Esti Hírlap, 1966. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-18 / 90. szám
Ma Egerbe látoazott a szovjet katonai küldöttség Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és a szovjet katonai küldöttség tagjai tegnap átutazóban Eger felé, megálltak Heves községben, ahol a felszabadító harcok idején Malinovszkij marsall frontparancsnokként hosszabb időt töltött. A tanácsháza előtti téren a község lakói — köztük színes népviseletbe öltözött lányok, úttörők — köszöntötték a szovjet katonai delegációt és a társaságukban levő Czinege Lajos vezérezredest, honvédelmi minisztert. A fogadtatásnál ott voltak a megye, a járás és a község vezetői. Kedves epizód volt: Malinovszkij marsall találkozott Tóth Miklósáéval, a helyi háziipari szövetkezet egyik dolgozójával, akinek házában 1944-ben lakott, amikor a II. Ukrán Front csapatainak hadműveleteit irányította. Ma délelőtt Malinovszkij marsall és a szovjet katonai küldöttség tagjai, társaságukban Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszterrel felkeresték a megyei pártbizottságot, ahol a megye vezetői fogadták a vendégeket. A vendégek ezután városnéző körsétára indultak, megtekintették az egri várat, az új- és az óvárosrészt, majd a déli órákban elhagyták Egert. A főváros felé utazóban megálltak az egyik katonai alakulat laktanyájánál. Malinovszkij marsall és kísérete találkozott a néphadsereg katonáival. ETIÓPIA ÉS SZENEGÁL trikontinentális gazdasági értekezletet javasol Dakar, április 18. Dakarban tegnap közös közleményt hoztak nyilvánosságra Hailé Szelasszié etióp császár háromnapos szenegáli látogatásának befejezése alkalmából. A tárgyaló felek állást foglaltak amellett, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika öszszes gyengén fejlett országai, gazdasági értekezleten vitassák meg problémáikat. Az értekezlet megtartására vonatkozó ajánlást Hailé Szelasszié és Senghor elnök az Afrikai Egységszervezet legközelebbi csúcsértekezletén fogja előterjeszteni. A két afrikai vezető síkraszállt a fekete földrész országainak szoros egységéért, s hangoztatta, hogy ezt a célt csak úgy lehet elérni, ha tiszteletben tartják az Afrikai Egységszervezet alapokmányában lefektetett elveket — különösképpen a nemzeti szuverenitást és a területi sérthetetlenséget, továbbá, ha lemondanak a más államok belügyeibe való beavatkozásról. A PRAVDA a kommunista világmozgalom egységéről Moszkva, április 18. A mai Pravdában Burlackij szemleíró Győz az egység ügye című cikkében rámutat, hogy a XXIII. kongreszszus legjellemzőbb vonása a kommunisták szolidaritásának megnyilvánulása volt. A kommunista mozgalomban az ismert nehézségek ellenére egyre inkább felülkerekedik a marxista—leninista elveken, az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatokon alapuló egységre és összeforrottságra való törekvés — írja egyebek között a lap. A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése kedd estig: Ma felhőátvonulások, legfeljebb néhány helyen futó esővel, holnap nyugat felől felhősödés, nyugaton legfeljebb néhány helyen esővel. Éjjel gyenge, változó irányú, kedden napközben megélénkülő déli, délnyugati szél. Hűvös éjszaka. A nappali felmelegedés kissé tovább fokozódik. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 15 fok volt. . Sztrájk Olaszországban Róma, április 18. Ma kezdődött Olaszországban az orvosok, postások és telefonalkalmazottak 24 órás sztrájkja. A sztrájkot bérkövetelések alátámasztására rendezik. UJ MENET A NATO-RINGBEN Ma érkezik Bonnba a francia külügyminiszter Párizs, április 18. Couve de Murville tegnap este Bonnba érkezett, ahol hosszas tanácskozása lesz Schröderrel. A két külügyminiszternek ez az első találkozása, amióta Franciaország bejelentette, hogy kilép a NATO-ból. A tanácskozás fő témája a Bajorországban állomásozó francia csapatok új státusa. A francia kormány, mint ismeretes, közölte, hogy körülbelül 75 ezer főnyi két nyugat-németországi hadosztályát július elsején kivonja a NATO főparancsnoksága alól. Addig Párizsnak és Bonn-nak meg kell egyeznie, hogy a francia csapatok továbbra is az NSZK-ban maradnak-e és ha igen, milyen jogcímen. A francia kormány szerint csapatai nem a NATO keretében, hanem az 1954. évi párizsi egyezmény alapján vannak Nyugat-Németországban. Ebben az egyezményben a nyugati hatalmak elismerték az NSZK szuverenitását, de kimondták, megszálló csapataikat Nyugat- Németországban hagyják addig, amíg Bonn akarja. Az Erhard-kormány nem kívánja a francia csapatok távozását már csak azért sem, mert az Egyesült Államok csökkenti nyugatnémetországi csapatait, hogy további erősítéseket küldhessen Vietnamba. Bonn azonban a saját politikája szolgálatába akarja állítani a francia csapatok jelenlétét. Schröder, az amerikai McCloy és a brit nagykövet hétvégi bonni tanácskozásán kialakított közös NATO-álláspont szerint, a nyugat-németországi francia erőknek konfliktus esetén automatikusan a NATO-főparancsnokság alá kell kerülniük és ennek biztosítására békeidőben is szorosan együtt kell működniük az integrált szövetséges erőkkel. A francia kormány viszont nem akarja magát eleve elkötelezni. Az Atlanti Szerződés szövegéhez tartja magát, amely szerint csak „ki nem provokált konfliktus esetén” köteles társországainak segítséget nyújtani. A De Gaulle-ista Nation mai kommentárjában hangsúlyozza : a francia—német együttműködés azon múlik, vajon Bonn valóban „európai politikát” akar-e folytatni. Az NSZK-nak Németország egyesítésére irányuló törekvése — írja a lap — csak addig legális, amíg a megoldást európai összefüggéseiben keresi. Valahányszor Bonn az európai országokat nyugtalanító követeléseket hangoztat — mint például a multilaterális atomerő esetében —, eltávolodik a kelet—nyugati kapcsolatok normalizálásának, és ezzel a német kérdés megoldásának lehetősége. A L’Humanité rámutat, hogy Bonn Washingtonnal egyetértésben arra törekszik, hogy Franciaország sorsa felett rendelkezzék. Franciaország számára elfogadhatatlan * — írja a lap —, hogy biztonsága a két Németország határán esetleg kiváltott provokációtól függjön. Léderer Frigyes De Gaulle: Ne halogassuk drágám, legyünk túl a váláson mielőbb... (Endrődi rajza) Amerikai gépek Hanoi környékét bombázták tevékenységével foglalkozik. Megállapítja, hogy a nagykövet körül „összeomlott a kártyavár”. A Thieushy kormányzatnak a polgári kabinetet követelő tömegnyomás következtében kifelé áll a szekere rúdja. Márpedig ezek voltak azok az emberek, akiket Lodge főnöke, Johnson elnök alig két hónapja harsonázva üdvözölt a honolului értekezleten — írja a tudósító. Akkor nagy döntéseket hoztak arról, miképp nyerjék meg a háborút — és mindezek végrehajtása a Ky-kormányra várt volna. Ma arra sincs biztosíték, hogy a katonai junta fenntartja magát a választások megtartásáig. Az amerikai nagykövet arra kényszerült, hogy tanúja legyen egy olyan folyamatnak, amely könnyen az Egyesült Államok vietnami háborús erőfeszítésének felszámolására vezethet. A tudósító szerint Lodge intenzív tevékenységet fejtett ki a kulisszák mögött, valószínűleg tárgyalt a buddhista vezetőkkel is. Az amerikai katonai szóvivő ma elismerte, hogy az amerikai gépek vasárnap egy légitámadás során minden eddiginél jobban, 24 kilométerre megközelítették Hanoit. A VNA hírügynökség, mint ismeretes, tegnap jelentette, hogy amerikai gépek Hanoi külvárosát bombázták. A dél-vietnami szabadságharcosok ma reggel kézigránátot dobtak Saigonban egy amerikai katonai autóbuszra, öt személy, köztük két rendőr, megsebesült. AP. «• • Összeomlott Lodge kártyavára Saigon, április 18. Thich Tri Quang buddhista főpap, a legutóbbi hetek kormányellenes mozgalmának egyik vezetője a Közép- Vietnamban fekvő Da Nang városában ma kijelentette: nem követeli a Ky-kormány azonnali lemondását. A buddhisták lehetőséget kívánnak nyújtani a kormányzatnak arra, hogy teljesítse a választások megszervezéséről szóló ígéretét. Thich Tri Quang felhívta a hívőket, szüntessék be a kormányellenes tüntetéseket. Ugyanakkor hangoztatta, hogy egyáltalán nem táplál illúziókat a Kv-kormányzattal szemben. Kijelentette, hogy aggkormány az Egyesült Államok bábja. „Washington ellenzi a nemzetgyűlés létrehozását, mivel könnyebben ellenőrizhet egy katonai juntát, mint egy nemzetgyűlést" — mondotta a főpap. New York-i jelentés szerint Thich Tri Quang nyilatkozott a Time című amerikai hetilapnak is. Kijelentette, hogy nem kívánja kommunisták megválasztását a dél-vietnami nemzetgyűlésbe, sem pedig az amerikai csapatok kivonását. Az AP tudósítója Cabot Lodge amerikai nagykövet Tito elnök Romániában Belgrád. április 18. Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és felesége a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának és a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására ma reggel különrepülőgépen Bukarestbe utazott. Latin amerikai tiltakozás Bogota—Lima, április 18. Columbia és Peru elnöke külön-külön üzenetet intézett De Gaulle tábornokhoz, s kifejezte aggodalmát a Csendes-óceán térségében végrehajtandó francia atomkísérletek tervei miatt. A két államelnök hangsúlyozta, hogy az ilyen kísérletek veszélyeztetik a partmenti országok lakosságának egészségét, és a tenger kincseit. Az üzenet felkéri a francia elnököt, hogy a francia atomkísérletek végrehajtására keressenek más területet.