Esti Hírlap, 1969. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

1969-09-04 / 206. szám

Virágot a gyárakba Szép műhelyben öröm a munka Álmosság ellen: több fényt­ eleb gyárban még nem ismerték fel a kellemes környezet előnyeit. Példák seregével lehetne pedig bi­zonyítani, hogy jó munka­­feltételek között három-tíz százalékkal emelhető az emberi munka intenzitása. Minthogy a gépiparban dolgozó munkások munka­helyükön általában több időt töltenek, mint saját otthonukban, a gyár kul­turáltsága, tisztasága, ren­dezettsége nemcsak szo­ciális, hanem gazdasági kérdés is. A gyárak belső udvarainak parkosítása, az épületek kedvező megvilá­gítása, a tisztaság, a zaj­­szint csökkentése, a füst-, a por- és az egyéb levegő­szennyeződések megszün­tetése hozzájárul a munka­kedv fokozásához. Az első benyomás A vállalat portájára na­ponta érkeznek kereske­delmi és műszaki szakem­berek. S amíg eljutnak a keresett személyhez, a portán várakoznak. A meg­rendelő a gyárról itt ala­kítja ki első benyomását. Ha az előcsarnokban ké­nyelmes fotelben teleped­het le, szőnyegek, virágok, képek teszik hangulatosab­bá a helyiséget, akkor — még a konkrét tárgyalások előtt — barátságot köt az üzemmel. S még később, a műhelyeket járva is él ben­ne a kellemes fogadtatás emléke. Olcsó és nem új üzleti fogás ez, de hasznos. Egy színdarab sikere sem csupán a jó rendezésen és a kiváló színészi alakítá­son múlik, hanem az ötle­tes, korhű díszleteken is. A szakemberek figyelmét megragadja, hogy milyen körülmények között állít­ják elő a vásárolni kívánt terméket. A szállítási ha­táridő pontos megtartásán, az előnyös műszaki adato­kon, paramétereken kívül a termék mellett s­zól az is, hogy milyen környezetben gyártották. Jó néhány gépipari vál­lalatunk felismerte ennek jelentőségét, s elsősorban a takarítással törődnek töb­bet. (A szűk takarító ka­pacitás is pótolható gépek­kel.) Sok műhelyben dísz­növények, friss virágok te­­­­szik barátságosabbá a kör­nyezetet. A Csepel Autó­­gyárban pedig a söntéssze­­rű büfé helyett étel-ital automatákat helyeztek el, ahol sorbaállás nélkül ked­vük szerint vásárolhatnak a dolgozók.­­ Az éj­szakai műszakok többnyire álmos benyomást keltenek. Pedig megérné, hogy nappali fényerővel vi­lágítsák meg a műhelye­ket. Kacskaringós utak Az üzemek belső rendje nemcsak kellemesebb mun­kafeltételeket teremt, ha­nem elősegíti az anyagmoz­gatás gazdaságosságát is: statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy gyakran egy gyár összlétszámának 25— 30 százalékát az anyagmoz­gatással foglalkozó munká­sok teszik ki. A magas lét­szám oka, hogy a belső szállítás útja elég körül­ményes, s néha indokolat­lanul hosszú, tekervényes. Ha ehhez még hozzávesz­­szük, hogy ezen a kacska­ringós úton milyen elavult eszközökkel történik az anyagmozgatás — magya­rázatot kapunk a magas szállítólétszámra. Inokai János, a KGMTI igazgatója­ és Németh Ti­bor osztályvezető elmond­ták, hogy helyes műveleti sorrend felállításával a Csepel Autógyárban har­mincszázalékos anyagmoz­gatási költségmegtakarí­tást értek el. Az új gyára­kat már úgy építik, úgy rendezik , be, hogy termé­keik a lehető legrövidebb úton haladjanak. De a régi gyárakban is felül kell vizsgálni az anyagmozga­tást, és a lehetőségek sze­rint ki kell egyenesíteni az anyag útját. Gazdaságos befektetés az is, ha mo­dern szállítóberendezése­ket vásárolnak: az anyag­­mozgatási idő és a költség csökkentéséhez vezet a speciális gépek beszerzése, mivel ezeken párhuzamo­san több művelet végezhe­tő és nem kell­ menet köz­ben mozgatni a félkész­terméket. Ne a padlón Gyakori kép a műhe­lyekben, hogy a gépel­ mel­lett egyik oldalon áll a még feldolgozatlan anyag, a másikon a kész termék, s valahol középen a selejt. Valóságos vaserdőben dol­gozik a munkás, s a műhe­lyek padlójára vetett anya­gok nemcsak­ helyet foglal­nak, hanem nehezítik az anyagmozgatást is. A kor­szerű elképzelés: felemelni az árut, s a szállítást a le­vegőben végezni. A műhe­­lyek egyszeriben rendezet­tebbek­, tágasabbak, „leve­­gősebbek” lesznek. Ez a megoldás egyben a balese­tek számát is csökkenti. Horváth István A HUNGARHOTELS SZEZONZÁRÓ BÁLOKKAL BÚCSÚZIK balatoni vendégeitől MŰSOROS BÁL a balatonalmádi AURÓRA SZÁLLÓBAN, szeptember 20-án, és a balatonfüredi MARINA SZÁLLÓBAN, szeptember 27-én A 22 órakor kezdődő műsor előtt díszvacsora Részvételi díj személyenként: az Auróra Szállóban 115 Ft a Marina Szállóban 120 Ft Ebben az összegben benne van a díszvacsora, a szállás, a vasárnapi reggeli és ebéd ára, valamint a műsor megtekintésének díja Helyfoglalás — személyesen — szeptember 8-tól a szállodák portáján és a HUNGARHOTELS információs irodájában, Budapest, V., Petőfi Sándor utca 16. Felvilágosítás a 180—642-as telefonszámon KÉP SZÖVEG NÉLKÜL Kollégium a Hortobágyon A Hortobágyon 120 sze­mélyes általános iskolai kollégium építése kezdő­dött. 1970 szeptemberétől fogadja a nagy kiterjedé­sű puszta szétszórt tele­pülésein lakó gyermekeket. (MTI) Kozmikus hírek INDIAI RAKÉTAKÍSÉRLETEK ♦ METEORHULLÁS A NAP HŐMÉRSÉKLETE ♦ HOL VAN VÁKUUM? Az indiai Thumba raké­tabázison jelentős kísér­letek folynak: az ionoszfé­ra 90—150 kilométer közöt­ti rétegeit kutatják, főként meteorológiai célból. Elein­te szovjet és amerikai köl­­csönrakétákkal, műszerek­kel dolgoztak, majd sike­rült néhány indiai rakéta­típust is kifejleszteni. A kísérleteket az indiai atom­­energiai kutatóintézet fi­nanszírozza. * Április 25-én sok száz­ezer ember látott Anglia, I Wales és Írország fölött egy fénycsíkot végigvonul­ni. A később szétrobbant meteorit egyik — 280 gram­mos — darabját Spruce­­field mellett találták meg, majd több kisebb szilánk után egy 7,25 kilogramm súlyút is találták. Mivel az ilyenfajta kozmikus „láto­gató” nem túl gyakori, tu­dósok — csillagászok, geo­fizikusok és krisztallográ­­fusok — vizsgálják a lele­teket. A meteorit valószí­nűleg az úgynevezett dhondritok osztályába so­rolható, szilikáttal (kővel) kevert vas. ■k A legtöbb csillagászati könyv szerint a Nap bel­sejének hőmérséklete kb. 15—1­0 millió fok. Különfé­le atomfizikai meggondolá­sokból arra következtet­hetünk, hogy csillagunk centrumának hőmérsékle­te nem éri el a 20 millió fokot; a hőmérséklet köze­lebb áll a 15 millió fokhoz. A Nap belsejének forró energiafolyama a közép­pontból kifelé haladva, egyre inkább lehűl, s­ a fel­színén már csak 5700—6000 fokos hőmérsékletű. Az úgynevezett Nap-fáklyák (kifényesedések) területén mértek már — elméletileg — 8000 fokot. A Nap-koro­na hőmérséklete néha eléri az egymillió fokot.­­• Van-e vákuum? A Föld légköre a tengerszinten köbcentiméterenként kö­­rülbelül 20 trillió levegő­molekulát és más atomot tartalmaz. Ha egy speciális izzólámpa belsejéből kiszi­vattyúzzák a levegőt — vá­kuumnak nevezik, pedig még mindig maradt benne köbcentiméterenként egy­billió atom. Tudósok szá­mításai szerint az igazi vi­lágűrben — az intresztellá­­ris térben — a Nap­rend­szer határain túl minden köbcentiméternyi térfogat­ra már csak 1—2 atom jut, s nagy ritkán porszemek. Abszolút üres tér (ahol nincs anyag) nem létezik; ez ellentétes a fizika tör­vényeivel. Gauser Károly MEGJEGYEZZÜK Holtvágányok Két levél fekszik előttem. A dátum mindkettőn napra egyezik. Íróik — bár földrajzilag távol élnek egy­mástól — olyan „hiánycikkről” panaszkodnak, amely miatt már sokszor a szemük láttára történtek végzetes emberi tragédiák. Rossz szó rá a bürokratizmus, a kö­zömbösség, hiszen az adott esetekben egy különösen, szenvtelen aktivitás volt a jellemző. Ismeretes, hogy augusztus elsején a hajnali órákban a Tolna megyei Döbrököznél kisiklott , az Adriatica Exp­ressz. A szerencsés szerencsétlenségben a jegyvizsgáló volt az egyetlen komoly sérült, akit a vonaton utazó is­meretlen katonák csak háromnegyedórás küzdelem árán­ tudtak kimenteni a rázúdult kő- és földtörmelék alól. A sérült gyors segítséget kapó­ a kaposvári kórházban,­ ahonnan később — mentőautó hiányában — egyedül kényszerült elindulni Budapestre. Bekötözött kézzel, lábbal, szinte sokkos idegállapotban — mentesítő vonat­tal és busszal — eljutott Kurdig. És ott: „A váróterem­ben egyetlen hely sem volt. Ekkor bement az állomás­főnökségre segítséget kérni. Az ott szolgálatot teljesítő állomásfőnök felszólította, hogy a helyiséget hagyja el, mert ott nem lehet tartózkodni. Az állomásfőnök lát­hatta, hogy egyenruhája maradványait viszi a még ép kezében — tehát kollégája! —, láthatta, hogy karja és lába gipszben van, hogy a ruha cafatokban lóg rajta, mert úgy kellett levágni róla, tudhatott a balesetről, hi­szen ott történt és ezek után így tett tanúságot messze­menő emberségéről. Ilyenkor szokott az ember arra gon­dolni, hogy­ érdemes-e egyáltalán jónak lenni?” Keserű hangulat diktálta sorok. Mint azé a kisma­máé, akivel az történt, hogy a legnagyobb zsúfoltságú kánikulában a nagykátai állomáson egy üres gyermek­­kocsiban keresett menedéket a békéscsabai gyorson, de terheskönyvét nem tudta megmutatni a kalauznőnek, ezért az kitessékelte a peronra, s nehogy visszaosonjon, bezárta előtte az ajtót. „Így aztán Pestig álltam a fül­ledt, levegőtlen peronon, ami azzal végződött, hogy rosz­­szul lettem. Sajnos, nem ez az első terhességem, de ed­dig egyet sem sikerült kihordanom. Nem magyarázhat­tam, hogy milyen problémák miatt kell vigyáznom ma­gamra, a történtek után talán meg sem értette volna. Ki­merülve érkeztem haza és még aznap éjjel kórházba vittek. Nem mondom, hogy a szívtelen, embertelen ka­lauznő miatt, de valószínű, hogy közrejátszott a viselke­dése. Most próbálom elviselni, hogy három hónapig fe­küdnöm kell” — írja. Bőven idéztünk a levelekből, mert olvasóinkra bízzuk e két eset minősítését. A gyorsuló idő, a robogó vonatok mellett, úgy lát­szik, sok még a szellemi holtvágány, éppen ezért nem ártana az elavult szabályokkal együtt néhány paragrafu­sokhoz ily módon ragaszkodó fejet is modernizálni. Mert a kalauznő is szabályzattal érvelt, s ráadásul azt vágta a kismamához, hogy vegye tudomásul: vasutasbecsület is van a világon! Bár ezzel egyet lehetne érteni. (..) JELENTKEZZENEK A KÁROSULTAK A csaló kedvenc trükkje A budaörsi lakatos kis­iparost egy nap jól öltözött, kissé kövérkés arcú férfi kereste. — Nagyobb munkám lenne az ön­­ számára — mondta a látogató. — Arról van szó, hogy a törökbálin­­ti­­ temetőt új vaskerítéssel veszik körül, a munkának én vagyok az építésvezető­je. Egy kis- és két nagy­kapura adnak rendelést, ha vállalja a megbízatást... A kisiparos, természetesen, vállalta. Az építésvezető ekkor megjegyezte, hogy­­ éppen most vásárolt na­­gyobb tétel épületfát, amit nem tud átvenni, mert négyszáz forintja hiány­zik. „Lekötelezne, ha ki­segítene, egy óra múlva hozom a pénz­t. A négyszáz forintot meg­kapta, az összegről elismer­vényt adott, személyazo­nossági igazolványának számát és lakáscímét is fel­tüntetve. Így tudta meg a kisiparos, hogy a megren­delést hozó építésvezető ne­ve Tüli József. Miu­tán Tüli másnap sem jelentkezett, a lakatos sejteni kezdte, hogy valami nincs rendben. Ké­sőbb azt is megtudta, hogy a törökbálinti temetőt nem építik körül vaskerítéssel, illetve az építésvezető nem található a megadott lakás­címen. A XXII. kerületi Rendőr­­kapitányságon tucatnyi ha­sonló pénzátvételi elismer­vény bizonyítja, hogy Tuli József a — csaláso­kért többszörösen bünte­tett — notórius csaló, legutóbbi börtönbünteté­sének letöltése után is­mét „munkához látott”. Az egykori építésztechnikus ezúttal is főként a kisipa­rosokat , fosztogatta. Épí­tészmérnöknek, építésve­zetőnek adta ki magát, s az esetek többségében valami­lyen nagyobb megrendelés­sel keresett fel asztalos, la­katos, villanyszerelő kisipa­rosokat. A törökbálinti te­mető körülkerítése kedvenc trükkje volt, ezt egymás­után három kisiparosnál is „bedobta”. Amikor a na­gyobb megrendelés ígéreté­vel már „beetette” ügyfe­leit, négy-hatszáz forintot kért kölcsön (mindig azzal a mesével, hogy éppen épí­tőanyagot vásárol és nincs elég pénze), s az összegről készségesen elismervényt adott. Mint gavallér , sem tagadta meg magát... Egy este a Bástya mozi előtt megismerkedett egy nővel. Másnap a Margitszigeten sétáltak, s Tüll szemügyre vette az asszony karóráját. „Ha nem veszi tolakodás­nak — mon­dta .—, szeret­ném megajándékozni. Anyámtól örököltem egy értékes arany karkötőt, az ékszerben jobban mu­tatna az óra ...” Elkérte az órát, a megbeszélt ran­devúra viszont „elfelej­tett” elmenni... A vizsgálat eddigi adatai szerint Tali 19 esetben, több mint tizenegyezer forintot vett fel áldozataitól. Bizo­nyosra vehető, hogy ennél sokkal több csalása volt (vallomása szerint Gödöl­lőn, Tatabányai környékén, Szentmártonkátán is por­­ty­ázott), ezért akik még nem tettek ellene feljelen­tést, jelentkezzenek a XXII. kerületi kapitányságon sze­mélyesen, vagy a 469—924 (109-es mellék) telefonszá­mon. A csalót előzetes le­tartóztatásba helyezték, ügyében folyik a vizsgálat. (b.)

Next