Esti Hírlap, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-02 / 27. szám
w/iikRimka Tavaszi vihar (Csehszlovák film) joghallgató súlyos gondjaival felkereste szőke kollégináját. Az utcán most ültek el 1948 februárjának, a csehszlovák néphatalom megteremtéséért folytatott harcnak hullámai, s a kis viharok csak ezután kezdődnek a családi otthonokban. A nagy politikai tisztázódás megköveteli az egyénektől is, hogy eldöntsék hovatartozásukat. Jana polgári szülei és kommunista, de szerelmében zsarnokoskodó vőlegénye között vívódik, hogy végül a maga útját válassza. Érdekes téma, igazak a problémák, az ábrázolás művészi ereje azonban elmaradt a mondanivaló igazsága mellett. Egy diákszálló — amolyan Mindenekelőtt azért, mert a csehszlovák népi kollégium — film alkotói a fényképezett a színhelyen fent közölt fény- színház eszközeit használták a képnek, ahol Jana, a fiatal filmszerűség helyett. Római történetek (Olasz film) A szépséges Anita a képen egy sétarepülésre induló helikopterbe kapaszkodik. Udvarlója, Mario, most éppen nem látható. Jobb is neki... Három komájával a leglehetetlenebb ötletekkel próbálkoznak, hogy „szállítmányozási vállalatuk” (egy kis teherautó vásárlásához) az alaptőkét megszerezzék. A műben érezzük Moravia irodalmi igényességét — az ő novellájára épült a film. „Nincs lehetőség az Ügyetlenek számára, még ferde útőn sem a vagyonosodásra” — mondja a film humorral ágyazva. Sajnos, Franciolini rendező humora — néhány kedves ötleten túl — csak ott érvényesül, ahol a világhírű művészek (De Sica, Toto, Giovanna Ralli) adták egyéniségüket a hézagos humor kifoltozásához. A főszereplő Franco Fabrizi gyenge alakítást nyújt. — bel — ei EZREDIK ELŐADÁS* A munkásszállásokat látogató művészbrigádok február 13-án 1000. előadásukat tartják a Könyves Kálmán körúti munkásszálláson. A jubileumi előadás programját a legsikeresebb számokból állították öszsze. □ ZENAIDA PALLY, a bukaresti operaház mezzocsillaga februárban Budapesten vendégszerepel. Az Operaházban 7-én a Carmen, az Erkel Színházban 10-én a Trubadúr, 15- én az Aida közönsége előtt mutatkozik be. □ A GANZ—MÁVAG KULTURÁLIS NAPOKAT az idén is megrendezik. Március 19. és április 4. között a többi között önálló hangversenyt ad a gyár női énekkara, munkás—író és munkás—művész találkozókat tartanak, s több kiállítást is rendeznek. Bemutatják Silberhorn Tibor festőművésznek a gyár művelődési háza számára készülő freskóterveinek szénrajzvázlatait is. □ MUNKÁCSY-EMLÉKHETET rendeznek Gyulán. A világhírű festőművész a városban száz éve kezdte meg művészi pályafutását. Az emlékhéten a múzeumban kiállítást is rendeznek. A LATERNA MAGICA vezetői február 3-án délelőtt ellátogatnak a Magyar Sajtó Házába, s beszámolnak a prágai színház márciusi budapesti vendégszerepléséről. O GERHART HAUPTMANN születésének 100. évfordulóját világszerte megünneplik az ősszel. Ebből az alkalomból sok színházban felújítják műveit . A BÉCSI BURG-SZÍNHÁZ moszkvai vendégszereplésre készül. A vendégjáték a kulturális csere programjának keretében zajlik majd le. □ KI MOND SZEBBET RÓLAD? címmel fiatal költők versei szólalnak meg ma este 8 órakor az Építők Rózsa Ferenc Kultúrotthonának nagytermében. A verseket a Sztanyiszlavszkij Stúdió tagjai mondják el. A műsort Gyárfás Endre állította össze, Szécsi Lajos rendezte. □ DAVID OJSZTRAH megkezdte vendégszereplését az Egyesült Államokban. □ A CSEPELI VASMŰ képzőművészeti köre február 5-én kiállítást rendez az Egressy Klubban. Mintegy 25—30 amatőr művész szerepel száz legjobb alkotásával a tárlaton. □ HARMINC ÉVIG volt tagja Lily Pons, a világhírű koloratúr énekesnő a New York-i Metropolitannek. A Rigoletto előadásán búcsúzott Gilda szerepében. A kiváló, de koros művésznő ezentúl csak mint dalénekesnő óhajt szerepelni.. □ HELYREÁLLÍTJÁK a vizsolyi református templomot, ahol Károli Gáspár 1589-ben az első, magyar nyelvű bibliát nyomtatta. □ MERLE OBERON, aki 8 évvel ezelőtt, egy mexikói milliárdossal kötött házassága alkalmából visszavonult a filmezéstől, most ismét visszatér a filmhez. Az ötvenéves művésznő az Elhagyott kert című filmben vállalt szerepet. □ FÜLÖP ZOLTÁNNAL, az Operaház Kossuth-díjas főszcenikusával beszélgettünk. „Palotai Sándorral, a Kulturális Kapcsolatok Intézete munkatársával ma délután Helsinkibe utazunk. Néhány napos otttartózkodásunk során előkészítjük balettegyüttesünk májusi finnországi vendégszereplését. Hazatérve, javaslatot teszünk a turnén részt vevő együttes létszámára és végleges programjára." RÁDIÓMŰSOR Február 1 — csütörtök KOSSUTH: 16.15: Lányok, asszonyok. — 16.30: K. Popova és W. Kmentz énekel. — 17.00: Hírek. — 17.10: Moszkvai jegyzetek. — 17.20: Szív küldi. — 17.45: Könyvekről. — 18.00: Tánczene. — 18.40: Ifjú Figyelő. — 19.00: Zenés összeállítás. — 19.25: A kék légy. Jelenet. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: A Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. — Közben 20.55: Üzbég versek. — 22.00: Hírek. — 22.20: Könnyűzene. — 23.15: Kamarazene. — 24.00: Hírek. 0.10: Tánczene. PETŐFI: 16.00: Hírek. — 16.05: Külföldi Sajtóból. — 16.15: Tánczene.16.50: Orosz nyelvlecke. — 17.00: Vidám zenés farsangi krónika. — 17.30: Elbeszélés. — 17.45: Psota Irén énekel. 18.00: Hírek. — 18.05: Bastien és Bastienne. Opera. — 19.00: Hírek. — 19.05: Két diplomácia. — 19.20: Debussy: öt etűd zongorára. — 19.40: Ezüstkalászos szövetk. gazdatanfolyam. — 20.00: Népi zene. — 20.25: Radiológia. — 20.35: Előszóval, muzsikával. — Közben 21.00: Hírek. — 21.03: Az Előszóval műsor folytatása. — 23.00: Hírek. Február 2 — péntek KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.55: Zene. — 8.10: Tánczene. — 9.00: Bohócok. Tréfa. -1 9.10: Operarészletek. — 9.50: Gyermekrádió. Kórusok. — 10.00: Hírek. — 10.10: Napirenden. — 10.15: Könnyűzene. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Magyar Századok. — 11.20: Zenekari muzsika. — 12.00: Hírek. — 12.15: Operetthangverseny. — 13.10: Gazdaszemmel. — 13.25: Nótacsokor. — 14.00: Ordasok között. Folytatásos rádiójáték. — 14.30: Tánczene. — 14.40: Sportoló ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Versek. — 15.25: Gyermekrádió énekszakköre. — 15.45: Szív küldi. — 16.25: Riport. — 16.45: Az orosz forradalom dalaiból. — 17.00: Hírek. — 17.15: ötórai tea. —■ 17.45: Rádióiskola. A lelkiismeret lázadása Folytatásos televíziós dráma kezdődik ma este Petershagen ezredesről Különös, kitérőkkel és buktatókkal teljes életút Rudolf Petershagen német ezredesé. Helyesebben: az életútnak csupán utolsó két évtizede különös és szokatlan. A náci rablóháború megindulásáig, majd a sztálingrádi csatáig ugyanazt az utat járta meg, mint sok tiszttársa. A német militarizmus nevelte, a nacionalista jelszavak és pattogó vezényszavak kísérték mind feljebb a katonai ranglétrán. Hitler ezredese volt. Az egyik jelentős csapattest parancsnoka a mai Volgográdért folytatott harcban. Greifsten Id megmentőjét halálra itélik Itt, ahol nap nap után győződhetett meg arról, hogyan törik meg a győzhetetlennek vallott német haditechnika ereje a szovjet emberek szenvedélyes és rendíthetetlen hazaszeretetén, itt gondolkodott el először a fasiszták háborújának céljairól. S amikor súlyosan sebesülten, a várost az utolsók között elhagyó repülőgépek egyike vitte távol a fronttól, a gondolat és tépelődés már bűntudattá érlelődött benne. Megértette, hogy a fasiszták bűntársává válik mindenki, aki — akár parancsra is — segédkezet nyújt városok és országrészek elpusztításához, emberek ezreinek és százezreinek megkínzásához, legyilkolásához. Sebesüléséből felgyógyulva, korábbi lakóvárosának, Greifswaldnak parancsnoka lett Az ezredesben, aki Nyugaton, Délen és Keleten is tanúja volt a szörnyű pusztításoknak, embertelen szenvedéseknek, megfogamzott a terv: nem engedi, hogy ez a nagy kultúrájú egyetemi város a háború martaléka legyen. A szovjet hadsereghez fordult: kíméljék meg a várost, felszabadítókként vonuljanak be Greifswaldba. A parlamenterek még vissza sem értek, mikor Petershagen ezredest a náci vérbíróság már halálra ítélte. Az SS kivégző osztagok azonban elkéstek, a felszabadítók előbb érkeztek meg. Greifswald számára véget ért a háború. A német demokratikus erők megindították a város vérkeringését. Hívták maguk közé Petershagen ezredest is, vegyen részt az új élet építésében. Ő azonban akkor még nem látott tisztán, nem értette még, mi az, ami az új Németországban megkezdődött. Mint katona tette le a fegyvert — belénevelt kötöttségeitől nem tudott meg szabadulni — inkább a hadifogság útját választotta. Az ezredes megérti a történelmet A hadifogolytábor — iskola lett Petershagen számára. Ott, a történelemből mit sem tanult, a harmadik világháborúra spekuláló náci tábornokok között tudott végre végleg szakítani múltjával, s egyértelműen kiállni az igazság és szabadság mellé. Bátor kiállása miatt egy volt SS-tiszt merényletet kísérelt meg ellene. Petershagen ezredes megértette: a harc a fasizmus ellen nem ért még véget. Megtalálta útját, életének értelmét Visszatért hazájába, most már igazi hazájába: Németország demokratikus övezetébe, a későbbi Német Demokratikus Köztársaságba. Az ezredes megpróbáltatásai életének iskolái még nem értek ezzel véget. 1951-ben Nyugat-Németországba utazott, hogy ottani honfitársainak is az igazságot hirdesse. Még szóra sem nyithatta száját a nyugati „demokrácia” hazájában — az amerikai titkosszolgálat máris letartóztatta. Hamis vádak alapján hatévi fegyházra ítélték, s elszállították Landsbergbe — a háborús bűnösök közé. Súlyos beteg volt már, amikor az NDK kormánya és a demokratikus közvélemény követelésére szabadon engedték. Petershagen ezredes visszatérhetett végre Greifswaldba. S közben maradéktalanul megtanulta mindazt, amit a Volga mellett még csak sejteni kezdett. Az ezredes életét, viszontagságait — A lelkiismeret lázadása címmel — ötrészes televíziós drámában dolgozták fe. A folytatólagos televíziós játék első részét, a Döntés a Volgánál-t ma este közvetíti a televízió. Petershagen ezredest a drámában Joachim Ebershagen néven Erwin Geschonneck alakítja. Az ötödik rész bemutatása előtt Budapesten vendégül látják a film két főszereplőjét: Erwin Geschonnecket és Inge Kellert, akik ezért az alakításukért nemzeti díjat kaptak. A film utolsó részének közvetítése alkalmával a televízió nézőinek interjú keretében is bemutatják a két művészt és Rudolf Petershagent, a német hadsereg egykori ezredesét, akit erre az alkalomra meghívtak.. PETŐFI: 6.00—8.00: Zene. — 14.15: A Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. — 15.35: Riport. — 15.45: Kórusok. — 16.00: Hírek. — 16.05: Elbeszélés. — 16.25: Operettrészletek. — 16.50: Francia nyelvlecke. — 17.00: Hangverseny. — 17.25: Bulgáriáról. — 17.45: Két fúvósegyüttes. — 18.00: Hírek. A TELEVÍZIÓ MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN: 17.30: Zenekedvelő gyerekek klubja. — 18.15: TV Magazin. — 18.45: Beszélgessünk oroszul! Nyelvlecke haladóknak. — 19.00: Panoptikum. „A háború diplomatája.” — 19.30: TV-híradó. — 19.50: A jövő hét műsora. Műsorismertetés. — 19.55: A lelkiismeret lázadása. Ötrészes televíziódráma első része: Döntés a Volgánál. Az NDK televíziójának játékfilmje. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. — Kb. 21.20: Hírek. A TV-híradó ismétlése. Sosztakovics új szimfóniája Budapesten .A Leningrádi Állami Filharmónia Szimfonikus Zenekarának nagysikerű bemutatkozása Több legelsőrendű szovjet zenekart és sok kiváló szovjet karmestert ismertünk meg a legutóbbi években, de kíváncsiak voltunk a hazájában is, külföldön is annyit dicsért Leningrádi Szimfonikus Zenekarmra, és első karmesterére, Jevmgenyij Mravinszkij karnagyra, akik eddig még nem jártak ná filünk. Nos, hogy most végre bemutatkoztak, elmondhatjuk: is sikerük, még a legfokozottabb várakozást is felülmúlta. Kevés ilyen nagyszerű zenekar van a világon, mint a leningrádi! A vonósok, csakúgy, mint a fúvósok (a fa- és rézfúvósok egyaránt) valamennyien hangszereiknek válogatott művészei, összjátékuk pedig hangzásban is, előadásban is annyira összesimult hajlékony, együttárnyalt, mintha egyetlen százszínű tökéletes instrumentumból szólna a muzsika. Két estén vendégszerepeltek. Az elsőt az Erkel Színházban Jevgenyij Mravinszkij vezényelte, és annak külön jelentőséget adott, hogy ezen mutatták be nálunk először Sosztakovics „Az 1917. esztendő” című XII. szimfóniáját. A Szovjetunióban is csak néhány hónappal ezelőtt a XXII. kongresszus tiszteletére rendezett hangversenyen (ugyancsak a leningrádi zenekar, szintén Mravinszkij vezetésével) legeslegelőször mutatta be, ugyanúgy, mint Sosztakovics megelőző XI. szimfóniáját. A XI. szimfónia az 1905-ös forradalmat ábrázolja, ez a XII. szimfónia, mint a címe és alcímei („A forradalmi Pétervár”, „Razliv”, „Aurora”, „Az emberiség hajnala”) jelzik, a nagy szocialista forradalmat választotta tárgyául. A hatalmas alkotás nem naturalisztikusan festi a forradalom eseményeit, hanem azt tűzte ki célul, hogy ezekhez kapcsolódva, hangula tait tükrözve, fejezze ki gondolatait, érzéseit. A szovjet zenekritika Sosztakovics legnagyobb művének tartja ezt a szimfóniát. A mi közönségünk* re is mély hatást gyakorolt. Az est második felében Csaj-Ikovszkij Patétikus szimfóniája hangzott el, a leninngrádiak magával ragadó előadásában. Mravinszkij a nagy karmesterek közül való. Leginkább a felejthetetlen Félix Weingartnerre emlékeztet, egyénisége, megjelenése és dirigálási módja is. Mozdulatai igen gazdaságosak, de mindent a legpontosabban ki tud velük fejezni. Szemléltetően igazolja: nincsen szükség az utóbbi időkben olyan sűrűn elharapódzott karmesteri pózolásra, az igazán hivatott karmester ezek nélkül is maradéktalanul közli elképzelését a zenekarral. Szuggesztíven hat az orchesterre, és ezen keresztül a hallgatóságra. Mravinszkij karnagy és együttese meghódította a magyar közönséget. Lelkesen ünnepelték a vendégművészeket. Több ráadás után is alig akarták leengedni őket a dobogóról. Nem volt kisebb sikere a Leningrádi Szimfonikus Zenekar második hangversenyének sem, a Zeneakadémián. Ez alkalommal másik karmester, Arvid Janszonsz vezényelt, aki már vendégszerepelt nálunk, és igen jó emlékünkben maradt. Most is kitűnő karnagyként mutatkozott be. Az est programjának már első száma Dvorák Új világ szimfóniája bőven ad alkalmat a zenekar meleg tónusának, érzéssel teli játékának, dinamikájának csillogtatására. Az együttes és karnagya élt is a lehetőséggel. Az est középső számaként Mihail Vajman bemutatta Borisz Lazarjevics Klusner szélesre méretezett hegedűversenyét, amelynek hangvétele részint a romantika, részint a modern zene intonációjával szól. Vaj ’ man virtuóz technikájú hegedűs, aki fölényesen oldotta meg a mű problémáit. Szünet után Csajkovszkij szimfonikus fantáziája: „Francesca Da Rimini” következett. Ezen az eseten is olyan nagy volt a siker, hogy három ráadást is kellett adni a szűnni nem akaró tap* sokra, ünneplésekre. , Péterfi István Arvid Janszonsz a leningrádi filharmonikusokat vezényli a Zeneakadémián. SZÍNHÁZAK CSÜTÖRTÖKI MŰSORA: Operaház: A sevillai borbély (Venczel-bérlet, 1. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: A koldusdiák (bemutató előadás, Premier-bérlet 3. előadása és bérletszünet, 7). — Nemzeti Színház: Salemi boszorkányok (7). — Katona József Színház: Minden jó, ha jó a vége (7). — Madách Színház: Hamlet (7). — Madách Kamara Színház: Homokóra (7). — Vígszínház: Játék a kastélyban (7). — Jókai Színház: Nincs előadás. — Fővárosi Operettszínház: Hölgy válasz (7). — Petőfi Színház: Üvegcipő (7). — József Attila Színház: Mindent a mamáért (7). — Vidám Színpad: Ez is csak nálunk lehet (fél 8). — Kis Színpad: Szeress belém (7). — Egyetemi Színpad: Liszt—Bartók-hangverseny (Egyet. és Főisk. sor., B-bérlet, 4. előadása, fél 8). — Állami Bábszínház: Fajankó kalandjai (10); A császár új ruhája (3). — Bartók-terem: Mese a halászlányról (3). — Zeneakadémia: Gosztonyi János orgonaestje (fél 8). — Kamara Varieté: Nő a siker (6 és fél 9). — Tarka Színpad: Csodaáruház (fél 8). A LEGSZEBB KÜLFÖLDI ÉS BELFÖLDI képeslapok, divatlapok és napilapok díjmentesen állnak kedves vendégeink rendelkezésére a GRESHAM MACKÓ ESZPRESSZÓBAN V., Roosevelt tér 5. Vita a Fiatal Művészek Klubjában Kelen Béla, a Budapesti Pártbizottság titkára tegnap este a Fiatal Művészek Klubjában találkozott a fiatal képzőművészekkel, muzsikusokkal, színházi szakemberekkel, filmmesékkel, és beszámolt nekik a budapesti kulturális élet fejlődésérőlkészült legújabb felmérés érdekes adatairól és problémáiról. A fiatal művészek nagy érdeklődéssel fogadták a beszámolót, és a késő éjszakai órákig vitatkoztak az elhangzottakról. Szóba került a képzőművészek foglalkoztatásának kérdése, a mű-,vészeti kritika problémái és a fiatal művészeket érdeklő százmos más kérdés.