Esti Hirlap, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-28 / 279. szám

Lebontják a Kossuth-hidat A híd vasanyaga és a pillérek elfáradtak A Kossuth-híd, amely a felszabadulás után elsőnek ívelte át a Duna két partját és teremtette meg a kapcsolatot a kettészakított város között, betöltötte feladatát. Sokkal tovább állotta a forgalmat, mint amennyire eredetileg építői szánták. A nagy igénybevétel megviselte az ideiglenesnek készült szerkezetet. A Közlekedésügyi Minisztériumban napirendre tűzték a híd lebontásának kérdését. Hónapok óta folynak ebben az ügyben a szakértői tárgyalások, amelybe bekapcsolódott a főváros is. A szakértői bizottság megállapította, hogy a híd vasanyaga és a hídpillérek elfáradtak, ebben az állapotban a híd megérett a bontásra. A megerősítés igen nagy költséget jelentene. A városkép sem teszi kívánatossá a Kossuth-híd további fenntartását. A bontás megkezdését a főváros is sürgeti. A hídszerkezet bontásához egy, a pillérek és a parti építmények bontásához két évre van szükség. A költségek is igenelemesek. Mintegy 20 millió forint kiadást jelent a Kossuth-híd lebontása és a postai kábelek áthelyezése. A híd gyalogjárdája alatt vannak a telefonkábelek, amelyeknek épségét a híd jelenlegi állapota szintén veszélyezteti. A Kossuth-híd lebontása után a telefonkábeleket az újjáépítendő Erzsébet-hídon át fogják vezetni. Bár az Erzsébet-híd építése még messze van, mégis jónak látják, hogy a Kossuth-hídról leszerelendő kábeleket, mindkét part mentén az Erzsébethíd vonaláig kiépítsék és a létesítendő Erzsébet-híd helyén mederkábel lefektetésével teremtsék meg az összeköttetést. Ha azután a híd felépül, a ká-Csütörtökön reggel ellenőrök jelennek meg minden fővárosi hídfőnél, és reggel hattól este nyolcig valamennyi hídra lépő jármű vezetőjének átadnak egy űrlapot. A karton egyik felén Budapest vázlatos térképe látható, a második oldalon pedig a kitöltés célját és módját írja le az Útügyi Kutató Intézet. Meg kell jelölni a térképen, milyen útvonalon közelítette meg a hidat a jármű és milyen irányban távozik a másik oldalon. Ezt a forgalomszámlálást a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rendelte el 28-ára, mert a megépítendő Erzsébethíd tervezési munkái szükségessé teszik, hogy felbecsüljék, mekkora forgalom várható majd az új hídon. Az új Erzsébet-híd építési költsége 150 millió körül lesz, élettartama pedig száz év. A hiányzó Erzsébet-híd két szomszéd hídja: a Lánchíd és a Szabadság híd, a legjobban túlterhelt fővárosi Duna-hidak. Csúcsforgalom idején, reggel héttől kilencig és délután négytől hatig a legkisebb forgalmi akadály is hatalmas torlódást okoz. Sürgősen szükség van az Erzsébet-híd megépítésére, de beit a Duna medréből kiemelik és a hídra szerelik. A posta a munkálatokat olyan ütemben kívánja elvégezni, hogy a Kossuth-hídról a kábeleket akkor szereli le, amikor már a pillérek bontására kerül sor. Gárdonyi Jenő az sem mindegy, hogy milyen lesz a kocsiút szélessége. A meglevő hídpillérek korlátozzák ugyan valamennyire a tervezést, de a hídszélességen kívül épített gyalogjáróval nagyobb helyet lehet elérni. Az úttest szélességét 16—18 méterre tervezik. A hídszélesség megállapítása mellett azonban a konstrukció teherbíró képessége, a beépítendő anyagok minősége szempontjából is fontos tudni, milyen megterhelés vár az építendő hídra. Vagyis: mekkora forgalom terrelődik a hídra mindjárt a forgalombahelyezés után? Ebből azt is ki tudják számítani, hogy évtizedek múlva milyen ütemben növekszik ez a megterhelés. Az ellenőrök arra számítanak, hogy a csütörtöki 14 órán át tartó ellenőrzés során körülbelül Csütörtökön kiderül: hány jármű megy át a budapesti hidakon A lakók panaszára megszüntettek egy lisztporos üzemet A' Ferencvárosban, 'a' 'Marin utca 28. számú háznak vncéjében működött a Főárosi Sütőipari Szállító- és karbantartó Vállalat zsákavító részlege. A környék laói hosszú idő óta panaszolák, hogy a zsákjavító ablakaiból sűrű felhőkben árad ki a liszt s a lisztjellegek behatolnak még a bezárt ablakokon is n em szólva arról, hogy nyárfőben az ablakokat nem is ihet emiatt nyitva tartani. Aörnyék lakóinak panaszára Budapesti Közegészségügyi s Járványügyi Állomás több ízben helyszíni vizsgálatot tartott. Előírták az üzemben keletkező lisztpor eltávolításának műszaki módját, a megfelelő porelszívó berendezés felszerelését. A vállalat vezetősége ezeket az előírásokat nem hajtotta végre, mire a Budapesti Közegészségügyi és Járványügyi Állomás elrendelte az üzem megszüntetését. Az erélyes rendelkezésnek nem lett foganatja. A vállalatvezető a rendeletet nem hajtotta végre, s az üzem továbbra is működött. Most már a Közegészségügyi Állomás még erélyesebb intézkedést hozott. A vállalat vezetőjét 1300 forint pénzbírsággal sújtotta és 25-i hatállyal az üzemet véglegesen megszüntették. A közönség panaszát tehát orvosolták. ÉVVÉGI BÚTORVÁSÁRT rendezünk december hó 2—14-ig. Kiárusításra kerülnek szekrények, fekhelyek, garnitúrák, festett bútorok, egyes darabok stb. 3—16 h-ig a Tűzoltó utca 4. sz. alatt. (Kilián-laktanya hátsó bejáratánál.) Érdeklődni lehet a i i ? i i és i i i i i i r Vállalat Lakberendezési Osztályán, IX. ker. Kinizsi utca 12. Telefon: 187—940, 189—646 Vegyen ön is LAZIO olasz import ÁTMENETI KABÁTOT puffflzfkrrg011 -ban 40 ezer adatszolgáltató ívet kell kiosztani, vagyis ennyi autóbusz, teher- és személygépkocsi, motorkerékpár és láfogatú jármű kel át a nappali órákban a főváros hídjain. A járművezetők aztán otthon töltik ki a kérdőívet és porta nélkül adhatják fel postán. Nagy teljesítményű vasútépítő gépet kapott a MÁV A vasútépítésnél az egyik legnehezebb munka a talpfa alatt levő ágyazat tömörítése. Ennek a nehéz fizikai munkát igénylő műveletnek gépesítésére a MÁV egy új, nagyteljesítményű, úgynevezett ágyazattömörítő berendezést vásárolt. Az új gép segítségével mintegy húsz másodperc alatt sikerül egy-egy talpfánál tömöríteni a kavicsot, s utána a gép automatikusan, a kezelő minden beavatkozása nélkül a következő talpfa fölé áll, s újból kezdi a műveletet. A kezelő mindössze egy kapcsoló mozgatásával irányítja a hidraulikus vezérlésű gépet. (MTI) eszélgetés közben gyakraran szó esik arról, miért tanulnak meg idegenek olyan nehezen magyarul, s általában: idegen nyelvben miért nem érzi magát senki sem, a legfogékonyabb nyelvtehetség sem, s igazán otthonosan? Egyetlen magyar szóban benne van a teljes magyarázat. Tartsunk rövid nyelvleckét ! a szó körül. Nem kell félni, nem lesz belőle tudományos előadás, csak egy kis terefere. De figyelni azért kell. Mondják utánam figyelmesen és tisztán ezt a szót, mintha most tanulnák: I — Csend. Így. És most mondják ki ezt: I — Csönd. A kettő, bár látszólag egyet jelent, mégsem ugyanaz. Nem csak a hangzásukban van különbség, hanem az értelmükben is. Mást mond a csend és mást a csönd. Tessék egy kicsit figyelni ott a hátsóbb padokban is. Tessék idehallgatni lélekkel is, emléikekkel is, a magyar nyelv ösztönével is, ne csak fél füllel. A dolog menten világosabb lesz. Hagyjuk kicsengeni a szót, s hagyjuk, hogy a zenéje elrezegjen, ahogy a visszhangot várjuk: — „csend". A szóban keményen peng valami, mintha két acélpenge ; életre-halálra összecsapna. „Csend". Mintha rideg, téli éjszakán, zengő, megfagyott ; sziklákon valaki késsel a kezében közelednék felénk, s lépése alatt fenyegetve csengene a kő. „Csend”: Mintha valahol, Csendes csend mélyen lent, alattomosan zengne a föld, de mi még nem tudunk róla. „Csend”: Mint a vértanúk sápadtsága és néma parancsa, olyan ez a szó. Mondjuk ki még egyszer: — „csend”, és megborzongunk. Hideg, kemény, hólepte és tragikus szó ez. Nincs hangulata, csak szigorú. Mereven és pontosan azt fejezi ki, amit akar: a teljes, a néma, a süket csendet, a sírok csendjét. Félelmetes.És mert ilyen félelmetes, mondjuk ki enyhítésül gyorsan a másikat: — „csönd”. A szó egyszerre megtelik színes és mozgalmas élettel. A csöndben, csillagos nyári estén, tücsök muzsikál a fű alatt. A nyár esti harangszóra épp hazatér, port verve szalad végig a falun, s a vezérürü nyakán vidáman bong a kolomp, a bárányokon játékosan csilingel a csöngő. „Csönd”. A pólyában, kicsi fiad kezében csörgő jár, az adja ezt a meleg hangot. „Csönd”. Fönt, a dombtetőn, pásztorok paprikást főznek, s a kondér alatt, idehallatszik a csöndben, pattog a rőzse. Füstjének meghitt illata szétleng a tájon. „Csönd”: Csörög a szarka az erdőn, röppen a langyos lombok között. „Csönd”: Messze a füzek alatt, rekkenő hőségben gye- rekhad játszik szembekötősdit, s a szél idáig hozza csicsergésüket. „Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró”. „Csönd”: Fekszel a földön, kakukkfüves tisztáson, arcod fölött könnyű felhők úsznak, s körülötted zsibong a boldog, csöndes élet. . Darazsak zümmögnek és szöcskék szökkennek a füvek között. Mi ez a tömör, gyönyörű öröm, ez a forró zsivajgás köröskörül? Ez a csönd. Ilyen a csönd. És olyan a csend. A halál és a tél csendes. De csöndes az álom és a nyár. Ugye, érthető? Értik már, mit tud ez a nyelv, a mi anyanyelvünk? Egyetlen szava, ugyanaz a szó kétféle kiejtésben: csend és csönd, mennyire mást jelent! Mennyi hangulata van, mennyi árnyalata, mennyi zenéje, mennyi csodálatos titka! Mint a meséknek. Mint a léleknek. Nemcsak színészeknek szól ez a nyelvlecke, nemcsak költőknek, akik hivatalból használják és teremtik ezt a nyelvet. Mindenkinek szól, annak is, aki csak mellékfoglalkozásként beszél. A nyelv egy nép lelkének tükre, s a mi nyelvünk ilyen sokfényű tükör. Minden játékát, minden ábrándját, minden hangulatát így tudja elmondani. Minden szava mögött egész világok nyílnak. Csak figyelni kell rá. Beszéljünk figyelmesen. Tartsuk számon ezt a vagyonunkat. Mátrai-Betegh Béla Ellenőrizték a tej és tejtermékek árusítását Nem találtak hibát — A budai hegyvidéken rossz a kenyérellátás — Intézkedik a tanács A főváros vegyészeti és élelmiszervizsgáló intézetének bevonásával a tanács az utóbbi hetekben két nagyobb ellenőrző szemlét tartott a tejboltokban, közérteknél, a piacon és a csarnokokban. Az elsőn 90 mintát vettek, amelyből 50 volt tejminta, 40 pedig különböző tejtermék-minta. Ötven tejminta közül mindössze négyet találtak kifogásolhatónak. A tejtermék-minták közül ugyancsak jó tapasztalatokra tettek szert. Tizenkét tejfölminta közül mind megfelelő volt. Nyolc esetben vettek vajmintát, ezek is kifogástalanok voltak. Megfelelő volt a joghurt, a juhtúró, a tehéntúró és a gomolyatúró minősége is. Mintákat vettek a legkülönfélébb sajtokból. Csupán egy eidámisajt-mintát kifogásoltak. Néhány nappal ezelőtt ismét volt ellenőrző vizsgálat. Az erről szóló jelentés beszámol arról, hogy a vizsgálat során a vegyészek 91 mintát szedtek össze. A tejtermékek minősége a fennálló rendeletek és szabványok előírásainak megfelelt. A budai hegyvidéken a lakosság panaszkodott a pékáru minőségére és amiatt, hogy sokszor későn érkezik a kenyér az üzletekbe. Az ellenőrző vizsgálatok során megállapították, hogy a közért-bolthálózatban a sütemény és kenyér tárolása nem történik megfelelő módon. Legtöbb boltban a kenyeret, süteményt a raktárhelyiségben, vagy a pult alatt tárolják. A sütemények a helytelen tárolás és szállítás következtében deformálódnak. A vásárlók elpanaszolták, hogy sokszor csak másnapos kenyeret tudnak beszerezni. Az is előfordult, hogy a péksütemények súlya kisebb volt az előírt súlyhatárnál. A XII. kerületben tartott kenyér- és süteményellenőrzésrőlkészült jelentés felsorolja, hogy a sütőipar mely boltokba szállította későn a péktermékeket. Előfordult, hogy csak üzletzárás előtt érkezett meg a péksütemény és kenyér több boltba. A vevők elpanaszolták az ellenőröknek, hogy friss kenyérért a hegyről le kell jönniük a városban levő boltokba. A tanács felhívta a Sütőipari Vállalatot, hogy a zugligeti, szabadság-hegyi, farkasréti és általában a külső hegyvidéki üzletek ellátását szervezze meg, s intézkedjen, hogy a helytelen kenyér- és süteménytárolás is megszűnjön. Az áruk kiszállításának megjavítása érdekében intézkednek. Megjavítják a péksütemény-ellátást az iskolák közelében is. A jövőben a KÖZÉRT kötbérigénnyel él, ha a kiszállítás nem történik időben és a kenyér, vagy sütemény minősége nem kifogástalan. (áts) FŐVÁROSI VÍZMŰVEI új berendezésekkel igyekszi enyhíteni a budapesti vízhiány Vízkivételi gépházat építenek a palotai szigetei Ácsok, vasbetonozók dolgoznak itt s január 1-től ezen a helyen naponta 16 ezer köbméter ivóvizet és 9000 köbméter ipari vizet emelnek k a Dunából. Az új gépház segítségével naponta negyvenezer köbméter vizet nyernek. Egyelőre kísérletnél szánják, s ha beválik, 1951 harmadik negyedévére 200 ezer köbméter napi vízmeny- s nyiségnek megfelelő egysége■ ket építenek. Az áruló gyufa Kovács Sándor tisztviselő a múlt év nyarán találkozott az időközben disszidált Buruzs József nevű ismerősével, akinek elmondta, hogy lakáshoz szeretne jutni. Buruzs ajánlatára összeköttetésbe került dr. Gáspár Ferenc 47 éves ügyvédi diplomával rendelkező, foglalkozás nélküli emberrel, aki vállalkozott arra, hogy tizenkétezer forintért lebonyolít egy lakáscserét és ennek révén Kovács lakáshoz jut. A megbeszélés értelmében Kovács az OTP Marx téri fiókjában Buruzs nevére nyolcezer forintot betétkönyvre befizetett és a könyvet átadta Buruzsnak. Néhány nap múlva Buruzs újabb ötezer forintot kért. Kovács gyanút fogott, elment az OTP fiókba és megtudta, hogy a nyolcezer forintos betétkönyvön már csak tíz forint van. Nagy felelősségrevonási jelenet következett, amelynek során Buruzs beismerte, hogy a pénzt Gáspárral felvették és elköltötték. Gáspár kétezer ■MMIillllllMlliHinilllllilllllUIIIIIIIIIUIHUHIMIMIIIIHIMIHIUtMIIHIIilllllilllltlIIIIIIIIMHnillltlIIIIMHillMllllltlIllimillUnilUUllllllilllilllllllllllllllMIUllllllllimhillllUMilimilillllimillllllMIIIIIIIIIIIIII forintot megtérített, a többire ígéretet tett. Gáspár ellen sikkasztás címén eljárás indult, s most vonta felelősségre a VIII. kerületi Bíróság dr. Mikis László tanácsa. A bíróság előtt Gáspár mindent tagadott és az egész ügyet igyekezett Buruzsra hárítani. Ezzel szemben Kovács arról vallott, hogy Gáspár és Buruzs mindig együtt jártak és jelen volt akkor is, amikor Buruzs újabb ötezer forintot követelt tőle. Amikor Gáspár ezt is tagadta, Kovács Sándor a zsebébe nyúlt, kivett egy gyufásskatulyát és a bírói asztalra helyezte. — Itt a bizonyíték — mondotta, mert a jelenet úgy játszódott le, hogy Buruzs a gyufásskatulyára ráírta: „Nem tudtam megkapni”, majd a dobozt odadobta Gáspárnak, aki az üzenetet elolvasta. Az írás természetszerűen arra vonatkozott, hogy Kovács nem volt hajlandó ötezer forintot fizetni. Gáspár feledékeny volt, a gyufásskatulyát ott felejtette, Kovács pedig, mint döntő bizonyítékot, megőrizte. A vallomás hallatára Gáspár elsápadt és nem tudott védekezni. A tárgyalás folyamán még kiderült, hogy dr. Gáspár I Ferenc másoknak is vállalkozott kijárásra és újabb eljá- I rás folyik ellene. A bíróság ítéletében bű- nösnek mondotta ki dr. Gás- pár Ferencet sikkasztás, köz- I veszélyes munkakerülés, be- 1 folyással üzérkedés és két I rendbeli közokirathamisítás | bűntettében és ezért kétévi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. ÉRDEMES MEGNÉZNI ISTEN ÉS EMBER ELŐTT Nyugatnémet film Főszerepben: Viktor de Kowa Bemutató: november 28.