Esti Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-02 / 51. szám
• A falusi életforma változásával tűnőben vannak a régi népszokások. Kazincbarcikán, az új lakótelep házaiban élő, faluról felköltözött emberek, új körülmények között, új népszokást honosítottak meg. Ezt örökítette meg Csányi Miklós rendező — ha nem is dokumentumfilmben (ahogyan az előzetes megjelölte a műfajt), hanem egy érdekes, könynyedén ironikus hangvételű filmben. A szombat esti főműsorról nincs sok megjegyeznivaló. Két régi színházi felvételt kapcsoltak össze egy műsorba. Az egyik, Rejtő Jenő írásának adaptációja, annyira gyenge volt, hogy a néző vigasztalásul legfeljebb gyorsan belelapozott egy Rejtő-kötetbe, hogy valamelyest felviduljon az eredeti humoron. A Csillár, Nóti Károly bohózata, most is — főként Feleki Kamill elragadó slemilfigurája — megnevezte. A valódi főműsor, úgy éreztük, negyed tízkor kezdődött, akkor sugározta újra a tévé Sammy Davis egyik showját, amely most is tetszett. S utána nézhettük meg Fellini nagy filmjét, a Nyolc és felettett. (bársony) # Anouilh Eurydike című színművének tv-film-változatát — készítették a müncheni Bavaria Stúdióban — vasárnap este sugározta a televízió. Kifejezetten jó színészi teljesítményeket láthattunk, s a magyar szinkron ehhez jelentősen hozzájárult. (Káldi Nóra, Fülöp Zsigmond, Mécs Károly). Más kérdés, hogy Anouilh drámaírói mélységei szemünk előtt tűnnek el, s azon kapjuk rajta a szerzőt, hogy a szép szimbólumok, a bölcsnek látszó igazságok mögött lapos közhelyek húzódnak meg. Igaz, hogy Anouilh mindezt nagy színpadismerettel, kitűnő dramaturgiai érzékkel, hatásosan mondja el. Ilyenformán nem rossz nézni, csak éppen nem szabad komolyan venni. — bel — Szinkronszemle Ma délelőtt a Filmművészek Szövetségében sajtótájékoztatón bejelentették, hogy március 11. és 14. között rendezik meg Debrecenben a VII. Szinkron Filmszemlét. A mozifilmek és televíziós filmek versenyén kívül az idén is sor kerül szakmai megbeszélésekre. □ GROSS ARNOLD grafikáiból rendezett kiállítás nyílik március 4-én a Bajcsy-Zsilinszky úti Dürerteremben. A kiállítást Kondor Béla festőművész nyitja meg. □ A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ március 6-án mutatja be Osztrovszkij A művésznő és hódolói című színművét. □ AZ I. KERÜLETI MŰVELŐDÉSI HÁZ Rakparti esték sorozatában ma este Döbrentei Kornél, Gutai Magda és Urbán Gyula mutatkozik be. A kritikust is meßlik Kilencven karácsonyi ebéd A Nagy Szimat a Madách Kamara Színházban A díszesen terített ünnepi asztalon a karácsonyi pulyka. A családfő szeleteli fel, osztja szét, ő kéri a szobalánytól a bort. A pulyka azonban épp úgy csak képzeletben van az asztalon, mint ahogy a szobalány sincs a színen. A próbára becsöppent látogató eleinte azt hiszi, csupán nem készültek még el a kellékek, és beteg a szobalányt játszó színésznő. Azután rájön, hogy a jelzéses, kellék nélküli játék szándékos, a darab világához tartozik. A szerző: Thornton Wilder. Csak a pulyka örök Híres nagy darabjának, A mi kis városunknak első magyar bemutatójakor még forradalminak tűnt ez a játékmodor — azóta már megszoktuk, megértettük mélyebb értelmét és tartalmát. Hosszú karácsonyi ebéd című darabja, amelyre (Mágori Erzsébet fordításában) most készül a Madách Kamara, ismét meglepetést okoz majd: alighanem a világ egyik leghoszszabb, s ahhoz képest legrövidebb darabja. Rövid, hisz jó félóránál aligha több a játékideje. Ami azonban lejátszódik ezalatt, az kilencven év, egy amerikai család története. Az első ebédnél a nagymama arról az időről mesél az újonnan épült házban, amikor, kislány korában, még indiánok tanyáztak itt, és sebtében ácsolt tutajjal keltek át a Mississippin. Az utolsó ebédnél már csak egy öreg rokon őrzi a széthullt csa lád helyett a kihalt házat, és 1930-at írunk ... Csak a karácsonyi pulyka örök. Szabálytalan játékok Wilder mélabúsan lírai darabja után komédia vár majd az est nézőire. A cím — A Nagy Szimat, avagy az igazi detektív — krimit, illetve krimiparódiát sejtet. A valóságban mindkettőnél több: furcsa, abszurd komédia, írója az angol Tom Stoppard, fordítója Ungvári Tamás. —... Mindkettőre hallatlan örömmel készülünk — mondja a rendező Lengyel György. — A két darabot egy estén, Szabálytalan játékok címmel mutatjuk be, március 7-én. Amilyen szabálytalan a maga nemében a Wilder-darab, olyan szabálytalan ez a pirandellói nyomokon járó, feketehumorú angol komédia is, amelyben valóság és szerep egybejátszik. Két fanyalgó kritikus szemléli a darabot, csak félig figyelnek, mindkettőt saját ügyei foglalkoztatják, az írandó kritika kész sablonokban készen áll már bennük. Azután egyszercsak besodródnak a darabba, fönt vannak a színpadon, hullák és álhullák, gyilkosok, detektívfelügyelők és álfelügyelők között, s már nem tudnak kikeveredni a cselekményből. A Madách Színházban a Sakk-matt szombat esti premierjén megjelent két világhírű művészvendég: Luchino Visconti és Marcel Achard. Az előadás után a színpadon köszöntötték a darab egyik főszereplőjét, Demján Editet. Történetíró a purgatóriumban A marxista történetírás közgondolkodásunk realista szemléletű újjáalakításáért folytatott küzdelmét szolgálja Mucsi Ferenc jelentős munkája: A Kristóffy— Garami paktum. (Kossuth Kiadó). Ez a könyv tudománytörténeti szempontból is érdekes. A hat esztendővel ezelőtt még kéziratban levő, igen élénk vitában megvédett kandidátusi disszertációról így írt egyik kritikusa 1965-ben, a Századok számára: „Még ő (Mucsi) sem szabadult meg teljesen az 50-es évek fertőzött szemléletétől, bár nem lehet félreismerni a függetlenedés érdekében tett igen jelentős erőfeszítéseit, s nem akarnám tagadni, hogy sikerült e „purgatóriumnak” nagy útját megjárnia.” Ez a kritika 1968-ban, a szerző, Horváth Zoltán halála után egy találmánygyűjteményben látott napvilágot. Mucsi valóban megjárta a „purgatórium” útját a magyar történelem egyik legbonyolultabb témájában , a szociáldemokrácia magyarországi történetének igen kényes kérdésében. Korábban ő maga is „a személyi kultusz időszakában kialakult nézeteknek” adott hangot az 1905/6-os szociáldemokrata taktikát illetően. Elvi alapja akkor az a nézet volt, hogy 1905-ben forradalmi helyzet alakult ki Magyarországon és a szociáldemokrata párt „elárulta” a munkásosztályt. Egyrészt nem adta ki a proletárforradalom jelszavát, másrészt a nemzeti érdekek kárára megegyezett az udvarral. A most megjelent könyv ezzel szemben újonnan feltárt levéltári és kézirattári dokumentumok alapján, gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásaink eredményeit hasznosítva reálisan ábrázolja a szociáldemokrácia taktikáját. Megmutatja a valóban adott lehetőségeket és a nacionalista, soviniszta erők antidemokratikus szerepét, leleplezi a „Kossuth legenda” eltorzítását ás haladásellenességét. Mucsi Ferenc könyve kiemelkedő alkotás. Dicséretes és követendő példa. M. L. ÉRDEMES FELKERESNI A VEGYIPARI INVEST VÁLLALAT MŰANYAGÜZLETÉT Bp., V., Münnich F. u. 34., a Garibaldi u. felöli oldalon Kaphatók: pvc-padlók, pvc keménylemezek, lágy pvc-tömlők, tömlőcsatlakozók, pvc lefolyócsövek, és idomok, pvc-zsinórok, profilszalagok, fólia takarók, dekorit lemezek, különféle műanyag aprócikkek Psota, Márkus A színpad — hol is játszódhatna másutt egy bűnügyi játék? — természetesen egy angol kastély, természetesen elvágva a külvilágtól. A színen — míg a két kritikus: Márkus László és Bálint András egy páholyban fanyalog —, a házvezetőnőt játszó Psota Irén látható egy tollseprűvel, és imigyen emeli fel a telefonkagylót: — Halló! Itt Lady Muldoon vidéki kastélyának társalgója beszél egy kora tavaszi reggelen... Attól tartok, hogy nevezett néven nem tartózkodik itt senki és ez roppant rejtélyes, sőt, bizonyos mértékig elvezet a helyzet kulcsához ... ... S így tovább — egy füst alatt intézi el az író az expozíciót és a krimisablonokat. A két szabálytalan játék többi szereplője: Szemere Vera, Almási Éva, Ilosvay Katalin, Káldi Nóra, Dégi István, Körmendy János, Juhász Jácint. (Jencsik) A Nemzeti, képekben Már az előadáshoz gyülekeztek a nézők a Nemzeti Színház előcsarnokában, amikor a kis ünnepség után színészek és vezetők annak a kiállításnak a képeit nézegették, amelyet a színház társadalmi szervezetei állítottak össze A Nemzeti Színház huszonöt éve címmel. Marton Endre sétálgatott az egyik tabló előtt, amikor azt mondta: „Ha valaki itt magnetofonnal mellettünk járna, s mi elmondanánk, mi minden jut eszünkbe az egyes képekről, kikerekedne a Nemzeti Színház múlt negyedszázadának teljes története.” Nemcsak a rendezőnek, de a nézőnek is, a színház hűséges látogatójának is emlékek sora rajzik fel, ha ellépeget a tárlat gazdag anyaga előtt, felfedezi régi és új kedvenceit, kicsit csodálkozik az idő múlásán, s talán azt sem felejti el: negyedszázad alatt, menynyit gazdagodott az ország első színházának nézőterén. A szfinx és a villa KÉT HUBAY-DARAB BEMUTATÓJA AZ IRODALMI SZÍNPADON Ki lehetett a rejtélyes, sziklabarlangban trónoló szfinx, aki Thébát őrizte, s miután rejtvényekkel próbára tette a város elé érkező fiatalembereket , megölte őket? S miért mondta fel a szolgálatot épp akkor, amikor egy Oidipusz nevű ifjú érkezett barlangjába? Hisz ismernie kellett a vészterhes jóslatot, s ha valaki, e dagadt lábú fiatalember igen gyanús lehetett neki? Hubay Miklós játékos ötlettel nem mást, mint Iokaszte királynét képzeli a szfinx álarca mögé. Miért is ne? A „cui prodest” ismert elve alapján nyomozva: ki másnak állhatott érdekében Oidipusz trónrasegítése, életének megmentése ? A drámaíró tehát az ő szép és szenvedélyes testét bújtatja a szfinx vedlett oroszlánbőrébe, az ő forró keblét rejti a szörny fémpáncéljába, s az ő okos asszonyi eszét a talányos mosolyú álarc mögé. S ezzel jó adag pikantériát és iróniát lop a zord mítoszba. Bájos nyelvi anakronizmusokkal teszi időszerűvé és vígjátékivá ezt az „előjátékot” Oidipusz király tragédiájához. Hubay kitűnő egyfelvonásosa öt éve várja, hogy előadják — most az Irodalmi Színpad tűzte műsorára. Öröm volt újra tapsolni nagy szerepben a rég látott Gordon Zsuzsának; alkata, hangja, beszéde kitűnően egyezett a kettős szerep követelményeivel, érzékien forró és hűvösen politikus tudott lenni egy személyben. Komoly és szép alakítás Balázs Samu Tiréziásza. Madaras József Oidipuszként kedves és emberi lény, szeretetre méltó ókori teenager. Bozóky Istvánnak, a rendezőnek talán leginkább az ő emelkedettség nélküli darabfelfogását kellett volna kiterjesztenie az előadás egészére. Hubay másik egyfelvonásosa, a Lélegzetvisszafojtva ma játszódik. Zivataros nyári éjszakán a fiú egy elegáns villába szökteti be szép szerelmét, magáénak hazudva a házat, s szüleinek a benne lakókat. Szorongva, ellenséges és zajos tárgyak között telik, azaz telne ez a lopott pásztoréra, de a játékos tündeszerelmeseket megzavarja a valóság és a ház hazatérő gazdái. Az idill tragikus véget ér , ezt a tragédiát azonban elmulasztotta motiválni az író. . Az előadás gyöngéi is ködösítik a darabot. A fiú, Tordy Géza kedves közvetlensége ugyan hitelessé teszi a szerepet, de partnernője, a rendkívül szép Dőry Virág haloványságán elsikkad a helyenként kitűnő dialógok hangulata, sőt néhol a dialóg is: beszédtechnikáján volna mit javítani. A hazatérő házaspárt játszó Dallos Szilviával és Somhegyi Györggyel viszont az író bánt mostohán, így a maguk tehetségére, képzeletére hagyatkozva igyekeztek feszültséget hozni a befejezésbe. Az előadás legjobbja Rajkai György díszlettervező, aki — a jelmeztervező Meluzsin Máriával — kitűnő légkört teremt, és játéklehetőséget ad a tenyérnyi színpadon. (f. f.) A CSEPEL NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT MEGHÍVJA ÖNT motorkerékpár kerékpáros varrógépbemutatójára A CENTRUM ÚJPESTI ÁRUHÁZBA Nyitva: március 2014 között Minden bemutatott áru a helyszínen megvásárolható