Esti Budapest, 1956. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-11 / 9. szám

Tizennyolcféle új cikket ké­­szít ebben az évben a Hang­szer- és Mecha­nikai Játékgyár. A tervek szerint 4000 darab an­­golmechanikás zongorát, pianinót, új típusú gombos tangóharmonikát gyár­tanak. Ez utóbbi 300 forintos áron kerül az üzletekbe. Ezen­kívül zenélő fajátékokat is ké­szítenek. A Képző- és Iparművészeti Gimnázium növendékei Sha­kespeare Romeo és Julia című tragédiáját mutatják be január 16-án este a Néphadsereg Köz­ponti Tiszti Háza színházter­mében. Egy h­ét rendeletét A Magyar Közlöny 1956. ja­nuár 4-i, 1. száma közli az El­nöki Tanács 1956. évi 1. számú határozatát a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok szabály- (tanács-) rendeleteinek felülvizsgálásáról, az Elnöki Ta­nács 1956. évi 1. számú törvény­­erejű rendeletét a község- (vá­ros-) fejlesztési hozzájárulásról és a Minisztertanács 1001/1966. (I. 4.) számú határozatát a köz­ségi tűzoltótestületek alapszabály mintájáról és a belügyminiszter 1/1956. (I. 4.) B. M. számú ren­deletét az ipari célokat szolgáló robbantóanyagok gyártásának, forgalombah­ozatalának, tárolásá­nak, őrzésének és felhasználásá­nak engedélyezéséről, valamint ellenőrzéséről. A Magyar Közlöny január 7-i, 2. száma tartalmazza a Miniszter­tanács 1002/1956. (I. 7.) számú határozatát az érettségizett vagy középiskolában képesítő vizs­gát tett fiatalok műszaki ta­nulóképzéséről és különböző szakmákban történő elhelyezé­séről, az 1003/1956. (I. 7.) számú határozatot az ipari és mezőgazdasági technikumok egyes kérdéseiről, az 1004/1956. (1. 7.) számú határozatot az „Ybl Miklós-díj” alapításáról szóló 1069/1953. (XI. 6.) számú minisz­tertanácsi határozat módosításá­ról, az 1005/1956. (I. 7.) számú minisztertanácsi határozatot a vasúti személy-, útipoggyász- és expresszáru-fuvarozási szabályzat kiadásáról. A Magyar Közlöny január 11-i, 3. száma közli a belügyminisz­ter 2/1956. (I. 11.) B. M. számú rendeletét az állandóan külföldön lakó magyar állampolgárok ösz­­szeírásáról és állampolgársági jegyzékbe vételéről, valamint az 1/1956. (T. 11.) Bgy. M. számú begyűjtési miniszteri rendeletet a kukorica, burgonya, napraforgó és bor forgalmi korlátozásának megszüntetéséről. Százezer személyes stadion épül Lenyelo­rszágban A VIT tisz­teletére Varsó­ban­­ épített 70 000 szemé­lyes stadion után most új, hatalmas sta­diont építenek a lengyelorszá­gi Stalinogrod­­ban, Szilézia központjában. Ez lesz az or­szág legna­gyobb sport­­létesítménye: 100 000 nézőt fogad majd be. A tervek szerint számos sport­rendezvényt az idén már ebben a stadionban bonyolítanak le. Eddig több mint 570 000 köbméter földet mozgattak meg. . . . . (Mai Lengyelország) Televízió­k víz alatt Svájcban kísérleteket folytat­nak, amelyek célja, a víz alatti televízió megvalósítása. A kísér­leteket 120—150 méter mélység­ben végezték, egy újfajta PVC- ből készült huzal segítségével. (Új Szó) Lakbéremelés Olaszországban Olaszországban január 1- ével 20 százalékkal emelték a lakbéreket. (Berliner Zeitung) Hét és negyed millió súlyos bűncselekmény Az Egyesült Államokban tavaly 2 255 000 súlyos bűn­­cselekményt követtek el. (Neues Deutschland) Ú­j típusú motoros mozdony A harkovi közlekedési gép­gyár megkezdte az új típusú motoros mozdonyok sorozat­­gyártását. A képen: A „TE—3” motomsmozdony. Aszalás, gyapotszárítás — napenergiával A Kirgiz SZSZK Mi­nisztertanácsa határoza­tot hozott a napenergia hasznosítására a népgaz­daságban. 1956-ban Kir­giziában 30 napenergiá­val hajtott erőművet he­lyeznek üzembe, amely meleg vizet és ivóvizet szolgáltat a lakóházak­nak, hűtőtelepeket hajt, gyapotot szárít, gyümöl­csöt és zöldségféléket aszal stb. A Kirgiz SZSZK me­zőgazdasági kiállításán két üzemben lévő nap­energiával hajtott erő­művet mutattak be (ADN) 10 0OO forint különbség Majdhogy egymás mellett áll két ma­rógép az RM Szerszámgépgyár kisönt­­vény-megmunkáló üzemében. Az egyik Veszelka Istváné, a másik Bóna Györ­gyé. Veszelka is, Bóna is jó hírben álló szakmunkás. Előbbi a szakma kiváló dol­gozója, utóbbit inkább csak szorgalmáért dicsérik. Minden jó, rossz egyformán éri őket, még a munkaadagolójuk, a minő­ségi ellenőrük is ugyanaz. E kézzel fog­ható hasonlóság ellenére is, Veszelka István tavaly 9630 forinttal többet keresett, mint Bóna György. Nézzük csak meg közelebbről, hogy miért? Veszelka István gépén készülékben „csücsül” a munkadarab. A marófej szaporán hányja a forgácsot. Egyre-más­­ra készülnek el az alkatrészek, s vala­mennyi kifogástalan. Nem véletlen, hogy sikerülnek, hisz Veszelka befogó­­szerszámot használ. Maga készítette, s megmunkálás idejére ebben rögzíti az anyagot. A készülék kifogástalan, nem mozdulhat el a munkadarab, nem kell attól tartania, hogy pontatlan lesz. Enél­­kül nehezen boldogulna. Ha probléma van a munkával, Veszelka István nem nyugszik, míg meg nem oldja. A váltóvillának például volt befogó­készüléke, de milyen? Pontatlan, a mű­helyben azt mondták rá: ócskavas. Jobbra-balra elhúzódott benne a mun­kadarab. A legjobb akarattal sem lehe­tett pontosan dolgozni vele. Harminc­negyven váltóvilla közül kettő sem akadt egyforma. 20—25 százalék volt a megmunkálási selejt, noha unos-unta­­lan ellenőrizték a méretet. Senki sem utasította Veszelka Istvánt, hogy új ké­szüléket csináljon, ő mégis megtette. A műhelyben látott egy elrontott csúcs­állványt, s menten észbekapott... ez éppen megfelelne. Tett, amint gondolta, s alig fél óra múlva készen volt az új befogószerszám. Szó, ami szó, alig vala­mivel többet munkálnak meg vele, mint a régebbivel, de mióta ezt használják, nem volt selejt. Nagy előnye, hogy a vízszintes vagy a függőleges marógépen egyaránt hasz­nálható. A szerszámgépgyár több új géptípust készít az új esztendőben, tehát sokfajta alkatrész megmunkálása vár a kisönt­­vény-üzem marós­ csoportjára. De az öntvények jobbára csupaszon érkeznek, nincs hozzájuk készülék. — Sebaj, nem várunk másra — mond­ja Veszelka István. — Ha fontos, csi­nálok majd hozzá, könnyebben boldo­gulunk megmunkálásukkal. Segít a mű­hely vezetősége is. No, meg az újítót ju­talom illeti meg, s a pénz mindig ser­kenti az embert. Most is egy újításon dolgozom. A gépem nem új típusú, s ezért eddig kézi erővel, nehéz fizikai munkával haj­tottuk a kör asztalát. Én magáról a gép­ről szeretném meghajtani. Vincze Bálint üzemtechnikussal együtt dolgozzuk ki a megfelelő módszert... Egyenként nem is nagy értékűek újításaim, de a mun­kában sok hasznukat látom, amit fize­téskor megtapinthatok a borítékban. Veszelka István nem a véletlenre bíz­za munkájának sikerét. Szakkönyveket is forgat. Ebből következik: „Amihez nyúl, min­den sikerül neki.” Kapkodás helyett higgadtság jellemzi munkáját. Amikor november utolsó napjaiban Veszelka István hazavitte a „Szakma kiváló dolgozója” címmel járó egyhavi fizetését — a 2100 forintot — ugyan­csak megörvendezett a felesége. Nyom­ban meg is vették belőle a téli tüzelőt, s mindannyiuknak jutott szép fehérne­műre. Kell a jó kereset, igényes a csa­lád. Hetenkint kétszer mennek moziba, hegedülni tanul a nagyobbik lány, ba­lettet táncol a hétéves. — Ha a régi, megszokott módszerrel dolgoznék, s nem alkalmaznám a fej­lettebb technikát, nem telne ennyire — mondja Veszelka István. Szorgalmas ember Bóna György. Munka közben úgyszólván se hall, se lát. Régi, derék vasmunkás. De a munkához nem elégséges a szorgalom. Sok fejtö­rés is kell hozzá. E kettővel sokra lehet vinni. Bóna György csak szorgalmas. — Nehéz már az én fejem az okoskodásra — szokta mondani. Újítása nincs egyet­len egy sem. Sőt, ha szaktársai taná­csolnak neki valami hasznosat, elengedi a füle mellett a javaslatot. Szégyell ta­lán hallgatni a fiatalok szavára? Pedig az ilyesmi nem szégyen. Ha meg valaki addig viszi a merészségben, hogy fel­ajánlja neki használatra szerszámát, vagy újítását — tiltakozik —, mondván: anélkül is megcsinálom, ugyanolyan jól. Igaz — de lassabban, több bajlódással, s fizikai erővel. Előfordult, hogy a gép he­lyett is maga dolgozott. Egy ízben pél­dául egyszerű fedeleket kellett marnia. Munkatársai megdöbbenten látták, hogy gép helyett satuba fogta a fedelet, s nekigyűrkőzött kézireszelővel a munká­nak. — Bóna bácsi, a gép körasztalára fog­ja fel a fedelet, s a négy sarkát maró­val gömbölyítse le — adta a szomszéd a jótanácsot. Hiába. Akár a falra hányt borsó. Váltótársa már okosabb volt: hallgatott a jó szóra. Kihasználta gépe több irányú mozgási lehetőségét, s nyolc óra alatt háromszor annyit csinált, mint Bóna György. Ez a kézzelfogható példa sem használt. Bocsánat, de meg kell mondanunk: Bóna György hiába szorgalmas, ha egyszersmind maradt. Panaszkodik, hogy kemény az acél­­öntésű emelőkengyel. A motor bírná, de mivel gépén nincs hűtési lehetőség, emiatt csak kis fordulatszámmal, s elő­tolással dolgozhat. — Szólt már a mű ve­zetőjének? — kérdezzük. — Nem. Volt már eszembe, de... — így a válasz. Pedig ugyancsak nem kerülne sok fá­radságba. Egy kis hűtőfolyadékot tar­talmazó tartály a marófejre irányított csővel, s máris nagyobb fordulatszám­mal, s előtolással dolgozhatna... Na meg, ki látott olyan jó esztergályost, vagy bármilyen forgácsoló szakembert, aki nem ért szerszáma köszörüléséhez ? Igaz, Bóna György munkatársai szíve­sen megköszörülik szerszámát, de hát egyszer-kétszer megpróbálhatná ő ma­ga is. Végeredményben Bóna György kevesebb fizetésének a maradiság az oka. Két munkást, kétféle munkamódszert állítottunk szembe egymással. Örvende­tes dolog, hogy Veszelka Istvánnal együtt mind többen járnak a haladás, a fejlettebb technika útján, s mind ke­vesebben a maradiságén. Az életben mit jelent ez a kétfelé ágazó út? Veszelka István kétszeres normát teljesít, Bóna György nem sokkal tetézi meg a 100 százalékot. A gondolkodó, s a maradi egyévi fizetésében majd 10 000 forint a különbség, s e százalékok is forintokkal bizonyítják, hogy mennyire hasznos, ha az egyén munkájában új módszereket alkalmaz , s milyen kár, ha maradt. Németh Anna Távvezérlésre állítják át a lett villamosenergia-hálózatot A „Latvenergo“ távvezér­lésre állítja át villany­telepeit és alállomásait. A központi diszpécser-állomásról távve­zérléssel indítják és állítják meg az áramfejlesztő gépeket, ellenőrzik az egyes erőművek­re és vezetékekre eső megter­helést, a generátorok feszült­ségét stb. (TASZSZ) 10 0O0 gyermek fér el az új pekingi úttörőpalotá­ban A pekingi Csingsan parkban (XIII. századi császári kert a vá­ros közepén) új gyermekpalota nyílt meg a napokban. A 45 ezer négyzetméter összalapterületű palotában egyszerre 10 ezer gyer­mek fér el. A palotában számos műhelyt, laboratóriumot, rádióstúdiót ren­deztek be. A színházteremben naponta rendeznek filmvetítést. Sporttermek, zenetermek egészí­tik ki a berendezést, a parkban pedig kis állatkertet helyeztek el. fö­ Kína) „Ne avatkozzanak belügyeinkbe" Közgyűlésen foglalkoztunk Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter „karácsonyi üzeneteivel“, amelyeket a népi demokratikus országok lakosságához küldtek. Ezek az üzenetek (holmi „felszabadítás-féle“ el­csépelt nótáról szólanak, amelyről már azt hittük, hogy „Genf szelleme“ eltemette. Szeretnénk az amerikai államférfiak emlékezetébe­n idézni,­­hogy minket egyszer, 1945-ben, a hős szov­jet katonák valóban felszabadítottak, mégpedig a földes­­urak és a tőkések igája alól. Eszünkben sincs még egyszer ezt az igát a nyakunkba venni. Nekünk a népköztársasági államforma nagyon megfelel és azt nem óhajtjuk felcse­rélni — még az amerikai politikusok kedvéért sem. A magyar népi demokrácia él és virágzik. Ne avat­­kozzanak belügyeinkbe, ahogy mi sem avatkozunk az Egyesült Államok ügyeibe, noha nekünk sem tetszik a kapitalizmus; a magyar nép az amerikai néppel is barát­ságban, békében akar élni. Éppen ezért hazánk belügyeibe való beavatkozást ezután sem fogjuk tűrni. Tiltakozunk a genfi szellemet ilyen durván megsértő módszerek ellen. Séllei István, az Offset Nyomda dolgozója. Mi füstölög... Szigeti Gábor kézműipari bedolgozónak (XX. Marx Károly u. 83.) a VII. kerületi Kézműipari Vállalatnál téve­sen számolták el és fizették ki munkabérét. Kétszer rek­lamálta ezt levélben, de választ nem kapott. A VII. kerületi Kézműipari Vállalat igazgatója kérésünkre megvizsgálta a panaszt. Megállapította, hogy az üzemrész vezetője megkapta ugyan a rekla­máló levelet, de a kivizsgálást elmulasztotta. Ezért fe­gyelmi eljárás indul ellene. A levélíró kérelme jogos: 188 forinttal kevesebb munkabért kapott, amit pótló­lag elküldtek címére. * „70 éves vagyok, a feleségem 66, s emiatt nehezen tu­dunk a körülbelül 200 méterre levő utcai kútból vizet hordani. A Pesterzsébet, Katona József utca 5. szám alatti lakásunkban van ugyan vízvezeték, de a Vízművek még nem kötötte be a fővezetékbe" — írta novemberben Konta Gábor. A Fővárosi Vízművek igazgatója december köze­pén közölte velünk, hogy sokkal több bekötési kére­lem érkezett hozzájuk, mint a múlt években, s emiatt a munkák kissé elhúzódnak. Konta Gábor lakásába 1955 december végén, de legkésőbb 1956 tavaszán el­végzik a szükséges munkálatokat. — Konta Gábor újabb levelében örömmel közli, hogy már van víz a lakásban, a bekötés december 31-én megtörtént. A XX. kerületi Tátra­­moziban már többször meg­fájdult a fejem, de rajtam kívül mások is panasz­kod­nak emiatt. A moziban ugyanis rossz a fűtőberen­dezés. Az utolsó előadáson szinte már vágni lehet a füstöt. S ez nemcsak az idén, hanem a múlt télen is így volt. A nyáron nem volt szük­ség a fűtőberendezésre. Mi­ért nem hoztá­k hát rend­be? (Graffy Józsefné, XX. Munkácsy Mihály utca 14. sz. alatti lakos leveléből.) Mindig van kedves szava a vevőkhöz A Zichy Jenő utca 44. szám alatti Tejbolt vezetőjét, Moldo­­ványi Bélánét szeretik a kör­nyék lakosai. Ha a bolt tömve is van, nem ingerült, szótárából hiány­zanak a sértő, bántó megjegy­zések. Azt hiszem egy-két bolt­vezető átvehetné munkamód­szerét. (Vidor Lászlóné levelé­ből.) A Természettudományi Mú­­zeum Föld- és Ásványtára újabb értékkel gyarapodott. Argentínából megkapta egy Gyptodon nevű páncélos ősállat páncélmaradványait. A csak­nem 3 méter hosszú, tojásalakú csontpáncéllal borított dél­amerikai növényevő már a jégkorszak végén kipusztult. Az ősállatot a tudományos gyűjteménybe sorolták. (MTI) A nemrég megnyílt Török utcai Szabó Ervin Könyvtár máris nagy köz­kedveltségnek örvend a kör­nyék lakói köré­ben. A megnyi­tás napja — múlt év decem­ber 21. — óta az új könyvtár állandó olvasóinak száma már csaknem elérte az 500-at. A könyvtárban naponta átlag 200 kötet könyv cserél gazdát. EGY MONDATBAN Ebben az évben befejeződik Le­nin műveinek magyar kiadá­sa, Lenin műveinek 17. kötete most jelent meg a Szikra ki­adásában. A Luisingnál történt állítólagos határincidens kivizsgálására kiküldött magyar—osztrák ve­gyesbizottság január 3-án, Szentgotthárd­on befejezte tár­gyalásait. NAPIREND 1956. január 12. csütörtök, Er­nő napja. A Nap két 7.30, nyugszik 16.16 órakor. A Hold két 6.49, nyugszik 15.53 órakor. Tovább enyhül az idő, az ég még felhős marad, újabb esőre számíthatunk. Mérsékelt dél­nyugati szél lesz. Budapesten ma délben a hőmérséklet plusz 2 fok. ESTI BUDAPEST Az MDP Budapesti Pártbizottságának és Budapest Főváros Tanácsának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Kiadja a Budapesti Lapkiadó Vállalat Budapest, VIII Blaha Lujza tér 3. Szerkesztőség és kiadóhivatal Buda­pest, VIII. Blaha Lujza tér 3. Tel.: 343—104 343—105 343—107, 343—108. Terjeszti: a Budapesti Főposta Hír­­lapterjesztő Üzeme Budapest , Váci utca 34. Telefon: 388—187. SZIKRA Lapnyomda. Levelekben olvastuk A tatarozások, a lakás­­építkezések után a törme­léket nagy előszeretettel fe­lejtik a járdán a munkála­tokat végző vállalatok. A Bókay János utca 7-től a Ib­ számú házig például egy­méteres távolságban állnak ilyen — keményre lejárt — buckáik. Az efféle „hullám­vasutat­ már nagyon un­ják a környékbeli gyalogo­sok. S mivel az úttest kes­keny és forgalmas, ragasz­kodnak a járdához. Micsoda makacsság!.. ? ■k Szép fővárosunkban sok em­lékmű látható, amelyet gon­dozott tér vagy park övez. Ép­pen ezért furcsán hat az em­berre Hámán Katónak, a mun­kásmozgalom mártírjának em­lékműve, amely a Nyugati­pályaudvar indulási oldalán áll elhanyagoltan. Helyes az a törekvés, hogy mind több új mű emlékeztesse a lakosságot nagyjainkra, de helyes lenne, ha a régi emlékművekre is nagyobb gondot fordítanának. (Szatmári Antal levele alap­ján.)

Next