Esti Hirlap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

II. évfolyam, 50. számára 60 fillér 1957. március 1. péntek FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Törvényerejű rendeletet adnak ki a magánkereskedelemről Reklám-merényletterv Eisenhower repülőgépe ellen MA: TELJES HETI RÁDIÓMŰSOR | Angyalcsináló társaságot lepleztek le Mi okozta a ma reggeli nagy ködöt Sürgősen Néhány napja, hogy munkatársunk hajnalban munkakezdéskor végigutazott a pesti utcákon s megírta — amit egyébként mindenki saját bőrén tapasztal —, hogy a csúcsforgalmi időben már-már csőd szélén jár a főváros közlekedése. Persze nemcsak betűkkel akarta lefényképezni a meglevő állapotot, cikkével hozzá akart járulni, hogy ez az áldatlan helyzet változzék meg. Javasolta: valósítsák meg ismét a rég bevált jó intézkedést , vezessék be a lépcsőzetes munkakezdést. Azóta egyre-másra érkeznek levelek szerkesztőségünkbe, cseng a telefon, mindenki, a villamoson, autóbuszon, trolin utazók egyetértenek ezzel a javaslattal. Senkinek sem közömbös, hogy az utazás viszontagságaitól, a tolakodástól, tülekedéstől kimerülten ér munkahelyére, vagy pedig — a lehetőséghez képest — tűrhető körülmények közt utazhat. Mi az akadálya, hogy a javaslatot megvalósítsák? A közlekedési vállalatoknak is csak előnyös lenne ez az intézkedés. A túlzsúfolt kocsikon most mind több alkalom van a bliccelésre, sokan még akkor sem tudják megváltani jegyüket, ha akarják, hiszen a kalauz sem tudja átverekedni magát a túltömött kocsikon. Bizonyos, hogy a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésének is vannak nehézségei. Például a kijárási tilalom vagy helyi üzemi problémák — köztük a három műszak bevezetése. Úgy véljük azonban, hogy mindezek a nehézségek kiküszöbölhetők. A javaslatot ismételten figyelembe ajánljuk. Intézkedjenek az illetékesek! Javasoljuk, hogy a Fővárosi Tanács megfelelő osztálya hívja össze sürgősen a minisztériumok, az iparigazgatóságok, esetleg a gyárak képviselőit is, s vitásak meg ezt a kérdést. Azutánig — minél előbb vezessék újra a lépcsőzetes munkaest, mert amint igaz az ■zmondás, hogy kétszer, aki gyorsan ad az is, hogy kétszer cselekszik, aki a köz gyorsan cselekszik. Elég, hogy ezt a czmondást igen korláti példával ]négy íij miniszter: Biszku Béla, Beleschall frigyes, Kállai Gyula, Révész Géza Münnich Ferenc a kormány első elnökhelyettese A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Münnich Ferencet, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesét, a kormány első elnökhelyettesévé, Biszku Bélát, dr. Doleschall Fri- t munkás-paraszt kormánygyest, Kállai Gyulát és Réjban viselt tisztsége alól felvesz Gézát a kormány tag kimentette, jaivá megválasztotta, Rónai A kormány új tagjai ma Sándort, az országgyűlés el délben 1 órakor letették az nőket, a magyar forradalmi esküt. PULT ALATTI RAZZIA SZÁZHÚSZ ÜZLET BEH Eltitkolt textilárut, vásznat,ágyneműt, gyermekholmit, szappant, mosóport vattát, cipőt, edényt találtak az ellenőrök Sok a panasz a ,,pult alóli” árusítás miatt. A vevők felháborodva beszélik: hiába járnak boltról boltra, egyes cikkeket nem kapnak, holott tudják, hogy van, de az eladók csak rejtélyes módon „kiválasztottaknak” adják el a keresett árut. A kereskedelem felügyelő szervei nagyszabású ellenőrző szemlét tartottak csaknem 120 különféle szakmájú budapesti boltban, hogy megállapítsák: mi igaz a felgyülemlett panaszokból. Az ellenőrző szemlén a fővárosi tanács kereskedelmi osztályának, a kerületi tanácsok kereskedelmi osztályainak, továbbá a Belkereskedelmi Minisztérium Állami Kereskedelmi Felügyelőségének képviselői vettek részt, valamint a főkapitányság néhány megfigyelője. Az ellenőrző szemle feladata volt megállapítani azt, vajon miképpen történik egyes ritkább cikkek árusítása, nem rejtik-e el, továbbá nem fordul-e elő árdrágítás. Az ellenőrök mint vevők jelentkeztek, és a panaszok szerint ritkán kapható cikkeket kértek. Amikor azután egyes kereskedésekben azt a választ kapták, hogy ez idő szerint ilyen cikkük nincsen, hanem majd néhány nap múlva nézzen be a vevő, az ellenőrök igazolták magukat és megtekintették a raktárt. Sajnos, közel húsz esetben azt kellett tapasztalnuk, hogy a raktárakban nemegyszer nagy mennyiségű olyan áru volt felhalmozva, amit kint, a boltban mint vevők nem tudtak megvásárolni. A jegyzőkönyvek szerint A TEX-boltokban raktáron találtak ágynemű vásznat, lepedővásznat, törülközőket, konyharuhákat, sima kangár-szövetet, bútorhuzatot, szőnyeget, amit a vevők elől eltitkoltak. RÖLTEX- üzletekben a vevők elől elrejtettek olcsó paplanokat, horgolópamutot, szőnyeget, Németországból importált nagyméretű női fehérneműt, nylonharisnyát, guminadrágot, gyermek-tréningruhát és gyermek-kötöttárut. 11 latszerboltokban, továbbá háztartási boltokban eltitkolt áru volt a mosószappan, a márkás pipereszappan, babaszappan, a német és magyar mosópor, a tonette-papír és találtak raktáron nagy mennyiségű háztartási vattát is, amelyhez a közönség ugyancsak nem tud hozzájutni. Vaskereskedésekben zománcolt edényáru volt elrejtve raktáron, cipőüzletekben pedig női és férfi goyservarrott cipő. Azok a boltvezetők, akiknek üzleteiben az ilyen árukat eltitkolták és raktáraikban a letagadott árukat megtalálták, legtöbbször azzal védekeztek, hogy nem rejtik el az árucikkeket, hanem csupán „ütemezik“ forgalombahozatalát, eladását. Hivatkoztak arra, hogy rendszerint tíznaponként, sőt még hosszabb időközökben kapnak csak árut a nagykereskedelemtől, s ezért igyekeznek elhúzni az árusítás idejét, így például azt akarják, hogy ne csak a délelőtti vásárló jusson egyes árucikkekhez, hanem azok is, akik munka után, délután jönnek az üzletekbe. Az ellenőrző hatóságok tagjai között van, aki hajlik arra az álláspontra, hogy egyes iparcikkei esetében az ilyen „ütemezés” eltűrhető, de a legtöbb elrejtett cikk, mint például a vatta árusításának szabályozgatását , semmivel sem lehet indokolni. Jogszabályok különben sem adnak lehetőséget erre. Az ilyen ütemezés különben is sok visszaélésnek lehet tajlaja. A vevők elől eltitkolt és a raktárban huzamosabb ideig a tárolt árut vajon végül is kiknek adják el? Mert azzal, hogy ezeket a cikkeket a nagyközönség mint „hiánycikkeket“ tartja nyilván és üzletről üz I letre járva, napokon át keresi, s már megteremtik a feketézés lehetőségét. A bolt vezetője vagy eladója esetleg rokonának, ismerősének adja csak el az ilyen árut, s ez még akkor is helytelen, ha hivatalos áron árusítja és semmilyen ajándékot vagy ellenszolgáltatást nem kap ezért. Örülni kell annak, hogy azokban az ellenőrzött boltokban legtöbbször semmiféle visszaélésnek még a nyomára I sem akadtak. De volt vagy húsz kereskedés, ahol bizony elrejtett árut találtak. Az illeékesek értesülésünk szerint ezután fogják megállapítani I alapos mérlegeléssel, hogy vajon úgynevezett „megmagyarázható és elnézhető áruütelmezés“ történt-e, vagy pedig olyan áruelvonás a fogyasztók ■ elől, ami felelősségrevonással jár. A nagyközönségnek azonban se rokona, se ismerőse és ezért ellene van minden „ütemezésnek”, amely feketézést vagy pult alóli árusítást, kivételezéseket, visszaéléseket tesz lehetővé. Ha a nagykereskedésből eljut az áru a kiskereskedésbe, akáikor azt árusítják anélkül, hogy megválogatnák a vevőiket. Helyes volna, ha az illetékkes szervek vizsgálata arra is kiterjedne, hogy miért tartják szükségesnek egyes boltvezetők a jogszabályok ellenére és a felelősségrevonás veszélyével nem törődve, az áruk ütemezését. Lehetséges, hogy egy ilyen vizsgálat az áruforgalom és tervezés esetleges hibáit is fel is tárja. Pakoli György Ma rendelet jelent meg a kiskereskedők önkéntes biztosításáról A hivatalos lap mai száma ,lamint a terhességi és a gyerrendeletet közöl a kiskereskemekágyi segély kivételével — dók, valamint családtagjaik — ugyanazokra a szolgaiönkéntes biztosításáról. A voutatásokra jogosultak, mint delet a kiskereskedőknek és a szövetkezeti tagok és ésacsaládtagjaiknak lehetőséget ládtagjaik. nyújt, hogy az önkéntesség és Családi pótlék és nyugdíj a kölcsönösség alapján társadó kiskereskedői önkéntes biztosítombiztosítási szolgáltatások- t98 -an nem járban részesülhessenek. Az önkéntes biztosítás a Kis-A rendelet szerint Ipari Szövetkezeti Kölcsönös a kiskereskedők betegség, Biztosító Intézet útján járulék szülés és elhalálozás eseté befizetésével történik. A járule biztosíthatók lék alapja a kiskereskedők évi Az önkéntes biztosítás alapja jövedelme, a járulék kulcsa az a kiskereskedők, valamint csak ! évi járulékalap 5—8 százaléka,lábtagjaik — a táppénz, az idő- A rendelet 1957. március elsőjeges rokkantsági járadék, va- jén lép hatályba. Háromezer állami lakás ebben az évben, anyag húszezer egyéni lakásépítéshez Sajtótájékoztató az Építésügyi Minisztériumban Lux László építési miniszterhelyettes ma délelőtt sajtótájékoztatót tartott, amelyben beszámolt az építőipar jelenlegi helyzetéről, az építés gondjairól. Az építőipar gépesítéseiről szólva elmondta, hogy jeenleg viszonylag sok gépe van az iparnak, de főleg nagy beruházásokhoz alkalmas gépek vannak. A minisztérium illetékes vezetői már több állammal tárgyaltak a géppark kiegészítéséről. Főleg könnyen mozgatható kisgépeket kívánnak az ipar részére beszerezni. A lakásépítésről,Luk László közölte, hogy, bár az októberi események megakadályozták több épület befejezését, az utóbbi évek közül mégis 1956- ban adtak át legtöbb lakást. 117 800 lakás építését kezdték meg a múlt évben. Ezek közül 1957-ben azoknak az építését fejezik be, amelyeknél a munkát legalább negyven százalékoban már elvégezték. Bejelentette, hogy a tízezer bányászlakáson kívül további háromezer állami lakás építését irányozták elő erre az évre. A bányászlakások közül 1937- ben a minisztériumhoz tartozó vállalatok 6500-at, a bányászati minisztériumhoz tartozó vállalatok pedig ezret fejeznek be. 2500 bányászlakás átadására 1958 elején kerül majd sor. A miniszterhelyettes beszélt az egyéni lakásépítési akcióról is. Közölte, hogy 20 ezer lakás építéséhez a minisztérium biztosít anyagot. Ebben az évben a lakosság egyéni lakásépítési akcióira atavalyi 413 millióval szemben 450 millió téglát, a tavalyi 134ezer tonna cementtel szemben 160 ezer tonnát, és a tavalyi ISO ezer tonna égetett mészhelyet 160 ezer tonna meszet adnak a lakosságnak. Csupán az e egyéni lakásépítés cserépellátása okoz gondot. Már tavaly is kevés cserepet kaptak az egyéni lakásépítők, az idén azonban a tavalyinak csak 54 százalékát tudja biztosítani az építőipar. Lapunk zártakor a sajtótájékoztató még tart. Elapulva vonul végig az árhullám a magyar Dunaskaszon Mai jelentés a Dunáról és a Tiszáról Pár napja az osztrák Dunaszakasz vidékén szokatlanul erős esőzések voltak, az Inn vízgyűjtő területén 24 óra alatt egészen rendkívüli mennyiség esett: 88 milliméter. Bécsben keddről szerdára két és félméteres vízszintemelkedés következett be. Közben azonban elállt az eső, és az 580 centiméteres bécsi vízállás nem következett be, és azóta az osztrák vízjelzők apadást jelentettek, így az egynapos árhullám ellapulva vonul végig a magyar Duna szakaszon. Jelenleg Dunaremeténél tart az árhullám, egy-két nap múlva tetőzik Budapesten. Ezzel egyidőben a Tiszán is vonul lefelé egy árhullám, jelenleg Csongrád és Szolnok között tetőzik 640 centiméteres vízállással, tíz centiméterrel alacsonyabban, mint amennyi ezen a szakaszon az elsőfokú árvízvédelmi készültség elrendeléséhez kellene. Azt az elsőfokú készültséget is feloldották már, amelyet két héttel ezelőtt rendeltek el a Felső-Tiszán. Belvizeink jelenleg 34 000 katasztrális holdat borítanak, főleg Tiszacsege, Abony, Csongrád, Szeghalom, Szeged és Kiskunhalas határában. Ez a szám a tavalyi 200 000 holdhoz képest nem jelentős. Számos évben elöntenek belvizeink tavasszal 20 000—30 000 holdat. Szerencsére csak 2400 hold vetés volt elöntve, ebből is mentesítettek már 60 százalékot. A 22-e és 24-e között Felső-Szabolcsban lehullott 28 milliméter csapadék újabb 3000 holdat öntött el Nyíregyháza környékén. A mentesítő munka azonban teljes erővel folyik. Az egész országban száz beépített és ötven hordozható szivattyú naponta 12 millió köbméter vizet szív le a földekről. Kirabolták, véresre verték, összekötötték, a Tiszába dobták Elfogták a szegedi rablógyilkosokat Szeged, február 28. (Tudósítónktól.) A minap hírt adtunk róla, hogy Szeged alatt, a jugoszláv határ közelében összekötözött kezű holttestet vetett partra a Tisza. Először az volt a feltevés, hogy öngyilkosság történt, a boncolás során azonban megállapították, hogy Gyulai Mihály tiszaderzsi lakos brutáis kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság áldozata lett. Idején ugyanis ütésektől származó koponyaalapi törést találtak. Az áldozat még élt, amikor vízbe dobták, de halálát nem az ütések, hanem a fulladás okozta. A szolnoki rendőrség megállapította, hogy a szerencsétlen ember mintegy 2000 forintnyi összeggel tartott hazafelé, de két útonálló feltartóztatta, a pénzt elrabolták tőle, véresre verték, majd összekötözték és a Tiszába dobták. A két rablógyilkost elfogták.