Esti Hírlap, 1962. december (7. évfolyam, 282-305. szám)
1962-12-01 / 282. szám
Tűz a „nagy placcon" Fábri, Sugatagi, Rab • Két kongresszus: két küldött • Lépcsőről lépcsőre feljebb Van Budapesten egy brigád — öntők dolgoznak benne —, amely a párt két kongresszusára is elküldte szószólóját. Ez a brigád a Gábor Áron Vas- és Fémöntödében dolgozik, a „nagy placcon”. A harmadik lépcsőfok A VII. kongresszuson Fábri Tibor beszélt. Azt mondta, hogy az öntők százezer forintot takarítottak meg. A szónoki emelvényről azzal lépett le, hogy kijelentette: a brigádban még vannak tartalékok, a lehetőségek nagyobbak. A brigádnak híre ment. Azóta Fábri a SZOT- ban dolgozik, Sugatagi Ferenc vette át tőle a brigádot. Fábrinak igaza volt: az öntök milliós értékben újabb forintokat takarítottak meg. A selejtet egy százalék alá szorították. Közben Sugatagit is kiemelték. A gyár személyzeti osztályának élére került. De a párt mostani tanácskozásán, mint tiszteletbeli brigádtag, még ő számolt be a kongresszusnak az eredményekről. A legújabb brigádvezető: Rab Mihály. Az Országos Vasasszakszervezet vezetőségi tagja. Most azon fáradozik, hogy a következő kongresszusig ismét magasabb lépcsőfokra állítsa a brigádot. A cél: a szocialista munka műhelye legyen a nagy placcon. Hogyan járják az öntők, ezeket a lépcsőket? Válságos hónapok 1958 nyarán ők is elhatározzák: szocialista brigádot szerveznek. Azzal kezdték, hogy hadat üzentek a selejtnek. Az önköltség lefelé ment. Tanultak Évente négy újítást adtak be. Mindebből szép pénz kerekedett. Fábri Tibor és Sugatagi Ferenc ekkor még brigádtagok voltak. Mindketten jó öntők és művelt emberek Sokat segítettek Közben Fábrit a SZOT-ba hívták. Elment. Akkor Kelemen József vezette a brigádot, de nem tudott lépést tartani brigádtársaival a fejlődés lépcsőin. Az önzők panaszolták: lassú a Kelemen, ám a brigádvezető nem akarta elismerni, hogy jobb munkaszervezéssel nagyobb eredményeket is elérhetnek. Már-már azon folyt a vita, hogy lesz-e, vagy nem, száz százalékos a napi munka. A gyár Kelement leváltotta, Sugatagit állították helyére. De a nézeteltérések nem csitultak A brigádot visszavonultatták a szocialista címért folyó küzdelemből. Amikor Sugatagiék tudomásul vették a határozatot, nem mondták, hogy „akkor csinálja, aki akarja”. Nem. „Azértis megmutatjuk!” Még ezt se hangoztatták. Csak dolgoztak. Száz mázsás mozgalmat kezdeményeztek anyagtakarékosságra, hogy a gépeik súlyát csökkentsék. Kevesebb munka, könnyebb szerelés, kisebb költség. Hat hónap után visszakapták a szocialista munkabrigád, címet. Egy ifjú férj története Gőg, az ifjú férj valóban gőgös volt. „Zoli, hol voltál az éjjel — kérdezte tőle ebben az időben egy reggel Sugatagi — Nézze, magának ehhez semmi köze — felelte Gőg ingerülten. Tudta, hogy csak a felesége telefonálhatott az éjszakai kimaradásáról. Ezért volt dühös és mérgét Sugatagira öntötte. Gőg azt hitte, hogy Sugatagi felcsattan. De a brigádvezető egy szót sem szólt többet a dologról. Gőgöt ez bántotta. Bement a pártirodára és mindent elmondott. Másnap a feleségét a gyárba kérték. Az idősebb öntők sok mindenről beszéltek az ifjú házaspárnak. Gőg, amikor kiment az öntödébe, Sugatagit a nagy formaszekrénynél találta. A daru éppen felfelé húzta a súlyos terhet. Gőg megfogta a kapcsot, igazított rajta, tekintete összefutott a Sugatagiéval és látta, hogy a brigádvezető szélesen mosolyog. Gőg a magasba nézett, s csak úgy a semmibe, mintha a darusnak szólna, hatalmasat kiáltott: — Máskor jobban kell vigyázni! Az öntők között fogy a legtöbb könyv. A legfrissebb statisztika: hat-hétszáz, ezer forint értékű könyvet vásárolnak havonta. Tizenkét öntő Jókai-sorozatot rendelt. Pince helyett iskola Azelőtt a gyár környékén három-négy bormérő pincehely volt. Munka után sokan ide siettek, egy-két liter bort leöntöttek az öntők. Most sietnek otthonukba, haza a családhoz — mindenkinek programja van, iskola, mozi, könyv, vendégség, tv. Komjáti János például iskolába megy. Még a villamoson is tanul. Ki gondolná most erről a szorgalmas fiatalemberről, hogy micsoda vívódás, kétéves nekigyűrkőzés után, végülis a brigád erejével iratkozott az iskolába? Az önzők tudták, mire gondol töprengésekor a fiatal Komjáti, amit tanult, az már régen volt. Ma a követelmények nagyobbak, ö, a komoly öntő, a jó munkás, menjen ki a fekete táblához mások elé leégni?! Ettől félt. Mostanában a nagy placcon — ez hetvenöt méter hosszú, tizenöt méter széles, a magasban három daru, húsz mennyezeti lámpa, lent két szárítókemence, két kúpoló, rengeteg formaszekrény, 230-féle szerszám — az öntőcsarnokban két brigád, a Rab- és a Martin-csoport öszszefogott, hogy átlépjék a fejlődés eddigi keretét: legyen az öntöde a szocialista munka műhelye. Rabék selejtje most öt-hat tized. A Martinék is egy százalék alatt tartják. Néha nulla. A legközelebbi kongresszuson szeretnék, ha Rab Mihály a szónoki emelvényen állna és beszámolna a műhely életéről, munkájáról. Békés Attila SZOVJET KARÓRÁK: Russzia MKr NDK KARÓRA: Díva női óra SVÁJCI KARÓRÁK: Nivrel Onsa 500,-630,Ft Ft 660,— Ft 1150,— Ft 1300,— Ft Kapható óra- és ékszerboltokban, ajándékboltokban és állami vámlÁzokban Kényelmesebb autóbuszok Macskaszem, műanyagpadló — Három tükör, három szellőző A következő évben a Fővárosi Autóbuszüzem kocsiparkja tovább gyarapodik. A jól bevált Ikarus 620-as autóbuszok tökéletesített példányai kerülnek majd forgalomba. Eddig gyakran balesetet okozott, hogy a forgalmi dolgozóknak nem volt biztosítva a kilátás és a kocsi áttekintése. Ezért az autóbuszokba három kerek tükröt szerelnek a vezetőfülkébe, az első és a hátsó ajtó mellé. A külső visszapillantó tükör pedig nagyalakú sík üvegből készült. Az autóbuszperon baloldalán levő ablakra kettős ablakvédő rudat helyeztek. A tervezés során már az új KRESZ előírásait is figyelembe vették és a kocsikra hátul is úgynevezett „macskaszemeket” szereltek. A vezetőfülke kifogástalan szellőzése érdekében lábmagasságbanmegnyitották a homlokfalat. A motorzaj csökkentésére javították a kipufogócső szerkezetét. A padlóburkolat járólécei műfából készültek. Ez részben csökkenti a kocsi belső zaját, jobban szigetel, így a kocsik télen melegebbek lesznek. Az új autóbuszokat 200 literes üzemanyagtartállyal látták el. A változások is elősegítik a biztonságos közlekedést. MAGYARORSZÁG LEGMÉLYEBB BARLANGJA Magyarország legmélyebb barlangját a Bükk-hegységben az idén fedezték fel a miskolci és diósgyőri bányász barlangkutatók. A 170 méter mély barlang feltárása még folyamatban van. A közeli István barlanggal szeretnék összekötni. A barlangot néhai Szepesi Zoltán kutatóról nevezték el. Képünkön: Kutas Tamás, Lukácsik József és Köves László a nagy tektonikus repedés mentén keletkezett barlang romtermében. (MTl-foto, Petrovits felv.) Ellenőrzik a földek használatát Ebben az évben huszonöt Pest megyei községben megtörténik a földek használatának felülvizsgálása. A bizottságok több javaslatot tettek. Szentmártonkátán 220 hold legelőt feltörnek, és szántóföldként hasznosítanak majd. Eddig 106 300 katasztrális hold földterületet vizsgáltak felül. A megvizsgált községekben a rétterület 687, a szőlő 347, a gyümölcsös 590 katasztrális holddal növekedett, az erdő pedig 2338 katasztrális holddal lett több. A jövő évben hatvan község és Nagykőrös város területén folytatják a földek használatának ellenőrzését, 1964-ben 70 község és egy város, 1965- ben pedig a fennmaradó községek és két Pest megyei város területén végzik el a revíziót. Pesti Krónika Jellempróba Mire lehetnék büszke? Semmire. Az ember él, dolgozik, ez a dolga. A hangya sem büszke, a méh sem, a harkály — noha egész napon át kopácsol, az sem. Mégis — titkon itt bevallom — van valami, ami, magamat illetően, elégedettséget kelt bennem. Magamnak, a magam használatára kitaláltam a létezési hivatalt. Mint könyvemben is megírtam, képzeletbeli hivatal ez, zöld fedelű, képzeletbeli nagy könyvekkel. Ezekbe a könyvekbe beírom barátaimat, ismerőseimet. Mi az embereket általában szeretjük, társainkat, a világ özvegyasszonyait, minden gyereket a Délisarktól az Északi-sarkig. Az általános emberszeretet mellett azonban egyikmásik emberre haragszunk, néha csalódunk a barátokban, néha nagyon mérgesek vagyunk idegenekre, mert lábunkra léptek a villamoson. Védekezésül a további csalódások, kiismert ismerősök, kellemetlenkedők ellen, kitaláltam magamnak a létezési hivatalt. Nem recept ez, de én így csinálom: X, vagy Y megharagított, vagy rájöttem a múlt időt, a takarékosságból, de méginkább bosszantásomra, egy tével írja — nos, előveszem a létezési hivatal egyik könyvét. X? Y? Gyerünk csak, kihúzom! Nincs többé, írhatja egy tével a múlt időt, mondhatja, hogy csúnya nyakkendőt viselek — én kihúztam a létezési hivatal könyveiből, nem létezik többé. Ifjúkoromban szerelmes lettem egy fiatalasszonyba, kinevetett — persze, jogosan. Nos, én válaszul kihúztam a létezési hivatal főkönyvéből. És hát, hogyan legyek szerelmes abba, aki nincs? Jó, mindenki tudja, hogy ez bizony butaság volt. Hanem a létezési hivatalt megtartottam. Már kiterjesztettem tárgyakra is. Éltem olyan helyzetben, hogy egyszerűen nem volt mit ennem. Minél éhesebb az ember, annál hevesebben gondol az ételekre. A többi éhes körülöttem sóhajtozott: töltött káposzta! Epekedett, hagymás rostélyos, zsírjában sült krumplival! Sóvárgott: nyúlgerinc gombóccal, karikára vágott citrommal. Én pedig besiettem elképzelt létezési hivatalomba, felütöttem a könyvet: töltött káposzta nem létezik! Hagymás rostélyos sem, hagyma sem, zsír sem, krumpli sem! Kihúztam a létezési hivatal ábécé-beosztású könyveiből a nyulat, a gombócot, a citromot — nincs, nem létezik, nem fáj. Azt hiszem, mindezt el kellett mondanom és mellékesen annyit: az orvos azt mondta: nem szabad dohányoznom. Nem? Évtizedes szívó voltam, felfelémenő tendenciával. Nem? Mi sem könynyebb. Rögtön beszaladtam a képzeletbeli létezési hivatalba, fellapoztam a könyvet, tehát, jé, nézzük csak. Csibak van, cibere van, cicfarkkóró van, cicoma, cigányvajda van, cigaretta nincs. Kihúztam. Nincs, nem létezik. Nincs ez a kedves fehér papírhenger, ingerlő sárgás-barnás dohánnyal, az ember megnyomogatja, jó száraz, szájába veszi, lobban a gyufa, egy jó húzás, egy slukk, tele a száj, a tüdő, a kesernyés, kedves, meleg füsttel. Aztán kéken, szelíden árad orron, szájon át, kráterek vagyunk, talán még a szemünkön is tódul a füst. De: nincs cigaretta, nem létezik, most húztam ki a létezési hivatal legfőbb könyvéből, örökre, nem lehet visszaírni. A főkönyv pedig olyan, az emléket is kihúzom belőle, tehát a cigaretta azelőtt sem létezett. Lehet, hogy még meg sem született az a kedves zseni, aki majd feltalálja, ügyes ember lesz. Nincs cigaretta, mint ahogyan nincs adalmai, amiről sem én, sem az olvasó, sem senki a világon nem tudja, mi lehet, mert nincs is. Ilyen egyszerűen oldottam meg a kérdést. Nagyszerű ez a létezési hivatal, szabadalmaztatni akarom. De ha cigaretta nem is létezik, azt tapasztaltam: lépten-nyomon vannak trafikok. Ezek olyan üzletek, amelyekbe bárki, minden előzetes bejelentés, engedély, korra, nemre való tekintet nélkül beléphet. Amikor pedig bent van, megszólal: — Kérek egy, két, száz, ezer cigarettát, gyufát — még hamutartót is kapni. Megy tehát az ember, fejében a létezési hivatallal, egyszerűen ki kellene húzni a listáról a trafikot. Tehát van a Té-nél: traces, tradíciós trafik, az nincs. Igaz ez? Nem igaz, mert hiszen megyek az utcán, járok az utcán, itt a sok trafik. Dohánytőzsde. Vagy ahogyan a magyar nyelvet bántóan kiírják: dohányosbolt, holott a bolt nem dohányzik. Most következik a jellempróba, továbbá az igazság és hazugság kérdése. Trafik ez itt? Hazudjak, hogy nem létezik? Élő trafik. Tele olyan, izé árukkal, amelyek tudvalévően nem léteznek. Azonban, ha valaki akarja, belép a trafikba, köszön és azt mondja: — Kérek... Ez jellem kérdése. Nem a logikáé: ha nincs cigaretta, nem lehet venni sem. Ezt el lehet intézni lejövet az orvostól, a lépcsőházban, az ember előveszi a létezési főkönyvet. De az utcán, ott a trafik. Amikor éheztünk, mondhattam, paprikáskrumpli nem létezik. Nem is volt. De az utcán ott a dohánytőzsde. A kirakatüveg rám kacsint, az ajtó int, a cégtábla helyeslően bólint. Az ember bemegy, köszön ... Jellem kérdése. Az ember bemegy és bélyeget kér vidékre. Vagy: az ember bemegy és kér... Jellem kérdése. Egyelőre itt tartunk Bodó Béla A pincérek százaléka A vendéglátóipari dolgozók a most megjelent rendelet értelmében a kínai nyelv tudásáért alapbérük 29 százalékát kapják pótlékképpen felső- és 15 százalékát középfokon. A francia, orosz, angol, német, spanyol nyelv tudásáért 15, illetve 8, egyéb nyelvekért pedig 10, illetve 5 százalék fizetéskiegészítésben részesülnek. A Duna dicsérete A Nemzetközi Limnológiai Szövetség Duna-kutató munkaközössége tanulmányi hajóutakat szervezett Budapest ,Feketeerdő, illetőleg Bécs és a Dusta torkolata között. A csoport tagjai feldolgozták a fizikai, kémiai, hidrobiológiai és a biológiai vizsgálatok eredményeit. Megállapították, hogy a Duna — egyes szakaszok elszennyeződésétől eltekintve — Közép-Európa legtisztább és legtermészetesebb folyója, az Al-Duna partja pedig oly szép, amelynek nincs párja Európában. 32 425-en a munkásakadémiákon A budapesti munkásakadémiákra az idén 32 425 hallgató iratkozott be, 70 nők akadémiája is indult 4920 jelentkezővel, valamint 24 ifjúsági 1266 részvevővel, összesen 5286 előadást tartanak, ezek 45 százaléka társadalomtudományi, 31 százaléka műszaki és 24 százaléka természettudományi. 128 tagozat hallgatói láthatnak dia- és filmvetítéseket, 117 tagozat részvevői múzeumokba, üzemekbe és kutatóintézetekbe látogatnak, 7 tagozat hallgatói tanulmányi kirándulásokon vesznek részt, 31 tagozat előadásait pedig előadóművészek illusztrálják szavalatokkal. Évente hetvenezer új nyugdíjas Meggyorsult az ügyintézés — Társadalmi előkészítő bizottságok — Elhalasztott nyugdíjazás Évente — így 1962-ben is — hetvenezer dolgozó vonul nyugdíjba. A nyugdíj megállapításához szükséges adatok összegyűjtése, az igazolások és iratok beszerzése sok gondot okozott. A nyugdíjigény bejelentése korábban az SZTK-nál a munkaviszony megszűnése után történt, az adatok feldolgozása sok időt vett igénybe. A munkát egyszerűsítették az üzemi nyugdíjigény felvételével foglalkozó társadalmi bizottságok. Jelenleg országosan már 800 üzemnél, vállalatnál szervezték meg ezeket a bizottságokat. A bizottságok munkája bevált. A bizottságok lelkiismeretesen, alaposan mérlegelték a szociális életkörülményeket és sok esetben javasolták a gazdasági vezetőknek, hogy halasszák el a nyugdíjazást. Az esetek többségében a vállalatvezetés elfogadta a társadalmi bizottságoknak ezt a javaslatát. A társadalmi bizottságok beszerezték a nyugdíjazáshoz szükséges okiratokat, segítettek a munkaidő igazolásában, ma már az idős dolgozóknak a nyugdíjösszeg kifizetéséért szinte egy lépést sem kell tenni. A nyugdíjigények tökéletes igazolásban kerülnek az SZTK- központhoz. Itt már azokat csak revideálni kell és ennek alapján gyorsan megtörténhet a határozathozatal.