Esti Hírlap, 1968. november (13. évfolyam, 258-282. szám)
1968-11-09 / 264. szám
AZ UTOLSÓ SZAKASZ Vízmű a város peremén Jó ütemben halad a kőbányai és a rákosvárosi vízvezetékhálózat építése Nagyszabású vízvezetékhálózat-építkezés folyik Kőbánya felső övezetén és Rákosváros területén, hogy megszűnjék egy sűrűn lakott terület évtizedes ivóvízgondja. A munkákat három ütemben végzi a Mélyépítő Vállalat. A föld alá bújtatott vízvezetékek hálózatát az Ihász utcai gépháznál kezdték építeni. Innen a Gitár utcába, a Jászberényi útra, majd a Vörösfenyő utcába vitték a csöveket, egészen a Cinkotai úti medencéig. Építés közben új, gyorsított eljárás szerint bújtatták át a vízvezetékeket a Budapest -szolnoki vasútvonal töltése alatt. A második szakasz a cinkotai medencétől kezdődött, vagyis megépítették azt a gerincvezetéket, amely Rákosváros vízellátását szolgálja. Most a harmadik szakasz munkálatait végzik, a nyomócsöveket kiépítik a Szigetcsép utcáig. Rákoscsabán egy kétezer köbméteres víztároló medencét készítenek. A csaknem hét,1 kilométer hosszú vízvezeték egy része azbeszt esőből, a másik része öntöttvasból készült, és átmérőjük 100, 150, 300, 400 milliméter. Jövő év első felében készül el a nagy munka. Mindezzel egy időben kibővítik a Ferihegyi nyomásfokozó gépházat. A meglevő berendezést korszerűsítik, ugyanakkor egy teljesen új gépházat is építenek. Ez lesz a magja az itt kibontakozó új vízműtelepnek. A kőbányai, valamint a rákosvárosi vízhálózat felépítésével több tízezer lakos kap jó ivóvizet. A Mélyépítő Vállalat másik nagy jelentőségű munkája a dél-budai ipari vízmű építkezése. Hamarosan befejezik a munkát. Az új vízkivételi mű a kelenföldi erőmű mögött épült. Feladata: a Dél-Buda területén fekvő ipartelepek vízellátása. Egyelőre napi ezer köbméter vizet szolgáltat, de úgy építik, hogy teljesítménye napi háromezer köbméterre növelhető legyen. Jelenleg 14 kilométer hosszszú csővezetéken szállítják a vizet a környék gyáraiba. Eddig az érintett gyárak ivóvizet használtak fel ipari célokra a környék lakosságának rovására. A felszabaduló vízmennyiséggel lényegesen javul a lakosság vízellátása Dél-Budán. Az említett ipari vízmű ellátási körzetébe kapcsolják a Kábelgyárat, a Műanyaggyárat, a Hamzsabégi úti autóbuszgarázst, a kelenföldi Tejipari Vállalatot, amely hűtővízként használja majd az ipari vizet. A Hőerőmű is az új közműből fedezi ipari vízszükségletét. Eddig is használta a Duna vizét, de tisztítás nélkül, amiért a kazánok idő előtt tönkrementek. Az ipari vízvezeték két helyen átmetszi a Fehérvári és a Bartók Béla utat, áthalad a Déli vasút balatoni és pécsi vonalának töltése alatt. (békés) Az ipari vízkiviteli mű épülő víztárolója (Wormser felv.) • • Üzenet a palackban Érdekes dokumentum került elő nemrég Békéscsabán. Két testvér — ma a munkásmozgalom veteránjai — Kvasz György és Pál 25 évvel ezelőtt, 1943 tavaszán házat épített a városban. A csendőrök és a rendőrök által figyelt két szervezett építőipari munkás — társaikkal együtt —, elhatározta, hogy levelet ír az utókornak, amelyet a ház tulajdonosa fogalmazott meg. Az üzenetet több korabeli újsággal együtt egy üvegpalackba tették, s befalazták az épülő ház téglaoszlopába. A háztulajdonos mellett a két testvér is írt egy kevesek által ismert levelet, s ebben a maguk és a munkások véleményét mondták el a népellenes háborúról és a Horthy-rendszerről. Abban az időben ezért a levélért, híg megtalálják, hosszú börtönbüntetés, vagy halál járt volna. A hármas évforduló tiszteletére a testvérek a kései utókornak szánt téglaoszlopot kibontották és a dokumentumot felajánlották a pártarchívumnak. ISTEN ÉS EMBER ELŐTT SZÉLESVÁSZNÚ MAGYAR FILM RENDEZTE: MAKK KÁROLY Görbe János utolsó, nagy filmszerepe Csak 16 éven felüliek látogathatják Bemutató: november 14. KI TUD az ötvenöt éves villamosról? A Közlekedéstudományi Egyesület munkabizottsága a Pécsi Közlekedési Múzeum létrehozásához már több mint egy éve gyűjti az anyagot Pécs és Baranya megye közlekedésének múltjáról. (Az első közúti villamosvasút Pécsett 1913- ban, az autóbuszüzem 1926- ban alakult.) A munkabizottság kéri: aki a gyűjteményt gazdagítani tudja, küldje el a dokumentumait a Közlekedéstudományi Egyesületnek. Gyöngyösi szüret Összeállították az évenként ismétlődő gyöngyösi szüret idei programját. A rendező Népművelési Intézet, valamint a megye állami és társadalmi szervei úgy határoztak, hogy a hagyományos formák megtartásával újabb színfolttal gazdagítják az egy hétig tartó eseménysorozatot: kétévenként megtartják az észak-magyarországi néptáncfesztivált is. Az első gyöngyösi néptáncfesztivál kiírási tervezetét elkészítették. Kis bögre - nagy bögre A mezőtúri Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezete 1967. március 1. óta 540 ezer kerámiabögrét szállított amerikai megrendelőknek. Az utolsó 40 ezret ez év decemberében exportálják. A szövetkezet termékei iránt oly nagy a kereslet Nyugaton, hogy jövő év március 1-ig — svájci, nyugatnémet és holland megrendelők — már lekötötték az üzem exporttermelését. ÖT TALÁLAT — Hidd el,nekem öregem — mondta barátom —, hogy a pénz nem boldogít. Csak a sok pénz. Ha megütöm az öt találatot a lottón, aminek minden héten ki vagyok téve, mert minden héten veszek egy szelvényt, ha nem töltöm ki néha, mert elfelejtem, vagy kitöltöm és nem dobom be, mégis ott lóg a remény a levegőben és akkor veszek egy villát, kést, kanalat, kocsit, meg mindent. Meg ruhákat csináltatok és megmondom a főnöknek a véleményemet. — Az nem olyan biztos, mert az ember nem tudhatja előre, mit tenne, ha igazán ott van előtte a sok pénz. Példa: Kis iskolás voltam még akkor és heti egy forint volt a zsebpénzem. Ebből garázdálkodhattam, vehettem ezt, meg azt, amazra már nem nagyon tellett. És akkor találkoztam VELE. Ő ott feküdt a József körúton, az Ezermester Bazár kirakatában és szép volt, mint egy látomás. Foglalkozására nézve kézi villanylámpa. Aki égett, ha kellett, lila, zöld és fehér fényben, mint valami földre szállt csoda, és szívem vad dobogásba kezdett, amikor megpillantottam. Elhatároztam abban a pillanatban, hogy ez a kis lámpa az enyém lesz, ha belehalok, akkor is. Két forint és kilencven fillér választott el tőle. A heti egy forintból, egy forintot lehetetlen volt félretenni, mert óriási volt a kísértés. Izgalmas tárgyak és ételek kellették magukat, tehát a takarékosság elé akadályok gördültek. A sonkás zsemlye akkor még csodaszép és mámorító ízű volt, vagy azért, mert jobb volt a sonka, vagy azért, mert néhány évvel fiatalabb voltam. De összeszorított foggal és vasakarattal raktam félre a tíz- és húszfilléreseket és egy napon arra ébredtem, hogy együtt van a tőke. Megszámolni nem mertem, csak éreztem, hogy talán már több pénzem is van, mint amennyi a csodalámpához kellett. Végre nem bírtam tovább, és megszámoltam. Négy forint és negyven fillér kereken. Elsápadtam. Eljött a nagy nap. Odarohantam a bazárhoz, féltem, hogy a lámpát már eladták és hiába szenvedtem. De nem. Ott ragyogott még mindig a kirakatban. Most már csak be kellett menni és megvenni. Ennyi az egész. De a küszöbön megtorpantam. Megvenni. De minek? Az utcán ragyognak a fények, otthon, a lakásban, még a legkisebb mellékes helyiségben is ég a villany, csak meg kell pöccinteni. Oltsam le a villanyt, csak azért, hogy villanylámpámmal világosságot csináljak a lakásban? Őrültség. Nappal az utcán égessem, vagy az iskolában hencegjek, barátaim előtt, hogy felpofozzanak? Már húsz fillért sem adtam volna a lámpáért és arra gondoltam, ki lehet az a barom, aki nem sajttálja a pénzt és megveszi ezt a teljesen felesleges marhaságot? Talán egy lakatlan szigeten, ha csak ketten lennénk? De az egyetlen sziget, ahol jártam, a Margit volt. És ha ott, a sötét fák alatt felgyújtom a lámpámat, meglincselnek a szerelmespárok. Királyhegyi Pál MEGJEGYEZZÜK Arany, gyémánt, vas - parlagon Mérnökök: többségük a diplomát még a század első éveiben szerezte. 1959 óta hetenként egyszer összejönnek az MTESZ-ben, műszaki-történelmi tárgyú előadásokat rendeznek. Kezdeményezésükre és szerkesztésükben jelennek mega Magyar Műszaki Alkotók sorozat kötetei. Az Arany-, Gyémánt- és Vasokleveles Mérnökök Körének 270 tagja van. Dr. Korach Mór Kossuth-díjas professzor — a kör elnöke —, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató Intézetének, a Szilikátipari Tudományos Egyesületnek, az OMFB Film Állandó Bizottságainak egykori vezetője, aki többek között kidolgozta az elektromos kerámiaégetés technikáját és az úgynevezett szendvicségetés elméletét, az ő javaslatával és irányításával szervezték meg Magyarországon az audiovizuális ismeretterjesztő oktatást. Hevesi Gyula Kossuth-díjas akadémikus (a Tanácsköztársaság egykori népbiztosa), a világ első Mérnökszövetségének alapítója, Fonó Albert Kossuth-díjas gépészmérnök, a lökhajtásos repülőgép feltalálója, az Energia Világszövetség magyar tagozatának vezetője, dr. Freund Mihály Kossuth-díjas akadémikus, a magyar petróleumipar fejlesztésének élharcosa, Gloetzer József, a Vegyterv egykori főmérnöke, dr. Groscsik János, a Veszprémi Egyetem volt kerámiaprofesszora, dr. Albert János Kossuth-díjas, a hazai durvakerámiaipar tudományos vezetője, hogy csak néhányat említsünk. A kör tagjai évek óta hiába szeretnék létrehozni az idős mérnökök tanácsadó testületét — amely számos országban már régen bevált gyakorlat — hazánkban pedig máig is csak elképzelés. Mennyit lehetne tanulni tőlük, a többségében Európahírű tudós mérnököktől! Szívesen vállalnák, hogy fél évszázadnyi tapasztalatukat átadják a fiatalabbaknak, akik gyakran elfelejtik, hogy a hosszú élettapasztalat és a széles látókör párosulva a friss diplomások lendületével, az ifjú mérnököknek és a népgazdaságnak egyaránt gazdagon gyümölcsözne ...! (cs. benkő) UTOLSÓ ECSETVONÁSOK Hidak - új ruhában Kékesszürke „durol" A Petőfi-híd következik Az utolsó ecsetvonásokkal is végeztek: kétéves munka után befejezték a Szabadság-híd festését az Országos Szakipari Vállalat dolgozói. Hétfőn lesz a műszaki átadás, utána elbontják a budai részen az állványokat, s külsőre megfiatalodva kékesszürke durol ruhában pompázik a két partot áthidaló vasszerkezet. A 70 000 négyzetméternyi felületből eddig a híd alsó részét festették be, hogy évekre megóvják a rozsda pusztításától. Az állványorzás és a mázolás idei értéke a megrendelés idején 5,5 millió forintot tett ki. Az Országos Szakipari Vállalat azonban tetemes kedvezményt adott a Fővárosi Tanácsnak, 1,2 millió forinttal olcsóbban végezte el a munkát. A vállalat a megrendelővel már megállapodott a következő feladatban is. Az eredeti tervet módosítva a szerkezeti vizsgálatok alapján úgy döntöttek, hogy a Lánchíd helyett a Petőfihíd 130 000 négyzetméteres felületének festése kerül sorra. A 15 millió forintos munkához most vonulnak fel a szakipari vállalat dolgozói. November közepén a pesti Duna-part és a 2-es vllamos végállomása közötti hídszakaszon kezdik az állványozást, s amíg az idő engedi, a megkopott festékréteg eltávolítását, a rozsdagátlanítást. A festés tavasszal kezdődik. A Petőfi-híd színét is kiválasztották: drappos árnyalatú, „melegebb ”, szürke színe lesz, mint a Szabadság-hídé. (b. a.) KENDERMÉRLEG Hazánk 15 megyéjében az idén 22 800 holdról 856 ezer mázsa kendert takarítottak be. Ez 110 ezer mázsával több, mint amennyire a gazdaságok szakemberei a fűrés előtti időszakban számítottak. A holdankénti átlagtermés országos évi meghaladja a 37 mázsát. CALOPPVERSENY vasárnap fél 11 órai kezdettel