Esti Hirlap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-03 / 1. szám

K­if 11 i II. évfolyam, 1. szám '■ t? tsz n r! 'Xm­ 60 fillér 1957. január 3. csütörtök 100000 forintos jutalmat kaptak a tűzoltók Holnap reggeltől citromot árulnak Az állami üzletek bérbeadásának feltételei Bőröndös gyilkosság Zalaegerszegen Öt embert elgázolt és továbbhajtott a részeg sofőr Keserű szívvel A szorongás és a kétségbe­esés keserű pillanatait éli át ma délelőttöt sok ember. Mun­kások, hivatalnokok, gépírónak, tisztviselői munkában megfá­radt családos férfiak. Felmon­dás. Tudtuk és tudjuk, hogy — fájdalom — elkerülhetetlen. Az ország gazdasági élete esz­tendők óta vergődik egy sze­rencsétlenül felduzzasztott, megnövekedett állami és vál­lalati apparátus útvesztőjében. Sokan látták a bajt, de nem volt szabad szólniuk. Sokan szóltak, de nem hallgattak rá­juk. Két „racionalizálás“ si­kertelen félintézkedései már nem segíthettek semmit. S most itt vagyunk az 1957-es esztendő második napján még a kemény tél elején, félájult iparral, szén nélkül, tartalék­­készletek nélkül — s nem aka­runk, nem süllyedhetünk még mélyebbre. Keserű szívvel meg kell lenni, el kell küldeni a felmondóleveleket. A pillanat­nyi helyzetben — hangsúlyoz­zuk, hogy a pillanatnyi hely­zetben — egyelőre nincs más lehetőség. De hisszük és remél­jük, s mindent el kell követ­nünk azért, hogy a munkanél­küliség Magyarországon csak rövid átmenet legyen. Az el­bocsátott embereket nem lehet elfeledni, nem lehet, nem sza­bad leírni az élet számadásá­ból. Nemcsak az azonnali gyors segítségre kell gondolni, ha­nem a jövőre is. Tehát nem­csak arra, hogy számukra va­lamilyen átmeneti munkale­hetőséget teremtsenek, mun­kanélküli segélyt adjanak, ha­nem arra is, hogy belátható időn belül újra olyan foglal­kozáshoz juthassanak, amely kedvükre való. Ez a dolog egyik része. A másik a ma kö­vetelő parancsa. A felmondá­sokat a legnagyobb emberség­gel, körültekintéssel, gonddal kell végbevinni. Ne a­ sógor­­ság, komaság, a könnyen haj­lítható gerinc, az összekötte­tés, a politikai „leszámolás’" legyen a mércéje annak, ki marad és ki megy. A hozzáér­tő becsületes emberekre van szükség elsősorban. Azokra, akik ha helyükön maradnak, segíthetnek a többieknek is, segíthetnek, hogy az egész or­szágot kivezethessük a szaka­dékból. Módját kell találni annak is, hogy egy családból legalább egy ember kenyér­kereső foglalkozásánál marad­hasson. Törődjenek min­denütt azzal, hogy otthon hány gyerek kér kenyeret, vagy hány öreget kell eltartani. Itt az alkalom, hogy minden egyes vezető, a szakszerveze­tek, a munkástanácsok böl­csességből és emberségből vizs­gázzanak e nehéz órában, a rendeletek adta lehetőségek legreálisabb és leghumánusabb alkalmazásával. Nehéz szívvel írjuk e soro­kat. Nincs helye szépítgetés­­nek, nincs helye magyaráz­kodásnak. Egyetlen a lehető­ség, amellyel élnünk kell: összefogni valamennyiünknek, szívósan és okosan küzdeni értük is, az elbocsátottakért és mindannyiunkért, az egész or­szág, az egész nép felemelke­déséért. Hruscsov, Dulles, V­orosilov, Csou En-laj, Tito, Guy Mollet, Gomulka, Ollenhauer fontos nyilatkozatai, érdekes beszédei az új esztendő alkalmából Az új év alkalmával a veze- ■ tő államférfiak számos fontos és érdekes nyilatkozata, beszé­de, újesztendei üdvözlete hangzott el. Az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb megnyilatkozásokat, tette: a nyugati országokban bizonyos csoportok kihasznál­ták a népi mozgalmat és a ma­gyar nép elégedetlenségét, hogy felforgató­­tevékenységet folytassanak Magyarországon. Szilveszteri fogadás a Kremlben — Vorosilov az aktív békepolitikáról Bulganyin, szovjet minisz­terelnök december 31-én nagy­szabású fogadást rendezett a Kremlben. A szovjet társada­lom vezető személyiségein kí­vül hivatalosak volta­k a dip­­lomáciai testület tagjai is. A fogadáson Vorosilov, a Legfelső Tanács elnökségének elnöke újévi beszédet mon­dott. Hangsúlyozta, hogy az 1956­-os esztendő nagy ered­ményeket hozott a szovjet nép életében. A XX. kongresszus­­ határozatain fellelkesült szov­­­­jet emberek, túlteljesítették­­ az ipari tervet és nagyszerű­­ termést arattak. Joggal büsz­­­­kélkedhetünk az elért sikerek­­­­kel — mond­ta — nem feled­­­­kezünk meg azonban a fogya­tékosságokról és nehézségek­ről, amelyeket még le kell küzdenünk győzelmeink útján. Befejezésül a szovjet állam aktív békeszerető külpolitiká­járól beszélt. A jugoszláv rádióállomások közvetítették Tito elnök újévi beszédét. Tito, többek között kijelentette: „Tudom, hogy polgáraink közül sokan, a világban ma fennálló bizonyos feszültség és zavarok miatt, aggodalommal néznek a jövőbe. Ez az aggo­dalom többé-kevésbé minden országban megvan. Előidézője az volt, hogy egyes országok, figyelmen kívül hagyva a köz­vélemény és az Egyesült Nem­zetek szerepét, durva katonai erőt alkalmaztak az ENSZ il­letékességébe tartozó egyes vitás kérdések megoldására . Bármennyire is tragikusak vol­­­­tak ezek a lépések — mert fe­­­­leslegesen nagy áldozatokat­­ követeltek — mégis megmutat- t­­ák, hogy a nemzetközi köz­­­ vélemény és a béke erői a má-­­­sodik világháború után nem közömbösek többé az olyanok agresszív eljárásaival szem­ben, akik azt hiszik, hogy a durva erő alkalmazásával min­den megoldható. Az erkölcsi tényező mind jelentősebb sze­repet tölt be a világban és ez a tényező az egyes esemé­nyekkel kapcsolatban erőtelje­sen kifejezésre jutott az ENSZ- ben.” Tito rádióbeszéde lhruscsov: En­h­u­lt :■ nem­ztközi feszültség Unites bizakodó Hruscsov, az új esztendő al­kalmából nyilatkozatot adott a csehszlovák Rudé Právónak. A csehszlovák kommunista lap kérdéseire válaszolva, ki­­jelentette, hogy a békeszerető államok erőfeszítéseinek ered­ményeként jelentékenyen eny­hült a nemzetközi feszültség. Az események ilyen menete azonban nyilvánvalóan nem tetszett a nyugati hatalmak­­ egyes kardcsörtető köreinek.­­ Ezért látott hozzá a reakció a nemzetközi helyzet összekú­­­­szálásához. Ez kifejezésre ju­­­­tott az egyiptomi és magyar- í országi eseményekben. A továbbiakban Hruscsov­­ arról beszélt, hogy a leszere- ■­­lés az európai kollektív bizton-­­ sági rendszer megteremtése, gazdasági és kulturális kapcso-­­ latok további erősödése, nagy-­­ jelentőségűek lennének a né­pek közötti nagyobb bizalom­­ és kölcsönös megértés megte­remtésében. A következő kérdésre vála­szolva, Hruscsov elmondotta,­­ milyen nagy fontosságú a­­ kommunista és munkáspártok tömörülése a marxizmus—le­­ninizmus zászlaja alatt, a­­ munkásosztály tartós nemzet-­­­közi egységének megteremtése.­­ Ezután kitért arra, hogy a munkásosztály ellenségei szé­les körben reklámozzák, az­­ úgynevezett „nemzeti kommu- ■ nizmus” eszméit, mintha ellen­tét lenne a szocializmusba va­­­­ló átmenet általános jellegű elvei, s az egyes országok nem­zeti sajátossága között. Magá­tól értetődik — mondotta — hogy minden országban meg­vannak a nemzeti sajátossá­gok, ezek azonban nem változ­tatnak a szocialista forrada­lom alapvető törvényszerűsé­gein. Éberen szembe kell száll­ni mindazokkal, akik megpró­bálják aláásni a szocialista hadsorok egységét. A szocialista országok együttműködésének megszi­lárdításával kapcsolatban, Hruscsov hangsúlyozta, hogy az október 30-i kormánynyi­latkozat elvei alapját jelentik a Szovjetunió és más szocia­lista országok együttműködé­sének. A múltban ezeket az el­veket sajnos néha megsértet­ték és ez feltétlenül kárt oko­zott. Az együttműködés meg­követeli az összes népek nem­zeti érdekei tiszteletben tartá­­sát, hogy minden állam érezze annak hasznos voltát. Befeje­zésül a csehszlovák—szovjet barátság jelentőségéről szólott. Dulles amerikai külügymi­niszter év végi nyilatkozatot tett a világpolitikai helyzetről. Az amerikai külügyminisz­ter kijelentette, hogy van ok Gomulka, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt első titkára többek között ezt mondotta: „Kívánni a legkönnyebb do­log. Lehet például azt kívánni Lengyelországnak, hogy kap­jon 1957-ben félmilliárd dollá­ros összegű, hosszúlejáratú, kamatmentes hitelt. Ez aztán jókívánság! Jót kívánni sem­mibe sem kerül, s ha már kí­vánunk, kívánjunk sokat. De ezúttal szeretném mellőzni az ilyen jókívánságokat. Mint realista, reális kívánságaim vannak, amelyek 1957-ben va­lósággá válhatnak. Kívánom a lengyel munkásosztálynak, hogy emelje magasabbra szo­cialista forradalmi zászlaját és szilárd politikai állásfoglalásá­val erősítse a népi Lengyelor­szág társadalmi rendjének alapját, ismerje fel a nehézsé­geket, fejlessze a vállalati ön­­kormányzatot, vésse emlékeze­tébe, hogy a dolgozók jólétének és a nép gazdagságának alap­juy Mollet, francia minisz­terelnök üzenetet intézett Franciaország népéhez. Beszédében reménységét a bizakodásra az új esztendő­ben. Befejezésül Dulles a „nem­zetközi kommunizmusról”, a Szovjetunió belső fejlődéséről és a magyar helyzetről szólt­ , ja­­ többet, olcsóbban és job­­­­ban termelni Ceslaw Wyczech, az Egyesült­­ Parasztpárt és dr. Stanislaw Kulczinski, a Demokrata Párt­­ képviselői is nyilatkoztak, Wy­­s­szinski kardinális, Lengyelor­­­­szág hercegprímása pedig a következőket mondotta: „Azt kívánom hazámnak, hogy minden gyermeke kész legyen vérével, értelmével, jóakaratá­val és becsületes munkájával szolgálni Lengyelországot. Azt kívánom, hogy a nép leküzd­­hesse mindazt, ami még aka­dályozhatná lelki összefogásá­nak megerősödését, megoszt­hatná az embereket és bizal­matlanságot támaszthatna ben­nük egymással szemben.“ Újévi üzenetet küldött Cy­­rankiewicz lengyel miniszter­­elnök is és kijelentette, hogy az elmúlt esztendő Lengyelor­szág szempontjából a döntő, nyilvános leszámolás éve volt mindazzal, ami az előző évek­ben helytelen volt hangoztatta Franciaország na­gyobb felvirágzásával és az al­gériai kérdés megoldásával kapcsolatban. Ku­r Mollet üzenete fiamulkn: Többet és olcsóbban termelünk Ollenhau­rr rontra Adenan­r Ollenhauer szerint az el­múlt esztendőből azt a kö­­­­vetkeztetést kell levonni, hogy­­ egy olyan megosztott ország,­­ mint Németország, fél partner­nek számít csak egy katonai szövetségben, mert a német ka­tonai hozzájárulásra sötét ár­­­­nyékot vet a testvérháborútól­­ való félelem, a továbbiakban a kelet-európai államokkal és a Kínai Népköztársasággal való kapcsolatok normalizálá­sát követeli, valamint diplomá­ciai tárgyalások felvételét a Szovjetunióval. Adenauer fő jelszava, hogy „semmi kísér­let", s a szociáldemokrata ja­vaslatokat is a kísérletek közé sorolja. Csou En-laj: Kína és a Szovjetunió közt nincsenek érdekellen­tétek Csou En-laj kínai miniszter­­elnök nyilatkozatot adott a Columbia amerikai rádióállo­más különműsora számára. Egy kérdésre válaszolva kije­lentette, hogy az olyan szocia­lizmust építő országok között, mint Kína és a Szovjetunió, nincsenek érdekellentétek. Ugyanakkor az Egyesült Álla-­ mok és szövetségesei között — bár ezek az országok erősen hangsúlyozzák a köztük lévő egységet — ellentétek állnak fenn, arra törekszenek, hogy nyomást gyakoroljanak egy­másra, elfoglalják a másik he­lyet. A legutóbbi magyarorszá­gi eseményekkel­­kapc­solatban,, a kínai miniszterelnök kijelent Mától négy budapesti postahivatal este 8 óráig tart nyitva A fővárosi postahivatalok szolgálati idejét a forgalomnak megfelelően 1957. január 2-től meghosszabbították. Ennek megfelelően a Budapest 4-es, a Budapest 62-es, a Budapest 72-es és a Budapest 114-es szá­mú postahivatalok naponta reggel 8 órától 20 óráig min­*­denfajta postaküldeményt fel­vesznek. Pénzbefizetést 17 óráig bárkitől, 17—20 óra kö­zött pedig vállalatoktól, közü­­letektől fogadnak el. A főváros területén tizenhat nagyobb postahivatal 8 órától 17 óráig mindenfajta postakül­deményt bárkitől felvesz, a ki­­sebb forgalmú postahivatalok pedig 8 órától 16 óráig tarta­nak nyitva. Ezek 15 óráig min­denfajta postai küldeményt felvesznek. 15 és 16 óra között azonban már pénz be- és ki­fizetést nem fogadnak el. Korrupciós botrányper Bécsben Bécs, január 2. A bécsi esküdtbíróság nagy felháborodást keltő, korrupciós bűnper tárgyalását kezdte meg. A vádirat szerint a Fölkel és társa, bécsi hús- és zsírnagyke­­reskedelmi vállalat 1,3 millió schillinggel megvesztegette dr. Hietel és dr. Zinsler tanácso­sokat, az osztrák mező- és er­dőgazdasági minisztérium fő­tisztviselőit. A vádlottak pad­ján ülő megvesztegetett tiszt­viselők, akik a közfogyasztásra szánt hús és zsír ellenőrzésével voltak megbízva, éveken át le­hetővé tették, hogy a Fölkel és társa cég rossz minőségű húst és zsírt magas áron hozzon for­­dalomba. Tíz vagon citrom érkezett­­ holnaptól árusítják m­­a reggel ét vagy a hiv­é­l­kezett a Nagyvásártelepre, eb­ből burgonya nyolc, levesbe való zöldség és sárgarépa négy, fejeskáposzta egy, alma négy, és citrom tíz vagon. Ezenkívül tizenkilenc tehergépkocsi fu­tott be különféle zöldfőzelék­kel, káposztafélével és vágott baromfival. Az áru zömét Kecskemét, Nagykőrös, Szen­tes, Hódmezővásárhely és Győr vidékéről küldték a fő­városba. A beérkezett tíz va­gon citrom a KÖZÉRT és a­­ Csemegekereskedelmi Válla­­­­lat elosztó raktárába került, s árusítását csütörtökön kezdik­­ meg, változatlanul 21 forintos­­ áron kilónként. A Csemegekereskedelmi Vállalat bolthálózata részére ■ ma reggel nagyobb mennyisé­­­­gű tortab­án-almát és aszalt­­i szilvát utalt ki. A jó minősé­gű Zala megyei aszaltszilvát 115,60 forintos áron hozzák for­galomba. A Tolbuchin körúti nagycsarnokban a budahegy­­vidéki szőlőtermelők kötözött szőlőt árusítanak minőség sze­rint tíz, tizennyolc forintért. A Hunyadi téri csarnokban a magánkiskereskedők fűszer­­paprikát is árusítottak tízde­kánként 11—12 forintjával.

Next