Esti Hírlap, 1962. december (7. évfolyam, 282-305. szám)

1962-12-28 / 303. szám

Zárszámadás Mi volt az év terve ♦ Korszerű műszál Modern közétkeztetés ♦ Százezer kiló rántani való csirke Mi volt a legfontosabb , hogyan teljesítették December vége: befejez­tünk egy évet. Hogyan sike­rült ez az év néhány nagyobb intézményünkben? A DANULON A Műanyagipari Kutató Intézetnek jelentős feladatai voltak az év elején. Hogyan sikerült végrehajtani a ter­veket? Horthy Gyula, az intézet igazgatója így foglalta össze az év eseményeit: — A vegyipar távlati fej­lesztési tervének megfele­lően dolgoztunk. A legnagyobb súlyt a hazai polietilén és polipropilén elő­állításának kutatására fektet­tük. Az intézet sikeresen oldotta meg az előállítás foly­tonos technológiáját, amit nagy eredménynek tekintünk. Az előállításhoz szükséges kísérleti üzemet jelentősen bővítettük. Üzemi méretek­ben próbáltuk ki a dianilon előállítását. Célunk az volt, hogy háromszorosára gyorsítsuk e fontos műanyag gyártá­sát. Ez a munkánk is sikeresen végződött és a következő években a danibon új, gyor­sított gyártási eljárását beve­zetjük az iparban. 1962-t si­keresen zárjuk, de már előt­tünk a következő év­ sok munkánk lesz és sok új fel­adatunk. A JÁRVÁNYOK ELLEN A Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás legfonto­sabb idei terveiről és teljesí­téséről beszéltünk dr. Kapos Vilmossal, az intézet igazga­tójával: — Fokoztuk a lakosság egészségügyi felvilágosítását, nagy erőfeszítést igényelt a járványos kötőhártyagyulla­dás leküzdése. Egyik legna­gyobb munkaterületünk az élelmezésügy. A kereskede­lemben az önkiszolgáló bol­tok higiéniai helyzete, a ven­déglátóiparban a korszerű közétkeztetés megteremtése, a félkész termékek elterjesztése, modern típuskonyhák üzem­be helyezése, kórházi és gyer­mekélelmezés megjavítása, mind a mi feladatunk. S ez még nem minden. Itt van a nyári szúnyogirtás, a járvány­ügy, a védőoltások. 1963-ban kezdünk hozzá az évi 200 millió forint kárt okozó pat­kányok teljes kiirtásához Bu­dapesten. TÖBB HÚS, TEJ — Az év legnagyobb beru­házása egy modern, 20 ezer férőhelyes csibenevelő építése volt. Kétmillió forintba ke­rült — mondja Ivanics And­rás, az Egyetértés Tsz elnök­­helyettese. — Jövőre már 100 ezer kiló rántani való csirke kerül innen a vásár­lók asztalára. Csökkentettük a sertéshizla­lás időtartamát is: ezzel évi 450 helyett 650 hízott sertést adunk át a kereskedelemnek. Szarvasmarha-állományunk felújításával, állandó egész­ségügyi vizsgálattal sikerült teljesen tbc-mentes tehénis­tállót létrehoznunk, s ötven százalékkal emelkedett az úgynevezett csecsemőtej-ter­­melés. Harmincnégy hold őszibarackos telepítéséhez most kezdtünk. Az idén há­rom traktort vettünk. SZEBB RUHAANYAGOK — December 22-én teljesí­tettük az 1962-es évi tervün­ket — halljuk a Goldberger textilgyárban. — Az idén legfőbb tervünk gépeink nagyarányú rekonstrukciója volt. Éppen most állítottunk a termelésbe egy holland filmnyomó és egy francia hengernyomó gépet, nyolc százalékkal emelik a terme­lést. Az ötéves tervben kerül sor gépeink teljes felújítására. Nagy örömmel fogadja a ke­reskedelem és a vásárló kö­zönség a szintetikus szálakkal átszőtt, gyűrhetetlen női ru­haanyagainkat. Igyekszünk minél szebb, modernebb mintázatú anyagot előállíta­ni. Ezt kívántuk elősegíteni azzal, hogy ötven százalékkal emeltük tervezőink, iparmű­vészeink létszámát. Húszmillió kilométerre a Földtől Oda: 210 nap, vissza: 12 perc — Túljutott pályája negyedén a Mars-1 — Mit tudhatunk meg bolygó­­szomszédunkról — Egy pohár forró víz az óceánban Újsághír: Húszmillió kilo­méterre van a Földtől a Mars —1 űrállomás. A Mars—1 automatikus bolygóközi állomás, a Mars bolygó felderítésére indított szovjet rakéta már nyolca­dik hete távolodik a Földtől. Héthónapos útjának első ne­gyedén túljutott, földtávolsá­ga elérte a 20 millió kilomé­tert. A Mars—1 és a Föld között a távolság jelenleg­­napi 450 ezer kilométerrel növekszik. A műszerek a Mars felé fordulnak A mintegy 11 800 méter má­sodpercenkénti sebességgel (ez az eddigi űrhajózási re­kord) indított műszerautoma­­ta a jövő év júniusában, a Naphoz viszonyítva 500 mil­lió kilométeres út befutása után érkezik a Mars bolygó szomszédságába, amelynek földtávolsága akkor 210—220 millió kilométer lesz. Ha a Mars—1 pályáját nem módo­sítanák, 195 ezer kilométer távolságban haladna el a vö­rös színű bolygó mellett. Szovjet közlemények sze­rint a bolygóközi állomás pályáját kisméretű segédra­kétákkal utólag helyesbítik majd, s a legnagyobb mars­közelség így 1000—10 000 ki­lométerre csökken. Akár a Lunyik—3 esetében (amely a híres felvételeket készítette a Hold túlsó oldaláról 1959 őszén), most is szervamoto­rok fordítják majd a fényké­pező berendezést a Mars bolygó irányába és a fényké­pezés idejére stabilizálják a repülő testet. Ez igen fontos, mert az előzőleg még kiszá­míthatatlan (és a Földről lát­hatatlan) forgó, billegő, buk­dácsoló mozgást végző beren­dezés ellenkező esetben „mel­léfényképezne”, nem találná meg a célt, a lemezek üresek maradnának. A rakéta elha­ladása a Mars mellett rövid ideig tart, legfeljebb néhány­szor tíz perc áll rendelkezés­re használható felvételek ké­szítésére. Szerencsére, a Mars bolygó viszonylag gyorsan fo­rog a tengelye körül, 24 óra 37 perc a tengelyforgási ide­je, ezért a Mars felszínéből rövid idő alatt több részlet fényképezhető, mint annak­idején a Hold ismeretlen ol­daláról. A képiek rádiójelek­ké alakítva automatikusan jutnak a Földre, a jelzések megérkezéséig 12—13 perc te­lik el Mire képes az elektronika A Mars—1 műszerei felde­ríthetik a Mars bolygó mag­­netoszf­éráját, a földinél gyengébbnek sejtett sugár­övezeteket. Választ kapha­tunk arra a kérdésre, hogy növekszik-e a meteorveszély a bolygórendszer belső vidé­keinek határán. Ha az elha­ladás 1—10 ezer kilométer között lesz, megtudhatjuk, miből áll a Mars eddig is­meretlen kémiai összetételű légköre. Talán argon-nitro­gén keverékből, amely kevés oxigént, széndioxidot tartal­maz, s vízpára szennyezi? A Mars—1 áthaladhat a Mars bolygó holdrendszerén. Szerencsés esetben mindkét parányi Mars-holdacska raj­ta lehet a lemezeken. Sok más érdekes információt sze­rezhetünk bolygószomszé­dunkról, ha a bolygóközi ál­lomás műszerei jövő nyár elején is működnek. Van-e remény arra, hogy a 210—220 millió kilométeres utat 12 perc alatt befutó rá­diójeleket felfogjuk? Nézzük a feladat nagyságát. Ha a Mars—1 rádiói ugyanolyan energiával sugároznának, mint az amerikai Mariner— 2, akkor a nagyobb távolság miatt a jelek 64-szer gyen­gébben érkeznének a Földre, mint a Venus bolygó körze­téből. A beérkező energia nem több, mint ezertrillio­­mod watt. Ennek észlelésére rendkívüli érzékenységű ve­vőberendezés szükséges. Lás­sunk egy földi példát: kép­zeljünk el egy olyan hőmér­sékletmérő berendezést az óceán partján, amely fel tud­ná mutatni, mennyivel emel­kedett a tengervíz hőmérsék-lete attól a pohár forró víz­től, amit előzőleg az óceán közepébe öntöttek! A Mars-­1 bolygóközi állomás gyenge rádiójelzéseit kimutatni (sőt, a jelzéseket értelmezni, egyes jeleket képpé alakítani) még ennél is nehezebb feladat lesz. A modern elektronika, a csillagászat és az űrhajó­zás egyik legfőbb támasza ennél nagyobb problémákkal is meg tud birkózni. Gauser Károly Redingot, pelerin, ponton Twist-lánc és zsabó — Milyen régi a legújabb divat Kenguruzsebes táska A divatkreátorok az óév végén joggal állapíthatják meg, hogy sok újat hozott vissza 1962 divatja. Ismét a redingot, s a testhez szabott, elszűkített vonalú kabát, a pelerin a divat. A twisttel együtt eljutott hozzánk a csípő alatt hirtelen bővülő, részekből szabott twistszok­nya is. Ezt kiegészíti a ma­roknyi függelékkel ékesített hosszú twistlánc. Most törhe­tik a fejüket a divattervezők, milyen ruhát találjanak ki az újabb tánchoz, a medisonhoz. A divat legújabb sztárja a ponton, prémből, gyapjú­ból, műbőrből, hordják a sapkán, sál és az öv megkö­tője végén, alkalmazzák gomb helyett s liheghet a vállkendő, stója alján is. Elő­vehető a harmincas évek vé­gén félretett zsabó. Minden formában, ruhával azonos vagy elütő anyagból egyaránt divatos.­­ Budapesten sikert aratott a kenguruzsebes tás­ka, amelyhez lánccal erősítet­ték a külső zsebben hordható pénztárcát. 1962-ben a cipők kényel­mesebbek lettek, a pesti nők szívesen járnak kiscsizmában is. Bontják a régi Óbudát MERRE TERJESZKEDJEN BUDAPEST — A SZOCIALIST­A DEMOKRÁCIA ERŐSÖDÉSE — AZ ÉPÍTKEZÉSEK TÁRSADALMI ELLENŐRZÉSE Az 1958-as tanácsi válasz­tás óta eltelt négy esztendő külön fejezet a III. kerület történetében. Megkezdték a régi Óbuda lebontását, hogy felépítsék helyén Budapest legkorszerűbb negyedét. Eltűnnek a különbségek A tanács ablakaiból mesz­­szire látni. Görbe kis utcák, földhöz tapadt házikók. Falu a városban. — Óbuda, szinte a legutób­bi évekig a főváros egyik legelhanyagoltabb kerülete volt — mondja Gyurcsó Fe­renc, a tanács elnöke.­­ A változás akkor kezdődött, amikor 1958-ban a párt meg­vizsgálta a munkásosztály helyzetét és határozatot ho­zott, hogy megszüntessék a peremkerületek elmaradott­ságát. A legfontosabb az volt, hogy lakásokat építsenek. Az évek során elkészült a Bog­dáni úti telep, majd a Bécsi úti telep első része. Az építők most a hegyektől a Duna fe­lé nyomulnak előre. A mai Óbuda jellemző képe: az ut­ca egyik oldalán százéves, vagy még öregebb viskók tá­masztják egymást, szemközt velük pedig, tágas parkban, hat-nyolcemeletes épületek.­­ Átadták a tizennyolc­­milliós új SZTK-rendelet, — folytatja az elnök. — Új böl­csődék épültek és új iskolák. A lakosság javaslatai A beszélgetés a szocialista demokrácia erősödésére tere­lődik. — Megnőtt az érdeklődés a közügyek iránt. 1958-ban a beszámológyűléseken a meg­jelentek átlagos száma öt­vennégy volt Az idén ősszel már száztizenhat. Jóval töb­ben is szóltak hozzá. Sokat mondanak a követ­kező számok is: — Az óbudaiak 1960-ban négymillió forint, 1961-ben ötmillió forint, az idén pedig ennél is nagyobb értékű tár­sadalmi munkával járultak hozzá kerületük fejlesztésé­hez. Társadalmi munkában szervezték meg például a római-parti táboron kívül, a balatoni üdülőt is, ahol 1200 gyerek nyaralt.. A lakosság javaslatára a tanács meg­vizsgálta az üzletek nyitási idejét. Ennek alapján intéz­kedések történtek, hogy meg­könnyítsék a dolgozó asszo­nyok bevásárlását Az utóbbi időben fokozot­tabban bevonták a lakóbi­zottságok tagjait az igazgatási munkába. — A helyi szabálysértési ügyek tárgyalásához — pél­dául, mikor a lakó botrányt okozott — meghívták a la­kóbizottság tagjait. Jelenlé­tük nagyon hasznosnak bizo­nyult. A tanácsülésekre is meghívtunk lakóbizottsági tagokat. Legutóbb az ifjúsá­gi kérdések tárgyalásához. A lakóbizottságoknak négyezer tagja vám a kerületben. Könnyen elképzelhető, mennyit lendíthet a munkán, ha majd nagyobb számban vesznek részt például az építkezések, tatarozások, vagy az ellátás társadalmi ellenőrzésében. A hegyek és a Duna között Melyek az új év legfonto­sabb tervei? — Jövőre megkezdjük az első óbudai szövetkezeti te­lep építését az Árpád fejede­lem útján. Új iskola épül a Zápor utcában és Csillaghe­gyen. A harmadik ötéves tervben kiépítik az Árpád­­hídfő környékét. Itt lesz az új Óbuda központja. Na­gyobb építkezéseket tervez­nek másutt is. A hegyek és a Duna közti terület nem­csak Budapest egyik leg­szebb, hanem a legegészsége­sebb része is. Érdemes erre ... terjeszkedni. A­ peremkerületek ellátásá­nak megjavítására az Esti Hírlap javasolta kisebb áruházak építését. Hogyan dőlt el ez a vita? — Óbudának sok gombot okoz, hogy kevés az iparcik­keket árusító üzlet. Ami van, az is kicsi és elavult. Ezért áruházat tervezünk az Árpád-hídfő környékére. Sok új üzletre lesz szükség, az igények nőnek és gyarap­szik a kerület lakossága is. A kavargó hóban bontják a vályogból rakott viskókat a Lajos utcában, a híres Sipos­­vendéglő mellett és távo­labb, a Solymári utcában is. Sietnek a bontók. A keríté­sen túl már közeledik a hol­nap Óbudája. Aczél Kovách Tamás Fél évvel előbb befejezik a több kerület vízhiányának megszüntetésére épülő 3. sz. főnyomóvezetéket az ÉM 1. sz- Mélyépítő Vállalatának dolgozói. A munkások a kemény fagyban is fektetik a csöveket és előreláthatólag júliusban átadják a 15 kilométer hosszú új vízvezetéket. Képünkön­ dolgoznak a szerelők az újpesti Vécsey Károly utcában. (MTI-fotó: Lajos ferv.) LETELT, SZÁNTÓ NÉNI? A gyár előkészíti a nyugdíjasok ügyét — Adatok különböző helyekről Mikor akar búcsút venni ? Magyar Pamutipar — bér­elszámoló iroda. Fejkendős, ősz hajú asz­­szony tétovázva körülnéz. — Azt mondták, ide kell jönnöm... — Elszámolás? — Nem... Nyugdíjba sze­retnék ... Gróf Gyulánéhoz irányít­ják, ő intézi a nyugdíjba ké­szülők ügyét. Nem bérelszá­molói reszort — társadalmi munka. Hat társával együtt vállalta el három esztendő­vel ezelőtt, íróasztalán hosszú faláda iratborítékokat őriz. A bo­rítékban : munkával eltöl­tött évtizedek bizonylatai. Felpillant az érkezőre. — Letelt, Szántó néni? — Hajaj ... Már egy évet rá is dolgoztam. Szerettem volna többet is, csak a lá­baim nem akarják... fá­jósak ... Nem hiába tizenhá­rom éves koromban álltam a gép mellé ... A fejkendős asszony mun­kakönyvét, bizonyítványokat vesz elő, összehajolnak, bön­gészik. Grófné jegyezget, kérdez, aztán a ládába új bo­ríték kerül. — Csak aztán ne kelljen ihajd sokat várni a pénzre — aggodalmaskodik a néni. — A férjem nyugdíja hét hónap múlva jött először... Éppen ezért alakult a nyugdíjelőkészítő bizottság. A várás, a hosszadalmas ügy­intézés idejét rövidíti, köny­­nyíti meg. — A nyugdíjas is jól jár és az SZTK-alközpont is — ma­gyarázza Gróf Gyuláné. — Hogy volt azelőtt? — Ha valaki nyugdíjba akart menni, kilépett a gyár­ból, aztán elkezdte a kálvá­riát. Elment az SZTK-ba — sokszor kétszer, háromszor is — kitöltött egy csomó nyom­tatványt és ezzel még nem volt vége. Hónapokig tartott, amíg megszületett a határo­zat —, ennyi idő kellett ah­hoz, hogy az alközpont le­folytassa a nyomozást. Nem volt kellemes állapot a nyug­díjasnak, ezért is változtatott a SZOT a dolgon. 1959-ben három könnyűipari üzem kö­­zött próbaképpen mi is meg­kezdtük a gyári előkészítést. Géppel írt listát vesz elő. — Ezek már a jövő évi nyugdíjjogosultak. Bizottsá­gunk tagjai mindegyiküket felkeresi, beszélget velük, megkérdik, mikor akarnak búcsút venni a gyártól. — Tőlük függ? — Nem egészen ... Attól is, hogy milyen a munkakö­re... portásokra, fűtőkre nagy szükség van, azt nem szívesen engedik el. A dátumokat feljegyezzük és megkérjük az illetőt, négy­öt hónappal előbb keressen fel bennünket. Mire aztán ki­lép a gyárból, egy hét, tíz nap alatt megkapja az első pénzösszeget. — Mit jelent az adminiszt­­ráció? — Sok levelezést. Sokszor öt-hat helyről kell bekérni az adatokat, függően attól, ki hány helyen dolgozott. El kell ismerni: a választk gyor­san és pontosan érkeznek. — Ezek szerint a próba be­­vált? — Úgy látszik, igen. Az SZTK-alközpont munkája je­­­entősen csökkent. — S a nyugdíjasok? — Rengeteg köszönőlevelet kapunk. B. L

Next