Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-16 / 113. szám

OLASZORSZÁG Amerika ellenes tüntetések Róma, május 16. Több mint kétszáz Ró­mában élő amerikai állam­polgár tegnap este tünte­tő menetben vonult fel az olasz főváros utcáin, tilta­kozva az Egyesült Államok indokínai háborúja ellen. Tűsgömb Mururoán -PERU TILTAKOZIK Párizs, május 16. Franciaország az újabb csendes-óceáni nukleáris kísérletsorozat első szaka­szában tegnap este egy ki­sebb nukleáris szerkezetet robbantott fel Mururoa ko­­rallszigeten, 1200 kilométer­re délkeletre a francia— polinéziai Tahititól. A perui kormány, ma hivatalosan tiltakozott a robbantás miatt, amely „Peru és a déli félteke más országai szá­mára az emberi jogok meg­sértését jelenti — tekin­tettel fizikai és egészség­ügyi kihatásaira". Djakartai értekezlet Ma Djakartában 11 ázsiai és csendes-óceáni or­­­­szág képviselőinek részvé­telével megnyílt az indokí­nai helyzettel foglalkozó értekezlet. A népi Kína, a KNDK, a VDK és a DIFK már ko­rábban közölték: nem vesznek részt a tanácsko­záson. Elutasították a részvételt olyan más be­folyásos országok is, mint India, Burma, Ceylon és Pakisztán. A Pravda mai számában cikket közöl a djakartai ta­nácskozásról. Hangsúlyoz­za: a kambodzsai helyzettel foglalkozó értekezlet az ázsiai héjáknak, akik mö­gött az Egyesült Államok áll, újabb cselszövése. Jel­lemző, hogy a tanácsko­zásra olyan országok küld­ték el képviselőiket, mint Kambodzsa, Dél-Vietnam, Thaiföld, a Fülöp-szige­­tek, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland — vala­mennyien az Egyesült Ál­lamok indokínai kaland­jának jelenlegi vagy múlt­beli részesei. A kubai Las Villas tar­tomány forradalmi bíró­sága egy cukorraktár fel­gyújtása miatt halálra ítélte Jose Vicente Perez Mateust. Az ellenforradal­mi bűncselekmény kö­vetkeztében több mint két és fél ezer tonna cukor semmisült meg. Az ítéletet végrehajtották. Ba­l-tengeri találkozó Varsó, május 16. A lengyelországi Sopot­­ban ma megkezdődött a balti-tengeri térség orszá­gai közéleti személyiségei­nek értekezlete, amelyet a második világháború befe­jezésének 25. évfordulója alkalmából rendeznek meg. ,,, Baltikum békéjéért és biztonságáént’ jelszóval sorra kerülő konferencián dán, finn, lengyel, NDK és NSZK-beli, norvég, svéd, és szovjet küldöttség vesz részt. A balti-tengeri térség országainak közéleti sze­mélyiségei ezúttal negyed­szer tanácskoznak az euró­pai béke, biztonság és a leszerelés problémáiról. A Pravda egy hamisítványról A Pravda mai számában felhívja a figyelmet arra, hogy az Europeo című olasz hetilap május 7-i számában provokációs cikket közölt a szovjet kül­politikáról. A folyóirat cik­ke ismertette egy mitikus dokumentum szövegét, amelyet állítólag titokban „ismeretlen moszkvai kö­rök" állítottak össze, és ebben vázolták „a Szovjet­unió külpolitikai tevé­kenységének a hetvenes évekre szóló programját"­. — Jóllehet ilyen doku­mentum nem létezik — ír­ja a Pravda —, az Europeo hamisítványa komoly for­mában állítja, hogy a Szov­jetunió a hetvenes években fel akarja adni a békéért és nemzeti függetlenségért harcoló népek támogatásá­nak aktív külpolitikáját és az úgynevezett „kivárás” politikájára fog áttérni, vagyis az egymás mellett élés politikájára, de csak addig, amíg nem lesz biz­tosítva erőfölénye. Ha ez bekövetkezik, akkor hama­rosan elérkezik a „döntő akciók” időszaka. A Pravda rámutat: csak csodálkozni lehet, hogy Ju­goszláviában akadtak olya­nok, akik komolyan vet­ték az olasz folyóirat hírla­pi kacsáját. A Tanjug hír­ügynökség eljuttatott kiad­­ványában — nagy sajnála­tunkra — közölte az Euro­peo cikkét, ami természete­sen nem segítheti elő a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatainak és együtt­működésének gyümölcsö­ző fejlődését — állapítja meg a Pravda. Gépek, szerszámok / keralejénél fontos a sipkerlotom, MVVWWWW A szakértelem és az elővigyázat sok bartól megóvja as­ombort. Emellett minden dolgozónak anyagi biztonságot nyújt a CSÉB F­eloldották Bogota, május 16. Hivatalos közlemény sze­rint Kolumbiában feloldot­ták az április 21-e óta ér­vényben levő rendkívüli állapotot. Az Öllinger-ügy Kreisky osztrák szövet­ségi kancellár tegnap este a bécsi televízióban védelmé­be vette egyszínű kormá­nyának földművelési mi­niszterét, Hans Öllingert. A miniszterről ugyanis ki­derült, hogy 1940-ig az SS- ben szolgált. 1940-ben ki­lépett az SS-ből és önkén­tes frontszolgálatra jelent­kezett, mert „inkább kész volt meghalni, mint egy koncentrációs táborban őr­ködni" — jelentette ki Kreisky miniszterelnök. Tábornokk­á Washington, május 16. Nixon amerikai elnök az Egyesült Államok történe­tében először női táborno­kokat nevezett ki. Elizabeth Hossington és Anna Mae Hays ezredeseket, az úgy­nevezett női hadtestek, il­letve a női egészségügyi alakulatok parancsnokait Nixon tegnap brigádtábor­nokká nevezte ki. A wa­shingtoni kongresszus há­rom évvel ezelőtt hozott döntést arról, hogy nők is megkaphatják a tábornoki csillagot. „FORRÓ” SIKER Bécs, május 16. Leonard Bernstein ve­zényletével próbálták teg­nap a híres Theater an der Wienben Beethoven Fideliójának a bécsi zenei fesztiválon új rendezésben bemutatásra kerülő előadá­sát, amikor a színpadot egyszerre sűrű füst lepte el. Mint később kiderült, egy televíziós kamera gyulladt ki és lángot ka­pott a függöny egy darab­ja. A tüzet negyedóra alatt eloltották. ÉSZAKI JEGYZETEK (5.) Kis orsúi mmmutíloik Kora tavasszal Északon alaposan megtréfálhatják az embert a légitársaságok menetrendjei. Azon a na­pon, amikor el akartuk hagyni Bergent, már reggel közölték: Oslo a nagy köd miatt nem fogad. Azért irány a repülőtér, hátha szerencsénk lesz, és a fővá­ros felett tisztább lesz az ég. Nem lett tisztább. Már órák óta Oslóban kellett volna lennünk, amikor úgy döntöttünk: jó nekünk a jó öreg vonat is. Fél óra he­lyett hét óra, plusz a repü­lőtérről a pályaudvarra ve­zető út, ami nagyjából megfelelhet a Ferihegy és a Keleti közötti távolságnak. De ha sokat gondolkozunk, a vonat is elmegy. Ami akkor balszeren­csének tűnt, később sze­rencsének bizonyult. Ez a vonat az egyik legszebb norvégiai élményünk ma­rad. A kellemesen rugózó Pullmann-kocsik ablakából — és nem a városokban — kap a látogató igazán ízelí­tőt abból, milyen különös országban jár. „Fehér szén“ Norvégia a Skandináv­­félsziget mintegy negyven százalékán terül el. Európa ötödik legnagyobb országa, de relatív népessége Izland után a legalacsonyabb a kontinensen. A fjordcsip­­kék miatt tengerpartja hi­­hetetlenül hosszú, és köze­lében százötvenezer (!) szi­­get húzódik. Ebből mind­össze kétezer a lakott. Ez már jelez valamit: az or­szág területének csaknem háromnegyed része még ma is alkalmatlan az emberi településre. Nagy hegyek, a világtól elzárt völgyek, hófödte fennsíkok, különös alakú szirtek a fjordok és a ta­vak fölött — nem csoda, hogy a földterület mintegy három százaléka áll mező­gazdasági művelés alatt. Az ország négyötöde százötven méternél magasabban van a tenger színe fölött, sőt az átlag hozzávetőleg ötszáz méter (az európai átlag há­romszáz méter). A legésza­kibb város, Hammerfest az egész világ legészakibb vá­rosa, és Norvégia egyhar­­mada a sarkkörön belül he­lyezkedik el. Aligha kell részletezni,­­mindez mennyi gondot, problémát jelent. Az ember kibámul a vonatablakon, és néha nem hisz a szemének: égbenyúló havasok, zord szépségű fjordok között még e vasúti főütőér men­tén is csak ritkán látni te­lepülésre emlékeztető for­mátumokat — a leggyako­ribb látvány néhány, nem ritkán mindössze egyetlen épület. Ráadásul az ország­ból teljesen hiányoznak az olyan alapvető ásványi energiaforrások, mint az olaj és a szén. Igaz, a Szovjetuniót leszámítva, Európában Norvégiának vannak a legnagyobb vízi­­energia-lehetőségei, és a „fehér szén” jórészt ellen­­súlyozza az egyéb energia­­források hiányát. Dinamikus, de sebezhető ilyen körülmények között a jelenleg mintegy 3,8 mil­lió lakos magas életszínvo­nala a leleményesség és a szívós szorgalom eredmé­nye. A hagyományos nem­zetgazdasági ágak — hajó­zás, halászat, erdőgazdálko­dás — mellett tiszteletre­méltó gyorsasággal nőnek fel új szektorok. Ami ma­gyar szemnek is érdekes, az új ágak között az alumí­niumiparban a legnagyobb a fejlődés. Az 1968-as és 1969-es eredmények Norvé­giát az USA, a Szovjetunió és Kanada után a földke­rekség negyedik legna­gyobb termelőjévé és Ka­nada után legnagyobb ex­portőrjévé tették. Az ipari termelés 1950 és 1959 kö­zött csaknem ötven száza­lékkal, 1959 és 1967 között mintegy hatvan százalékkal fejlődött. 1963 óta van némi lassulás, de a Gazdasági és Fejlesztési Szervezet prog­nózisa szerint az évi fejlő­dési ráta a közeljövőben is mintegy 4,5 százalék lesz. Az 1968-as lassulás fő okai a szakemberek sze­rint : a magánberuházások bizonyos csökkenése és az akkori téli heringhalászat rendkívül sovány zsákmá­nya. Ez azért is érdekes adat, mert jól érzékelteti, mennyire sebezhető, meny­nyire néhány alapvető szektorra épült ez a külön­ben dinamikus gazdasági élet. Két mi, Norvégiában járt magyar újságírók is érez­tük, amikor a világ egyik legnagyobb fagyasztott hal­exportőr cége, a FRIONOR vezetői elbeszélgettek ve­lünk. A vállalat külföldi kivitele 1968 óta fantaszti­kus arányban, 45 százalék­kal nőtt, ezért kapta meg tavaly a Norvég Export Dí­jat. A díjban nem kis sze­repe volt a kelet-európai piac sikeres kiterjesztésé­nek , és ebben a mi ha­zánk is benne van. A FRIONOR-nak eltökélt szándéka, hogy Magyaror­szágon az eddiginél sokkal nagyobb aktivitást fejt ki. Elmondották, szeretnének Budapesten, „feltétlenül központi, forgalmas he­lyen"­ afféle centrumot lé­tesíteni, ahol gyártmányai­kat kultúrált körülmények között tekintheti — és kós­tolhatja — meg a nagykö­zönség. Annyi bizonyos, hogy ha a FRIONOR-nak vagy másnak sikerülne nagyobb halfogyasztásra ösztönöznie bennünket, az eredmény többek között az átlagos magyar testsúly örvendetes csökkenése lenne ... ___.Nekünk — mondotta a hangosan beszélőben a bergeni városnéző autóbusz idegenvezetője — nincse­nek arisztokratáink. Ne­künk hajótulajdonosaink vannak.” Csak­­ az utolsó évtized­ben harmincmilliárd nor­vég koronát ruháztak be a kereskedelmi flottába — ez az összeg az ország évi termelési értékének mint­egy a fele. A 18,6 millió tonnás hajótér — amely csaknem kétszer akkora, mint tíz évvel ezelőtt — a világ egyik legnagyobb ke­reskedelmi flottájává teszi a norvég hajóparkot. A je­lenleg folyamatban levő rendelések alapján csak­nem bizonyos, hogy 1973-ra a hajótér eléri a 24 millió tonnát. Hogy mindez mit jelent, annak érzékeltetésére talán elég egy tavalyi adat. 1969- ben 1562,7 millió dollárt hozott a hajózás a norvég államháztartásnak, és ezzel a nemzeti jövedelemnek minden országénál jóval nagyobb részét képezi. Rá­adásul csaknem az egész összeg (1471,4 millió dollár) külföldi valutában folyt be. Ez érthetőbbé válik, ha tudjuk, hogy a norvég ke­reskedelmi flotta kilencven százaléka soha nem érint norvég kikötőket! Tipikus példa: az NSZK-ból a ten­gerentúlra irányuló Volks­­wagen-szállítmányok két­harmad részét nor­vég ha­jók bonyolítják le. A norvég hajózásra lesel­kedő veszedelmek az egész gazdasági életet fenyege­tik. Világszerte folyamat­ban van az úgynevezett ál­talános célú hajók kiselej­tezése és felváltása specia­lizált mammutjárművekkel. A verseny erős és lépést tartani ezzel az irányzattal hatalmas tőkeigényt jelent. Márpedig Norvégiában az állam eddig nem támogatta tőkével a hajóépítést, illet­ve a hajóépíttetést. Ellentétben Angliával, ahol a kormány minden új hajó értékének 20—25 szá­zalékát visszatéríti a tulaj­donosnak. A norvégok sze­rint ez a brit szisztéma — mint az egyre ádázabbá vá­ló verseny lényeges szekto­ra — egyedül elég ahhoz, hogy a jelenlegi „boom” ellenére se aludjanak nyu­godtan. Harmat Endre (Következik: Bástyák a tenger felett) A nemzeti jövedelem aránytalanul magas­ része .. vég­zetvadászhajó az Atlanti-óceánon. , Nor- Saját sörétjébe dőlt az éber könyvelő Nagyon félt a betörőktől Ju­­les-Denis Gillis m­icy-i köny­ve­­, ezért a leg­különbözőbb vé­dőberendezé­sekkel szerelte fel lakásának aj­taját. Amikor elment hazulról, min­dig gondosan be­kapcsolta a vé­dőrendszert. Tegnap este ké­sőn és szórako­zottan ment ha­za és elfelejtette elfordítani a rej­tett kapcsolót, így abban a pil­lanatban, ami­kor a kulcsot meg akarta for­gatni a zárban,a becélzott rejtett vadászpuska el­sült, és sörétek­kel szórta tele a hasát. Súlyos állapot­ban szállították kórházba. Szeren­csére nem akar­ta megölni az esetleges betö­rőt és csak kevés söréttel töltötte meg a fegyvert. —­el Hal-centrum Budapesten A halászat és a hajózás részvétele a nemzeti jöve­delem megtermelésében páratlanul nagy. Jelentőse­

Next