ugyanolyan jegyzetet. Most aztán vagy a maguk jószántából visszaviszik, akik „dupla porciót“ kaptak vagy náluk marad. Bizonyára törhették a fejüket azok is, akik a közgazdaságstatisztikai útmutatóval egybefűzve néhány oldalnyi bölcsészkari történelemjegyzetet is kaptak: „ugyan, mi szükségünk lehet erre?“ S gondoljuk, hogy azok a történészhallgatók sem foglalták éppen mindennapi imájukba a jegyzetsokszorosító Vállalatot, akiknek jegyzetéből hiányoztak ezek a lapok. A szerény, vékonyka külsejével egyáltalán nem feltűnő marxizmus-irodalom útmutatóról, s a számvitel mérlegelemzés útmutatóról hogyan gondolhatták volna, hogy anélkül a diákok nem tudják elkezdeni a tanulást? Ott hevertek a raktár mélyében ezek a fontos útmutatók, nem feledékenységből, hanem egyébként dicsérendő takarékossági szándékból nem küldték ki. „Majd, ha összegyűlik még néhány jegyzet, akkorkiküldjük“ — mondták. Az egyes hallgatók címére a Posta Központi Hírlapiroda juttatja el a jegyzeteket. Itt újabb hibalehetőség adódik: egy-két nevet kihagynak a névsorokból, esetleg nem veszik figyelembe a címváltozást, vagy egy-két hallgatót ők is megajándékoznak dupla jegyzettel. Summa summárum: A jegyzetelosztásnak ez a tömeges módszere nem válik be a Közgazdaságtudományi Egyetem esetében. Nem is szakszerű, nem is takarékos, mert a reklamálásra, az elkallódott jegyzetek felkutatására a hallgatóknak is, s az egyetem levelezési osztálya dolgozóinak is sok idejük rámegy. Sokkal célszerűbb lenne a budapesti levelező hallgatók számára a nappali tagozatéhoz hasonlóan, az egyetem közelében működő jegyzetelárusítóhelyen forgalomba hozni a jegyzeteket. A Jegyzetsokszorosító Vállalat elosztójára és a Posta Központi Hírlapirodára pedig csak a jóval kevesebb vidéki levelezőhallgató jegyzetgondja maradna. Mert amíg a jegyzetelosztás mostani módszere van érvényben, nem ok nélkül aggódunk, hogy a sok bába közt elvész a gyerek! Kis Erzsébet VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT műköszörűs részlege Bp. Vill., Rákóczi út 61. Vállal: kés, olló, borotvamindenféle vágó- és nyírószerszám köszörülést. M Ihorahelrik a város minden pontján levő Vas- és Edényboltokban.