Esti Hírlap, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

A VÁROSHÁZA FOLYOSÓIN Elkészült Budapest 1967. évi terve A moszkvai utazás • Új lakáselosztási elvek • Buda és Honderű Promiszlov, a moszkvai ta­nácselnök meghívására a jö­vő hét elején Sarlós István vezetésével budapesti kül­döttség utazik a szovjet fő­városba. A látogatás során a magyar vezetők megtekintik a nagy moszkvai építkezése­­­ket, s a szovjet tanácsi veze­tőkkel megtárgyalják a két baráti főváros között már ed­dig kialakult együttműködés további bővítésének lehetősé­geit. Az új év első napjaiban folytatják a baráti fővárosok közti tanácskozásokat. Ja­nuár elején a prágai városi tanács küldöttségét várják Pestre. Közben Sarlós István varsói látogatása eredménye­ként már a magyar és a len­gyel főváros együttműködé­sének részleteit dolgozzák ki. Új jelenség lesz a rendsze­res kölcsönös tájékoztatás, a művelődési intézmények cse­réje és a tanácsi vállalatok kapcsolata. Mit hoz az új év? A végrehajtó bizottság e heti ülésén megtárgyalta Bu­dapest 1967. évi tervét, ame­lyet januárban terjesztenek a fővárosi tanács elé. Az új tervek alapjait az 1966-os fejlesztés rakta le. Még korai volna mérleget ké­szítenünk — az építkezéseken most van a hajrá —, de az eddigi jelentések ismeretében a fővárosi tanács vezetői az eredményeket megfelelőek­­nek tartják. Különösen az ipari, a közmű- és a közle­kedési vállalatok munkáját emelik ki. Előzetes becslés szerint az idei kiskereskedel­mi forgalom megközelíti a 30 milliárd forintot, feltehetően körülbelül másfél milliárddal lesz nagyobb, mint a tavalyi. Főként a tartós fogyasztási cikkek vásárlása nő. Mit hoz Budapestnek az új év? A részletes adatokat a januári tanácsülés ismerteti, de annyi már bizonyos: az új fejlesztés elsősorban a lakás­­építkezést gyorsítja meg, s jövőre az ideinél jelentősen több lakást adnak át, hogy újabb tartalékokat kell feltárni, és javítani kell az elosztási rendszert. Nemrég az Esti Hírlap ha­sábjain Kelemen Lajos el­nökhelyettes bejelentette: az OTP megbízása alapján, a ta­nács szervezésében és anyagi támogatásával épülő társas­házi lakások 80 százalékát is a tanácsok osztják el. Vagyis a bér- és szövetkezeti laká­sokon kívül a más források­ból épülő lakások egy részét is bevonják a lakásgazdálko­dásba. Ezzel a tanács két fontos elvet igyekszik egyesíteni. Egyrészt javítani akarja a legjobban rászoruló — első­sorban a többgyermekes — családok helyzetét. Másrészt pedig lehetővé akarja tenni, hogy a pestiek is fokozottab­ban segítsék a lakáskérdés mielőbbi megoldását: a lakás is ösztönözzön takarékosko­dásra, jobb munkára. A lakás is ösztönözzön A IX. kongresszus sok ol­dalról foglalkozott a lakás­­építkezés fejlesztésével. A határozat rámutatott arra, Fővárosunk neve Az utóbbi időkben kisebb vita kerekedett a lapokban Budapest nevének eredetéről. Általános vélemény: Pest azt jelenti, hogy kemence, Buda pedig régi magyar név, eset­leg a szláv voda­­­víz ma­gyaros változata. Volt idő, mikor az egész fővárosnak a Buda nevet ajánlották. Sőt, Széchenyi Ist­ván a Honderű nevet java­solta. De többen úgy vélték, hogy a Honderű szó hallatára a franciák a „honte des rues” kifejezést értik, ami magya­rul — az utak szégyene. Ezért a javaslatot elvetették. Száz év alatt megszoktuk és megszerettük Budapest nevét. Számít is, milyen ere­detű! A legtöbb amerikai se hinné el, hogy Chicago je­lentése az indiánok nyelvén a görénybűzű hely (egykor sok vadhagyma termett itt), vagy Manhattan annyit je­lent: a hely, hol jól berúg­tunk. Aczél Kovách Tamás EGÉSZSÉGÜGYI ÖVEZETEK BUDAPESTEN Mindent egy helyen KAPCSOLAT AZ ÜZEMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS A RENDELŐINTÉZETI ELLÁTÁS KÖZÖTT Az Egészségügyi Miniszté­rium és a Fővárosi Tanács korábban felülvizsgálta a gyógyító-megelőző ellátás hálózatának tevékenységét, s az ellenőrzés eredménye­ként tervbe vették: a fővá­rost öt egészségügyi övezet­re osztják. Mindegyik öve­zetben egy-egy vezető kórház irányítja majd a kapcsolódó intézményeket. A budai „övezeti kísérlet” eddigi ta­pasztalatairól a János kór­ház igazgató főorvosával, dr. Takó Józseffel beszélget­tünk. — Észak-Buda területi kórházaként működünk — mondotta —, s e nagy terület 2255 kór­házi ágyából 1812 nálunk található, több mint 300 ezer lakos és 50 ezer kör­nyékbeli ellátását bizto­sítjuk. — Melyek voltak a „kör­zetesítés” első lépései? — Szervezési osztályt ala­kítottunk, amely felmérte az érintett kerületek ellátását, és sok, eddig ismeretlen aránytalanságot tárt fel. Megállapította: a rendelőin­tézeti szakorvosi óraszámok­ban kerületenként nagy kü­lönbségek vannak. Kiderült, hogy a Központi Ágynyil­vántartó a bennünket illető száz ágyra pestieket és vi­dékieket is jelöl. Ezzel szemben az észak-budai rendelőin­tézetek nem belgyógyásza­ti betegeiket csak egész Budapest területén elszór­va tudják elhelyezni. Ez lehetetlenné teszi a gyó­gyító-megelőző ellátás kor­szerű gyakorlati megvalósí­tását. Az osztály felderítése alapján rendezzük az egyes szak­sávok — például a nő­gyógyászat, ideg- és elme­gyógyászat — elosztását is, mert az a jelenlegi mód­on nem felel meg a betegellá­tás érdekeinek. Az igazgatói tanácsban egyébként ott vannak a kerületi tanácsok egészségügyi osztályainak vezetői is és közösen hoz­zuk határozatainkat. Most már igénylik a kórház el­lenőrző segítségét, a II. ke­rületi Tanács egészségügyi osztálya például kérte a Kapás utcai rendelő szakmai ellenőrzését. — A további feladatok? — Felvetődik egy közös szakrendelő intézet létesíté­sének gondolata a János kórház területén, az I., II., XII., kerület lakói részére. Az indok: a beteg minden orvosi kezelést kapjon meg egy helyen, magas színvo­nalon. A jövő évben ki kell dol­gozni az üzemegészség­ügyi ellátás és a rendelőin­tézeti körzeti ellátás kap­csolatát. Ha a „kísérlet” eredmé­nyes lesz, az új rendszert fokozatosan bevezetik az ar­ra kijelölt helyeken. A. ». PRAKTIKUS, MODERN FORMÁK! Komet — keverő- és mixerkészülék Komet — légszárító Omega kis kézi és padlóporszívó Omega — szőnyegporoló Automatic — vasaló W e 11­0 r — merülő forraló Használható háztartásban és utazás alkalmával. Forróvíz-tároló. — Lámpák nagy választékban. KAPHATOK A SZAKÜZLETEKBEN h— UU CJ ^ i «tim« UJ r­^ U­m­i K rr­ ITM LU GK lZs vg­­ 5 ’ UU "i UJ —* rvj oo O r s­e/5 C/3 mami, 'S DÓR, 1966. A járda, a kultúrotthon és a falumúzeum • 9 V '• A torony története ♦ Ahol az élet zajlik ♦ Az artézi kút MERT A FUKAR DÉDAPÁK SAJNÁLTAK MINDEN TALPALATNYI FÖLDET, NAGY ÍVBEN ELKERÜLIK A VASÚTI SÍNEK A FALUT. MESSZE AZ ÁLLOMÁS, CSOR­NÁRÓL RITKÁN JÁR AZ AUTÓBUSZ, EGYSZERŰBB, HA AZ EMBER GYALOGOSAN NEKIIRAMODIK AZ ÖTKILO­­MÉTERES ÚTNAK. A régi ismerős, az iskola fiatal igazgatója o soratropog­­tató ölelés u­tán azt kérde­zi,,, tőlem­,-, .­—­ Mivel jöttél, Tiégy 18AS* tól ide? — Gyalog — mondom —, gyalogosan, mégpedig to­rony iránt. — Szerencséd van — ne­vet az igazgató —, mert fél esztendővel ezelőtt nem jö­hettél volna toronyiránt. Körbe nem lehetett torony­iránt jönni. Nem volt tornya a templomunknak. Ugyanis a mii templomunk műemlék. A szöröső hódoltság utolsó éveiben épült, a sok évszázad során lesüllyedt alatta a ta­laj, a torony félrebbillen­t, ve­szélyes volt, 1946-ban le kel­lett bontani. Most építettük újjá. — Miből? — A községfejlesztési alapból. Kiszorítottuk­ rá a pénzt. Kellett, nagyon fon­tos volt ez. Hiszen miféle fa­lu lennénk torony nélkül? Innen, az újjáépült temp­lomtoronytól indulok el, megnézni, felmérni, hogy gazdagságban, kultúrában hol tart ez a maroknyi du­nántúli falucska, őszies az idő, eső csorog a házeresszék­­ből, de megkímél bennünket a sártól a falu legfontosabb centrumaihoz kígyózó beton­járda. Sár nélkül megköze­líthető a szövetkezeti iroda, az iskola, a templom, a kul­túrotthon, az artézikét, mag a két-három esztendeje épült szövetkezeti bolt. A járda összesen 1200 méter, tavaly épült, nagyrészt társadalmi munkával, csak az anyagot meg a szakemberek bérét fi­zette a községi tanács. Eny­­nyi tellett egyelőre a nem egészen nyolcszáz lelkes falu erejéből. zsol, de az jelzi, hogy ma is barátságos estére készül a falu. Az ! Tovább ballagunk a be­tonjárdán. Az artézikéinál megállunk egy pillanatra. — Négy esztendős múlt november 7-én — mutat a kútra az igazgató. — Ivásra szinte alkalmatlan volt e déli víz. Nem is tudom, hogy voltunk addig. Az iskola két épületből áll. Egyik régi, másik szin­tén eg­észen új. A régi épüle­tet kinőtte a falu, két tan­termet kellett építeni, meg tanári szobát is. Jelenleg százötven gyermeket hat pe­dagógus tanít, mindegyik ne­velő fiatal, az igazgató kivé­telével valamennyien most végeznek a főiskola levelező tagozatán. A régi épület fo­lyosóján látjuk azt, amiről­ leginkább híres ez a falu. Itt található a falumúzeum. Az itt őrzött tárgyak a két esz­tendeje elhunyt Kovács Ist­ván iskolaigazgatóra emlé­keztetnek, aki több mint negyven esztendeig tanított ebben az iskolában, és mun­kásságának egyik nagy ered­ménye ez a kicsi, de tartal­mában gazdag múzeum. Ta­lálható itt római kori pénz, ősrégi munkaeszközök, pél­dául kezdetleges guzsaly, fá­ból összetákolt eke, ormót­lan cséphadaró. Voltaképpen a gazdag múltú falu törté­nete látható itt, az iskola fo­lyosóján. De erről még kü­lön szólunk... Simon Lajos Színház, mozi, irodalom Megállunk egy ház előtt, amely déli viszonylatban szinte kacsalábon forgó vár. — Ez itt a kultúrottho­­nunk — mondja az igazga­tó. Három esztendeje épült ez a kultúrotthon is. Kétszáz embert befogadó nagytermé­ben hetenként egyszer mozi­­előadást tartanak, a nagyte­remben levő színpadon ját­szanak olykor-olykor a győri Kisfaludy Színház művészei. Itt szerepelnek a KISZ-esek­­ből, úttörőkből alakult helyi öntevékeny művészcsoport tagjai. Legutóbb egy színda­rabot négyszer adtak elő, mind a négyszer telt ház előtt, tehát sokan négyszer is megtekintették az előadást. Megyei, sőt, országos nevű írók is szerepeltek már itt, meleghangú irodalmi este­ken, mert a déri emberek végtelenül hálásak a szépért. Szalay Béla igazgató a meg­nyitás után néhány hónapig statisztikát vezetett a kul­túrotthon látogatottságáról. Két-három hónap múlva ab­bahagyta a statisztika veze­tését. Hiszen már akkor ki­derült, hogy különösen té­len itt zajlik az egész falu élete, itt, a nagyteremben, a televízióval, lemezjátszó ké­szülékkel, könyvtárral fel­szerelt klubszobában, és a ■társalgónak nevezett szobá­ban, ahová odaszoktak az idősebbek is. Most csend van, csak a cserépkályha daru- Régiségek klinikája A régiségek klinikáján, a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat porcelán-kerámia restauráló műtermében új köntöst kapnak a tárgyak. Különleges eljárással, türe­lemmel és nagy szaktudás­sal „gyógyítják” itt a dara­bokra tört dísztárgyakat, vá­zákat. A restaurátorok gyak­ran múzeális értékű régisé­geket állítanak helyre. A ké­pen Gergely Margit római kori amforát restaurál. (MTI fotó : Szebellédy felv.) ELSŐ A BIZTONSÁG... CSÚSZÓS ÚTON CSÖKKENTETT SEBESSÉGGEL VEZESSEN!

Next