Esti Hírlap, 1968. november (13. évfolyam, 258-282. szám)

1968-11-09 / 264. szám

AZ UTOLSÓ SZAKASZ Vízmű a város peremén Jó ütemben halad a kőbányai és a rákosvárosi vízvezetékhálózat építése Nagyszabású vízvezeték­­hálózat-építkezés folyik Kő­bánya felső övezetén és Rá­­kosváros területén, hogy megszűnjék egy sűrűn la­kott terület évtizedes ivó­vízgondja. A munkákat há­rom ütemben végzi a Mély­építő Vállalat. A föld alá bújtatott víz­vezetékek hálózatát az Ihász utcai gépháznál kezd­ték építeni. Innen a Gitár utcába, a Jászberényi útra, majd a Vörösfenyő utcába vitték a csöveket, egészen a Cinkotai úti medencéig. Építés közben új, gyorsított eljárás szerint bújtatták át a vízvezetékeket a Budapest -szolnoki vasútvonal tölté­se alatt. A második szakasz a cinkotai medencétől kez­dődött, vagyis megépítették azt a gerincvezetéket, amely Rákosváros vízellátását szolgálja. Most a harmadik szakasz munkálatait végzik, a nyomócsöveket kiépítik a Szigetcsép utcáig. Rákos­csabán eg­y kétezer köb­méteres víztároló meden­cét készítenek. A csaknem hét,1 kilométer hosszú vízvezeték egy része azbeszt esőből, a másik ré­sze öntöttvasból készült, és átmérőjük 100, 150, 300, 400 milliméter. Jövő év első fe­lében készül el a nagy mun­ka. Mindezzel egy időben ki­bővítik a Ferihegyi nyomás­fokozó gépházat. A meglevő berendezést korszerűsítik, ugyanakkor egy teljesen új gépházat is építenek. Ez lesz a magja az itt kibon­takozó új vízműtelepnek. A kőbányai, valamint a rá­kosvárosi vízhálózat felépí­tésével több tízezer lakos kap jó ivóvizet. A Mélyépítő Vállalat má­sik nagy jelentőségű mun­kája a dél-budai ipari víz­mű építkezése. Hamarosan befejezik a munkát. Az új vízkivételi mű a kelenföldi erőmű mögött épült. Fel­adata: a Dél-Buda területén fekvő ipartelepek vízellátá­sa. Egyelőre napi ezer köb­méter vizet szolgáltat, de úgy építik, hogy teljesít­­mény­e napi háromezer köbméterre növelhető le­gyen. Jelenleg 14 kilométer hossz­szú csővezetéken szállítják a vizet a környék gyáraiba. Eddig az érintett gyárak ivóvizet használtak fel ipari célokra a környék lakossá­gának rovására. A felszaba­duló vízmennyiséggel lé­nyegesen javul a lakosság vízellátása Dél-Budán. Az említett ipari vízmű ellátási körzetébe kapcsol­ják a Kábelgyárat, a Mű­anyaggyárat, a Hamzsabégi úti autóbuszgarázst, a ke­lenföldi Tejipari Vállalatot, amely hűtővízként használ­ja majd az ipari vizet. A Hőerőmű is az új közműből fedezi ipari vízszükségletét. Eddig is használta a Duna vizét, de tisztítás nélkül, amiért a kazánok idő előtt tönkrementek. Az ipari vízvezeték két helyen átmetszi a Fehérvá­ri és a Bartók Béla utat, áthalad a Déli vasút bala­toni és pécsi vonalának töl­tése alatt. (békés) Az ipari vízkiviteli mű épülő víztárolója (Wormser felv.) • • Üzenet a palackban Érdekes dokumentum ke­rült elő nemrég Békéscsa­bán. Két testvér — ma a munkásmozgalom veterán­jai — Kvasz György és Pál 25 évvel ezelőtt, 1943 tava­szán házat épített a város­ban. A csendőrök és a r­end­­őrök által figyelt két szer­vezett építőipari munkás — társaikkal együtt —, elha­tározta, hogy levelet ír az utókornak, amelyet a ház tulajdonosa fogalma­zott meg. Az üzenetet több korabe­li újsággal együtt egy üveg­palackba tették, s befalaz­ták az épülő ház téglaoszlo­pába. A háztulajdonos mel­lett a két testvér is írt egy kevesek által ismert levelet, s ebben a maguk és a mun­kások véleményét mondták el a népellenes háborúról és a Horthy-rendszerről. Abban az időben ezért a le­vélért, híg megtalálják, hosszú börtönbüntetés, vagy halál járt volna. A hármas évforduló tiszteletére a testvérek a kései utókornak szánt téglaoszlopot kibon­tották és a dokumentumot felajánlották a pártarchí­vumnak. ISTEN ÉS EMBER ELŐTT SZÉLESVÁSZNÚ MAGYAR FILM RENDEZTE: MAKK KÁROLY Görbe János utolsó, nagy filmszerepe Csak 16 éven felüliek látogathatják Bemutató: november 14. KI TUD az ötvenöt éves villamosról? A Közlekedéstudományi Egyesület munkabizottsága a Pécsi Közlekedési Mú­zeum létrehozásához már több mint egy éve gyűjti az anyagot Pécs és Bara­nya megye közlekedésének múltjáról. (Az első közúti villamosvasút Pécsett 1913- ban, az autóbuszüzem 1926- ban alakult.) A munka­­bizottság kéri: aki a gyűj­teményt gazdagítani tudja, küldje el a dokumentu­mait a Közlekedéstudomá­nyi Egyesületnek. Gyöngyösi szüret Összeállították az éven­ként ismétlődő gyöngyösi szüret idei programját. A rendező Népművelési In­tézet, valamint a megye ál­lami és társadalmi szervei úgy határoztak, hogy a ha­gyományos formák megtar­tásával újabb színfolttal gazdagítják az egy hétig tartó eseménysorozatot: kétévenként megtartják az észak-magyarországi nép­táncfesztivált is. Az első gyöngyösi néptáncfesztivál kiírási tervezetét elkészítet­ték. Kis bög­re - nagy bögre A mezőtúri Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezete 1967. március 1. óta 540 ezer kerámiabög­rét szállított amerikai meg­rendelőknek. Az utolsó 40 ezret ez év decemberében exportálják. A szövetkezet termékei iránt oly nagy a kereslet Nyugaton, hogy jövő év március 1-ig — svájci, nyugatnémet és hol­land megrendelők — már lekötötték az üzem export­­termelését. ÖT TALÁLAT — Hidd el,nekem öregem — mondta barátom —, hogy a pénz nem boldogít. Csak a sok pénz. Ha megütöm az öt találatot a lottón, ami­nek minden héten ki va­gyok téve, mert minden hé­ten veszek egy szelvényt, ha nem töltöm ki néha, mert elfelejtem, vagy kitöltöm és nem dobom be, mégis ott lóg a remény a levegőben és akkor veszek egy villát, kést, kanalat, kocsit, meg mindent. Meg ruhákat csi­náltatok és megmondom a főnöknek a véleményemet. — Az nem olyan biztos, mert az ember nem tudhat­ja előre, mit tenne, ha iga­zán ott van előtte a sok pénz. Példa: Kis iskolás voltam még akkor és heti egy forint volt a zsebpénzem. Ebből garáz­dálkodhattam, vehettem ezt, meg azt, amazra már nem nagyon tellett. És akkor ta­lálkoztam VELE. Ő ott fe­küdt a József körúton, az Ezermester Bazár kirakatá­ban és szép volt, mint egy látomás. Foglalkozására nézve kézi villanylámpa. Aki égett, ha kellett, lila, zöld és fehér fényben, mint valami földre szállt csoda, és szívem vad dobogásba kezdett, amikor megpillan­tottam. Elhatároztam abban a pillanatban, hogy ez a kis lámpa az enyém lesz, ha be­lehalok, akkor is. Két forint és kilencven fillér választott el tőle. A heti egy forintból, egy fo­rintot lehetetlen volt félre­tenni, mert óriási volt a kí­sértés. Izgalmas tárgyak és ételek kellették magukat, tehát a takarékosság elé akadályok gördültek. A sonk­ás zsemlye akkor még csodaszép és mámorító ízű volt, vagy azért, mert jobb volt a sonka, vagy azért, mert néhány évvel fiata­labb voltam. De összeszorí­tott foggal és vasakarattal raktam félre a tíz- és húsz­filléreseket és egy napon arra ébredtem, hogy együtt van a tőke. Megszámolni nem mertem, csak éreztem, hogy talán már több pén­zem is van, mint amennyi a csodalámpához kellett. Végre nem bírtam tovább, és megszámoltam. Négy fo­rint és negyven fillér kere­ken. Elsápadtam. Eljött a nagy nap. Odarohantam a bazárhoz, féltem, hogy a lámpát már eladták és hiá­ba szenvedtem. De nem. Ott ragyogott még mindig a ki­rakatban. Most már csak be kellett menni és meg­venni. Ennyi az egész. De a küszöbön megtorpantam. Megvenni. De minek? Az utcán ragyognak a fények, otthon, a lakásban, még a legkisebb mellékes helyi­ségben is ég a villany, csak meg kell pöccinteni. Olt­sam le a villanyt, csak azért, hogy villanylámpám­mal világosságot csináljak a lakásban? Őrültség. Nap­pal az utcán égessem, vagy az iskolában hencegjek, ba­rátaim előtt, hogy felpofoz­zanak? Már húsz fillért sem adtam volna a lámpáért és arra gondoltam, ki lehet az a barom, aki nem sajttálja a pénzt és megveszi ezt a teljesen felesleges marhasá­got? Talán egy lak­atlan szigeten, ha csak ketten lennénk? De az egyetlen sziget, ahol jártam, a Mar­git volt. És ha ott, a sötét fák alatt felgyújtom a lám­pámat, meglincselnek a sze­relmespárok. Királyhegyi Pál MEGJEGYEZZÜK Arany, gyémánt, vas - parlagon Mérnökök: többségük a diplomát még a század első éveiben szerezte. 1959 óta hetenként egyszer összejönnek az MTESZ-ben, műszaki-történelmi tárgyú előadásokat rendeznek. Kezdeményezésükre és szerkesztésükben je­lennek meg­­a Magyar Műszaki Alkotók sorozat kötetei. Az Arany-, Gyémánt- és Vasokleveles Mérnökök Kö­rének 270 tagja van. Dr. Korach Mór Kossuth-díjas pro­fesszor — a kör elnöke —, a Magyar Tudományos Aka­démia Műszaki Kémiai Kutató Intézetének, a Szilikát­ipari Tudományos Egyesületnek, az OMFB Film Állandó Bizottságainak egykori vezetője, aki többek között kidol­gozta az elektromos kerámiaégetés technikáját és az úgy­nevezett szendvicségetés elméletét, az ő javaslatával és irányításával szervezték meg Magyarországon az audio­vizuális ismeretterjesztő oktatást. Hevesi Gyula Kos­­suth-díjas akadémikus (a Tanácsköztársaság egykori nép­biztosa), a világ első Mérnökszövetségének alapítója, Fo­nó Albert Kossuth-díjas gépészmérnök, a lökhajtásos re­pülőgép feltalálója, az Energia Világszövetség magyar tagozatának vezetője, dr. Freund Mihály Kossuth-díjas akadémikus, a magyar petróleumipar fejlesztésének él­harcosa, Gloetzer József, a Vegyterv egykori főmérnöke, dr. Groscsik János, a Veszprémi Egyetem volt kerámia­­professzora, dr. Albert János Kossuth-díjas, a hazai durvakerámiaipar tudományos vezetője, hogy csak né­hányat említsünk. A kör tagjai évek óta hiába szeretnék létrehozni az idős mérnökök tanácsadó testületét — amely számos or­szágban már régen bevált gyakorlat — hazánkban pedig máig is csak elképzelés. Mennyit lehetne tanulni tőlük, a többségében Európa­­hírű tudós mérnököktől! Szívesen vállalnák, hogy fél év­századnyi tapasztalatukat átadják a fiatalabbaknak, akik gyakran elfelejtik, hogy a hosszú élettapasztalat és a széles látókör párosulva a friss diplomások lendületével,­­ az ifjú mérnököknek és a népgazdaságnak egyaránt gazdagon gyümölcsözne ...! (cs. benkő) UTOLSÓ ECSETVONÁSOK Hidak - új ruhában Kékesszürke „durol" A Petőfi-híd következik Az utolsó ecsetvonások­kal is végeztek: kétéves munka után befejezték a Szabadság-híd festését az Országos Szakipari Vállalat dolgozói. Hétfőn lesz a mű­szaki átadás, utána elbont­ják a budai részen az áll­ványokat, s külsőre megfia­talodva kékesszürke durol ruhában pompázik a két partot áthidaló vasszerke­zet. A 70 000 négyzetméternyi felületből eddig a híd alsó részét festették be, hogy évekre megóvják a rozsda pusztításától. Az állványor­zás és a mázolás idei érté­ke a megrendelés idején 5,5 millió forintot tett ki. Az Országos Szakipari Válla­lat azonban tetemes ked­vezményt adott a Főváro­si Tanácsnak, 1,2 millió fo­rinttal olcsóbban végezte el a munkát. A vállalat a megrendelő­vel már megállapodott a következő feladatban is. Az eredeti tervet módosítva a szerkezeti vizsgálatok alap­ján úgy döntöttek, hogy a Lánchíd helyett a Petőfi­­híd 130 000 négyzetméteres felületének festése kerül sorra. A 15 millió forintos munkához most vonulnak fel a szakipari vállalat dol­gozói. November közepén a pesti Duna-part és a 2-es vllamos végállomása kö­zötti hídszakaszon kezdik az állványozást, s amíg az idő engedi, a megkopott festék­réteg eltávolítását, a rozs­­dagátlanítást. A festés ta­vasszal kezdődik. A Petőfi-híd színét is ki­választották: drappos ár­nyalatú, „melegebb ”, szür­ke színe lesz, mint a Sza­­badság-hídé. (b. a.) KENDERMÉRLEG Hazánk 15 megyéjében az idén 22 800 holdról 856 ezer mázsa kendert takarítottak be. Ez 110 ezer mázsával több, mint amennyire a gazdaságok szakemberei a fűrés előtti időszakban számítottak. A holdankénti átlagtermés országos évi meghaladja a 37 mázsát. CALOPPVERSENY vasárnap fél 11 órai kezdettel

Next