Esti Hirlap, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

II. évfolyam, 282. szám Ára 60 fillér 1957. decemberi, vasárnap F­Ü­G­G­E­T L­ E­N P­O LIT­I­K­A­I NAPILAP Teljesen megszűnt az ázsiai influenza Igazi kézfogás Az első munkanap — ez a címe annak a füzetnek, ame­lyet minden új munkás meg­kap a Budakalászi Textilmű­vekben. Olyan, akár a jóna­pot: egyszerű és világos, kö­szönés is, meg jókívánság is. Egyszersmind útbaigazítás, hogyan éljen, miképp dolgoz­zon, aki bekerül a gyárba. Szerény kis munka a füzet, alig több harminc nyomtatott oldalnál. Benne van minden, amit az új munkásnak tud­nia kell, hogy a gyár immár ne csak joga, hanem érzése szerint is az övé legyen. Meg­tanítják üzemének történe­tére, kezdve régi évektől, amikor a textilgyár helyén ká­posztasavanyító volt, ismerte­tik vele azt is, hogyan bő­vült az üzem, gazdagodott, s nőttön-nőtt a termelése. S hogyha bekerül a műhelyek­be, s el kell igazodnia fontos dolgokban, útmutatás arra is van a könyvecskében, hisz leírták benne a gyár szerveze­tét, gyártmányait, terveit. Felsorolták az oldalakon a munkarendet: az új munkás megtudhatja, hogyan kap majd nyereségrészesedést, jutalmat, s megtanulja, hogyan vigyáz­zon egészségére. A pártszerve­zet és a KISZ, a szakszervezet és a művelődés mind helyet kapott a füzetben. Megkapja a könyvecskét az új munkás és elkezdheti első napját a gyárban. Most már ő is tagja a közösségnek, amely 35 év gondjában, ba­jában, örömében eggyé forrt. Társai, az öreg munkások, akik hat héten át sztrájkoltak 1936- nak tavaszán, s barátai a fia­talok, akikkel együtt sportol­hat, táncolhat, muzsikálhat, ha éppen erre támad kedve. Gyerekére — ha van — na­ponta egy forintért vigyáznak a bölcsődében, s a gép vasfo­gaira már nemcsak félve néz, bánni is megtanul vele, tud­ja, hogy kell óvni önmagát bajtól, sérüléstől. S megta­nulja a könyvecskéből, hogy már rá is vonatkoznak a gyári élet rendjét meghatározó sza­bályzatok. Szép könyvekről, nagy mű­vekről az újság olykor csu­pán néhány sorban emléke­zik meg. A budakalászi gyár­ban kinyomtattak egy szerény füzetet, s íme vezércikk lesz belőle. Ugyan miért ez a megkülönböztetés? Semmi másért, mint a gon­dolatért és megvalósításá­ért, a füzetből áradó ember­ségért. Mert lehetne az új munkásokat fogadni szép fel­irattal, akár ünnepi ebéddel, gyűléssel vagy beszéddel is. S lehet köszönni nékik csendes jónapottal. Az elsőből — ez a könnyebb köszöntés — eset­leg megmaradna egy-egy sza­batos, vagy kevésbé pontos mondat, a beszédből talán né­hány sebtiben feljegyzett gon­dolat, az ebédből egy íz, egy illat, egy pohár bor zamatá­­nak emléke. A csendes jó­­napotból viszont nem marad több, mint egy kis melegség. De az maradandó, s mint ott­hon a szekrényfiókban a kis könyvecske, ez a kis érzés is megmarad sokáig, talán éve­kig, talán tovább is, kísérő­ként, kalauzként az élet rend­jében. S ez több, mint a ment­hetetlenül felejtésre ítélt mondat, íz, vagy elröppenő beszédfoszlány. Jó, hasznos munka ez a kis füzet. Jószándékkal írták 'j aszán­dékkal adják. Olyan példa, amely valóban köve­tésre méltó, sok pénzbe nem kerül, sok munkát nem okoz. Igazi kézfogás. Még a vegytani képlete is egyszerű. Csak egy kis jó­­szándék, jóakarat, barátság, törődés, gondoskodás kell hoz­zá. S mindezt együtt úgy hív­ják, hogy emberszeretet. Nincs ötös a lottón. A négyes 401862, a hármas SOS forintot kap — közli a meteorológia A hideg állandósul Tömegtüntetés Damaszkuszban, heves egyiptomi bírálatok Husszein király ellen Hammarskjöld ma kezdődő utazásának igazi céljai - Mi lesz a palesztínai menekültekkel? - Amerikai visszavonulás ? Damaszkusz, november 30. (Tudósítónktól) Az arab országokban rend­kívül élénk érdelődést tanúsí­tanak Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának közép-ke­leti utazásával kapcsolatban. Hammarskjöld ma érkezik Bejrútba, Libanon fővárosába. Ma már mindenki előtt vi­lágos, hogy a világszervezet főtitkára nem csupán azért utazza be a Közép-Keletet, hogy felülvizsgálja az ENSZ által kiküldött fegyverszüneti bizottság munkáját és azon be­lül azt a jordániai panaszt, hogy Leary ezredes, a bizottság ideiglenes elnöke kedvezőbb ítéleteket hozott Izrael javára, egyes határincidensekkel kap­csolatban. Damaszkuszi politikai körök­ben úgy tudják, hogy Hammarskjöld meg akarja oldani annak a majd egy­millió szerencsétlen, föld­kunyhóban és rongyos sá­torban élő embernek prob­lémáját, akik Jordániában, Nablusz vi­dékén, európai ember által el­képzelhetetlen nyomorban ten­gődnek és éppen tíz esztendeje hiába várnak arra, hogy hazá­jukba, Palesztinába visszatér­hessenek. A szír fővárosban borúlátóan ítélik meg a főtit­kár ilyen irányú törekvéseit. Úgy látják, hogy Hammarsk­jöld javaslatai nem sokban fognak eltérni azoktól az ed­digi nyugati javaslatoktól, amelyek lényegében szentesí­teni akarják a száműzöttek helyzetét. (Ismeretes, hogy eze­ket az arab—izraeli háború so­rán űzték el otthonukból.) A jelentések szerint Damaszkusz és Kairó tár­gyalást folytat azokról a kérdésekről, amelyeket majd megvitatnak Hammarskjölddel. Hammarsk­jöld Kairóba nem látogat el, mert — mint mondotta — New Yorkból való elutazása előtt tanácskozott Favzi egyiptomi külügyminiszterrel. A damasz­kuszi sajtó aláhúzza, hogy bár a szíriai vezetők szívélyesen fogadják majd Hammarskjöl­­döt, remélik, e látogatás csak az ENSZ főtitkárának teendői­re korlátozódik. Remélik azt is, hogy a főtitkár nem akar közvetítői ajánlatot tenni a Szíriaig török konfliktusban, mert a problémát itt kizárólag csak a török csapatösszevoná­sok okozzák. Ami az arab néptömegek hangulatát illeti, arra jellem­­ző az a tömegtüntetés, amely tegnap Damaszkusz utcáin zaj­lott le. A több tízezer főből álló tömeg végig vonulva az ut­cákon, szenvedélyesen kö­vetelte, hogy a Palesztinai menekültek visszatérhessen­­­nek otthonukba. Érdekes megemlíteni, hogy az egyiptomi sajtó egyhetes szünet után ismét bíráló han­gon ír Husszein jordániai ki­rályról. Az Al Massza közli,­­ hogy Husszein a Jordániának nyújtott angol pénzügyi segély visszaállítását kérte, az Al Ah­­ram pedig „ködösnek” nevezi Husszein politikáját és han­goztatja, hogy annak célja az arab világ félrevezetése. A lap szerint az úgynevezett „jordániai válság” mesterséges prob­léma, amelyet Rifai jordániai minisz­terelnökhelyettes és Leary ez­redes agyalt ki. Rifai azért idézte elő ezt a válságot, — ír­ja a lap — hogy valamilyen fényt kölcsönözzön Jordánia rozsdás koronájának. Az arab hazafi színében akarta feltün­tetni Husszeint, hogy ezzel lep­lezze a menekültek ellen szőtt összeesküvést. Arab körökben erős kételyekkel fogadták az Egyesült Államok állító­lagos új közép-keleti politi­kájáról szóló híreket. Az új terv szerint az amerikai politika a jövőben az eddigi irányvonaltól eltérően kezeli majd Szíria és Egyiptom pozi­tív semlegességi, de egyben felszabadító arab politikáját. Damaszkuszi lapvélemények szerint az amerikaiak bizonyos visszavonulásra kényszerültek s ezt akarják leplezni az „új közép-keleti politikáról” szóló híresztelésekkel. Tárnai József Az MSZMP határozata a moszkvai nyilatkozatról és a békekiáltványról Az MSZMP Központi Bi­zottsága november 29-i ülésén meghallgatta Kádár János be­számolóját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. év­fordulóján Moszkvában járt párt- és kormányküldöttség munkájáról. A beszámolót a Központi Bizottság tudomásul vette és határozatot hozott. A határozatban az MSZMP Központi Bizottsága teljes mértékben egyetért a szocialis­ta országok kommunista és munkáspártjainak november 14—16 án tartott értekezleté­nek nyilatkozatával, valamint a testvérpártok november 16— 19-i szélesebb értekezletének békekiáltványával. A Központi Bizottság a nyilatkozat és a békekiáltvány céljainak meg­felelően, elsőrendű feladatá­nak tekinti a béke megvédésé­ért folytatott harcot. Ezért még jobban tömörítjük ha­zánkban a béke megőrzését óhajtó embereket, s erősítjük kapcsolatainkat a világ vala­mennyi békeszerető erőivel. Ugyanakkor harcolunk azok­kal szemben, akik hazánkban más népek elleni gyűlöletre és háborúra uszítanak. A Köz­ponti Bizottság nagy fontossá­got tulajdonít a szocialista or­szágok népei, a világ kommu­nista és munkáspártjai prole­tár-internacionalista tömörülé­sének és megbonthatatlan egy­ségének. A proletár-internacio­nalizmus elmélyítéséért szün­telen harcot folytatunk a revi­zionista, valamint a dogmati­­kus-szektás nézetek ellen. „E harcunkban — mondja befejező részében a határozat — egységesek vagyunk és to­vább kívánjuk erősíteni egy­ségünket a világ legelső és vezető szocialista államával, a hatalmas Szovjetunióval, a Kí­nai Népköztársasággal, vala­mennyi szocialista országgal, az összes testvéri kommunista és munkáspártokkal, a nem­zetközi munkásosztállyal.” A vasas-kongresszus mai ülése A vasasszakszervezet XXII.­­ kongresszusa ma reggel meg- ■ kezdte a vitát a központi veze- t­­őség beszámolója és a szám- t vizsgáló bizottság beszámolója­­ felett. Az ülésen megjelent­­ Focsz Jenő, az MSZMP Köz-­­ ponti Bizottságának titkára.­­■ Az elnöklő Mekis József javas­latára öttagú küldöttséget vá­­­­lasztottak, amely Sollner Jó­zsefnek, a munkásmozgalom halottjának temetésén képvi­seli a kongresszust. Ezután Joó­­ Istvánnak, a mandátumvizsgá­ló bizottság elnökének a jelent­­­tése kövekezett, amely megál­lapította, hogy a kongresszus határozatképes. Ezután Kele­men Antal, a Csepel Művek szakszervezeti területi bizott­ ,­ságának elnökhelyettese, a csepeli dolgozók üdvözletét­­ tolmácsolta. Több felszólalás után Mekis József elnök beje­lentette, hogy távirat érkezett Prágából, amelyben a vasipari nemzetközi szövetség tízmillió dolgozó nevében üdvözletét küldi a vasasszakszervezet XXII. kongresszusának. A je­lenlevők tapsa közben üdvö­zölte a kongresszust Sz. Reti­­voj, a szovjet gépipari dolgo­zók szakszervezeti elnöke. Az ülés folyik. „Vasoklevél", gyémántdiploma, aranyoklevél orvosoknak Szerdán, délelőtt 11 órakor tartja a Budapesti Orvostudo­­mányi Egyetem nyilvános rendkívüli tanácsülését a Szentkirályi utcai Semmel­­weis-teremben. Ekkor osztják ki az Orvosegészségügyi Dol­gozók Szakszervezetével együtt az orvosok több évtizedes munkáját jutalmazó oklevele­ket, diplomákat és pénzjutal­makat. Huszonöt orvos és egészség­­ügyi dolgozó kapja meg a hu­szonöt éves szolgálatáról szóló oklevelet, közöttük dr. Zoltán Imre nőgyógyász professzor, a 2. számú nőgyógyászati klini­ka vezetője. Hét 40 éves szol­gálatot jutalmazó oklevelet nyújtanak át a többi közt dr. Baló József professzornak, a Kórbonctani Intézet, s dr. Mel­­li József professzornak, a Köz­­egészségtani Intézet vezetőjé­nek. Orvosi diplomája átvéte­lének 50 éves évfordulóját ün­nepli aranydiplomája átvéte­lével hét doktor, akik közül csak öt lesz jelen, mert egy­nek Marosvásárhelyre és egy másiknak Csehszlovákiába küldik utána az aranydiplo­mát. Ezenkívül 39 gyógysze­rész is kap aranyoklevelet. Átnyújtanak az ünnepségen két gyémántdiplomát is, amely a 60 éves orvosi munka jutal­ma. Az egyiket a 89 éves dr. Strehlinger Sámuel, a Rókus­­kórház nőgyógyász főorvosa kapja, a másikat a 82 éves Borbás Gyula pécsi gyógysze­rész. Most fordul elő először, hogy 65 éves szolgálatát ünnepli egy orvos. A 90 éves dr. Balassai Géza, aki még mindig dolgo­zik, a soproni tanácsi kórház rendelőintézetében. Miután még a rendeletben sincs elő­írva, hogy ilyenkor minek ne­vezzék a szolgálati időt jutal­mazó diplomát, Balassai dok­tor „vasoklevelet” kap, amely ezek szerint értékesebb a gyé­­mán­toklevélnél. Hazaérkezett Bulgáriából a magyar parlamenti küldöttség Ma délelőtt visszaérkezett Budapestre kéthetes bulgáriai útjáról a magyar országgyűlés tíztagú küldöttsége, amelyet Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke vezetett. A Nyugati­­pályaudvaron Sebes István külügyminiszterhelyettes, Pes­­ta László és Galló Ernő, az or­szággyűlés jegyzői, valamint Krasztju Sztojcsev, budapesti bolgár nagykövet és a nagykö­vetség több munkatársa fo­gadta a küldöttséget. — Csodálatos volt az utunk, jól éreztük magunkat. Bulgá­ria tizenegy megyéjében jár­tunk, sokat láttunk, tapasztal­tunk, s mindenütt nagy töme­gek fogadtak bennünket — mondotta Vass Istvánné. — Beszédekre mi nemigen ké­szültünk, mert arra számítot­tunk, hogy ötven-hatvan em­ber lesz tanúja egy-egy látoga­tásunknak. Legnagyobb meg­lepetésünkre azonban már az első városban, ahová megér­keztünk, háromezer ember fo­gadott, a másikban tízezer, Burgasban pedig tizenötezer. Ezt a nagy érdeklődést mi a magyar nép iránti rokonszenv­­nek, a két nép közötti barátság demonstrációjának tekintjük. Ebben az esztendőben ez volt az első eset, hogy magyar or­szággyűlési küldöttség járt külföldön. Ezért megkérdeztük a küldöttség vezetőjét, milyen tapasztalatokat hozott küldött­ségük számára az út. — Bulgáriában most készül­nek a december 22-i képviselő­­választásra. Az előkészületi munkálatokból — amelyeket a Hazafias Arcvonal irányít — megállapítottuk, hogy rendkí­vül nagy tekintélye van Bul­gáriában a Hazafias Arcvonal­nak. A küldöttség megérkezése után Vass Istvánná Krasztju Sztojcsev budapesti bolgár nagykövettel beszélget. (Foto Dózsán) Két vagon banán­ árban Budapest felé Körülbelül 40 forint lesz kilója Néhány nappal ezelőtt meg­írtuk, hogy különféle déligyü­mölcsöket importálnak: citro­mon kívül narancsot, fügét, mazsolát, datolyát és banánt. Az utóbbiból tulajdonképpen csak próbaszállítás történik, és ha megfelelőnek találják a minőséget, később esetleg na­gyobb mennyiséget is rendel­nek. Tegnap két vagon banán­szállítmány érkezett a hegyes­halomi határállomásra. Uton van Budapest felé, ahol a va­gonokat nyomban kirakják és ha szükséges, a banánt utóér­lelésre néhány napra elraktá­rozzák. Árát még nem számí­tották ki, a fogyasztói ár attól is függ, milyen a tanán minő­sége, lesz-e fagykár és mennyi ideig kell tárolni. Hozzávetőle­gesen 40 forintba kerül majd kilója.

Next