Esti Hírlap, 1966. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-18 / 90. szám

Konkurrencia és az inkurrencia Sikerült elkölteni tízmilliót • Raktárról a forgalomba Ideges az értékesítő Most kaptuk a hírt: sike­rült határidőre elkölteni tíz­millió forintot. — Terven felül? — Igen. Ez volt a prémi­um feltétele. Milyen érték hever — Az Inkurrencia — az Elfekvő Készleteket Értéke­sítő Ktsz . központjában már véget ért a hivatalos ak­tus: a felettes szervek jóvá­hagyták a tízezer forintos ju­talmat. Fejér István igazga­tó és Hídvégi Lászlóné, a ke­reskedelmi osztály vezetője így számol be az esemény­ről: — A Nemzeti Bank arra kért bennünket, hogy ter­ven felül vásároljunk tízmil­lió forint értékben inkurrens (eladhatatlan) cikkeket. A határidő március 31. volt. — Nagy még az elfekvő készlet? — Csupán a feltárt érté­keket négymilliárd forintra becsülik. A népgazdaság fon­tos érdeke, hogy e tetemes mennyiségű alapanyag és félkész áru visszakerüljön a termelésbe. — Ha ilyen sok a haszná­laton kívüli termék, miért premizálandó feladat tízmil­lióval többet elkölteni? — Azért, mert amit meg­vettünk, azt el is adjuk. Amikor üzletszerzőink vala­milyen cikket elfogadnak, már tudniuk kell, hol van rá szükség, ki a vevő. S bár ez a tízmillió forintnyi érték több száz árufajtából tevő­dött össze, nyolcmillión már túladtunk Bárkinek eladhatják A vállalat tehát rászolgált a prémiumra. Kivált, ha azt is figyelembe vesszük, hogy tavalyi 54 milliós forgalma az idén felszökik 80 millióra. S hadd ál­jön itt még egy adat: 1957 végén, pályafutá­sának első esztendejét csu­pán 6 millió forintos forga­lommal zárta az Inkurren­cia. — Olyanok vagyunk, mint a hólabda — mondja az igazgató. — Kilenc évvel ez­előtt elgurítottak bennünket, s azóta állandóan, szinte ön­magunktól növekszünk. Munkánkat megkönnyíti az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium közös rendelete, amely lehetővé te­szi, hogy a vállalatok annak adják el felesleges készletü­ket, akinek akarják. — Nem okoz ez súrlódást? Hiszen a Ferroglobus vaster­méket, a Metalloglobus pedig színesfémet vásárol... — Mi kicsiben csináljuk körülbelül ugyanazt, amit ők. Bizonyos konkurrencia, per­sze, van. Mi azonban többet fizetünk, s ami szintén fon­tos: sok olyan árut is meg­veszünk, amit ők nem fogad­nak el. Ez a konkurrencia azon­ban nem árt, hiszen a válla­latokat is érdekeltté kell ten­ni elfekvő cikkeik feltárásá­ban. S hogy ez milyen inten­zív, azt meghatározza, hogy mennyit kapnak elraktáro­zott anyagaikért. Különös történetek Beszélgetésünk itt megsza­kad, s tanúi vagyunk egy üzleti dialógusnak. Hídvégi­­né emeli fel a kagylót, s a diskurzus magas oktávon fe­jeződik be. — Micsoda erőszakos em­beri — mondja. — Ki volt? — Az egyik budapesti vál­lalat értékesítője. Azt akar­ja, hogy egy tételben ve­gyünk át 90 ezer forint érté­kű árut, méghozzá egy-két nap alatt... Megértem őt, hiszen a negyedévi célpré­miuma függ tőle. De mi sem fogadhatunk el mindent. — De hát önök raktárra is vásárolnak?­. .. — Ez igaz. Gyakran ve­szünk azzal, hogy majd meg­találjuk a vevőt, ha nem ma, holnap. De mi is forgatni akarjuk a pénzt. Semmi hasznunk nincs abból, ha az áru valamely cég raktára he­lyett a miénkben heverne évekig. A vállalati értékesítők eredményesen segítik az el­fekvő anyagok hasznosítását, ám a buzgalom néha tréfás helyzeteket teremt. Meg­esett, hogy egy vállalat egyik részlege olyan cikket kere­sett az Inkurrenciánál, ami­lyet előző nap a másik rész­leg eladott. A vállalat visz­­szavásárolta a cikket — ma­gasabb áron —, s ez már nem is olyan tréfás! Bakonyi József Szputnyik a föld alatt Csatornákat, solidusokat találtak a műszerek Ha szöget nyel a tehén ♦ Érdeklődik a világ Indítják a szputnyikot Hosszú köldökzsinóron en­gedik a föld alá, útját a fel­színen maradt műszerek kö­vetik. A rakétaszerű műszer megindul a föld alatti csator­nában. Rugós tüs­kecsápjai végigtapogatják a csővezeték falát. A kábelen végigfut az elektromos jelzés, s a felszí­nen levő műszerről millimé­­ternyi pontossággal leolvas­ható a csatorna keresztmet­szete. Az ellenőrző műszer muta­tója hirtelen kileng. A szputnyik elágazáshoz ért. Új, eddig még ismeretlen be­kötést talált a csatorná­ban ... EGÉSZ CSALÁD — A városok, a lakótele­pek és az üzemek nagy része nem rendelkezik olyan ter­vekkel, amelyek a földalatti vezetékek, a csatornák he­lyét megbízhatóan feltünte­tik — mondja Csanda Ferenc, a MÉLYÉPTERV okleveles mérnöke.­­ A tervek elkal­lódtak, megsemmisültek, esetleg az időközben történt átalakításokat nem vették nyilvántartásba. Márpedig, a közművek helyének pontos ismerete nélkülözhetetlen a további tervezésben. Ez az igény és egy négyta­gú feltaláló csoport ötletes­sége hozta létre a föld tit­kait kutató elmés kis szerke­zeteket, amelyeknek csak egyike az automatikus­ cső- és csatorna vizsgáló készülék. A feltalálók: Csanda Fe­renc és Molnár Lajos okleve­les mérnökök, Zalavári Ti­bor technikus és Petrikovits László fizikus. Együttes újí­tó tevékenységük csaknem tíz esztendeje alatt valósá­gos műszercsaládot hoztak létre. Az elektromos vezeték­kutató műszerrel — amely összefüggő, legalább 3—4 méteres, vagy ennél hosszabb vezetéket, kábelt érzékel és jelez —, eddig csaknem há­rom és fél ezer kilométer hosszúságú, különféle föld alatti csatornát kutattak fel. Az ehhez hasonló fémdetek­táló kicsi, nem összefüggő fémtárgyakat is jelez. Ezzel a műszerrel találták meg 1963 decemberében Szekarí­­cson a későrómai arany solidusokat, segítségével több száz, XII. századból való ezüstérmére bukkantak, kü­lönféle honfoglaláskori tár­gyak kerültek felszínre. MEGTALÁLJA A BETONVASAT IS A műszercsalád másik tag­ja az elektronikus betonvas­­kutató. Ezzel egészen ponto­san megállapítható a beton­vas műtárgyakban, hidakban, víztároló medencékben levő fémek helye; felkutatásukhoz nincs szükség nehéz, gazda­ságtalan, esetleg a műtár­gyak sérülését okozó vésésre. A feltaláló csoport egyik igen hasznos, szellemes konstruk­ciója az elektromágneses fémkutató, különösen az ál­latgyógyászatban jelentős. Nem egyszer előfordul ugyanis, hogy a háziállatok gyomrába — legelés közben, vagy a takarmánnyal — kü­lönféle fémdarabok kerülnek. A betegség tünetei gyakran nem egyértelműek, s emiatt korábban az állatorvosok ta­lálgatásokra voltak utalva. A műszer segítségével azon­nal megállapítható az állat szervezetébe került idegen fémtárgy helye, mennyisége és nagysága. A berendezés rendkívül érzékeny, roppant precíz, megbízhatóan műkö­dik. A műszert sikerrel al­kalmazzák a békéscsabai és a szekszárdi állatkórházban: vasszögeket, a mezőn hagyott rozsdás késpengéket és más fémtárgyakat találta­k a mű­szer segítségével az állatok gyomrában. S az időben al­kalmazott sebészeti beavat­kozás sok hasznos, értékes háziállat életét mentette már meg. TOVÁBB TÖKÉLETESÍTIK A feltaláló csoport konst­ruálta műszerek híre a ha­tárokon túlra is eljutott. A vezetékkutató műszerből ed­dig 250-et gyártottak belföld­re, ám nemrég megrendelé­sek jöttek a világ csaknem minden tájáról. Az újítók el­készítették a műszer tökéle­tesített változatát, kipróbál­ták, s a Távközlési Mérőmű­szereket Készítő Ktsz meg­kezdte a kizárólag exportra kerülő berendezések gyártá­sát. Az újítók tovább dolgoz­nak. Még tökéletesebb, kor­szerűbb, az eddigieknél is többet tudó műszereket akar­nak tervezni, amelyek segít­ségével könnyűszerrel megál­lapítható, mi van a föld alatt... Rozgonyi Zoltán Séta a Gellérthegyen (Bortón ferv.) 74 dühös ember az igazát keresi A 74 dühös ember megbí­zottja a Bazilika pincéjében keresi igazát, ám onnan is elutasítják.­­ Csak a Fővárosi Beru­házó Vállalat igazgatója ad­hat engedélyt az iratok meg­tekintésére. De az igazgató nem ad. A 74 dühös ember azonban nem tágít, tovább rója az utat, írja a panaszleveleket: takarékpénztárhoz, taná­csokhoz, népi ellenőrzéshez,­­ házkezelőséghez, döntőbizott­sághoz. Mindhiába, a két áhított papiroshoz, „a forin­­tosított tervdokumentáció­hoz” és a házukban levő bol­tok „albetétesítő okmányá­hoz" nem jutnak hozzá. Mi ez a különös papírhaj­sza? Alig több, mint két eszten­deje épült fel az Üllői úti lakótelep egyik 8 emeletes toronyépülete, a Dési Huber utca 2. számú szövetkezeti lakóház. Hetvennégy lakása fél évig üresen állt, nem köl­tözhettek be a tulajdonosok, 78 oldalas hibajegyzőkönyv tanúskodott az építők ha­nyagságáról. Az Esti Hírlap akkor ezt szóvá tette, de mi történt azóta? AMIT AKKOR ÍRTUNK — A házban még most is nagyon sok az olyan hiba, amely később, már a beköl­tözés után derült ki — mondja a lakásszövetkezet igazgatója. — Még ennél is rosszabb, hogy az előzetes tervben megígért és jóváha­gyott felszerelési, berende­zési tárgyaknak­ csak egy ré­szét kaptuk meg, illetve ol­csóbbakat, silányabb minő­ségűeket építettek be. Hiányzik a szeméttároló, a tv-antenna, a gázmosóüst, a centrifuga, nincsenek meg a beépített szekrények, a mo­sókonyhában a kádak. A konyhákban márványmozaik helyett olcsóbb, ragasztott műanyagpadlót készítettek. Mit mutat a végelszámo­lás? Erre kíváncsiak — jog­gal — a lakástulajdonosok, ám ezt a papírt hiába kutat­ják: az Országos Levéltár Bazilika alatti pincéjében, az OTP-nél, a tanácsnál, se­hol sem kapják meg. Úgy tetszik: szőrén-szálán eltűnt. Pedig a miniszteri rende­let intézkedik: az egyes la­kások árát az Országos Ta-Ezért keresik a rejtélyes papirost. A dolog annál is jelentősebb számukra, mert a házban három üzlet is épült s most nem tudják: kié ez a három bolt, és mi­ként számolták el építési költségüket? A bisztrónak, a kisáruháznak, a zöldségbolt­nak máig sincs gazdája, a három üzlethelyiségnek nincs telekkönyve — az a bizonyos albetétesítő ok­mány —, amely igazolná: a lakásszövetkezeté-e vagy a házkezel­őségé ? Ez azért sem mindegy, mi­vel ettől függ: kinek a zse­bére megy a későbbi adófi­zetés, felújítás és a többi vá­ratlan kiadás? Pedig ebben is egyértelmű a kormányrendelet: a lakás­szövetkezeti házban levő, nem lakás célját szolgáló he­lyiségek — tehát az üzlethe­lyiségek is — a szövetkezet tulajdonát képezik és a te­lekkönyvi törzsbetétben tar­tandók nyilván. Az üzlethe­lyiségek használóit a tanács jelöli ki, de azok megfelelő arányban — a szövetkezeti lakók közgyűlése által meg­állapított — kezelési és tar­karékpénztár határozza meg és írásban közli, s a2 ár utó­lag nem növelhető. Mi tör­ténik azonban, ha a már megállapított árnál keveseb­be került a lakás? Erről is intézkedtek: amennyiben a lakásokba az árazáskor meg­szabott felszerelési és beren­dezési tárgyaknál ala­csonyabb értékűeket építe­nek be, az értékkülönbözetet jóvá kell írni a lakásszövet­kezet számláján, bantartási, valamint felújí­tási hozzájárulást kötelesek fizetni a lakásszövetkezet ja­vára. A három üzlet azonban nem fizet s ez idő szerint „jogosan", hiszen telekköny­vük sincs. A házkezelőség viszont szedi tőlük a bérleti díjat. Országszerte szaporodnak a szövetkezeti lakások, a ve­lük kapcsolatos gondok, kö­telességek. S noha az alap­szabály kimondja, hogy a la­kásszövetkezet jogi személy, hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben az igazgatóság elnöke képvise­li, az illetékesek gyakran semmibe veszik saját ren­dele­teiket. Szőke Sándor TALÁN A BAZILIKÁBAN? ♦ REJTETT HIBÁK, OLCSÓ MEGOLDÁS HOVÁ TŰNT A VÉGELSZÁMOLÁS? KIÉ A HÁROM ÜZLET? Készül az alumínium busz FELESLEGES LESZ A KUPLUNG A múlt évben 2884 autó­busz készült az Ikarus­­gyárban. A tervek szerint az idén 2800, a harmadik ötéves terv végén pedig évenként 7000 autóbusz hagyja el az üzemet. Az új kocsik többsé­ge exportra készül. A gyárban az idén 50 millió forintos költséggel megvalósítják a zárt ciklusú gépesített autóalkatrész­­gyártást. A jövőben az eddig maxi­málisan 180 lóerős motorok helyett 220 lóerőseket is készítenek, ezeket a 180— 220 személyt szállító autó­buszokba építik majd be. A gyártási újdonságok kö­zött említésre méltó az is, hogy mind több autóbuszban alkalmazzák a nehéz fizikai munkát megkönnyítő szervo­kormányt. Ugyancsak a gép­kocsivezetők munkáját köny­­nyíti meg a sebességfokoza­tok állításánál használt kü­lönleges berendezés, a hidro­­mechanikai átviteli rendszer, amely feleslegessé teszi a kuplungolást. Több új autó­busz prototípusának elkészí­tését tervezik az idén, így az Ikarus—555 típusú távolsági busz új változatát: ez szögle­tes, sok ablakos kiképzésű lesz és biztosítja, hogy az utasok minden irányban ki­láthassanak a kocsiból. Az új típus gyártásánál már alkal­mazzák az összes ismert mű­szaki újdonságot. A gyár székesfehérvári üzemében elkészített alumí­nium autóbusz terveit a kö­zelmúltban tudományos és gyakorlati szakemberekből álló zsűri vizsgálta felül. A tervet elfogadták és kísérle­ti kivitelezésre ajánlották. A kísérleti alumínium­autóbuszt — amely közép­­nagyságú lesz és megfelel a KGST-szabványoknak is — az év végére készítik el. A gyár fejlesztési terveinek megvalósí­táásában egyébként részt vesz a baráti országok autóipara is: különféle főda­rabok, fontosabb alkatrészek gyártásával. Az Ikarus-gyár termékeit ma már több mint harminc ország vásárolja. 120 LITERES LEHEL hűtőgép OTP hitelre 12 hónapra, előleg 1040,— Ft 18 hónapra, előleg 1560,— Ft Minta után vásárolt hűtőgépét laká­sán üzembe helyezzük.

Next