Esti Hírlap, 1967. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-07 / 237. szám

Közös európai irodalomtörténet készül Levelezés Tasmániától Rómáig Nemzetközi tudósgárda, magyar irányítás Nemrég ért véget Belgrád­­ban az a nemzetközi összeha­sonlító irodalomtörténeti konferencia, amelynek ese­ményeiről, érdekességeiről, s a magyar delegáció tagjainak figyelmét keltő felszólalásai­ról már hírt adott a sajtó. Magyar szempontból több ér­dekes vonatkozása volt a ta­nácskozásnak, itt hármat emelünk ki. Az első: Köpeczi Béla vitája Harry Levinnel, a Harvard egyetem profesz­­szorával a szocialista realiz­mus értékeléséről. Visszhangos előadások — Köpeczi előadásánál alig lehetett elférni a teremben, a kongresszus egyik szenzá­ciója volt — mondja a ma­gyar küldöttség egyik tagja, Vajda György Mihály, iroda­lomtörténész. — Mégis, ter­mészetesen, megmaradt a „tudományos modor” kere­tein belül. Feltűnést keltett Szabolcsi Miklós előadása is az avantgarde-ról, mint nem­zetközi irodalmi áramlatról. Igen jó visszhangja volt, a francia sajtó és a nemzetközi szaksajtó több kiadványa is publikálni fogja, akárcsak több más magyar előadást. És még egy magyar ösz­­szefüggésű esemény: európai irodalomtörténet közös elké­szítésére született határozat. A vállalkozást irányító tizen­két tagú nemzetközi bizottság élén magyar titkár áll: Vaj­da György Mihály. A nagy jelentőségű tudományos mun­ka középpontja pedig a Ma­gyar Tudományos Akadémia Sötér István vezette Iroda­lomtörténeti Intézete. Minek köszönhető az, hogy a ma­gyar irodalomtudmány eny­­nyire előtérbe került, ilyen nemzetközi tekintélyt vívott ki magának? A tekintély oka — E tekintély oka, úgy hi­szem, két dolog — feleli Vaj­da György Mihály. — Az egyik, hogy Magyarország az egyetlen a Szovjetunión kí­vül, amely kiadta saját iro­dalmának teljes történetét. Ezt a hatkötetes munkát min­denütt igen sokra becsülik. A másik ok pedig, hogy a magyar irodalomtörténészek élénken kezdeményezik és szervezik nemzetközi kap­csolataikat. Az összehasonlító irodalomtörténetnek Ma­gyarországon nagy hagyo­mánya van, s ez tudományos körökben jól ism­ert tény. A második világháború alatt például egyetlen nemzetközi irodalomtörténeti folyóirat jelent meg, s ezt Debrecen­ben adták ki. A múlt évek­ben a tanácskozások nyomán egyre élénkebb tudományos eszmecsere indult meg a ke­leti és nyugati országok kö­zött, élénk viták alakultak ki a kölcsönös megbecsülés szellemében. A Nemzetközi Összehasonlító Irodalom Szervezete mostani, belgrádi, kongresszusán jelent meg első ízben a Szovjetunió de­legációja, éspedig igen nagy tekintélyű küldöttséggel. A vezetőségbe sok szocialista ország tagját választották be, Magyarországot a hazai ösz­­szehasonlító irodalomtörté­neti kutatás megújítója, Sötér István, képviseli.­­ Most pedig térjünk rá a készülő nagy vállalkozásra, az európai irodalomtörténet közös kiadására. Hogyan szü­letett meg a gondolat? — Három évvel ezelőtt ve­tődött fel a téma, s az Iro­dalomtörténeti Intézetben azóta is dolgozunk raj­ta. — Hallhatnánk valamit a közös vállalkozás méreteiről? — Az európai nyelvű iro­dalmak története lenne, tehát az amerikait, vagy a kana­dait, az ausztrált is magában foglalná. Laza kötetsorozatot tervezünk; az óriási anyagot az összehasonlító irodalom­­tudomány szellemében nagy témák köré csoportosítanánk. A tervek szerint a nemzet­közi tudósgárdából alakult munkacentrumok egymástól függetlenül is dolgozhatnak. A nagy sorozat előmunkála­taként néhány próbakötetet szándékoznak megjelentetni, amelyek, remélhetőleg, né­hány éven belül elkészülnek. Az egész munka befejezésé­hez alighanem egy évtizedre is szükség van. Tasmániától a Fülöp-sziget­­ekig, Moszkvától Rómáig levelez és szervez a magyar központ; rajta keresztül a magyar irodalomtudomány olyan nemzetközi pozícióhoz jut, amilyenben még soha nem volt része. (Dk) A BEUGRÁS Az történt, ami időnként előfordulhat színházak­nál: a főszereplő beteget je­lentett. Az igazgatóság ilyen­kor választhat: vagy műsor­ra tűz egy másik, futó dara­bot, vagy felkér valakit a be­ugrásra. A Shaw darab ese­tében nem volt nehéz dolga az igazgatóságnak. Csak fel kellett hívni telefonon Lado­­merszky Margitot. Ladomerszky 1942-ben volt először Warrenné. Aztán a későbbi esztendőkben körül­belül még nyolcszázszor. A rendezők és a szereplők idő­közben cserélődtek, a kriti­kusok nézőpontjai változtak, de a közönség azonosította Ladomerszkyt a shaw-i figu­ra alakjával. Az idő persze múlik, s az ezzel kapcsolatos felfogások különbözők. A színésznő ar­ra gondol, hogy a korosodás­sal mind érettebb, teljesebb alakítást nyújthat majd, az igazgatóság viszont arra, hogy kevés a státusz és a színművészeti főiskolán majd minden esztendőben akad kiugró tehetség. Ladomerszky Margitot „ér­demes művész" címmel nyug­díjazták, nagyon szép búcsúz­tatása volt, ritkán vannak ilyenek az ember életében, minthogy meghalni is csak egyszer lehet. Aztán a Nemzeti Színház újból műsorra tűzte Warren­­nét. Hogy mire gondol ilyen­kor egy nyugdíjas színésznő? Hát istenem, amire gondol­ni lehet — furcsa egy kicsit, fáj egy kicsit. Különben is ki törődik a hétköznapi haj­rában egy nyugdíjas színész­nő nosztalgikus gondolatai­val? Egyszer mindenki nyug­­díjba megy, ha megéri. És lezajlott a premier, ki­tűnőek voltak a kritikák, folyt a jegyelővétel, táblás házak ígérkeztek. Ekkor kö­vetkezett be minden szín­­igazgató lidércálma: a fősze­replő nem tudta vállalni az előadást. A lehetőség: mű­sorcsere, kívánságra vissza­cserélt jegyekkel, vagy La­domerszky. Az utóbbi mel­lett döntöttek, feltéve, ha ő is ... Elvállalta. Kétszeri próbá­val, új rendezővel és szerep­lőtársakkal, belenyugodva abba is, hogy az új fordítást megtanulni már nincs idő, tehát kétszeresen kell kon­centrálnia. Belekerült a sodrásba. A kollegák összecsókolták mi­kor újból bement, a kelléke­sek elővarázsolták a tíz év­vel ezelőtti ruháit, kalapjait. És elkövetkezik a pillanat, amit tulajdonképpen nagy betűvel kellene írni, mert rit­kán fordul elő az életben: az újjászületés. Nagy tapsot kap, rengeteg gratulációt és virágcsokrot azzal az igazgatói köszönet­tel, hogy megmentette az elő­adást. A krónika itt véget ér. Az­óta Ladomerszky felváltva játssza Warrennét a felgyó­gyult, kitűnő főszereplővel, próbál a Viharos alkonyat­­ban, végszavaz, memorizál, lámpalázas és elfoglalt. (bende) MADÁCH KAMARA SZÍNHÁZ MOLNÁR FERENC: SZÍNHÁZ Főszereplők: Gábor Miklós Márkus László Szénási Ernő Rendezte: Vámos László Demján Edit Gombos Katalin Mensáros László Október 7. — szombat KOSSUTH 15.00: Hírek. — 15.15: Tánczene. — 16.00: Hétvége... — Közben: 17.00: Hírek. — 17.33: A Német Kultúra Hete. Megjegyzések né­met dolgokhoz. — 17.50: Új leme­zeinkből. — 19.00: Esti Krónika. — 19.29: Hallgatóink figyelmébe! — 19.30: Népi zene. — 19.50: Ezer frank jutalom. — 20.30: Női külö­nítmény. Zenés játék. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Táncoljunk. — Közben: 21.00: Hírek. PETŐFI 11.55: Blow: Vénusz és Adonisz. Háromfelvonásos opera. — 16.00: Hírek. — 16.05: Cs. és kir. szép napok. Epizódok Komáromi Já­nos regényéből. — 16.55: Orvosi tanácsok az izompanaszokról. — 17.00: Új felvételeinkből. — 17.22: Népi zene. — 18.00: Hírek. — 18.10: Kíváncsiak Klubja. — 19.00: Közvetítés a Budapest—Bukarest válogatott labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. — 19.50: Jó éjsza­kát, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.30: Bach: Máté passió. — Közben: 21.32: Alkotó­­műhelyben. Riport. — 21.15: Bach: Máté passió. — folyt. — 22.56: Ügetőverseny-eredmények. — 23.00: Hírek. Október 8. — vasárnap KOSSUTH Csendes Don — X. rész. — 17.55: Zenekari muzsika. — 19.00: Hí­rek. — 19.10: Hallgatóink figyel­mébe! — 19.11: Arany János. III. rész. — 19.26: Könnyűzene, tánc­zene, jazz. — 20.09: Álomhinta. Momo Kapor rádiódrámája. — 21.35: Szovjet művészek emléke­zetes budapesti hangversenyei. — Közben: 22.00: Hírek. — 22.10: A vasárnap sportja. Totóeredmé­nyek. — 23.05: Offenbach ope­rettjeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Jazz. PETŐFI 7.30: A református egyház fél­órája. — 8.00: Régi magyar dalo­kat énekel Csajbók Terézia. — 8.15: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 8.30: Miska bácsi lemezesládája. — 9.00: Operakalauz. Bellini, Norma. — 10.00: Tánczene. — 11.04: Az Er­zsébet királynő nemzetközi hege­dűverseny győzteseinek hang­versenye. — 12.47: Táskarádió. — 13.47: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.03: Fültörő. Zenei rejt­vényműsor. — 15.00: Legkedve­sebb verseim. Elmondja: Bulla Elma. — 15.11: Magyar nóták. — 15.27: Günther Ramin vezényel. — 16.15: Theodorakisz. — 16.58: Cesare Valletti és Virginia Zeani énekel. — 17.35: Filmzene. — 17.50: Budapesti művészeti hetek. — 18.10: Mit hallunk a jövő hé­ten? — 18.40: Verbunkosok, nép­dalok. — 19.25: Jó éjszakát, gye­rekek! — 19.35: Budapesti zenei hetek, 1967. — Közben: kb. 20.20: Hírek. — kb. 20.30: Honnan me­rít a rendező? — kb. 21.20: Mi ez? — kb. 21.40: Mézeskalács. Részletek a daljátékból. — 22.00: Hanglemezgyűjtők húsz perce. — 22.20: Tánczfene. — 22.56: Galopp­­versenyeredmények. — 23.00: Hí­rek. 14.28: NDK—Magyarország ökölvívó-mérkőzés. Közvetítés az NDK-ból, felvételről. — 15.10: A Magyar Hirdető műsora. — 15.30: Hősök, emberek. Szovjet filmek a Nagy Honvédő Háborúról: Tiszta égbolt. — 17.00: Tessék kérdezni, a nyelvész válaszol. A nyelv zenéje. — 17.30: A Német Demokratikus Köztársaság nem­zeti ünnepén. — 17.50: Hírek. — 17.55: Budapest—Bukarest labda­rúgó-mérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. — A szünetben: Költöznek a fecskék. Román rajzfilm. — 19.50: Cicavízió .. . — 20.00Tv-híradó. — 20.20: Az ör­dögök teste. Tv-film. — 21.15: Opatijai dalfesztivál. Az Interví­­zió műsora. — 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. — 22.30: Jó éjszakát, felnőttek! A Flinstone-család. A részrehajló végrehajtó. A TELEVÍZIÓ MŰSORA VASÁRNAP 8.15: Iskola-tv. Felsőfokú mate­matika. Interpoláció. — 8.55: Orosz nyelv (középisk. Ill—IV. oszt.), Grisa, Andrej és Mása az étteremben (ism.). — 9.20: Hét­­mérföldes kamera. Úttörőhíradó (ism.) — 9.40: A moszkvai Álla­mi Képzőművészeti Múzeum ter­meiben. Az Intervízió műsora. — 10.10: Támadás a király ellen. Sakktanfolyam gyerekeknek. — 10.16: Muzsikás láda. Az Orszá­gos Filharmónia ifjúsági hang­versenyének közvetítése a Zene­­művészeti Főiskola nagytermé­ből. — A szünetben: Keressük a napocskát. Szovjet bábfilm. — 12.05: Ivanhoe. Magyarul beszélő angol filmsorozat (ism.). 13. Az esküvői torta. 14. Benedict barát. 15. A cirkusz. — 14.23: A Flins­­tone-család. A részrehajló végre­hajtó (ism.). — 14.50: A Magyar Hirdető műsora. — 15.00: Olaszor­szág. Olasz kisfilm-sorozat I—­II. rész. — 15.40: Csak gyerekeknek! Filmösszeállítás: 1. Nyomkövető (szovjet kisfilm), 2. Francis a nagyvadak országában. Francia ifjúsági filmsorozat. 11. rész: Krokodilok nyomában. 3. Az al­ma (bolgár rajzfilm). 4. Két ka­pitány (jugoszláv kisfilm). 5. Lolka nagypapának öltözik (len­gyel rajzfilm). 6. Szokatlan ka­land (szovjet rajzfilm). — 16.50: Körkép. Kultúrpolitikai műsor. — 17.50: Századunk. Jelentés a frontokról — 1915—1916 (ism.). — 18.30: Találkozás a stúdióban a XI. kerület vezetőivel. — 18.55: Delta. Tudományos híradó. — 19.30: Esti mese. — 19.45: Nóta­szó. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Tánc a halott szerelmesekért. Magyarul beszélő angol film. (10 éven felülieknek). — 21.50: Sport­hírek. — 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. SZÍNHÁZAK szombat —VASÁRNAPI MŰSORA Operaház: Székely fonó; Cso­dálatos mandarin (E-bérl., 2. el., 7); v.: Don Pasquale (Alt. Isk. Bérl., I. soroz., 1. el., de. 11); Há­ry János (Márku­s-bér., 2. el., 7). —■ Operaház Erkel Színháza sz.: Bohémélet (Fleischer-bérl., 1. és Főisk. bérl., VI. soroz., 1. el., 7); v.: Három a kislány (Ált. Isk. bérl., B-sorozat, 1. el., de. 11); du.: Szüreti nóták (3); Tosca (Basilides-bérl., 1. és Főisk. bérl., I. soroz., 1. el., 7). — Nemzeti Színház sz.: Az Edent bezárták (7); v.: Az ember tragédiája (de. fél 11); A vizsgálat (7). — Katona József Színház sz.: (7) és v. (du. fél 3): A fösvény; v. este: Akt hegedűvel (7). — Madách Szín­ház sz. (7) és v. (fél 8): Kaviár és lencse; v. du.: A mi kis vá­rosunk (fél 3). — Madách Kama­ra Színház sz.: Színház (bemu­tató, 7); v.: A bolond lány (fél 3); Színház (fél 8). — Vígszínház sz. (F-bérlet, 1. előadás, 7) és v. (G-bérl., 1. előadás, 7). A nap fiai; v. du.: Egy hölgy a Maxim­ból (Komb. bérlet, 6. sorozat, 1. előadás, fél 3). — Pesti Színház sz.: Egy őrült naplója (7); v.: A nyár (7). — Thália Színház sz.: A tanítónő (7); v.: Tóték (7). — József Attila Színház sz. du. és v. du.: Lulu (fél 3); sz. este: Egy nő, akinek lelke van (7); v. este: Egy nő, akinek lelke van (Heltai-bérl., 1. el., 7). — Főváro­si Operettszínház sz. (7) és v. (fél 3). Maya; v. este: My fair Lady (7). — Bartók Gyermekszínház a Fővárosi Operettszínházban sz.: Az utolsó mohikán (3); v.: Má­tyás király juhásza (de. fél 11). — Vidám Színpad sz. (fél 8) és v. (fél 4, fél 8): Álom az állam­ban. — Kis Színpad sz.: Bolond vasárnap (7); v.: Két férfi az ágy alatt (3, 7). —* Espresso Színpad (Petőfi S. u. 5.) v.: Ama­zonszínpad (fél 4); Megáll a sze­gény Villon itt . . . (8). — Állami Bábszínház v.: Piroska és a há­rom kismalac (11), Foltos és Fü­­lenagy (3), I­údas Matyi (5). — Zeneakadémia sz.: Zenei uta­zások (Alt. Isk. bérl., Ifj. elő­adás, du. 4); v.: Muzsikásláda (Alt. Iskola ének-zenetagozata, AT.: de. fél 11-kor és B/l. du. fél 4-kor). A Budapesti Filhar­móniai Társaság Zenekara (vez.: Kórody A., közreműködik: Fi­scher Annie. Téli bérl., A—B- sorozat, fél 8). — Zeneakadémia Kisterem sz.: Bartók—Kodály­­bérl., 2. el., (fél 8). — Pester­zsébeti Vasas Műv. Ház sz.: Ba­ilor üzbég táncegyüttes (6). — Kamara Varieté sz. (6 és fél 9) és v. (fél 3, 6 és fél 9): Helló, Dolcsi! — Állami Déryné Szín­ház sz. a XVIII. Rózsa Ferenc Műv. Házban és v. a VIII., Ku­­lich Gyula téren: Csókos asszony (7). — Petőfi Irodalmi Múzeum v.: Hangverseny (Szabó Lőrinc­­emlékkiállítással egybekötve, de: fél 11). 6.00: Hirek. — 6.10—7.57: Kelle­mes vasárnapot! — Közben: 6.25: Hirdetőoszlop. — 6.55: Mű­sorismertetés. — 7.30: „Séta a bölcsőhelyem körül”. Látogatás Szirtes Ádám szülőfalujában. — 7.58: Hallgatóink figyelmébe! — 8.00: Hírek. — 8.10: Victoria de Los Angeles és Giuseppe Taddei énekel. — 9.00: Édes anyanyel­vünk. — 9.05: Reccs. Mesejáték. I. rész. — 9.11: Vasárnap dél­előtt ... A Magyar Rádió Maga­zinja. — 12.00: Hírek. — 12.10: Népi zene. — 12.10: Nem azért mondom. — 12.50: Művészleme­­zek. — 13.30: Rádiólexikon. — 11. 00: NDK táncdalfesztivál 1967. — 11.25: Szekszárd kincsei. — 15.00: Hírek. — 15.05: Időjárásje­­lentés. — 15.08: Gilbert Pinford megpróbáltatása. — 16.02:­ Verdi: Aida, Aida és Radames kettőse, a III. felvonás fináléja. — 16.15: Német utakon. — 16.35: Székely Mihály magyar nóta felvételei­ből. — 16.57: Hallgatóink figyel­mébe! - 17.00: Hírek. — 17.05: A TELEVÍZIÓ MŰSORA SZOMBATON AZ UTOLSÓ MOHIKÁN (MTI fotó — Keleti Éva felv.) A Bartók Gyermekszínház a Fővárosi Operettszínház épüle­tében mutatta be Cooper—Kárpáthy: Az utolsó mohikán című darabját. Képünkön, az előadás egyik jelenetében: Kovács István és Horváth Jenő. Két díszalbum A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulójára megjelenő két dísz­­album kerül a jövő héten az olvasókhoz. A Szovjetunió magyar szemmel című, raj­zokkal, fotókkal illusztrált, Mihályfi Ernő szerkesztette vallomásgyűjteményben ál­lamférfiak, forradalmárok, tudósok, írók — közöttük Apró Antal, Dobi István, Er­dei Ferenc, Fehér Klára, He­vesi Gyula, Jánossy Lajos, Komócsin Zoltán, dr. Mün­­nich Ferenc, Németh László, Nógrádi Sándor, Rusznyák István, Sík Endre, Szádecz­­ky-Kardoss Elemér — írják le a testvéri országiban töltött napjaik legjellemzőbb élmé­nyeit A Kossuth Könyvkiadó másik ünnepi kötete, A ma­gyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgár­­háborúban első része csak­nem 600 oldalas eredeti do­kumentumsorozat a szocia­lista, kommunista hadifog­.. lyok szervezeteinek megala­kulásáról, tevékenységéről 1917 februártól 1921 végéig. □ DEMJÁN ÉVA és Hor­váth Tivadar estjével, kez­dődnek október 14-én a vi­dám előadóestek a budai Bambi eszpresszóban (a Bem tér sarkán). A műsorok este tízkor kezdődnek. Vita a beat zenéről Nem szeretem a beat ze­nét. Nem azért, mert előíté­leteim vannak, egyszerűen csak nem élvezem. Annál in­kább élveztem azt a vitát, amelyet a Petőfi-adó sugár­zott a beat zene kialakulásá­ról. Ösztönzene? Életforma? Hangzásvilág? Érzelmi láza­dás? Az amatőr muzsikálás reneszánsza? Mi hozta létre? Az elhangzott érvek és ellen­érvek közül a jelen levő mu­zsikus és a zenekritikus gon­dolatmenete­ tetszett legjob­ban. Először is azért, mert egyikőjüket sem vezérelte semmilyen elfogultság, nem akartak — a többi vitázóval ellentétben — mindenáron kardot rántani a beat zene mellett, vagy ellen. A muzsi­kus elmondta, hogy a beat muzsika őse már a húszas években megvolt Angliában (ráadásul ki gondolná, hogy munkások, bányászok köré­ben született?), majd mai formájában ugyancsak a li­verpooli munkásnegyedben támadt fel ismét. A zenekri­tikus azt magyarázta el, hogy ennek a zenének a népszerű­ségét nem filozófiai, hanem­ érzelmi okok alapozták meg. A rádióműsor szerint a vita még tovább folytatódik. ■ Az üdülési szezonnak vége — legalábbis a főszezonnak. Ebben az évben 272 ezer em­ber üdült SZOT-kedvezmé­­nyes beutalóval. Gyönyörű szám ez! Sajnos, van egy szépséghibája. A fizikai dol­gozók aránya alacsony. Szak­­szervezeti üdülők gondnokai mondták el a mikrofon előtt, hogy a főszezonban a beutal­taknak csak mintegy 15—20 százaléka kis fizetésű mun­kás. A SZOT rendelkezése előírta, hogy a kedvezményes szakszervezeti beutalókat — családi beutalókat — 65 szá­zalékban a munkások számá­ra kell biztosítani. Ezt a ren­delkezést azonban visszavon­ták. Miért? Ki a hibás az arányeltolódásért? A szak­­szervezetek? Azok, akik szét­osztják a beutalókat? Vagy ki? Nagyon tetszett a Rádió Szezon után című riportmű­sora, amiért feltette és fesze­gette ezeket a kérdéseket. nóti

Next