Esti Hírlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-04 / 3. szám
Beszélgetés Novobátzky Károly akadémikussal a természettudományos nevelésről és az új fizikai felfedezések jelentőségéről A holdrakéta szétoszlatta az univerzum misztikumát Néhány nappal ezelőtt a fizikatanárok ankétjén nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott Novobátzky Károly akadémikus „A fizika és a világnézet" címmel. Megkértük, ismertesse előadásának néhány gondolatát. — Az új idők szelleme — kezdte válaszát Novobátzky professzor — megtisztította iskoláink légkörét az áporodott atmoszférától, amelyben az arisztokrácia, a klérus és a nagytőkések szellemének baktériumai tenyésztek. Kifújta a sovinizmust, kifújta az álhazafiságot, amely Werbőczynek szobrot emelt és a nemesi érdekvédelem kódexét alkotmánynak nevezte. Végül kifújta azt a középkori szellemet, amely minden tárgynak, még a természettudománynak tanításában is a valláserkölcsi irányzatot írta elő. Mégis: iskoláink egy részében ma is találunk fertőző bacilusokat. Hordozóik részben egyes szülők, részben egyes, hivatásukról megfeledkező tanárok. Olyan emberekre gondolok, akik át vannak hatva ifjúkori nevelésük maradványaival, s akikben nincs sem hajlandóság, sem akaraterő, hogy az egykor befogadott elveket a kritika mikroszkópja alá helyezzék. — Professzor úr véleménye szerint mindennek mi az ellenszere? — A természettudomány. A fizikát pedig éppen ebben a vonatkozásában azért állítom az első helyre, mert tárgykörének sokrétűsége és törvényeinek exakt volta a legalkalmasabb harci és védelmi eszköz az ideológiai tévelygés ellen. — Előadásában professzor úr szólott arról a hatásról, amelyet a fizikai munka gyakorol a világnézet kialakítására. Beszélne most erről? — Azt hiszem — hangzott a Válasz —, a természeti törvény lenyűgöző erejében találjuk meg a feleletet. Magát a természeti törvény fogalmát és elnevezését Descartes vezette be a tudományba. Ő még istenhívő volt, de felfogása szerint az isten nem avatkozik be a változó természet dolgaiba. Ezeket a változásokat, jelenségeket szerinte tehát nem lehet közvetlenül isten hatásának tulajdonítani. Csak a természetnek tulajdoníthatók és a szabályokat, melyek szerint a változások végbemennek, természeti törvényeknek nevezi. Senki pregnánsabban nem adott kifejezést ennek a felfogásnak, mint Laplace. Átnyújtotta égi mechanikáját Napóleonnak, s mikor az megjegyezte, hogy isten nevét sehol sem találja a műben, így felelt: „Felség, nem volt szükségem erre a hipotézisre" — A tudomány igazságaival szemben — éppen a régi, a valláserkölcsi alapokra helyezett nevelési rendszer következményeként — nem kevés az ellenvetés. Megkönynyítené professzor úr egy-két gondolattal e nézetek megcáfolását? — Ezek az ellenvélemények — válaszolt a kérdésre Novobátzky professzor — a dolog természeténél fogva nem lehetnek magasszintű problémák, inkább vallásvédelmi kísérletek. Erre vonatkozóan közölhetem, hogy egyetemünk tanácsa tízéves tervének programjába felvette egy olyan könyv megírását, amelyben a természettudományok egységes frontját állítják szembe a vallási felfogással. Ha sejtelmem nem csal, a könyv kiadása hatalmas könyvsikernek fog bizonyulni. A legtöbb vulgáris kérdés a teremtés aktusa körül forog: hogyan jött létre a világ? Az ősmonda szerint isten teremtette a Földet, a Holdat és a csillagokat. Már a felsorolás maga mutatja az ősrégi monda eredetét. A Holdról beszél, azt külön említi, mintha csak egy hold léteznék. A mondát szövögető primitív embernek természetesen fogalma sem volt arról, hogy a Jupiternek vagy a Saturnusnak is vannak holdjai. A Napot elkülöníti a csillagoktól, mintha a Nap nem tartoznék a csillagok fogalmi körébe. És ami a legsúlyosabb: mélységesen hallgat a százmilliónyi extragalaktikáról, hallgat a rengeteg sötét anyagról, amely a világűrben jelen van. Mindez rámutat a mondás eredetre. És mindennek tetejébe, ahány elkülönített népfaj, anynyi különböző monda. A megszokott gondolkodás nem tud elszakadni attól a hittől, hogy minden létezőnek kezdete volt. A világnak is. Azt tehát teremteni kellett. A teremtő istenre azonban a legteljesebb következetlenséggel nem viszi át a kezdet szükséges voltát, ő öröktől fogva van, de már az anyag és az energia nem lehet öröktől fogva. Azt már teremteni kellett. Márpedig a természettörvény — jelen esetben az anyag és az energia megmaradásának elve — nem tűr kivételt. Itt kerül szembe a teremtés mítosza a tudománnyal. Itt kell választani tudomány és mese között. Érdeklődtünk: a fizika legújabb felfedezései vajon igazolják-e a materialista szemléletet? Novobátzky professzor válaszában kijelentette: a relativitás elmélete például teljes összhangban van a materialista világnézettel. A kvantumelmélet egyes kérdéseiről szólva megállapította: a világ megismerhetőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az utóbbi években felfedezett részecskék egész tömege, amelyek közül ma már körülbelül harmincat tartanak nyilván. A Heisenberg-féle egyenlet egyik lényeges összefüggését vizsgálva a professzor így nyilatkozott: — A materialista világnézet megerősítését látom ebben a Párizsi diákjai bizonyára meglepődve hallgatnák filozófiatanáruk jókedvű, néha pajzán kacagását. Jacques Gaucheron a karácsonyi szünidőt használta fel, hogy Budapestre jöhessen és átvegye a Pen Club emlékplakettjét kitűnő Petőfi-fordításáért. Tegnap délután a Pen Club Bajza utcai helyiségében Bölöni György adta át az emlékérmet. Este az Újságíró Szövetségben fiatal magyar költőkkel, kritikusokkal beszélgetett Jacques Gaucheron irodalomról, filozófiáról. Hajában már ősz szálak árulkodnak az évek múlásáról, de mosolyogva figyelmeztet: változatlanul fiatalnak tartja magát. Franciás könnyedséggel cseveg, váltogatja a témát, s közben súlyosabb gondolatokat is sző a beszélgetésbe. — Önök is, mi is örökösei vagyunk egy erősen szubjektív lírának. A progresszív művészeknek azonban a társadalom objektív igényeit is ki kell elégíteniük. A kettőt szintézisbe hozni, az objektív igényt szubjektív melegséggel megénekelni, ez a haladó költő — nagyon nehéz feladata. — A francia költők helyzete nem valami rózsás. Önök nem is tudják, milyen előnyöket élveznek — beszéli tovább. — Három-négy „nagy” kivételével, akik hat-hétezer példányban jelennek meg, a költők többsége három-négy százas példányszámban tudja megjelentetni verseskötetét. A folyóiratok is kevés verset közölnek. Petőfi francia átültetésének nehézségeiről kérdezzük. Felkacag és a túrósgaluska példáját említi. Ha szó szerint lefordítja, akkor a francia olvasó nem érzi a szó hangulatát, ha mással helyettesíti — végül is így tett —, nem maradhat hű az eredeti szöveghez. — Csak úgy lehet fordítani, ha az embernek magyar segítői vannak. Engem három barátom is támogatott. A magyar irodalom nemzetközi elismertetésének itt, a fordítás körül vannak nehézségei — vetjük fel. — Kétségtelen, a nyelv is nehéz. A más történelmi, kulturényben, megerősítését annak a hitnek, hogy a legmagasabb tudományos szférákba vezető lépcsők is anyagból valók. A szovjet holdrakétával kapcsolatban Novobátzky profeszszor a következőket mondotta: — Amikor Galilei 300 évvel ezelőtt első távcsövét a Holdra irányította, hegyeket fedezett fel ott. Ez volt az első tapasztalati bizonyíték arra, hogy a Hold épp olyan test, mint a Föld. A Galilei által megkezdett természettudományos kutatást viszi most diadalra ez a holdrakéta, amelyiktől azt várjuk, hogy megközelítse Földünk társát és közvetlen mérésekkel adjon számot az ott uralkodó viszonyokról. — Fizikai szempontból legérdekesebbnek tartom azt a kérdést, van-e a Holdnak mágneses tere. A válasz ismeretében talán meg tudjuk fejteni Földünk mágneses terének eddig még ismeretlen eredetét. Világnézeti szempontból ez a holdrakéta szétoszlatta az univerzum misztikumát, újabb bizonyítékkal szolgálja a materialista világnézet igazságát. Az összes világnézetek közül a materialisztikus világnézet az, amely nem viseli magán a kapitalizmus címkéjét. Megbízható irányjelzőt és kimeríthetetlen erőforrást jelent nekünk a szocializmus építésében. Lantos László rális hagyományok is megnehezítik, hogy például a francia olvasó megértse a magyar költemények hangulatát. Azért nem reménytelen a helyzet. Ami világviszonylatban érték a magyar költészetben, elsősorban a népköltészeti hagyományok és a forradalmi-politikai líra, egyre nagyobb mértékben válik ismertté a francia olvasó előtt. Az érdeklődés természetesen még nem elég nagy. Előbb nekünk is revízió alá kell vennünk irodalmi értékeinket, ki kell bányásznunk eddig rejtett, forradalmi kincseinket. A magyar kulturális fejlődés ebből a szempontból nagyon sok és értékes tapasztalatot ad számunkra is. Ha majd együtt nézhetjük át értékeinket, az érdeklődés megnő nálunk is a magyar és minden más nép irodalma iránt. (bernáth) Beszélgetés Gaucheronnal a francia költők helyzetéről, fordítói munkáiéról és a magyar költészetről Jacques Gaucheron és Bölöni György. (MTI fotó : Petrovics felv.) Megnyílt az Országos Pedagógiai Könyvtár Ma délben a VIII. kerületi Horváth Mihály tér 8. szám alatti helyiségben ünnepélyesen megnyitották a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Pedagógiai Könyvtára és a Pedagógiai Tudományos Intézet könyvtárának egyesítéséből alakult Országos Pedagógiai Könyvtárat. Az új szakkönyvtár olvasószolgálata az alábbi időpontokban működik: hétfőn, szerdán pénteken 12-től 20 óráig, kedden, csütörtökön 9- től 14 óráig, szombaton 9-től 13 óráig. Aötéltánc. Új magyar darab premierje a József Attila Színházban Kállai István darabja, a Kötéltánc, feszültségével és igazságával vív ki előkelő helye a mai tárgyú magyar drámái sorában. Műfaji újdonság: kamaradarab, mindössze öt szereplővel. A polgári drámában ez a forma elsősorban lélekrajz mozzanatokkal, ötletek merész bravúrjaival kíván hódítani, — ritka kivételtől eltekintve — az egyéni lét szűkebb világába zárul. Kállai viszont fontos társadalmi kérdéseket idéz fel és old meg kamarajátékában. Műfaja korlátait szétveti, erényei — a mélyreható, finoman árnyaló lélekrajz lehetőségei — felhasználja a mi korunk és igazságunk hatásos kifejezésére. Mint minden érdemes irodalmi alkotás, Kállai darabja is több síkban, hiteles bonyolultságában mutatja a világot Olyan társadalmi konfliktust visz színre, amelyben a hősös tetteikkel festenek hű és találó portrét önmagukról. Amilyen egyszerű a történet, olyan sokrétű és cizellált a kidolgozás. Völgyesi István, a tehetségtelen, de jól helyezkedő, érvényesülni tudó kutatóintézeti igazgató féltékeny egykori diákkollégájára és szerelmi vetélytársára, a csak munkájánál élő Zalai Sándorra. Amikor a tehetséges tudós — Völgyesi beosztottja — nagyon fontos új gyógyszer kutatásában a célhoz közeledik, a presztízsét féltő igazgató elmozdítja, s a kísérleteket fiatal tanítványával és pártfogoltjával, Benkő Zoltánnal fejezteti be. Zoltán éppen Kossuth-díját és új lakását ünnepli, amikor megtudja, milyen szerepet szántak neki a gonosz és lelkiismeretlen játékban. Völgyesi megfenyegeti, fiatal felesége, akit megkörnyékez a becstelen önzés — egy pillanatra elfordul tőle, de Zoltán erős ember, mert erős az igazsága, önbecsülését, tehetségébe vetett hitét veszítené el, ha nem állna a méltatlanul meghurcolt Zalai Sándor mellé. S közben mennyi minden történik. Kállai szeretetteljes gyengédséggel de félreérthetetlenül elmarasztalja Zalait kishitűségéért. Próbára teszi a fiatalok hűségét, erkölcsi szilárdságát. Pőrére vetkőzteti a karrierista professzort és feleségét, akik a polgári morál normáit is megsértik. Jellemtelenségük, életük természetrajza mégis a burzsoá magatartás tipikus példája. Ezt a darab a túlbeszélés veszélye nélkül is erőteljesebben hangsúlyozhatná. A szólamszerűségtől okkal irtózó írói szemérmesség arról is csak célzásokat tesz, hogy Zoltán „káder”, a ma embere. Úgy gondoljuk, nem esne a szerző a sematizmus hibájába, ha művészi hitelességgel ábrázolt hőséről világosan kimondaná: munkáscsalád fia, új erő az értelmiségben. Különben a darab gazdag erényekben. Jó jelenetezés, színpadismeret, a dialógusok könnyen pergő szellemessége segít hatásossá tenni a jószemű szerző megfigyeléseit, vonzó mondandóját. Talán csak az első felvonás eleje döcög kicsit, amit a rendezés sem tud feledtetni. Ettől eltekintve Hegedűs Tibor igen jó munkát végzett: az előadásban minden a helyén van. A színészek kedvvel, szeretettel játsszák szerepeiket. A kitűnő együttesből is kiemelkedik Ráday Imre. Érzelmesség nélkül, mégis megható egyszerűséggel és őszinteséggel állítja elénk a mellőzött, magánéletében is boldogtalan tudóst. Nagyon tetszett, hogy festék nélkül játszik. Maszk nélküli arca sápadtságának dramaturgiai szerepe és hangsúlya van. Greguss Zoltán — Völgyesi István — a figura erőszakosságát és számító ravaszságát a kettőshangzók egyidejűségével, tökéletes illúziót keltve, érzékelteti. Komlós Juci igazi „protokollfeleség”: elegáns, céltudatos, nagyvonalú és a szépség mezében elriasztóan önző. Sinkovits Imre alakítása a fiatal tudós szerepében még hatásosabb lesz, ha a szenvedély feszültségét és indulatait mindig mértéktartóan, külsőséges eszközöktől tartózkodva éli át. Legnehezebb feladat — a szerep következetlenségei miatt — Kállai Ilonának jutott. Tehetsége megközelíti a megoldást, s bizonyos, hogy az előadások még jobban hozzászoktatják majd a kamaradráma légkörének finom árnyalataihoz. Vogel Eric díszletei és Schiffer Judit jelmezei drámai szerepet vállalnak és oldanak meg. Dersi Tamás □ KÉT ÉRDEKES ősbemutató lesz a győri színházban. Január 22-én színre hozzák Felkai Ferenc „Cleopatra három éjszakája“ című darabját, amely új felfogásban, mai tanulságokkal tárja elénk Caesar és Cleopatra találkozását. A másik darab Pagogyin nálunk még ismeretlen, mai tárgyú vígjátéka lesz. □ JOSEPHINE BAKER, a világhírű táncművésznő és énekesnő „átrepült“ Magyarország felett. Isztanbulba utazott, ahol egy hónapig vendégszerepel. D VARSÓI VENDÉGÜNK, Andrzej Hiolski baritonista kedden ismét Scarpia szerepét énekli a „Tosca” Erkelszínházi előadásán. □ AZ OPERAHÁZ társulata január 18-án mutatja be az Erkel Színházban a „Fra Diavolo“ című vígoperát. Auber művét korábban a Gördülő Opera játszotta. □ A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 30 ezer forintos nívó jutalommal tüntette ki a Nemzeti Színház „A rettegés birodalma“ című előadásának művészeii és műszaki személyzetét. □ AZ ÁLLAMI BÁBSZÍNHÁZ január 18-án mutatja be új darabját. A bábdarab gyermekeknek szól. Címe: „Ezüstfurulya“. □ VASÁRNAP DÉLELŐTT az Aeros Cirkusz társulata a Köztársaság téren térzenét ad a budapesti gyermekek részére. Artisták és bohócok vezetik fel a kis tigriseket, mackókat és elefántokat. Ezer léggömbben a gyermekek részére ajándék cirkuszjegyeket helyeznek el. □ ROBOZ ÁGNES táncművésznő ez idő szerint a drezdai Operettszínház táncmesternője. Most Suppé „Boccacció“ját tanítja be. A koreográfusnő a drezdai Palucca táncakadémián is tanár. A nyáron magyar népi táncokat tanított, egyben magyar dalokra is oktatta a növendékeket. A német táncnövendékek a kozármislenyi és ecseri táncokat tanulták be. Növendékeivel való jó kapcsolatát jellemzi, hogy azok megkérték tanárnőjüket: tanítsa meg őket a legjellegzetesebb magyar ételek készítésére. Roboz Ágnes pörköltfőző tanfolyamot rendezett a lakásán. □ A MOZART EMLÉKÉRMET idén Patzak kamaraénekes és Franziska Martiessen-Lohmann kapta. □ COSIMA WAGNER aszszony — a nagy zeneszerző özvegye — naplójegyzeteit, melyeket leánya, Éva Chamberlain végrendeleti utasítására csak 1972-ben szándékoztak nyilvánosságra hozni, most mégis rövidesen kiadják. A naplók egyelőre lepecsételve fekszenek a Bajor Állami Bank egyik páncélszekrényében. □ BÁRDOS LAJOS Kossuth-díjas zeneszerző új művel ajándékozta meg az ezredik fellépésére készülő Magyar Állami Népi Együttest. „Szól a doromb“ című, frissen komponált vegyeskari művét január 18-án az Erkel Színházban mutatja be az együttes kórusa. MOZIK VASÁRNAPI MATINÉMŰSORA: Aranyantilop (szovjet) DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) 10. — Kis Muck története (német) ZUGLÓI (Angol u. 26.) 10. — Őserdő foglyai (szovjet) TOLDI (Bajcsy-Zs. út 36.) 10. — Zűrzavar a cirkuszban (csehszlovák) UGOCSA (Ugocsa u. 10.) 10. — Örs a hegyekben (szovjet) ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA KULTÚROTTHON (József Attila tér 4.) il. — Dollárpapa (magyar) MADÁCH (Pestlőrinc) 10. — Hajsza (szovjet) KOSSUTH (Pesterzsébet) 10. — Kék sirály (jugoszláv) ÓBUDA (Selmeci u. 14.) 10. — Bátor emberek (szovjet) BALASSI (Pestimre) 10. — Fel a fejjel (magyar) TINÓDI (Nagymező 8.) 1l0. — Északi Robinsonok (szovjet) VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet) 10. — Vadvízország (magyar) HAZAM (Váci út 150.) 10. — Csínytevő (szovjet) IPOLY (Hegedűs Gy. u. 65.) 1l0. — Volt egyszer egy király (csehszlovák) BETHLEN (Bethlen G. tér 3.) 10. — A béke Völgye (jugoszláv) KÖLCSEY (Kispest) 10. — Scott kapitány (angol) REGE (Széchenyi-hegy) 11. — Újságíróbál A Magyar Újságírók Országos Szövetsége folyó évi február hó 7-én, szombaton este fél 10 órai kezdettel a Hungária Kávéház összes helyiségeiben rendezi meg a hagyományos újságíróbált. A bál szigorúan zártkörű. Meghívót levél útján vagy telefonon (221—696) folyó hó 15- ig lehet igényelni a MUOSZ titkárságán (Budapest, VI., Népköztársaság útja 101.). SZÍNHÁZAK SZOMBATI ÉS VASÁRNAPI MŰSORA: Operaház sz.: Don Juan (Flelischer 4. bérlet, 7); v.: Diótörő (11), Falstaff (F/4. bérlet, 7). — Operaház Erkel Színháza sz.: Farsangi lakodalom (11. bérlet, 4. előadás, 7); v.: János vitéz (11), Trubadúr (12. bérlet, 4. előadás, 7). — Nemzeti Színház sz.: Ljubov Jarovaja (Bartos—Császár-bérlet, 3. előadás, 7); v.: Az ember tragédiája (de. 10), Tisztújítás (7). — Katona József Színház sz.: (Megyeri 3. bérletben) és v.: (Szigeti 4. bérletben): Lyuk az életrajzon (7). — Madách Színház sz.:(7) és v.: (fél 8): Az ördög cimborája; v. du.: Figaro házassága (fél 3). — Madách Színház Kamaraszínháza sz. (7) és v. (fél 8): Száz nap házasság; v.: du. Nem vagyunk angyalok (fél 3). — A Magyar Néphadsereg Színháza sz.: Pesti emberek (7); v.: Ilyen nagy szerelem (fél 3). Az én családom (7) . — Petőfi Színház sz.: Micimackó (fél 4), A királyért (7); v.: Micimackó (11), Svejk (3), A királyért (7). — Jókai Színház sz. és v.: Sárga liliom (7); v. du.: Szélvihar (fél 4). — József Attila Színház sz.: Bekötött szemmel (fél 3), Kötéltánc (7); v.: Megperzselt lányok (fél 3), Kötéltánc (7). — Irodalmi Színpad sz.: „Így játszik Pest" (Irodalmi társasjáték, a TV nyilv. adása, 7); v.: Álarcos komédiák (8) . — Fővárosi Operettszínház sz. (7) és v. (negyed 3): Vők iskolája; v. este: Kard és szerelem (7). — Blaha Lujza Színház sz. (7) és v. (fél 3): Köztünk maradjon; v. este: Bástyasétány 77. (7). — Vidám Színpad sz. (fél 8) és v. (f. 4, f. 8). A helyzet a következő. — Kis Színpad sz. (7) és v. (3, 7)— Majd a papa ... — Állami Bábszínház sz.: Csalavári Csalavér (5), Szőke ciklon (fél 8) és v.: János vitéz (de. 11 és du. 5), Hófehérke (3), Szőke ciklon (fél 8). — Zeneakadémia v.: Főiskolai Beethoven-bérlet (3. előadás, vezényel: Ferencsik J., de 11). — Kamara Varieté sz. (6 és fél 9), v. (fél 4, 6 és fél 9). A jövő század legénye. — Budapest Varieté sz. és v.: Vannak még csodák (4 és 7). — Fővárosi Nagycirkusz sz. és v.: Az AEROS Cirkusz vendégjátéka, (fél 4, fél 8). A TELEVÍZIÓ MŰSORA 3-án, szombaton: 18,50: 1. 1. sz. Magyar Híradó; 2. így játszik Pest (Irodalmi társasjáték); 4-én, vasárnap: 10,00: Ifjúsági filmmatiné (1. A bölcs kecske, 2. Mese az aranyhajú királylányról); 19,00: Élő újság; 20,00: Közvetítés a röplabda-terembajnokságról, a Sportcsarnokból. Az Országos Rendező Iroda közli: Honthy Hanna gyengélkedése miatt a január 3-ra, szombatra és 4-re, vasárnapra hirdetett ,,ö meg mi" Bartók-termi előadásai elmaradnak. Jegyek 10-ére, szombatra és 11-ére, vasárnapra becserélendők. (x) Gyöngyvirágtól-lombhullásig (magyar) MIKSZÁTH (Sashalom) 12. — Mese a moziban (szovjet) TERV (Pestújhely) 10. — Viharos alkonyat (szovjet) VILÁG (Rákosszentmihály) 10. — Hetet egy csapásra (német) VASVÁRI (Kerepesi út 44.) 10. — Tartalékjátékos (szovjet) Éva (Erzsébet kir.-né útja 36.) 10. Föltámadott a tenger (magyar) PETŐFI (Nagytétény) 10. — Kegyetlen tenger (angol) SZÉCHENYI (Pestújhely) 10. — Tigriskölyök (szovjet) OTTHON (Soroksár) 10. — Álruhában az ellenség között (kínai) KOSSUTH (Cinkota) 10. — Buksi megkerül (szovjet) SZABADSÁG (Újpest) 10. — Mese a 12 találatról (magyar) ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) 10. — Nehéz kesztyűk (magyar) TAVASZ (Rákospalota) 10. — Állami Áruház (magyar) NAP (Népszínház u. 31.) 10. — Kisfiú és a varázsló (szovjet) SPORT (Thököly út 56.) 10. — Folyón túl (kínai) HALADÁS (Bartók Béla út 130.) 1ll. — Mesesorozat: lile is sportol, Paprikajancsi és egyéb játékok, Mese a halászról és az aranyhalról, Misi mackó. AKADÉMIA (Üllői út 101.) 10. VANNAK OTT CSAK 2 HÉTIG! BUDAPEST VARIETÉ