Esti Hirlap, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

Megalakul a Lányok és Fiatalasszonyok Országos Tanácsa Hamarosan új szerv kezdi meg működ­ését a KISZ Köz­ponti Bizottsága mellett: meg­alakul a Lányok és Fiatalasszo­nyok Országos Tanácsa. A ta­nács tagjai ifjúsági vezetőkből, neves pedagógusokból, külön­böző állami és társadalmi szer­vek képviselőiből kerülnek ki. Az új szerv célja az lesz, hogy segítséget adjon a lányoknak, a fiatalasszonyoknak a mun­kában és a társadalmi életben vállalt kötelezettségeik, vala­mint otthoni, anyai és háziasz­­szonyi teendőik elvégzéséhez. A tanács feladatai között lesz a fiatal nők érdekvédelme, szakmai továbbképzése és más sajátos leány- és fiatalasszony­problémák. Különböző szak­körök szervezésével akarnak segíteni a háztartási munkát végző lányokon. Ezekben a szakkörökben a részvevők megtanulhatnak varrni, kézi­munkázni, sütni, főzni. Tapasz­talt, idős háziasszonyok magya­rázzák el azokat az apró, de mégis nagyon fontos háztartá­­­si fogásokat, amelyeket külön­ben csak évek gyakorlatával lehet megtanulni. Tanácsokat adnak a lá­nyoknak a férjhezmenés előtt, előadásokat tartanak a női és a gyermekbetegsé­gekről, s azok megelőzésé­nek módjairól. Megtanítják a lányokat helye­sen, ízlésesen öltözködni, s ahol lehet, divatbemutatókat, kozmetikai tanácsadókat ren­deznek. A tanács foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogyan lehetne megkönnyíteni a nők munkáját, elsősorban a háztar­tási munkát. Első­ lépésként szorgalmazzák, hogy az üze­mekben, vállalatoknál közös mosógép és más ne­hezebben, drágábban meg­vehető háztartási gép áll­jon a lányok és a fiatal­­asszonyok rendelkezésére. A legtöbb nő egyedül végzi a háztartási munkát. A leányta­nács igyekszik nevelni, rábírni a fiatal férjeket, hogy többet segítsenek fele­ségüknek az otthoni mun­kában. A megyékben és nagyobb­­ városokban is megalakuló he­­­­lyi leánytanácsok gondoskodni­­ kívánnak arról is, hogy a fiat­­­tal nők részt vehessenek politi-­­­kai és kulturális művelődésben.­­ Megismertetik velük az alkot-­­ mánynak és a Munka Törvény-­­ könyvének nőkre vonatkozó­­ részét. A közeli jövőben megalakuló­­ országos lánytanács szigorúan­ őrködik majd azon, hogy a­ fiatal nők lehetőleg ne végez­­­ zenek nehéz fizikai munkát,­­ 18 éven aluli lányok ne | dolgozzanak éjszakai mű- | szakban, földalatti munka- | ra sehol ne alkalmazzanak i­dőt. Tárgyalásokat kezd majd a I háziipari szövetkezetekkel,­­ hogy a nehéz munkától meg- | váló lányok, fiatalasszonyok, I részére elfoglaltságot, kerese-| tet adjanak. | A megalakuló leánytanács­­ javasolni fogja a fővárosi ta­nácsnak, hogy kísérletképpen néhány mozinál és színháznál létesítsenek gyermekőrzőket, hogy a kisgyermekes fiatal há­zasok, akik a színházi előadás idejére nem tudják hol hagyni gyermeküket, lehetőséget kap­janak a szórakozásra. A lányok és fiatalasszonyok országos tanácsának megalaku­lását nagy érdeklődéssel vár­ják a fiatal nők, s minden bi­zonnyal be is váltja a hozzá fűzött reményeket. (sz. g.) OLCSÓ BOR NINCS? Van, de a drágát mérik ki • Utasítás a vendéglőknek a visszaélések megszüntetésére A közönség köréből számos panasz érkezett a Budapesti Vendéglátó Ipari Tröszthöz, hogy egyes üzletek különböző módon korlátozzák a borok árusí­tását és szűkítik a borok választékát. Az ellenőrök megállapítá­sa szerint több falatozóban az ürmös és csemegeboron kívül csak egy-két fajta folyóbort árusítanak, pedig a pincékben 4—5 féle is van. Egyes sönté­­sekben egy időben csak drágább bort mér­tek ki, jóllehet elegendő olcsóbb is volt. A másod-harmad osztályba sorolt éttermekben sok eset­ben előfordult, hogy a söntés­­ben olcsóbb borokat árusítot­tak, az éttermi részben pedig csak a drágábbat szolgálták fel.Az éttermek ital-árlapján gyakran 12—15 fajta külön­böző minőségű és árú bor szerepel, ha azonban a vendég az olcsóbb fajtából választ, közük, hogy elfogyott. Sok étteremben az ital-árla­­pon, vagy az étlapon kizárólag drágább borokat tüntetnek fel. A tröszt vezetősége utasítot­ta az üzletek vezetőit, hogy a vendég kérésére kötelesek a raktáron levő összes borfaj­tákat kiszolgálni. Ha a jövő­ben ilyen visszaéléseket ta­pasztalnak, az elkövetőket a legszigorúbban felelősségre vonják. (MTI) Antik és stylbiítort valamint egyéb lakberende­zési tárgyakat magas áron, KÉSZPÉNZÉRT vásárolunk vagy bizo­mányba átveszünk Lakcímbejelentés: ■ IVtlO lltttt&r LAKBERENDEZÉSI OSZTÁLYA Bpest, IX., Kinizsi u. 12. Telefon: 189—940, 189—648 8—16,30-ig Mellékutcákba kerülnek a talponállók A VI. kerületi Vendéglátó­­ipari Vállalat 62 üzeméből ed­dig már 21-et átalakítottak, tizenkettőt pedig tataroztak. A többi között megszüntették a Népköztársaság útján a Tün­de, a Sörkert és a Corvin sön­­tését. Már korábban kitelepí­tették a Lenin körútról a Kő­műves Étterem söntését az Aradi utcába. Újabban a Baj­­csy-Zsilinszky úton a Nyanya elnevezésű étterem söntését helyezték mellékutcába és korszerűsítették az éttermet. s k­ezdetben Zsigucinak be- fe­­cézték őt is, mint általá­ban a Zsigmondokat. Ez persze régen volt, lehet már vagy ki­lenc esztendeje is. Ibrányi dok­torék akkor kerültek a Bajza utcai vadonatúj lakásba, új házasok voltak, nagyon meg­örültek Zsigucinak, mintha csak a­ lelkükbe látott volna a házmesterné, hogy nekik aján­dékozta. A doktor úr rögtön bolondja lett neki. Fölkapta a tenyeré­be és így szólt hozzá: — Remek pofa vagy, kisko­­mám. Legyünk örökre jó ba­rátok. Az ifjú doktornő azonban nem tett ilyen fellengős nyilat­kozatokat. Szeretettel megsi­­mogatta ő is a tigrisszerű jö­vevényt, de első dolga mégis az volt, hogy Zsigucit a kárpi­tozott karosszékből a szőnyeg­re huppantsa. — Maradj te csak a földön — mondta neki — legalább se­honnan sem fogsz leesni, így indult Zsiguci élete. A doktor úr igen tisztelt bará­tomnak, egerészeti felügyelő­nek nevezte. Viszont eligazító apró pofonokat, no meg tejfö­lös kenyeret már inkább a doktornőtől kapott. Jó másfél év múlva Zsiguci egy egérrel a fogai között érkezett meg a padlás felől. Ezen elcsodálkoz­tak kicsit a doktorék, dehát gondolták: c’est la vie. Tudo­másul vették, hogy egy vé­rengző fenevaddal élnek egy fedél alatt. Csak éppen nem nevezték többé Zsigucinak, hanem egyszerűen Zsigának. Teltek-múltak az évek, Zsi­gából lassan Zsiga bácsi lett. Járása meglomposodott, do­rombolása betöltötte a zugot, ahol pihenni szokott. Mert hogy volt neki a nagy lakás­ban külön kis zuga is, ezt ta­lán mondani sem kell. A sa­rokban, a barátságos cserép­kályha mögött, valahogy úgy, hogy Zsiga mindent jól látha­tott onnan, őt viszont alig le­hetett észrevenni. Karácsony másodnapján, a kilencedik év küszöbén, külö­nös dolog történt. A doktor úr reggel ripsz-ropsz összepakol­ta a holmiját és rövid szóvál­tás után becsapta maga mö­gött az ajtót. Szegény doktor­nő könnyes szemmel állott a szoba közepén. Zsiga bácsi nem értett a dologból semmit, de azért odasomfordált asz­­szonykája lábához és néhány­szor beledörgölte cipőjébe az orrát. És ezzel az ügy az ő ré­széről be is lett volna fejezve, ha este, az ablakban üldögél­ve, furcsa látványban nincs része. Ugyanis gazdája, a dok­tor úr, mint rendesen, most is jön a sarok felől, de — hihetet­len látvány! — nem nyit be a kapun, hanem elmegy a ház előtt, mint a többi idegenek. Igen elcsodálkozott ezen Zsi­ga bácsi. Nyugtalanságában percekig rezegtette a farkát. No de ilyet! Akart ő szólni, csakhát nem talált hamarjá­ban megfelelő szavakat! De amikor másnap, sőt, harmad­nap is ugyanezt tapasztalta az ablakból, elhatározta, hogy vé­gére jár a dolognak. Negyed­nap a szokásos időbe­n kiült a kapu elé és várt, türelmesen. És csakugyan: jön ám lehaj­tott fejjel a doktor úr. Mikor közel ért, Zsiga bácsi hirtelen elébe toppant és nyávogni kez­dett. *„ Hohó, nem tudod, hogy itt lakunk? — valami ilyesféle értelme lehetett a cirmos-be­szédnek. A doktor úr megle­pődve nézett rá, szemében öröm csillant, aztán gyors mozdulattal felkapta Zsiga bá­csit és a kabátja alá rejtette. — Gyere csak, kisöreg — mondta neki, amint elhaladtak a ház előtt. — Elviszlek az új asszonyhoz, meglátod, milyen jó ott. Zsiga bácsi hirtelenében nem tudott mit felelni, hallgatott, tűrte a sorsát. Szíve ugyan erősen dobogott, amíg azt a négy-öt sarkot megtették, sőt, valahol be is fordultak, amer­re ő még sohasem járt. De egyszer csak kinyílt egy-két ajtó, s ő puha szőnyegen ta­lálta magát. Jó meleg volt a szobában, de valami idegen kölni illata terjengett a leve­gőben. — Ugyan kérem — gondolta, mert más egyelőre nem jutott az eszébe. Igaz, nem is igen ért rá gondolkozni, az új asszony­ka, akit a doktor úr rejtélyes módon „édes Lolám”-nak ne­vezett, cukros tejfölt, sült kar­­monádlit, meg egy kis darab puha sajtot tett elébe három finom tányérkán. Zsiga bácsi nem is lett vol­na igazán Zsiga bácsi, ha nyomban hozzá nem lát a fa­latozáshoz. Elsőnek katonásan a húst rágta meg, aztán a tej­fölt (jobb lett volna cukor nél­kül), végül... no de minek részletezzük tovább. Dereka­san jóllakott Zsigánk s aztán várta a szokásos „most aztán mars a sarokba” kezdetű indu­lót. Csakhogy itt inkább vége­láthatatlan cirógatásban lett része: ci­ruskám így, cicuskám úgy —­szinte émelygett már tőle. S ez volt a baj. Mert Zsiga bácsi születésétől kezdve gya­nakvó természetű. — Itt valami nincs rendben — gondolta egy­re aggodalmasabban, s kezdett szétnézni minden irányban. Csakhogy zárva volt ám ajtó­ablak, így csak nézte, egyre nehezebb szívvel nézte, mi tör­ténik körülötte. S fülelt, ahogy csak bírt. — Hát nem aranyos? — kér­dezte a doktor úr az új asz­­szonykától — ugye, szeretni fo­god te is? Lola, vagyis az új asszony­ka, ránézett a doktor úrra. — A kedvedért mindent — felelte égő szemekkel és csók­ra nyújtotta a száját. De ebben a pillanatban csöngetés hangzott az előszo­bából. Valami bejelentőlapot reklamált a házfelügyelő, ki­mentek hát mind a ketten a szobából. Zsiga bácsi magára maradt néhány percre. Jól ki is használta az időt, körüljárta a szobát, s különösen a sarko­kat vizitálta meg. Kereste a cserépkályhát, ehelyett azon­ban csak radiátorcsöveket ta­lált, s további idegen szagokat, amelyeket már tűrhetetlennek tartott, úgyhogy mire a doktor úr újra benyitott, jobbnak lát­ta kioldalogni a résen. Lola asszony mosolyogva tért vissza. — Akár Zsiga bácsit is be­jelenthettük volna — mondta — éppúgy, mint téged: örökre. De erre semmi szükség sem volt, mert a kisöreg addig szi­matolt az utcán jobbra, meg balra, amíg rátalált a helyes irányra, s behúzott farokkal somfordált hazafelé. Acsády Károly Zsiga bácsi hazamegy Hárommillió forint műemlékvédelemre Művészi kivitelű utcatáblák a Várban • Restaurálják a Bécsi-kaput A főváros ebben az évben 3 millió forintot fordít mű­emlékvédelemre és előkészíti további műemlék épületek helyreállításának terveit. Tel­jesen rendbehozzák a Vár nyu­gati falait a Nőegylet utcától a Prímás-bástyáig terjedő sza­kaszon. A Várban még sok műemlék gondozásáról intéz­kednek. A súlyosan sérült Bé­csi-kaput is restaurálják. A Kapisztrán téren áll a közép­kori Mária Magdolna-templom, amelyben még nagyobb ará­nyú helyreállítási munkák várnak elvégzésre. Kutatáso­kat végeznek a középkori templom alapfalainak feltárá­sa érdekében, hogy ennek eredményeként döntsék el a Kapisztrán tér végleges beépí­tésének kérdését. A volt Klarissza-kolostor ha­talmas épülettömbje az Úri utca 49. és az Országház utca 28. szám alatt két utcai front­tal rendelkezik. Itt van jelen­leg a Budapesti Történelmi Múzeum egy része. A főváros az értékes műemléket kívül­iteiül restaurálja, és tovább folytatja az épület középkori részeinek feltárását. A Szent­­háromság utca 2. szám alatti Vármúzeumban, az egykori budai városháza épületén is tatarozásokat végeznek. A Várban levő utcák a történel­mi helyhez méltó különleges, művészi kivitelű kő utcanév­táblákat kapnak. Ebben az év­ben kezdik el a táblák felsze­relését Súlyos állapotban van az óbudai Kiscell úti kastély, a­­ Történeti Múzeum újkori gyűj­teményeinek otthona. A romos kastély újjáépítésére félmillió forintot irányoztak elő. Foly­tatják a margitszigeti közép­kori romok konzerválását ker­­tészetileg rendezik a területet és kőtárt létesítenek a romok környékén. Az egykori pesti városfal épen maradt szakasza a Királyi Pál utca 13/b. számú ház udvarán látható. A város­­történeti emlék renoválásra szorul, amit most elvégeznek, egyben helyreállítják az épület utcai bejáratát Rendbehozzák a Fő utca 43. szám alatt levő, több mint 150 éves régi menházat, helyreál­lítják a Hess András téren a volt pénzügyminisztériumnak a háború alatt tönkrement épületét, az Úri utca 51—53. és az Országház utca 30—32. alatt a volt belügyminisztérium man emléknek számító épülettömb­jét. A nagytétényi Kastélymú­zeumot is restaurálják. Helyre­állítják a Vár területén levő utcák és terek burkolatait, korhű kivitelben. G. J. Fogadás az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Vasárnap az Indiai Köztár­­­­saság kikiáltásának 8. évfor­­­­dulóját ünnepelték. A Delhi­­­­ben megtartott nagyszabású­­ katonai díszszemlét Praszad­­ köztársasági elnök fogadta, je­­­­len voltak Nehru miniszterel­­­­nök, a kormány tagjai és a­­ külföldi diplomaták is. Vorosi­­lov, Hruscsov és Bulganyin üdvözlő táviratot intéztek eb­ből az alkalomból az indiai ál­lamférfiakhoz. Kínában is megünnepelték az Indiai Köz­társaság ünnepét. Mao Ce-tung elnök Kantonban fogadta R. K. Nehru indiai nagykövetet, aki köszönetet mondott az elnök­nek azért a megértő támoga­tásért, amelyet kínai működé­se alatt kapott tőle. * M. A. Rahman, az Indiai Köztársaság budapesti ideigle­nes ügyvivője, India nemzeti­­ ünnepe alkalmából vasárnap délután fogadást adott. A fo­gadáson megjelent Kádár Já­nos, a kormány elnöke, Kállai Gyula művelődésügyi minisz­ter, Marosán György állammi­niszter, Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke, Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács elnök­helyettese, Dögei Imre föld­művelésügyi miniszter, Kris­tóf István, az Elnöki Tanács titkára, Sik Endre, a külügy­miniszter első helyettese, Szarka Károly külügyminisz­terhelyettes, Mihályfi Ernő művelődésügyi miniszterhe­lyettes, Péter János, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének elnöke, valamint a poltikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tagja. Kádár János és M. A. Rahman a fogadáson (MTI Fotó: Vigovsziki Ferenc felv.) Száz új ház Óbudán­ ­ Kislakásépítő szövetkezetet­­ hozott létre a III. kerületi­­ MSZMP pártbizottsága és a­­tanács. Száz ház építését vet­­t­­ék tervbe a Bécsi úton, Csil­­­­laghegyen. A házakat OTP­­­ kölcsön segítségével építik fel.­­ A lakások az óbudai köny­­­­nyűipari üzemek dolgozói ré­­­­szére készülnek. A tervek sze­­­­rint az építkezések áprilisban­­ megkezdődnek, s november­­ végére már beköltözhetők lesz­­­­nek a házak. Kinevezték az új pannonhalmi faapátot Az elhalálozás következté­ben megüresedett pannonhal­mi főapáti tisztséget betöltöt­ték. Az Egyházügyi Hivataltól szerzett értesülésünk szerint az Elnöki Tanács hozzájárult ahhoz, hogy a bencés kollé­­­gium által megválasztott új főapát, Legányi Béla dr., a pan­­­nonhalmi katolikus általános gimnázium igazgatója elfoglal­ja a megüresedett főapáti szé­ket. Szabálytalanságért pénzbüntetés, csalásért iparigazolvány-elvonás A VIII. kerületi Tanács Szto­­janov Emil XXI., Szentmikló­si utca 71. számú lakost 100 fo­rint pénzbírsággal sújtotta piaci szabályrendeletbe ütköző vétség miatt. Ugyancsak 100 forint pénzbírságot kapott Ákos Györgyné XI., Budafoki út 26/b. szám alatti kisiparos, mert egyik alkalmazottját nem jelentette be az SZTK-ba. A VIII. kerületi Tanács ipari osztálya Kovács Ferenc XXI. Móri utca 1. szám alatti baba­­fej­ készítő kisiparostól meg­vonta az iparengedélyt, mert sorozatosan szabálytalanságo­kat követett el és panaszok merültek fel. Az ipari osztály megvonta az iparengedélyt Varga JóZSef VIH.,a Mikszáth Kálmán tér 4. szám alatti kő­műves-kisiparostól is, mert az újjáépítési munkák során so­rozatosan csalást és visszaélést követett el. „Feltalálók és újítók társasága'' Moszkva, január 27. A Szovjetunióban megala­kult a feltalálók és újítók tár­sasága. 1958 végén összehívják a társaság országos kongresz­­szusát. Az érdekes egyesülés célja: előmozdítani a szovjet ipar technikai haladását, s eb­be a lehető legnagyobb szám­ban bevonni a munkásokat és alkalmazottakat is.

Next