Esti Hírlap, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-10 / 291. szám
A VÁROSHÁZA FOLYOSÓIN Elkészült Budapest 1967. évi terve A moszkvai utazás • Új lakáselosztási elvek • Buda és Honderű Promiszlov, a moszkvai tanácselnök meghívására a jövő hét elején Sarlós István vezetésével budapesti küldöttség utazik a szovjet fővárosba. A látogatás során a magyar vezetők megtekintik a nagy moszkvai építkezéseket, s a szovjet tanácsi vezetőkkel megtárgyalják a két baráti főváros között már eddig kialakult együttműködés további bővítésének lehetőségeit. Az új év első napjaiban folytatják a baráti fővárosok közti tanácskozásokat. Január elején a prágai városi tanács küldöttségét várják Pestre. Közben Sarlós István varsói látogatása eredményeként már a magyar és a lengyel főváros együttműködésének részleteit dolgozzák ki. Új jelenség lesz a rendszeres kölcsönös tájékoztatás, a művelődési intézmények cseréje és a tanácsi vállalatok kapcsolata. Mit hoz az új év? A végrehajtó bizottság e heti ülésén megtárgyalta Budapest 1967. évi tervét, amelyet januárban terjesztenek a fővárosi tanács elé. Az új tervek alapjait az 1966-os fejlesztés rakta le. Még korai volna mérleget készítenünk — az építkezéseken most van a hajrá —, de az eddigi jelentések ismeretében a fővárosi tanács vezetői az eredményeket megfelelőeknek tartják. Különösen az ipari, a közmű- és a közlekedési vállalatok munkáját emelik ki. Előzetes becslés szerint az idei kiskereskedelmi forgalom megközelíti a 30 milliárd forintot, feltehetően körülbelül másfél milliárddal lesz nagyobb, mint a tavalyi. Főként a tartós fogyasztási cikkek vásárlása nő. Mit hoz Budapestnek az új év? A részletes adatokat a januári tanácsülés ismerteti, de annyi már bizonyos: az új fejlesztés elsősorban a lakásépítkezést gyorsítja meg, s jövőre az ideinél jelentősen több lakást adnak át, hogy újabb tartalékokat kell feltárni, és javítani kell az elosztási rendszert. Nemrég az Esti Hírlap hasábjain Kelemen Lajos elnökhelyettes bejelentette: az OTP megbízása alapján, a tanács szervezésében és anyagi támogatásával épülő társasházi lakások 80 százalékát is a tanácsok osztják el. Vagyis a bér- és szövetkezeti lakásokon kívül a más forrásokból épülő lakások egy részét is bevonják a lakásgazdálkodásba. Ezzel a tanács két fontos elvet igyekszik egyesíteni. Egyrészt javítani akarja a legjobban rászoruló — elsősorban a többgyermekes — családok helyzetét. Másrészt pedig lehetővé akarja tenni, hogy a pestiek is fokozottabban segítsék a lakáskérdés mielőbbi megoldását: a lakás is ösztönözzön takarékoskodásra, jobb munkára. A lakás is ösztönözzön A IX. kongresszus sok oldalról foglalkozott a lakásépítkezés fejlesztésével. A határozat rámutatott arra, Fővárosunk neve Az utóbbi időkben kisebb vita kerekedett a lapokban Budapest nevének eredetéről. Általános vélemény: Pest azt jelenti, hogy kemence, Buda pedig régi magyar név, esetleg a szláv vodavíz magyaros változata. Volt idő, mikor az egész fővárosnak a Buda nevet ajánlották. Sőt, Széchenyi István a Honderű nevet javasolta. De többen úgy vélték, hogy a Honderű szó hallatára a franciák a „honte des rues” kifejezést értik, ami magyarul — az utak szégyene. Ezért a javaslatot elvetették. Száz év alatt megszoktuk és megszerettük Budapest nevét. Számít is, milyen eredetű! A legtöbb amerikai se hinné el, hogy Chicago jelentése az indiánok nyelvén a görénybűzű hely (egykor sok vadhagyma termett itt), vagy Manhattan annyit jelent: a hely, hol jól berúgtunk. Aczél Kovách Tamás EGÉSZSÉGÜGYI ÖVEZETEK BUDAPESTEN Mindent egy helyen KAPCSOLAT AZ ÜZEMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS A RENDELŐINTÉZETI ELLÁTÁS KÖZÖTT Az Egészségügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács korábban felülvizsgálta a gyógyító-megelőző ellátás hálózatának tevékenységét, s az ellenőrzés eredményeként tervbe vették: a fővárost öt egészségügyi övezetre osztják. Mindegyik övezetben egy-egy vezető kórház irányítja majd a kapcsolódó intézményeket. A budai „övezeti kísérlet” eddigi tapasztalatairól a János kórház igazgató főorvosával, dr. Takó Józseffel beszélgettünk. — Észak-Buda területi kórházaként működünk — mondotta —, s e nagy terület 2255 kórházi ágyából 1812 nálunk található, több mint 300 ezer lakos és 50 ezer környékbeli ellátását biztosítjuk. — Melyek voltak a „körzetesítés” első lépései? — Szervezési osztályt alakítottunk, amely felmérte az érintett kerületek ellátását, és sok, eddig ismeretlen aránytalanságot tárt fel. Megállapította: a rendelőintézeti szakorvosi óraszámokban kerületenként nagy különbségek vannak. Kiderült, hogy a Központi Ágynyilvántartó a bennünket illető száz ágyra pestieket és vidékieket is jelöl. Ezzel szemben az észak-budai rendelőintézetek nem belgyógyászati betegeiket csak egész Budapest területén elszórva tudják elhelyezni. Ez lehetetlenné teszi a gyógyító-megelőző ellátás korszerű gyakorlati megvalósítását. Az osztály felderítése alapján rendezzük az egyes szaksávok — például a nőgyógyászat, ideg- és elmegyógyászat — elosztását is, mert az a jelenlegi módon nem felel meg a betegellátás érdekeinek. Az igazgatói tanácsban egyébként ott vannak a kerületi tanácsok egészségügyi osztályainak vezetői is és közösen hozzuk határozatainkat. Most már igénylik a kórház ellenőrző segítségét, a II. kerületi Tanács egészségügyi osztálya például kérte a Kapás utcai rendelő szakmai ellenőrzését. — A további feladatok? — Felvetődik egy közös szakrendelő intézet létesítésének gondolata a János kórház területén, az I., II., XII., kerület lakói részére. Az indok: a beteg minden orvosi kezelést kapjon meg egy helyen, magas színvonalon. A jövő évben ki kell dolgozni az üzemegészségügyi ellátás és a rendelőintézeti körzeti ellátás kapcsolatát. Ha a „kísérlet” eredményes lesz, az új rendszert fokozatosan bevezetik az arra kijelölt helyeken. A. ». PRAKTIKUS, MODERN FORMÁK! Komet — keverő- és mixerkészülék Komet — légszárító Omega kis kézi és padlóporszívó Omega — szőnyegporoló Automatic — vasaló W e 110 r — merülő forraló Használható háztartásban és utazás alkalmával. Forróvíz-tároló. — Lámpák nagy választékban. KAPHATOK A SZAKÜZLETEKBEN h— UU CJ ^ i «tim« UJ r^ Umi K rr ITM LU GK lZs vg 5 ’ UU "i UJ —* rvj oo O r se/5 C/3 mami, 'S DÓR, 1966. A járda, a kultúrotthon és a falumúzeum • 9 V '• A torony története ♦ Ahol az élet zajlik ♦ Az artézi kút MERT A FUKAR DÉDAPÁK SAJNÁLTAK MINDEN TALPALATNYI FÖLDET, NAGY ÍVBEN ELKERÜLIK A VASÚTI SÍNEK A FALUT. MESSZE AZ ÁLLOMÁS, CSORNÁRÓL RITKÁN JÁR AZ AUTÓBUSZ, EGYSZERŰBB, HA AZ EMBER GYALOGOSAN NEKIIRAMODIK AZ ÖTKILOMÉTERES ÚTNAK. A régi ismerős, az iskola fiatal igazgatója o soratropogtató ölelés után azt kérdezi,,, tőlem,-, .— Mivel jöttél, Tiégy 18AS* tól ide? — Gyalog — mondom —, gyalogosan, mégpedig torony iránt. — Szerencséd van — nevet az igazgató —, mert fél esztendővel ezelőtt nem jöhettél volna toronyiránt. Körbe nem lehetett toronyiránt jönni. Nem volt tornya a templomunknak. Ugyanis a mii templomunk műemlék. A szöröső hódoltság utolsó éveiben épült, a sok évszázad során lesüllyedt alatta a talaj, a torony félrebbillent, veszélyes volt, 1946-ban le kellett bontani. Most építettük újjá. — Miből? — A községfejlesztési alapból. Kiszorítottuk rá a pénzt. Kellett, nagyon fontos volt ez. Hiszen miféle falu lennénk torony nélkül? Innen, az újjáépült templomtoronytól indulok el, megnézni, felmérni, hogy gazdagságban, kultúrában hol tart ez a maroknyi dunántúli falucska, őszies az idő, eső csorog a házeresszékből, de megkímél bennünket a sártól a falu legfontosabb centrumaihoz kígyózó betonjárda. Sár nélkül megközelíthető a szövetkezeti iroda, az iskola, a templom, a kultúrotthon, az artézikét, mag a két-három esztendeje épült szövetkezeti bolt. A járda összesen 1200 méter, tavaly épült, nagyrészt társadalmi munkával, csak az anyagot meg a szakemberek bérét fizette a községi tanács. Enynyi tellett egyelőre a nem egészen nyolcszáz lelkes falu erejéből. zsol, de az jelzi, hogy ma is barátságos estére készül a falu. Az ! Tovább ballagunk a betonjárdán. Az artézikéinál megállunk egy pillanatra. — Négy esztendős múlt november 7-én — mutat a kútra az igazgató. — Ivásra szinte alkalmatlan volt e déli víz. Nem is tudom, hogy voltunk addig. Az iskola két épületből áll. Egyik régi, másik szintén egészen új. A régi épületet kinőtte a falu, két tantermet kellett építeni, meg tanári szobát is. Jelenleg százötven gyermeket hat pedagógus tanít, mindegyik nevelő fiatal, az igazgató kivételével valamennyien most végeznek a főiskola levelező tagozatán. A régi épület folyosóján látjuk azt, amiről leginkább híres ez a falu. Itt található a falumúzeum. Az itt őrzött tárgyak a két esztendeje elhunyt Kovács István iskolaigazgatóra emlékeztetnek, aki több mint negyven esztendeig tanított ebben az iskolában, és munkásságának egyik nagy eredménye ez a kicsi, de tartalmában gazdag múzeum. Található itt római kori pénz, ősrégi munkaeszközök, például kezdetleges guzsaly, fából összetákolt eke, ormótlan cséphadaró. Voltaképpen a gazdag múltú falu története látható itt, az iskola folyosóján. De erről még külön szólunk... Simon Lajos Színház, mozi, irodalom Megállunk egy ház előtt, amely déli viszonylatban szinte kacsalábon forgó vár. — Ez itt a kultúrotthonunk — mondja az igazgató. Három esztendeje épült ez a kultúrotthon is. Kétszáz embert befogadó nagytermében hetenként egyszer mozielőadást tartanak, a nagyteremben levő színpadon játszanak olykor-olykor a győri Kisfaludy Színház művészei. Itt szerepelnek a KISZ-esekből, úttörőkből alakult helyi öntevékeny művészcsoport tagjai. Legutóbb egy színdarabot négyszer adtak elő, mind a négyszer telt ház előtt, tehát sokan négyszer is megtekintették az előadást. Megyei, sőt, országos nevű írók is szerepeltek már itt, meleghangú irodalmi esteken, mert a déri emberek végtelenül hálásak a szépért. Szalay Béla igazgató a megnyitás után néhány hónapig statisztikát vezetett a kultúrotthon látogatottságáról. Két-három hónap múlva abbahagyta a statisztika vezetését. Hiszen már akkor kiderült, hogy különösen télen itt zajlik az egész falu élete, itt, a nagyteremben, a televízióval, lemezjátszó készülékkel, könyvtárral felszerelt klubszobában, és a ■társalgónak nevezett szobában, ahová odaszoktak az idősebbek is. Most csend van, csak a cserépkályha daru- Régiségek klinikája A régiségek klinikáján, a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat porcelán-kerámia restauráló műtermében új köntöst kapnak a tárgyak. Különleges eljárással, türelemmel és nagy szaktudással „gyógyítják” itt a darabokra tört dísztárgyakat, vázákat. A restaurátorok gyakran múzeális értékű régiségeket állítanak helyre. A képen Gergely Margit római kori amforát restaurál. (MTI fotó : Szebellédy felv.) ELSŐ A BIZTONSÁG... CSÚSZÓS ÚTON CSÖKKENTETT SEBESSÉGGEL VEZESSEN!