Esti Hírlap, 1964. november (9. évfolyam, 258-281. szám)

1964-11-21 / 274. szám

BEVÁLT A MONTE CARLO Nem játékkaszinó — matematika Tizennyolcezer tonnás kísérlet egy sárgafalú szobában A rejtélyes lyukakkal tele­­pettyezett keskeny szalagot befűzték a telexbe. Meg­nyomták az utolsó gombot, és az elektronikus számítógép közölte a végeredményt: 18 000 tonna. A matematikus kitépte a papírt, megnézte a számot egyszer, aztán mégegyszer. Több hónap, sok hét és sok­sok nap munkájának ered­ménye volt ez a tíz jel, ez a 18 000 tonna. Értéke ma még ismeretlen, annyi bizonyos csupán, hogy többször tíz­millió forint. SZÁLLÍTGATÓS JÁTÉK Évek óta nagy gond az Óz­di Kohászati Üzemek szállítási problémája. A kohókból ha­vonta 28 500 tonna nyersvas kerül ki, ehhez százezer ton­na alapanyag szükséges. A kohók mellett azonban nem lehet elhelyezni a tárolóhely­­re beérkező anyagokat, ezért azokat Ózdtól mintegy 6 ki­lométerre, a centeri térség­be szállítják. Amikor szük­ség van rájuk, ismét vago­nokba rakják és visszaszállít­ják Ózdra az egyszer már Ózdra érkezett, majd onnan Centeribe kiszállított és ott kirakott anyagokat A szakemberek véleménye évek óta megegyezik abban, hogy egy hatalmas — körül­belül 36—40 ezer tonnás — koksztárolót kellene építeni a kohók mellé, amely mindezt kiküszöbölné. A VALÓSÁG SZIMULÁLÁSA A KGM elektromos számí­tó központja kapta a felada­tot: állapítsa meg a koksztá­roló legkedvezőbb nagyságát. A központ matematikusai, közgazdászai, kohómérnökei és a meghívott szállítási szakemberek megvizsgálták a lehetőségeket, megnézték, hogyan dolgoznak most Óz­­don. Úgy döntöttek, utánozzák — szimulálják — a valósá­got. „Lefordítják” a számok nyelvére mindazt, ami Ózdon történik, és a számokkal le­játsszák a munkafolyamato­kat. Ezt a módszert a mate­matikusok Monte-Carlónak nevezik. Lugosi Gábor,­­ a program készítője ezt így mondja el: — Matematikai elvek alapján, három évi szállítás adatait „adagoltuk­’ az elek­tronikus számítógépbe. Meg­néztük napról-napra, hogy 1960. január 1-én 0 órától hány szerelvény érkezett Ózdra, egy-egy szerelvény hány kocsiból állt, hány ton­na kokszot hozott, és honnan. Az adagokat összesítettük az 1963. december 31-én 24 óráig készült vasúti naplók alap­ján. Ezekből az adatokból az elektronikus gép kiszámítot­ta a szállítások gyakoriságát. Ezután lejátszottuk a kohóba adagolás összes lehetőségeit, úgy is mondhatnánk, egy óriási kísérletet hajtottunk végre kohókkal, vasúti ko­csikkal, sőt, üzemzavarok­kal ... És ebből született a több száz méter lyukszalag, majd a tízjeles elektronikus üze­net: 18 000 tonna. PIROS, SÁRGA, ZÖLD FÉNYEK Mit jelent ez? Ha a koksztároló 18 ezer tonna befogadó képességű, a beérkező kokszmennyiség 84,3 százalékát tudja fogadni. Ha 36 ezer tonnás — ami­lyennek eredetileg tervezték —, akkor 87,6 százalékot. Te­hát a fele akkora bunker is csaknem ugyanannyi kokszot fogadhat. Ez azt jelenti: a beruházás költsége is fele ak­kora lesz, ez pedig építési költségmegtakarításban tíz­milliókat jelent a népgazda­ságnak! A kísérlet egy sárga falú, hangszigetelt, légkondicionált teremben zajlott le. Nem hal­latszott vonatzakatolás, sen­ki sem állt jegyzetfüzettel szélben, esőben az ózdi állo­máson — csak az elektroni­kus gép memóriaegységei zümmögtek, s egy-egy rész­­eredmény előtt piros, sárga, zöld fények villantak. Dolecskó Kornélia Ahogy az ősz beköszönt, az újságok, divatlapok, ké­peslapok, a rádió és a tv lányok,asszonyok rovata napirendre tűzi az évad leg­fontosabb kérdését: miféle divatújdonságokat hoznak a következő hetek, milyen lesz a hajviselet, a kisestélyi, nagyestélyi, meddig ér a ka­bát, a szoknya, miféle anya­gokból dolgoztatunk és mek­kora lesz a kivágás elől, és mekkora hátul. A szokásos őszi divattevü­ket — merész kezdeménye­zéssel — újszerű bemutató gazdagította pénteken este. Zsúfolásig megtelt az Álla­mi Férjkiszerelő Vállalat díszterme. A világszerte mu­tatkozó súlyos férfihiány miatt szükségessé vált a vő­legények szériagyártása és a próbasorozatból rendeztek hangulatos hímparádét. A mintapéldányokat egyenként vezették végig a dobogón és megtekintésük után azonnal vissza a ketrecbe. Akik ab­ban a hitben jelentek meg a szemlén, hogy a nekik tetszőt a helyszínen kifizetik és vi­szik haza, kissé csalódva vet­ték tudomásul, hogy csak előjegyezni lehet, a szállítás későbbi időpontban történik. Ami a bemutatott anyagot illeti, általában a szolid, há­zias minta lesz a divatos. Bőr­­erős anyagból készül, strapa­bíró, nyűhető, szaggatható. A legtöbben a TÍPUSFER­­JET fogják választani, a váll kissé csapott, a mellbőség nem a régi, az anyakönyvve­zető előtt ijedős, de az igent bátran kimondja. Haj szoli­dan lefésülve, kétoldalt sima fül, elálló zsebek, benne fix­­fizetés és némi mellékjöve­delem, Száj ritkán jártatva, legföljebb annyit: „Igazad van, mókuska, tökéletesen igazad van." Népszerű lesz a f1ULI­­GÁNSZABAS, lezser vona­lak, elöl hülyegyerek-frizura, hátul nyakba lógó. Orr alatt zsinórbajusz, a két láb­a sok tviszteléstől kissé ikszre ál­ló. Tekintetében legénykori dac, de ha nőjére néz, rajon­gó szembogár és pofa be. „Ahogy te akarod, szmvikém” — bólintja szaporán. Zseb szintén kétoldalt, csak­­vala­mivel nagyobb mellékjövede­lem. Kedvelt lesz a BIZTOS JÖVŐ jeligéjű. Sima arc, negyvenes tekintet, homlok szemöldöktől tarkóig szaladó, és igen komoly mellékjöve­delem. Messze nyúló kéz, és hosszú összeköttetés, bal bel­ső zsebben takarékkönyv, és befizetett részlet családi ház­ra. Könnyen kormányozható, neje szavára szeme se reb­ben, csak bólint, hogy töké­letesen egyetért. Minden nő szívesen vá­lasztja az OTTHONKA fel­iratú példányt, külalakra kis­sé elnagyolt, kissé dadog, kis­sé szuszog, de vállalja a má­sodik műszakot, gyereket vi­szi, hozza, szabad idejében szőnyeget sző, és elkészíti vacsorát. Az I. osztályú pa­pucsrenddel többször kitün­tetve. Nagyon tetszett az OSZ­­TÁLYON FELÜLI, csak, saj­nos, ebből ez idő szerint még szűk a keret. Berendezett la­kás, FIAT 1500-as, bőröndön külföldi szállodák címkéi. Az orr kissé magasan hordott, lázi munkára nem kapható. Holtig szerelmet ígér ugyan, de voltaképpen takarítónőt keres. Legcélszerűbb viselet lesz a ROBOTEMBER, maszek szabás, biliárdfej, derékban bőre hagyott, szuszogás erő­teljes, horkolást rúgásra ab­bahagyja. Főz, mos, vasal, gyereket tisztába tesz. Időn­ként virágot hoz és egy kis­­fröccs után sírva esküszik, hogy nem tudja, mivel érde­melt ki ekkora boldogságot. A bemutatónak nagy sike­re volt, a jelenlevők megál­lapították, hogy a minták nagyjában megfelelőek, csak ezekből aztán elegendő le­gyen. Kissé s­ind­­oljai MILYEN FÉRJEKET VISELÜNK­­ IDÉN? Modern mesemondók (MTI-fotó, Patkó felv.) Magyar vontatóhajó a várnai kikötőben Ma délben ünnepélyes ke­retek között vízre bocsátot­ták a bolgár rendelésre ké­szülő tengeri kikötői vonta­tóhajót a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyár­egységében. A Duna-parti só­lyatéren a Bolgár Népköz­­társaság nagykövetsége és a külkereskedelem képviselői előtt Urán névre keresztel­ték. A 800 lóerős, 30 méter hosszú hajó a várnai kikötő­ben teljesít majd szolgálatot, tengerjárókat vontat a kikö­tők között. Hasonló magyar gyártmányú vontatók közle­kednek még Szíriában, Ha­vannában és a Földközi-ten­ger kikötőiben is. Megkezdődnek a pályaválasztási szülői értekezletek A Munkaügyi Miniszté­rium kikézbesítette pályavá­lasztási útmutatóját az or­szág összes általános és kö­zépiskoláiba. Az osztályfőnö­kök most tanulmányozzák, hogy a héten kezdődő pálya­­választási szülői értekezlete­ken a tanulók hozzátartozóit kellően felvilágosíthassák. A legnagyobb érdeklődés az idén is a szakközépisko­lák és a technikumok felé irányul. A szülői értekezleteket veze­tő osztályfőnökök már most meg tudják mondani, hogy a félévi eredmények alapján milyen reménnyel pályázhat­nak ezekre a helyekre a diá­kok. Még nem került nyilvá­nosságra, mennyivel emelik a szakközépiskolák számát. Jövőre nappali tagozaton meghosszabbítják a felső­fokú kereskedelmi és ven­déglátó szakiskola tanul­mányi idejét és Debrecenben építkezés­gépesítési tanszakkal felsőfo­kú technikum indul. Szó van felsőfokú gyógyszerész tech­nikum indításáról is, amely jelentősen csökkentené a gyógyszerészhiányt. A föld­művelés, az élelmezés és a KGM területén nem tervez­nek újabb technikumokat. A Rákóczi téri könnyűipari fel­sőfokú iskolában viszont újabb nappali tagozatot léte­sítenek. A Thököly úton 1966-ban indulna a műanyag- és gyógyszeripari felsőfokú technikum és Miskolcon is terveznek felsőfokú techni­kumot 26 millió forintos be­ruházással. Mivel a nehéz­iparban továbbra is techni­kushiánnyal küzdenek, szó van a kazincbarcikai, eszter­gomi és pécsi technikumok kibővítéséről. 1964 NOVEMBERÉBEN - 1944 NOVEMBERÉRŐL A gyalázat okmánya Kossa István emlékezik • Vissza a Dunához • Útra kel az aranykészlet Tíz Budapest nem ér egy Bécset • A második világháború egyik legnagyobb hadművelete Pontosan húsz esztendeje — november harmadik he­tében — érkezett a fronton át Budapestre a KMP Kül­földi Bizottságának küldötte: Kossa István. Fe­ladata volt, hogy személyes összeköttetést teremtsen a budapesti köz­ponti vezetőséggel és a Ma­gyar Fronttal. ÖNKÉNT VÁLLALKOZÓ — 1944 őszén a már fel­szabadult Szegeden, az Arany János utcai párthelyiségben született az elhatározás — emlékezik a húsz évvel ez­előtt történtekre budai laká­sában, a „Vissza a Dunához” önéletrajzregényét író nyu­galmazott miniszter. — Bu­dapestet jól ismerő, frontta­pasztalattal rendelkező, ön­ként vállalkozót kerestek. Je­lentkeztem. Kértem, adjanak mellém társat, ne menjek egyedül. Sárközi Sándorral — ma: ezredes — indultunk és jutottunk el az akkori hit­lerista-nyilas pokolba. Ira­taim először Leilei István, majd Csuti János névre szól­tak. Hajamat egyenesre fé­sültem, addig szemüveget vi­seltem, ekkor zsebben hord­tam az okulárét. Lakást a Szív utca 56. számú házban leltem. Sikerült kapcsolatot találnom a párt itteni veze­tőivel. és továbbítani, rész­letesen közölni a Külföl­di Bizottság intencióit. Budapesten ezek alapján megkezdődtek a kormány­alakítási tárgyalások előké­születei. A megállapodás el­húzódott, az idő telt, míg az elképzelést keresztezte a tör­ténelem: a moszkvai rádió hírül adta, hogy közben­­ Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány ... ISZKOLNAK A HUNGARISTÁK • • • Ugyancsak két évtizede, 1944 novemberében kezdett pakolni a hungaristák légió­ja, Szálasi és bandája. A „kabinetiroda”, a parlament tagjai és a miniszterek isz­­koltak Budapestről — először Sopronba.­Itt­ a­­futást a Tör­vényhozók Nemzeti Szövet­ségének ülésén Szász Lajos képviselő magyarázta: „ ... minket nem a gyáva­ság, nem a tehetetlenség, a menekülés vágya hozott ide, hanem a törvényhozás és a nemzetvezető bölcses­sége ... Mi a nemzet szolgá­latára vagyunk itt és nem saját bőrünk mentése érde­kében.” A fővárosból termé­szetesen magukkal vitték a Nemzeti Bank aranykészletét is. Szakváry nyilas iparügyi miniszter kiadta „elvi intéz­kedését’ az üzemek „bénítá­­sáról’’. Ő írta alá a magyar királyi kormány nevében a megállapodást: „a termelés folytatásának biztosítása cél­jából bizonyos — a háború továbbfolytatása szempontjá­ból fontos — termelési ága­kat átmenetileg Magyaror­szágból a birodalom, illető­leg a protektorátus területé­re kell áttelepíteni... Azon lesznek, hogy az üzem átte­lepítésével együtt a magyar munkavállalók és ezek csa­ládtagjai is teljesen áttele­píttessenek”. A gyalázat ok­mányát a másik fél részéről Veesenmayer budapesti né­met követ jegyezte. A lakos­ság több helyen: Csepelen, Pécsett, Miskolcon, Ózdon és másutt is szembeszegült a kiürítési paranccsal. Sok üzemben, gyárban, hivatal­ban bizottságok alakultak, a különböző értékeket eldug­ták, megvédték. HALÁL A NÉMETEKRE! A szovjet hadsereg 15 kilo­méterre közelítette meg dél­ről a fővárost. A Kossuth­­rádió a magyarok tudomásá­ra adta: „A harcok egynapi járóföldre dúlnak Budapest­től. Minden óra újabb német vereség, újabb német vissza­vonulás. Veesenmayer meg­vetően jelentette ki: tíz Bu­dapest nem ér egy Bécset. A magyar főváros szétrombo­­lásával akarják késleltetni az orosz hadsereg támadását az osztrák határ ellen... Budapestet meg lehet men­teni, ha a főváros és környé­kének népe fegyveres felke­léssel is megvédi városát.” A párt kezdeményezésére újjáalakult a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség. Fehér Lajos irányításával Budapes­ten küzdöttek a Szír, Ma­rót, Laci csoportok, a Ságvá­­ri, Homok, Lakatos gárdák, a bátrak hada, maroknyi, fé­lelmet nem ismerő fiatal. Ké­zigránátokat hajítottak a Rökk Szilárd utcai és a Har­minckettesek téri nyilashá­zakra, s az angyalföldi, For­­gách utcai nyilas (azelőtt szociáldemokrata) helyiségre. Merényletet követtek el az Üllői út 11. szám alatti Anti­­bolsevista Ifjúsági Tábor, az ABIT tanyája, a Tisza Kál­mán téri Volksbund központ, az Andrássy út 60­, a nemze­tiszocialista „Hűség Háza” ellen. Óbudán felrobban­tották a bánhidai vil­lamosvezetéket, ezzel ko­moly zavarokat okoztak a főváros közúti forgal­mában és a villanyvilágítás­ban. A Béke tér közelében a Lehel úton, a Müller fes­tékgyárnál, a Váci úton több helyütt plakátokat aggattak a villany­drótokra. Békét aka­runk! Halál a németekre! TETTRE KÉSZEK AZ IFIK Megalakul az újpesti partizáncsapat, a kispesti kőbányai ellenállási csoport. Tettre készek a budapesti ifik. A Tátra utca és a Szent István körút sarkán, majd a Ludovika-kertnél tojásgrá­náttal rongálják a német ka­tonai autókat. Bombát dob­nak a Kígyó utcában, a pia­rista rendháztól nem messze. Az Erzsébet királyné út mentén négy helyen felsza­kítják a zuglói körvasút pá­lyáját. A Rákosrendező dé­li részén, a Tatai utca men­tén a töltés hasonló véget ér. A déli összekötő vasúti híd, valamint a Kelenföldi pálya­udvar vonala húsz különböző pontján végrehajtott, ismét­lődő akciók ugyancsak za­varták a hadi utánpótlást. Szabályos katonai alakulat­nak, híradószázad törzsének álcázva elfoglalták a Szent László téri iskolát. FELPERZSELT FÖLD Magyarország „felperzselt föld", a „kilencedik csapás’’ színtere. A szovjet hadsereg a második világháború egyik legnagyobb szabású hadmű­veletét vívta. A német fasisz­ták a magyar hadosztályokat is felhasználva, nagyobb haderőt összpontosítottak e frontszakaszon, mint az an­golokkal és amerikaiakkal szemben Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Dániában és Olaszországban együttvéve. Makó, Szeged, Kolozsvár, Debrecen, Baja, Kiskörös, Kecskemét, Lajos­­mizse felszabadul. S a dia­dalsorozatot azonnal követi a budapesti hadművelet. Tény: Magyarország fel­szabadítása legnagyobb részt a fővárosi csata győzelmes megvívásának közvetlen eredménye. László­ Miklós

Next