Esti Hírlap, 1967. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-08 / 57. szám

Verseny a vevőért Vita a kereskedelem fejlesztéséről BESZÉLGETÉS CSIKESZ JÓZSEFNÉ VB-ELNÖ­KHELYETTESSEL Budapesten ősidők óta több a nő, mint a férfi. Még­is a főváros vezetői között soha nem volt asszony. Elő­ször két éve választottak nőt elnökhelyettesnek: Csikesz Józsefnét, aki most a Fővá­rosi Tanács elnökségében a kereskedelem, a mezőgazda­ság és az ipar munkáját irá­nyítja. A napokban a XXII. kerületi választók Csikesz Józsefnét fővárosi tanácstag­nak és parlamenti képvise­lőnek jelölték. 1967 az új gazdasági me­chanizmus előkészítésének éve, sok érdekes változást hoz a kereskedelemben és a tanácsi iparban. Milyen ha­tásuk lesz a tervezett intéz­kedéseknek a­ főváros életé­re? — erről beszélgetett az elnökhelyettesnővel lapunk munkatársa. PIACOK, CSARNOKOK . Március 8-án azt hi­szem, természetes, hogy az első kérdés: hogyan köny­­nyíti meg az új mechaniz­mus a dolgozó nők helyze­tét? Egészen pontosan: ke­vésbé fárasztó lesz-e a leg­nehezebb női m­unka, a vá­sárlás? — A napokban vitatja meg a vb a piaci kereske­delem helyzetét — mondja Csikesz József­né. — A kér­dés fontosságát mutatja, hogy a fővárosban ma 54 piac és csarnok van, a pes­tiek 1966-ban itt vásárolták meg az elfogyasztott élelmi­szer ötödét, mintegy 2 mil­liárd 200 millió forint érték­ben. Éveken át talán a leg­több gondot a gyümölcs és a zöldség beszerzése okozta a pestieknek. A piaci keres­kedelem fejlődése sokban elősegítette, hogy több és szebb áruhoz jusson a vá­sárló, s ezért úgy véljük, érdemes növelni a piaci for­galmat. Folytatjuk a Tol­­buhin körúti csarnok és több más piac korszerűsítését Megtörtént a döntés az Új­­pest, István téri piac átala­kítására. Több javaslat ér­kezett a Fény utcai, a Fe­hérvári úti s a XIX. kerü­leti Kossuth Lajos téri piac fejlesztésére is. Sokot kettős ünnepek előtt több mint 150 ezer vásárló keresi fel­­ naponta. A pia­ci kereskedelem fejlődését meggyorsítja a tsz-árudák gyarapodása. 1966-ban már háromszor annyi gyümölcsöt, négyszer annyi tojást és hat­szor annyi burgonyát hoz­tak fel, mint négy év előtt. Mindez a termelőszövetke­zetek megerősödésének is meggyőző bizonyítéka. ANYAGI ÖSZTÖNZÉS : A vb az idén már több­ször is foglalkozott a vásár­lók érdekeinek védelmével. A vásárlás örömébe ma még gyakran vegyül üröm is. Mit tesznek a tanácsi szer­vek a panaszok megszünte­téséért? — Fokozzuk az üzletekben az ellenőrzést. De ez a vásár­lók segítsége nélkül vajmi keveset ér, hiszen még az is tapasztalható, hogy ha a vá­sárló szót emel a pontatlan mérés vagy a számolás miatt, a többi vevő inti le. Javíta­ni kell az üzletek technikai felszerelését is. Sok üzlet ka­pott hűtőszekrényt, kellenek azonban új mérlegek is, köztük automaták, amelyek a súllyal együtt jelzik az árat, sőt, jegyzéket is adnak. A panaszok egyik fő oka, hogy munkaidő után nagyon zsúfoltak az üzletek. Ezért mind a vásárló, mind a ke­reskedelem érdeke, hogy el­terjedjen az előrerendelés. Ennek viszont feltétele, hogy az üzlet szavatolja: mindig elsőrendű árut szállít. De sem az ellenőrzés, sem a technikai fejlesztés nem hoz­hat olyan változást a keres­kedelemben, mint a megfe­lelő anyagi ösztönzés és a verseny. Ha az üzlet minden dolgozója érdekelt lesz, hogy megtartsák a vevőt, sőt, el­hódítsák a másik bolttól — lényegesen kevesebb lesz a panasz, s több öröm lesz a vásárlás, lánggal hegesztett újszerű anyag — bársonyszivacs, pikészivacs — vagy a fényes op-art esőkabát. De a válasz­ték bővítésén kívül a taná­csi vállalatoknak van egy különleges feladatuk is. Is­mert, hogy Pesten a nők el­helyezése gyakran okoz gon­dot. A kézműipari vállalat 8600 bedolgozót foglalkoztat. Most a bedolgozói rendszer bővítésével még több pesti nőnek akarnak munkát ad­ni. A vállalat bejelentette azt is: ha a kerületi taná­csok megfelelő helyiséget je­lölnek ki, a VIII. általános után több száz fiatalt vesz­nek fel, akikből szakmun­kást nevelnek. Vagyis a ta­nácsi vállalatok egyik fel­adata lesz, hogy segítsék a fővárosban a teljes foglal­koztatást. Aczél Kovách Tamás A SZÖVETKEZETI ÁRUDÁK . Nem is oly régen még elég általános vélemény volt a tanácsban is, hogy a csarnokok helyett inkább a kereskedelmi hálózatot fej­­lesszék, s a pestiek a lakó­helyhez közel minden élel­miszert megvehessenek. Mi az oka, hogy most nagyobb összegeket szánnak a piaci kereskedelemre is? — A piac nagy előnye, hogy itt bontakozik ki a legkönnyebben az árusok kö­zötti verseny Egymás mel­lett van az állami üzlet, a szövetkezeti áruda, a magán­­kereskedő, az őstermelő: na­ponta kell megküzdeni a vevőért — szebb és jobb áruval. Gyakran olcsóbban is lehet itt vásárolni, mint az üzletekben. Nem véletlen, hogy a Tolbuhin körúti csaj­ TÖBB MUNKALEHETŐSÉG A NŐKNEK • Az már tapasztalható, hogy a kereskedelemben las­san kibontakozik a verseny, az állami és a tanácsi keres­kedelmi vállalatok mellett több ipari vállalat is nyit sa­ját boltot. De várható-e ver­seny az állami és a tanácsi ipar között is? — A tanácsi vállalatok egyik legfőbb feladata to­vábbra is a szolgáltatások fejlesztése. Másik törekvé­sük: állandóan bővíteni a választékot Talán a legjel­lemzőbb a kézműipari válla­lat fejlődése. Negyedéven­ként a vállalat 6500 különfé­le cikket gyárt. Részben ki­egészíti az állami ipar ter­melését — kisebb, ötvenda­­rabos tételekben készít ruha­neműt —, részben gyorsan, rugalmasan válaszol az új igényekre. S ez már verseny. Gyakran néhány hét alatt vezet be egy-egy új cikket. A sok újdonság között talán a legérdekesebb most a Áruházunk sajdonságai... ■ Férfi „Grabona” műbőrkabát, tojáshéj színben 960 Ft | Férfi svájci ballonkabát, modern fazonban 1120 Ft | Orkánkabátok nagy választékban! DIVATCSARNOK, VI., Népköztársaság útja 39. Nyitva: 10-től 19 óráig, szombaton: 10-től 17 óráig KÖLTÖZNEK A FÁK Költöznek a Hegyal­ja út öreg fái, bokrai. A tíz-húszéves hársakat, juharokat, kőriseket a Hegyalja út szélesítése miatt viszik el innen. A 110 értékes fát, bokrot a Tabánban, a Hild József téren, a Gellérthegyen és a kelenföldi lakótelepen ül­tetik majd el. Képünkön: a Fővárosi Kertészeti Vállalat Holló-brigádja óvatosan emeli ki az utolsó fákat. (Bozsán ferv.) Csak aki olyan fiatal... Beülök a sorba közéjük. Kék szoknya, fehér blúz a lányokon, sötét öltöny, ün­nepélyes nyakkendő a fiú­kon. Az arcokon illetődött­­ség, kíváncsiság, várakozás, komolyság. Fiatalok, a gyerekkor, a kócos kamaszévek után, a felnőtté válás küszöbén. Tizennyolc évesen Szőke, kontyos lány mesé­li: — Tegnapelőtt voltam 18 éves. Édesapám bort hozott, koccintottunk. Te most már nagykorú vagy, Jutka, mond­ta. Két évvel ezelőtt, amikor a bátyám tizennyolcadik szü­letésnapját ünnepeltük, s először gyújtott rá otthon az asztalnál, nevettem nagyzoló boldogságán. Most már megértem. Jó érzés, amikor az ember azt mondja magá­ról: nagykorú vagyok. Hogy ez mit is jelen­t? Még nem tudom pontosan megmonda­ni, de úgy érzem, valahogy másképp néznek rám otthon, jobban kikérik a szavamat, számítanak rám. Elneveti magát, a többiek vele nevetnek. — Nekem már nem új do­log a nagykorúság — mond­ja a mellette ülő fiú. — No­vember 20-án múltam 18 éves. Én már „öreg felnőtt” vagyok. És ez csuda klassz dolog. miben rendezték meg a VI. kerüle­t első választóinak gyűlését A gyűlésen Sarlós István — a Fővárosi Tanács vb-elnöke — mondott beszé­det Harangozó Márta Néhány könyvoldal. A terem elsötétül. A szín­padon fiatal színész szaval: „Csak aki olyan fiatal/ Hogy testétől meggyullad az in­ge. ../ Az érzi csak, micsoda súlyos/ Ragyogás forr a mell­kasunkban”. — Négy évvel ezelőtt már voltam jelölő gyűlésen — mondja egy szemüveges gimnazista. — A szüleim vit­tek el. Akkor 14 éves voltam. Nem érdekelt a dolog. Most valahogy más volt. Úgy érez­tem, oda kell figyelnem, ne­kem is tudnom kell, miről van szó. Az előadó régi választások­ról, csendőrsortűzről, pusztí­tó népbetegségekről, háború­ról, hárommillió koldusról, a felszabadulás utáni válasz­tási küzdelmekről, a kommu­nista párt harcairól beszél. Nézem az arcokat, tekinte­teket, szépek, üdék, frissek. A háborút csak filmről, regény­ből, szüleik elbeszéléséből is­merik. Néhány oldal csupán az iskolai történelemkönyv­ben ... Az előadó most arról be­szél, hogy minden nemzedék­nek gazdagabbá, erősebbé, kulturáltabbá kell tennie az utána következőket. Ez a történelem alapvető vizsgá­ja. Amelyik generációnak ez nem sikerül — elbukott. Fontos vizsga lesz Az arcokra kirajzolódik a figyelem. A szemek fénye mutatja: megértették a ne­kik, az érdekükben mondott szavakat. Megértették, hogy 18 évesek, nagykorúak már, de a felnőtt társadalom igaz­gatja útjukat, gondos szere­tettel. S ha emberségükben, életükben teljesebbé lesznek, ők is gazdagabb örökséget adhatnak majd tovább. És az itt ülő fiatalok vizs­gáznak felelősségből, önálló­ságból, komolyságból. Megkérdem, tudják-e ki a jelölt? Sorolják a neveket. — Én azt hiszem, a felnőtt­séget nem az évek határoz­zák meg — mondja a Szinyei Merse Gimnázium IV/B osz­tályának egyik tanulója —, hanem az, hogy valaki dön­teni tud az élet által feladott kérdésekben. És ehhez hoz­zátartozik az ember boldogu­lása, családi élete éppúgy, mint a most előttünk álló el­ső önálló felelős döntés: a választás. És ez már a fel­nőttkor ... ★ Tegnap délután a ME­­DOSZ Jókai utcai kultúrtér­ MEGJEGYEZZÜK Kávéügy i­smét a kávéról... Arról a kérdésről, hogy a presszókban, éttermekben miért nem növekszik kellő­képp a feketekávé-fogyasz­tás. (Mert a kávé kiskeres­kedelmi forgalma 1957-től 1965-ig majd megtízszerező­dött, a vendéglátóiparban alig növekedett.) Írtunk már erről a kér­désről, most a szakemberek ismét megvizsgálták. Egy mondatban összefoglalva — ez a hivatalos megállapítás is —: „A kávéital minőségé­ben lényeges javulás nem történt.” Sőt, mert az üzle­tek száma nőtt, a minőség még romlott is. A sok objek­tív ok mellett — a kávvé vál­tozó minősége a többi közt — egyik megállapítás (a közönség ezt tudta): „A kis­kereskedelemben beszerzett és a vendéglátóiparban ér­tékesített kávé.” Pontos fo­galmazásban illegális jöve­delemnek nevezik ezt. A Bel­városi Üzemi Vendéglátó Vállalatnak van Balatonlel­­lén egy italboltja. A legna­gyobb forgalmú időszakban, a nyári két hónapban össze­sen 24 deka kávét használ­tak el, vagyis azt jelentet­ték, hogy a központi készlet­ből ennyi fogyott el. Az el­lenőrzés során kiderült, hogy egy hónap alatt 2 kg 20 deka kávét kellett megfőzni. Vagyis: a 24 dekán felüli ká­vét az üzletvezető maga vet­te, a maga hasznára főzte. És ez nemcsak illegális jövedel­met jelent, hanem a kávé minőségének a romlását is, mert nem első osztályú ká­vét vesz a gebines a fűsze­restől. Számtalan vizsgálat igazolta: jóval több kávét szolgálnak ki az üzletek, mint amennyi fogyasztást jelente­nek. Jó lenne végre rendet te­remteni itt is, k. gy. Húsz teherautó Vietnamnak Ma délelőtt a MÁVAUT Andor utcai telepén átadták azt a húsz felújított ZIL tí­pusú tehergépkocsit, amelyet a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatósága felügyele­te alá tartozó autóközlekedé­si vállalat dolgozói a vietna­mi nép önvédelmi harcának segítésére, saját erőből készí­tettek el. A húsz ZIL teher­gépkocsi — a felújítás után — két és fél millió forint ér­tékű. A vállalatok dolgozói 12 509 munkaóra alatt hozták üzemképes állapotba a teher­gépkocsikat, miközben a többi folyamatos munkában nem történt fennakadás. A húsz ZIL tehergépkocsit Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes­től Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete vette­ át Kevesebb az adáshiba 1186 „HÁZON KÍVÜLIT KÖZVETÍTÉS ♦ MŰSZAKI MÉRLEG A TAVALYI RÁDIÓ- ÉS TV-ADÁSOKRÓL Elkészítették a rádió­ és a televízió működésének tava­lyi műszaki mérlegét. Esze­rint a Magyar Rádió adóál­lomásai a múlt évben 6 677 000 perc időtartamú műsort sugároztak. Ebből mindössze 489 perc volt a műsorkiesés — túlnyomó­­részt az időjárás miatt. A műsoridőnek mindössze 0,007 százalékát kitevő adás­zavar igen jó eredmény, ám a szakemberek korántsem elégedettek. Már készül a la­kihegyi rekonstrukció, amely a meglevő hibalehetőségeket tovább csökkenti. A rekonstrukció során az eddigi 130 kilowattos adóto­rony, illetve a 36 kilowattos tartalékadó összes teljesít­ményét 300 kilowattra növe­lik, s ezzel lényegesen biz­tonságosabbá válik a műsor­­sugárzás. A múlt évben már sokkal kevesebbet bosszankodtak a tv-nézők is amiatt, hogy el­tűnt a kép: az 1 945 000 perc műsoridőnek mindössze 0,06 százaléka veszett így kárba. A tv-adások zavarainak két­harmad részét hálózati hibák okozták, de amióta működik a budapesti tartalékadó, eb­ben is jelentős a javulás. A harmadik ötéves terv idősza­kában egyébként tartalékbe­rendezésekkel szerelik fel a vidéki tv-adóállomásokat is. Dolgoznak azon, hogy a tv­hálózat hatósugarán kívül eső, az ország területének még mintegy 20 százalékát kitevő részeken — elsősor­ban Zalában — megszüntes­sék a műsorvétel „fehér folt­jait”. A műszaki feltételek javu­lása lehetővé teszi, hogy a tv mind több helyszíni „élő” adást közvetítsen. (MTI) Legyen vendégünk március 10-én, este 8 órakor az iátaODBte Étteremben* (Bp. IX., Napfény utca 7., József Attila-telep) Tavasz­i—n­yári divatbemutató Rendezi a Luxus Áruház Kitűnő konyha Házi cukrászat Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat

Next