Esti Hírlap, 1961. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
PÁRIZS: Tökéletes idomítású rakétalövedékek A Párizs, február 13. párizsi sajtó hétfőn reggel vezető helyen és terjedelmes beszámolókban ismerteti a tudomány újabb szenzációját: a szovjet tudósok új sikerét. Jellemző, hogy a szélsőjobboldali Aurore hasábjain is ilyen elismerő megállapítások olvashatók: „A szovjet tudósok egymás után érnek el szenzációs eredményeket. Teljes meglepetést okozott a TASZSZ közleménye, amikor bejelentette, hogy a kilőtt szputnyik maga szolgált a Venus felé irányított rakéta kilövőpályájául. Ez a teljesítmény eddig a tudományos fantázia birodalmába tartozott. A szovjet tudósok — átugorva a fejlődés lépcsőfokait, — megoldották a szükségszerűen igen nagysúlyú, hasznos terhű bolygóközi rakéták felbocsátásának problémáját. Az elért eredmény teljességgel fantasztikus. Óriási mennyiségű számításokat feltételez, egyben pedig a rakétalövedékek tökéletes idomítása” kellett hozzá. Vasárnap fény derült az előző, az óriás-szputnyik „titkára” is. Sokáig kérdéses volt, mire szolgálhatott a hetedik szputnyik. A szovjet tudósoknak nem volt más céljuk vele, mint igazolni annak lehetőségét, hogy teljesen pontosan meghatározott és majdnem köralakú röppályájára el lehet indítani egy lapos formájú műbolygót. A kísérlet tökéletesen sikerült és egy hét múlva újabb óriási ugrás következett be az űr meghódításáért megindult versenyfutásban: büszkén útjára indíthatták a legbonyolultabb tudományos műszerekkel együtt az űrbe, a Venus felé hazájuk zászlaját is ... Hasonló elismerő hangnemben ír szinte valamennyi párizsi lap. Az egyetlen kivétel Xiug-Mollet lapja, a szocialista Populaire, amely megelégeszik a TASZSZ jelentésének eldugott helyen való közlésével. Új korszak kezdődött az út meghódításában — írja viszont a Libération. Az Humanité megállapítja: a szovjet tudósok egyszerre több fronton folytatják harcukat és az egyik fronton elért sikerüket felhasználják arra, hogy a másik fronton gyorsabban induljanak támadásba. A Venus felfedezése egy még nagyobb terv része. A terv több fejezetét már megvalósították — így a lunyikokkal — vagy a megvalósítás felé tartanak — így az utasokkal való űrrepülés dolgában. (Folytatás az első oldalról.) Kölbelül másfél évvel előttünk járnak”. Az AP egy másik hírmagyarázója szerint „a Vénuszrakéta elég nagynak látszik ahhoz, hogy távvezérlő-berendezéssel, valamint a sugárzás, a mágneses mező, a meteoritveszély és a többi naprendszeri jelenség mérésére alkalmas tökéletes műszerekkel legyen felszerelve”. A kommentátor szerint a vasárnapi fellövés magyarázatot ad a tíz nappal ezelőtt felbocsátott hat és fél tonna súlyú szovjet óriás-szputnyik „rejtélyére” is. Dr. Hugh Dryden, az ame rikai űrhajózási hivatal aligazgatója szerint az Egyesült Államok másfél-két évvel jár a Szovjetunió mögött a „kétsorozatú ugrás” elérésében. A Vénusz-rakétát ugyanis nem a Földről, hanem egy nagy súlyú szputnyikról bocsátották fel. Bizonyos idő óta tudtuk, hogy a Szovjetunió e feladat teljesítéséhez elegendő hajtóerővel rendelkezik — mondotta. P eking, február 13. Az Új Kína hírügynökség vasárnap este ismertette a szovjet hivatalos közlemény teljes szövegét. LONDON: sVfigip esemény az emberiség történetében London, február 13. Londonban a szenzáció erejével hatott a moszkvai rádió vasárnap esti bejelentése. A rádióhallgatók már este fél kilenckor értesültek a szovjet tudomány nagy diadaláról, amikor a londoni rádió a moszkvai rádió közleményétátvéve, részletesen ismertette az óriási bolygóközi állomásról szóló legfrissebb híreket. Lowell professzor, az angliai Jodrell Bank óriási rádióteleszkóp igazgatója „elképesztőnek’ mondotta a szovjet tudósok teljesítményét. Hangoztatta: megdöbbentette a bolygóközi állomás nagysága. Lowell professzor legmelegebb üdvözletét tolmácsolta a szovjet tudósoknak és hangoztatta, hogy a Szovjetunió vitathatatlanul két-háromévi előnyre tett szert az Egyesült Államokkal szemben az űrkutatási versenyben. Megállapítása szerint a múlt heti óriásbolygó felbocsátása szemmel láthatólag a mostani kozmikus bolygó kilövésére szolgáló rakéta erőpróbája volt. Az angol tudós úgy véli, hogy e rendkívül erős és hatalmas rakéta kifejlesztése minden bizonnyal új szovjet űrkutatási program előhírnöke. Az események most következő sorozata keretében sor kerül majd az űrben levő égitestek kipuhatolására, műszereknek a holdon történő elhelyezésére és végül az embernek a kozmikus térségbe való kijuttatására. Lowell professzor végül annak a véleményének adott kifejezést: nem lepődne meg, ha a szovjet tudósok az említett három célt már az elkövetkező néhány hónapban elérnék. A ma reggeli angol lapok első oldalon, feltűnő beállításban ismertetik a bolygóközi űrállomásról Moszkvából érkezett jelentéseket. A hír meglehetősen későn érkezett a londoni szerkesztőségekbe, hogy kommentárokban, hírmagyarázatokban foglalkozzanak vele. A Daily Mail és a Daily Express azonban máris szerkesztőségi cikket szentel a szovjet tudomány szenzációs teljesítményének. A Daily Mail megállapítja: az új szovjet bolygóközi állomás felbocsátása nagy esemény az emberiség történetében. A Daily Express hangoztatja, ez a legnagyobb mesterséges bolygó, amelyet a Szovjetunió eddig felbocsátott. A szovjet tudósok — folytatja a lap — minden dicséretet megérdemelnek az angol és az amerikai kollégáiktól. A lap céloz arra, hogy Angliában tulajdonképpen nem folyik űrkutatás, erről a tudósok csak vitatkoznak, s így fejezi be cikkét: A dicsőség órája ez a Szovjetunió számára. Stanley Levinson tesen ismerteti a nyugati hírügynökségeknek a szovjet bolygóközi állomás fellövéséről szóló híreit, kommentárjában pedig megállapítja: A Venus Irányába fellőtt szovjet bolygóközi rakéta elsőrendű tudományos és műszaki szenzációnak számít, nemcsak azért, mert az ember első esetben nyújtja ki kezét egy szomszédos bolygó felé, hanem azért is, mert a bolygóközi állomás tulajdonképpen egy szputnyikról startolt. Tichitt Oslo A hat vezető japán reggeli lap közül öt első oldalát áttördelték, hogy helyet kaphasson az ottani idő szerint hajnalban érkezett szenzációs hír. Oslóból jelentik, hogy Erik Tandberg, a norvég királyi hadügyi kutató intézet egyik vezetője így nyilatkozott: „A szovjet Vénuskísérlet egyike a legnagyobb vívmányoknak, amelyet az ember valaha is elért a világűr meghódításában.” Baloldali képünk: Ilyennek látható a Vénusz a távcsőben. Jobboldalt: A Vénusz különböző fázisai. BLCS: Amerikai csillagvizsgálók is felfedezték Bécs, február 13. A ma reggeli bécsi lapok vezető helyen közölt szenzációja az új szovjet bolygóközi állomás kiröpítése. A lapok idézik a szovjet tudomány legújabb óriási sikerét elismerő nyugati szaktekintélyek nyilatkozatait és kiemelik: a szovjet tudósoknak először sikerült közbeeső állomásként szereplő műholdról űrrakétát kilőni. Beszámolnak az újságok arról is, hogy amerikai csillagvizsgálók felfedezték a Venus felé haladó szovjet bolygóközi állomást és figyelemmel kísérik útját. BEHLIN. . . fivéron fiú tudományos és műszaki szenzáció** Berlin, február 13. A Német Demokratikus Köztársaság valamennyi rádióállomása és televíziója vasárnap este megszakította műsorát és rendkívüli gyorshírként sugározta a TASZSZ jelentését, hogy a Szovjetunió állami címerét ábrázoló jelvénnyel el indult a Venus térsége felé az első automatikus bolygóközi állomás. A szovjet űrkutatás és rakétatechnika kimagasló diadaláról szóló hír futótűzként terjedt el a megosztott Berlinben. A DDR 1. rádió bemondója közölte a hallgatókkal, hogy amennyiben valakinek kérdése lenne, hívja fel a 63—28—31 telefonszámon a rádiót. Még éjfélkor is szüntelenül csengett a rádió telefonja, s a stúdióban tartózkodó német tudósok és szakemberek soronkívüli adásban, nyilvánosan válaszoltak a kérdésekre. Főleg azt fejtegették, hogy milyen tudományos jelentősége van az automaikus bolygóközi állomásnak. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja és a Tribüne, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség lapja hétfőn reggel vörös, plakátbetűs szalagcímmel "jelentette: „Szovjet bolygóközi állomás tart a Venus térsége felé!” A Nyugat-Berlinben megjelenő polgári lapok is első oldalon, nagy elismeréssel írnak a Szovjetunió páratlan tudományos eredményéről. A Welt nyugat-berlini kiadása részlet Óriások és miniatűrök A Szovjetunió által felbocsátott automatikus űrállomás nemcsak azzal a ténnyel vívja ki a világ csodálatát, hogy elsőnek kel útra naprendszerünk más bolygója irányába. Rendkívül figyelemre méltó az űrállomás hatalmas súlya. Érdemes emlékeztetni ezzel kapcsolatban arra, hogy még a második — a Dajka kutyát szállító — mesterséges hold is mindössze 508,3 kilogramm súlyú volt. Az első szovjet űrrakéta 361,3 kilogramm súlyával a jelenlegi automatikus űrállomás súlyának csak mintegy fele volt. Az első holdrakéta, amely elérte a Hold felszínét. 390,2, a második szovjet holdrakéta, amely automatikus űrállomást vitt a magasba, 435 kilogramm súlyú volt. Az a tény, hogy a Szovjetunió nehézsúlyú szputnyikról űrrakéta segítségével több mint 600 kilogramm súlyú automatikus űrállomást indított útnak a Vénusz felé, önmagában is a rakétatechnika állandó és szüntelen fejlődéséről szól. Egyben azt is tanúsítja, hogy a Földünk testvérbolygója irányába induló űrállomást rendkívül gazdagon szerelhették fel mindenekelőtt energiaforrásokkal, továbbá olyan nagy teljesítményű rádió adó- és vevőkészülékkel, amelyek sok százezer, sőt, több millió kilométeres távolságra is biztosítani tudják a kétoldalú kapcsolatot. _ _ Mint a hivatalos közleményből kitűnik, az űrállomás adóberendezései földi parancsra sugározzák majd jeleiket, így a *parancsok érzékeléséhez rendkívül nagy teljesítményű vevőkészülékekre van szükség. Minden valószínűség szerint ezek a készülékek a technika mai fejlettségét jól ismerő szakemberek számára is meglepő mértékben miniatürizáltak — máskülönben ugyanis elképzelhetetlen lenne, hogy a több, mint 600 kilós űrállomás belsejében el tudták helyezni azokat. ( Ötvenmillió kilométeres pályát kell befutnia az új szovjet rakétának A Budapesti Műszaki Egyetemen ma kezdődtek meg a második félév előadásai. A negyedéves mezőgazdasági gépészmérnök hallgatók első órája a traktorok szerkezetéről szólt volna. Amikor azonban Jurek Jenő docens belépett a mezőgazdasági kar épületének nagy előadótermébe, ezt mondta: — A tudomány mai nagy ünnepén, amikor a 643 kilós automatikus Venus-rakéta már több százezer kilométerre halad Földünktől, pontosan megszabott pályáján célja felé, szükségesnek tartom, hogy önöknek ma a tudomány eme új nagy teljesítményéről beszéltek. A docens előadása után így foglalta össze a tudományos esemény jelentőségét: — Kétségtelen, hogy a szovjet rakétatechnika ismét óriásit fejlődött. Új, számunkra ismeretlen, nagyhatású üzemanyaggal kell rendelkeznie a szovjet tudománynak. Gépészeti berendezésekben és az űrrepülést érintő többi tudományágban olyan teljesítményt kellett elérniök, amelyek messze felülmúlják a tudomány eddig ismert eredményeit. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen beszéltünk Fülöp Zoltánnal, a gázturbina tanszék adjunktusával. A fiatal tudós elmondta: " Az új bolygóközi űrállomás felröpítése óriási haladásról tanúskodik a rakétatechnikában. A rakéta feljuttatását két részre bontották. Meggyőződésem,, hogy a február eleji óriási szputnyik fellövése készítette elő a mostani sikeres rakétakilövést. A követelmények ugyanis jóval nagyobbak az eddigieknél. A holdrakétánál néhány méter eltérés legfeljebb azt tette bizonytalanná, hogy a Holdnak melyik részére jut a Lunyik. Most ugyanez a tévedés már azt jelentené, hogy a rakéta messze elkerülné a Venust. Nyilván az történt, hogy az eddigi irányítási időt több részre bontva, megnövelték. Megvárták, amíg az első rakéta egyszer, vagy többször megkerüli a Földet, elektronikus számológéppel értékelték pályaadatait, s akkor lőtték ki róla a szintén kétlépcsős bolygóközi rakétát. Meggyőződésem, hogy ez a második rakéta a sokkal könynyebben kezelhető szilárd üzemanyaggal indult és a megnövekedett célzási teljesítményt így sikerül elérniök a rakéta alkotóinak. Beszéltünk Nagy István Györggyel, a Magyar Asztronautikai Egyesület vezetőségi tagjával, aki felhívta a figyelmet a sebességbeli pontosságra. Ötvenmillió kilométeres pályáról van szó, s ezt olyan pontos menetrend szerint kell befutnia a rakétának, amire eddig nem volt példa az űrhajózásban. Maga az a tény, hogy eddig a rakéta az előírt úton halad pályáján, bizonyítja, hogy a szovjet tudósok nemcsak a rakétatechnikában előzték meg messze más államok űrhajózási technikusait, hanem a kibernetikában, a többi tudományban, tehát az irányításban, a távvezérlésben, sebesség megtartásában is. A Vénusz-rakéta felbocsátása az emberiség történetének nagyszerű eseménye — mondja dr. Ligeti Lajos, az Akadémia alelnöke Dr. Ligeti Lajos akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke a következőket mondta: — Örömmel és csodálattal tölt el a szovjet tudomány nagy eredménye, amely egyszerre az emberi haladás és a haladó emberiség sikere is. Már a hetedik szputnyik is nagy érdeklődést keltett, s az ember érezte, hogy ez előkészítő kísérlet, amelyet újabb lépésnek kell követnie. Az utóbbi években a világ meggyőződhetett a szovjet tudomány óriási fejlettségéről. Mégis meglepő, hogy milyen gyors egymásutánban újabb és újabb eredményeket érnek el a világűr meghódításában. A Vénusz-rakéta felbocsátása az emberiség történetének nagyszerű eseménye. Fontos része annak a kísérletsorozatnak, amelynek célja, hogy az ember kijusson a világűrbe és biztonságban visszatérjen onnan a Földre. Most óriási lépést tett a szovjet tudomány, s meggyőződésem, hogy nincs messze már az idő, amikor a szovjet ember elindul első útjára a világűrbe. (Folytatás a 3. oldalon) FEBRUÁR 13~ 25 ig. LESZÁLLÍTOTT ÁRAK ! Férfi télikabát 510,00—1350,00 Ft helyett 440,00—1080,00 Ft Női velour télikabát 980,00—1400,00 Ft „ 590,00— 840,00 Ft Lányka télikabát bébitől serdülő méretig 380,00—1180,00 Ft „ 270,00— 830,00 Ft Női hócipő 97,00— 140,00 Ft „ 67,90— 98,00 Ft Szőrme begombolható bélés 520,00—1200,00 Ft „ 370,00— 840,00 Ft Férfi télikabát 540,00—1350,00 Ft „ 44, 00—1080,00 Ft Rámánszőtt gyapjúsál 50,00 Ft „ 35,00 Ft Férfikesztyű 36,00 Ft „ 25,20 Ft