Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-16 / 113. szám
ÁTFESTIK A FŐVÁROSI HIDAKAT Drágán fizetett játék Ezüst mellékarany ♦ Bántják, mert cseng Annak idején nagy érdeklődéssel figyeltük „Erzsébetünk” építését, ürültünk felavatásának, minden eddigi hídtól különböző, szép, ezüstös színének. Most, a híd korlátját csúnya, sebes, rozsdafoltok, „emlékfeliratok” éktelenítik. A hídon áthaladó gyermekek mániája: ütögetik, kopogtatják a korlátot, mert cseng, kong, jól hallatszik egyik parttól a másikig. A felelőtlen játszadozást most drágán kell megfizetni — sajnos, nem azoknak, akik a kárt okozták. A rongások miatt A Fővárosi Tanács megbízásából az Országos Szakipari Vállalat megkezdte az Erzsébet-híd szépséghibáinak eltüntetését, a korlátok átfestését, holott erre csak jó néhány év múlva került volna sor. A régi festékréteget teljesen eltávolítják, lemaratják, a korlátokat újra alapozzák. Augusztusra kész okulva a tapasztalatokon, másfajta festéket használnak az újramázolásnál. Az újabb kopogtatás elleni védőszer: az elasztolon. Egészen rugalmas zománcfesték, hat rétegben kerül a korlátra. Jó tulajdonsága, hogy nehezebben pattog le, mint a hagyományos, festék. Persze, ez sem csodaszer az ütögetések, a rongálások ellen. Az Országos Szakipari Vállalat ügyelt arra, hogy az új festés ne különbözzön a régitől. A korlátpálcákat — egytől egyig aszfaltban állnak — kikezdte a télen elszórt sózott homok, illetve sós hólé. Az aszfalt és a pálcák közötti résekbe jutva megrongálta a korlát alját. Megelőzésére a korlátnak ezeket a részeit most speciális műanyag kitréteggel szigetelik. A mintegy 600—700 ezer forintos javítási, átfestési munkálatokat az Országos Szakipari Vállalat emberei a forgalom korlátozása nélkül, várhatóan augusztus 15-re befejezik. Hétfőtől ismét a szokásos áron ELFOGYOTT A FŐVÁROSBAN A KEDVEZMÉNYES BRIKETT Az országosan meghirdetett időszakos tüzelőakció kedvezményeit a fővárosiak használták ki a legjobban, a leggyorsabban. A díjtalan szállításra vállalható 50 000 tonna tűzifa — mint ismeretes — már április végén elkelt. A fővárosi TÜKER ezenkívül hazai I. osztályú brikettet is kínált, 10 százalékkal olcsóbban. Ma a budapesti tüzelőkereskedelem számára megállapított 30 000 tonnányi kedvezményes brikett is elfogyott, így a fővárosban hétfőtől már ismét a szokásos áron, mázsánként 52 forintért, árusítják a dorogi brikettet. A kedvezményes tüzelőakcióban a fa díjmentes házhoz szállításával és a brikett árának ideiglenes 10 százalékos csökkentésével mintegy 3,7 millió forintot takarítottak meg a budapestiek. (MTI) MÁJUS VÉGÉN A orvosnapok (an A III. kerületben az idén első ízben rendeznek orvosnapokat, amelyekre május 20—21—22-én kerül sor a Frankel Leó Művelődési Házban. A találkozón mintegy 700 orvos és egészségügyi dolgozó vesz részt. Beszámolnak a kerületi fejlesztéséről, a lakótelepi építkezésekről, az egészségügyi intézmények hálózatának bővítéséről. Több mint hetven előadás hangzik el egyebek közt a gyermek-, a bel- és a tüdő-, valamint a bőr- és az ideggyógyászat, továbbá az üzemegészségügy témaköréből. MOST VEGYEN TETŐFEDÉSHEZ, HÉTVÉGI HÁZAK, GARÁZSOK ÉPÍTÉSÉHEZ, BARKÁCSOLÁSHOZ 0,8 mm vastag, 1100X2000 mm méretű alumínium hullámlemezt, valamint LEMEZT, SZALAGOT, RUDAKAT, IDOMOKAT, SZEGEKET, CSAVAROKAT Kaphatók az ALUMÍNIUM ALKALMAZÁSTECHNIKAI KÖZPONT IX., Mester u. 27. sz. alatti szaküzletében (Hétfőtől csütörtökig — fél 8 órától 15 óráig Tel.: 330—792) A Lánchíd következik Közben előrehaladt a vállalat másik nagy munkája, a Petőfi-híd szépítése is. A festők júliusbanaugusztusban érnek a budai mederpillérhez. A budai parti nyílás mázolása már befejeződött. A speciális hídfestő brigádra máris újabb feladat vár. Miután friss színben ragyog az Erzsébet-, a Szabadság- és a Petőfi-híd, legrégibb hidunk, a Lánchíd kozmetikázása következik. Az elképzelések szerint az Erzsébet-híd ezüstös színű pompája mellé az északi szomszéd különleges óarany színt kap. (békés) JÖVŐRE ellenőrzik a hiányzásokat * A Józsefvárosban a veszélyeztetett gyermekek nagy része 10—13 éves, akik az általános iskolából meglehetősen sokat hiányoznak igazolatlanul. (Az iskolai mulasztásokról készült statisztika szerint a notórius hiányzók több mint kétharmada veszélyeztetett.) Ezért a szülői munkaközösségek tagjai a következő tanévtől kezdve rendszeresen figyelemmel kísérik a gyermekek tanulását, iskolába járását. Befejeződött a cukorrépa feldolgozása. A gyárakból már szállítják a töltött cukroszsákokat és a kisebb csomagokat a bel- és külföldi piacra. Képünkön: a sárvári gyárban csomagolják az egykilós kristálycukrot az önkiszolgáló boltoknak USZKVE — Mit ír ilyen szorgalmasan, Kvázi úr? KVÁZI — Forgatókönyvet. USZKVE— Miért ír maga forgatókönyvet? KVÁZI — Mert szeretnék egyszer kedvemre való filmet látni a moziban. USZKVE — Meséljen, miről szól? KVÁZI — Azt még nem tudom, de újszerű lesz. USZKVE — Miért csak újszerű, miért nem olyan, mint a film? KVÁZI — Már maga is fanyalog, ha filmről hall? USZKVE — Megbocsásson, de már én is látni szeretném. KVÁZI — Ennek nincs semmi akadálya, szabadon válogathat a jobbnál-jobb jegyek között. Nem hiánycikk, ma már a dolgozók maximális szükségleteit is ki tudjuk elégíteni mozijegyből! USZKVE — Menjek és azt nézzem, hogy miért rosszak a magyar filmek? KVÁZI — Ez nincs is műsoron! USZKVE — Hogyhogy nincs? Évek óta ezt prolongálják! KVÁZI — Uszkve úr, a hiba nem a filmekben van, hanem a nézőkben! És a nézők tömeges elmaradottsága miatt legtöbbször a rendezőkön verik el a port. USZKVE — Persze, mert a rendezők egyedi elmaradottságáért nem lehet elverni a port a tömegen! KVÁZI — Én azért csinálok filmet, hogy megteljenek a mozik. USZKVE — Hol? ... KVÁZI — Arról még nem hallott, hogy milyen óriási érdeklődés van odakint a társadalmi kérdésekkel foglalkozó szocialista filmek iránt? USZKVE — Miért csodálkozik? Nálunk is nagy az érdeklődés a kapitalista filmek iránt. KVÁZI — Akár hiszi, akár nem, a magyar film tízszer többet ér, mint a nyugati! USZKVE — Tudom, eszmeileg. KVÁZI — És forintban! USZKVE — Hogyhogy? KVÁZI — Évenkint eladunk tíz-tizenöt magyar filmet, majdnem annyi pénzt kapunk értük, hogy azon megvásárolhatjuk az itthon bemutatott száz-százötven külföldi filmet... USZKVE — Szóval azoknak van igazuk, akik azt állítják, mi csakis azért készítünk filmet, hogy jól szórakozzék a néző. KVÁZI — ÉS tudja, a mi filmünknek van még egy nagy előnye: nevel! USZKVE — Mire? KVÁZI — Például csökkenti a lopások számát... Hallott már arról, hogy amikor magyar film volt műsoron, loptak a moziban? ... USZKVE — A tolvaj csak azt viszi el, amiből hasznot remél... KVÁZI — Most olvastam például, hogy amikor az egyik svájci moziban, tévedésből, unalmas filmet vetítettek, azonnal lebukott a tolvaj... USZKVE — Tévedni emberi dolog. KVÁZI — ... az volt a pechje, hogy hozzászokott az izgalmas filmekhez. USZKVE — Ezt nem értem. KVÁZI — A tolvaj jó pszichológus volt, rájött, hogyha izgalom van a vásznon, a nézők elfelejtkeznek tárcáikról, retiküljeikről. USZKVE — És? KVÁZI — De unalmas volt a film, mindenki jobban ügyelt a holmijára, őt meg lebukott. USZKVE — Foglalkozik valaki nálunk is a nézők lélektanával? KVÁZI — De mennyire! A legtöbb film erről szól és a hatás sem marad el: látott már ebben a városban mozi körül ődöngő zsebtolvajokat? USZKVE — Ezek szerint, ahol feltűnnek, ott jó, izgalmas film megy. KVÁZI — Ne fáradjon, Uszkve, kihalófélben van ez a szakma. USZKVE — A maga filmje mire fog nevelni? KVÁZI — Arra, hogy hozzáértő legyen a közönség. USZKVE — Ki a fővilágosító? KVÁZI — Én. USZKVE — Ki a kellékes? KVÁZI — Én. USZKVE — Ki a rendező? KVÁZI — Én. USZKVE — Mindent maga csinál? KVÁZI — Természetesen, ez szerzői film! USZKVE — És ki fogja megnézni? KVÁZI — Hát... ha leszámítom a hibás készülékeket, akkor is lesznek öt- millióan ... A KIVITELEZŐ FIZETI A KÁRT Süllyedt a ház, lebontották LEZÁRULT A KŐBÁNYAI ÉPÍTÉSI BOTRÁNY A Legfelsőbb Bíróságon elhangzott az ítélet a kőbányai Ónodi utca 34. szám alatti társasház ismeretes építési botránya ügyében. REPEDNEK A FALAK Mint emlékezetes, a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára tizenkét alkalmazottja megbízta a Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat jogelődjét, a Fővárosi Magasépítő Vállalatot az Ónodi utca 34. szám alatti telken 12 lakásos társasház építésével. A műszaki átadás után a lakók megdöbbenve látták: a falak repedeznek, az ajtók, az ablakok deformálódnak. Az építő vállalathoz fordultak, s bár közben bírói ítélet is megállapította: a vállalat súlyos mulasztásokat követett el, nem fogtak hozzá nyomban az alap megerősítéséhez. Később a javítási munkálatok is elhúzódtak. Alig két hónap múlva a lakók újabb falrepedéseket tapasztaltak. A X. kerületi Tanács építési osztálya megállapította: a süllyedés mértéke meghaladja a 200 millimétert, ezért elrendelte a ház lebontását, s ez meg is történt. Ilyen előzmények után a póruljárt építtetők a Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat ellen kétmillió száznegyvenezer forint kártérítés fizetéséért pert indítottak. A Fővárosi Bíróság részt leletében a vállalatot a kár 90 százalékának erejéig vétkesnek mondta ki és kötelezte, hogy az OTP- nek 807 ezer 600 forintot fizessen. Ugyanis a bíróság egyelőre az építtetőknek az OTP-nél fennálló 807 ezer forintos kölcsöntartozásra vonatkozó követelést bírálta el. Az ítélet is megállapította a vállalat súlyos mulasztását, de hibáztatta az építtetőket, amiért megbízottjuk nem ellenőrizte, hogy utasításaikat megtartják-e. ROSSZ ALAPOZÁS Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a szakvélemények alapján kimondta: az épület süllyedésének oka a laza és nedves feltöltés volt. Az alapot az építtetők utasításának megfelelően az eredeti szilárd talajra kellett volna helyezni. A kárt a vállalat mulasztása okozta, ezért az épület teljes megsemmisüléséért a felelőssége nem vitatható. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a vállalatot az építtetőknek az OTP-vel szemben fennálló teljes tartozása, 897 ezer forint megfizetésére kötelezte. H. E. LEGYEN! Idősek áruháza Több budapesti áruházban tinédzserosztály nyílt vagy nyílik. Közismert, hogy milyen jó vevő a tizenéves, pontosabban szülője, megéri, hogy az ifjúsági áruházon kívül másutt is legyen külön részleg a fiataloknak. De vajon mikor nyílik meg Budapesten az idősek áruháza? Az igények erősen különböznek és sok idős vevő úgy érzi, hogy rájuk nem gondolnak az áruházak vezetői. Kell olyan áruház, ahol megfelelő választékot, sok ízléses, olcsó árut talál a nyugdíjas korú is. Megéri az ötlet a megvalósítást? Megéri. Budapesten máris 400 ezer idős ember él. Az