Esti Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-01 / 26. szám
A MÚLTA MÁBANsj Bécsi-kapu - lakónegyedekből Középkori utcahidak • Óbuda—Budafok tengely Apáink távlati tervei A megújuló Belváros jelképe lesz az emeletes híd a Váci utca fölött. A tervnek sok híve van, de akadt ellenzője is. „Megbontja a régi utca hangulatát, nálunk ennek nincs hagyománya". Valóban így van? Budán a középkorban voltak utcahidak — az emlékek tanúsítják, hogy Nagy Mendel családjának két háza között is épült híd —, sőt az egyik mind a mai napig megmaradt a Baltaközben. Antik bevásárlóhely Korunk nemcsak a régi falakat őrzi meg, hanem gyakran megújítja a régi építési gondolatokat is. Ma az építés tudatosan felhasználja a múlt örökségét, s megvalósít sok régen elfelejtett tervet. Az urbanisztika talánlegérdekesebb része éppen azt tanulmányozza: hogyan élnek tovább a hagyományok? Hol lesz Óbudán az új bevásárlóhely? Nem meszsze onnan, ahol feltárták a római kori élelmiszercsarnok maradványát.S ez természetes is, ősidők óta itt találkoznak a főutak, s itt, a Flórián tér helyén bontakozott ki a kereskedelem első nagy központja a fővárosban. A negyedik ötéves tervben a közlekedés egyik legfontosabb beruházása az Óbuda—Budafok tengely. Lényegében ott halad majd, ahol egykor a római főút épült Aquincum és Campona (Nagytétény) között. S ezen az úton jártak a középkorban is, épül városkapu. Az első Dél-Budán, a bécsi főút mentén. Közismert, hogy a középkorban Pestet és Budát falak vették körül, s több kapun át juthatott az utas a városba. Az új „Bécsi-kapu” megoldásában eltér a régitől. Az út mentén két nagy lakónegyed épül. De a toronyszerű építkezés ugyanúgy jelzi majd a messziről érkezőnek, mint a régi tornyos várkapu: itt kezdődik a város. S változás az is: a régi Bécsi-kapu Buda (a Vár) északi részén állt, az új pedig délen épül. Az új negyedek szívébenis tudatosan épül a főtér. Csak ma városrészi központ vagy kerületi helyi központ a neve. S a középkori főtéren épült városháza tornyát idézi majd az Örs vezér téren vagy Pesterzsébet szívében a toronyházak együttese. S Óbudán a fórum elnevezés azt is elárulja, hogy olykor az építész még távolabb megy vissza a múltba. S már akkor kimondták: első a tömegközlekedés. A földalatti vasút hálózata is régi elgondolás. Csak legelőször gőzvasúttal képzelték el. S a századfordulón az észak-déli vonal pályáját lényegében úgy jelölték meg, mint korunkban. Amikor pedig majd a két földalatti vonal összeköti a Keleti és a Déli pályaudvart, valamint az újpesti és a kispesti vasúti állomást — talán mondanunk sem kell, hogy egy régi — hetven év előtti — javaslat ölt testet. Aczél Kováth Tamás Torony házas főtér Az utak nyomvonalát főként a természeti adottságok határozzák meg. De az már tudatos, hogy ismét Földalatti gőztas út A következő időben több, már száz év előtt készült távlati javaslat valósul meg. Megépül a Hungáriagyűrű. Tervét 1871-ben írták le. S nem új ötlet a magas út sem. Megálmodták akkor a budai nagy körutat, a Nagykörút és a Hungária körút között tervezett új körutat és a felül-aluljárók rendszerét is. ki I.OKOS AKCIÓ Saját háza,vegye meg OT CMIC REKLOR Nem mindennapi lakásépítő akció zárult Nagykőrösön. A helyi tanácsnak volt 2 millió forintja, 20 csökkentett értékű családi ház felépítésére , de kapacitása nem. A konzervgyár gazdasági és társadalmi vezetői átvállalták az építés terheit,s alig 10 hónap alatt felépült a 20 — most már nem csökkentett értékű! — két szoba összkomfortos családi ház. A gyár szakemberekkel, bontott anyaggal, járművekkel segítette az építkezést, a szocialista brigádok pedig több mint 50 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek, így egy-egy ház értéke 100 ezer forintról, 180 ezerre nőtt. Egy társadalmi bizottság — környezettanulmány alapján — jelölte fi a rászorulók közül a húsz tulajdonost, akik már be is költöztek. A lakók öt évig bérleti díjat fizetnek, utána pedig kedvezményesen megvásárolhatják a családi házakat. Új halászhajók első két példányát egy éve adta át a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregysége a balatoni halászati vállalatnak. Az új konstrukciónál figyelembe vették a halászok tapasztalatait, igényeit és a legkorszerűbb hajóépítési elveket. Az új hajó nem olyan zárt felépítményű, mint a korábbiak, s nem táncoltatja „kedvére” az erős balatoni szél. Berendezése is jóval korszerűbb, hidraulikusan működő felszerelések sok nehéz munkától kímélik meg a halászokat. Különösen nagy könnyítés a horgonycsörlő és a hálóbevonó berendezés. Gondolták a tervezők a halászhajó kormányosának gyakori manővereire, ezért a hajóból való kilátást is tökéletesítették. Az új típus gyors és jól alkalmazkodik a hullámveréshez. A balatoni halászati vállalat négy újabb hajó elkészítésére adott megbízást az MHD balatonfüredi gyáregységének. A hajók építésénél figyelembe veszik az egyéves gyakorlati tapasztalatokat is. (MTI) Fokozatosan korszerűbb vízi járművekkel cserélik fel a balatoni halászok immár két évtizede használt, kiöregedett hajóállományát. Az új halászhajó típus Értesítjük a gázfűtési engedéllyel rendelkezőket, hogy ha február 1-e és március 31-e között rendelik meg és fizetik be, 57%-KAL OLCSÓBBAN ÉPÍTJÜK KI A VEZETÉKET ÉS SZERELJÜK FEL A BERENDEZÉST A megrendelést felveszi: a Fővárosi Javító Szerelő Vállalat gáziroda Budapest V1L, Akácfa u. 7. Telefon: 420-943, 420-538 MEGJEGYEZZÜK MIÉRT TILOS? Jogilag bizonyára támadhatatlan az V. kerületi Tanács intézkedése: 6060 forintra büntették Salamon József István újságárust, aki hosszú évek óta kínálja a lapokat az Astoria árkádjai alatt levő standján. Azt sem lehet az intézkedést hozó tanácsi tisztviselő számlájára írni, hogy ezaz újságárus az átlagnál érzékenyebb idegrendszerű ember, s miután — minden előzetes írásbeli figyelmeztetés nélkül — kézhez, vette a szerény pénztárcájához mérten horribilis összegű büntető határozatot, öngyilkosságot kísérelt meg. Az újságárust az orvosok megmentették. Ügye azonban még nem zárult le. A szigorú tanácsi határozat jobb felső sarkán ez áll: „Tárgy: Salamon József István engedély nélküli közterülethasználati ügye." Az „ügy” az, hogy két alkalommal — a múlt év szeptember 11-én és október 15-én — ellenőrizték az újságárust és azt tapasztalták, nem csak a szerződésben megengedett helyen, hanem annál hat négyzet■ méterrel nagyobb területen rakta ki az újságokat. Ezért büntették a területhasználati díj tízszeresére, 6000 forintra. Ennyi történt. Egy újságságárus, aki — jó értelemben véve kicsit megszállottja is a szakmájának — el akarta adni a hozzá kiszállított mintegy ötven fajta újságot, magazint, folyóiratot, s hogy a vevő lássa, mi kapható, kirakta az árut. Nem első eset, hogy azzal találkozunk a szerkesztőségben: elavult rendelkezések, bürokratikus intézkedések akadályozzák a lakosság jobb tájékoztatását szolgáló sajtótermékek terjesztését. Volt már rá eset, hogy fogadóba vittek egy hírlapárust, mert a metró építkezése idején eredeti helyéről — az építkezés miatt — a másik oldalra kényszerült átköltözni és oda nem szólt az engedélye. A „költözésért” kiszabott több ezer forintos büntetést viszont sérelmesnek érezte és inkább bevonult a börtönbe. Az emberek szívesen vásárolnak újságokat, folyóiratokat és örülnek, ha ezekhez kényelmesen hozzájutnak. Kedves és kellemes színfoltja ma már a fővárosnak, hogy délutánonként a friss lapot az alkalmi mozgóárusok— főleg, diákgyerekek — odaviszik az út szélén várakozó gépkocsikhoz, sőt, felszállnak vele a buszra, villamosra is. Előfordult már azonban, hogy lezavarta őket az ellenőr, mert állítólag ez tilos dolog. Ugyan mire valók ezek a tilalomfák? Sárdi Mária Ketten a sorból • A hegesztő. Ahogy a Fémműben mondják: ő már a másodiknemzedék. Az öntvényhegesztők második nemzedékéhez tartozik. Színesfémmel hegeszteni nem gyerekjáték. Ezek a négy- és hathengeres motorházak, amelyek kikerülnek tőlük, a formaöntödéből, pontosságot, figyelmet, ügyes kezet kívánnak, öntvényt hegeszteni — egy kicsit művészet, így beszélnek a vezetők Sárosi József szakmájáról, ő inkább azt emlegeti, hogyan került Csepelre. — Tokodon születtem, a bányavidéken. A család minden férfitagja bányász volt. Gondoltam, legyen valaki, aki nem a föld alatt dolgozik, hanem ott, ahol ablak is van, így került 1953-ban Csepelre. Anyagmozgatóként kezdte, aztán kedvet kapott az öntvényhegesztéshez, és szakmát tanult. 1957-ben lépett be a munkásőrségbe. Felesége — csepeli lány volt — szintén a Fémmű munkása, magkészítő. A Királyerdőben laknak, maguk építette, kertes házban. Egy négyéves kisfiúk, egy kilencéves kislányuk van. — Már nagyon várjuk a tavaszt — mondja a hegesztő. — Van egy kis gyümölcsösünk a ház körül, ott szoktunk kertészkedni délutánonként. A hengerész. Negyvenöt éves. Termete mint egy kalapácsvetőé. De ahol dolgozik, a lemezhengerében, néha 240 kilós fémtuskókkal birkóznak. — Betanított hengerész vagyok — mondja Hegedűs György. — Keszthelyről hoztam fel a családot 13 éve Csepelre. A mezőgazdaságot cseréltem fel a gyárral. A Királyerdőben lakunk, mint nagyon sokan a Vas- és Fémműből: ott építettünk két szoba, összkomfortos családi házat. Aztán a hengerészetről beszél. Az utánpótlásról. A fizikai erőpróbáról. — Tőlünk már annyi ember elment, ha csak fele visszajönne, egy folyamatos műszak kitelne belőlük. De aki itt megmarad, az általában egész életre marad. A hengerésznek két gyereke van. A lánya nemrég fejezte be esti tagozaton a közgazdasági technikumot, a fia ősszel vonult be határőrnek Bajára. — Nemrég jártunk lenn nála, az esküjén. Megállapodtunk, ha leszerel, átveszi a helyemet a munkásőrségnél ., Mindketten ott ültek a Csepeli Sportcsarnokban, ahol a csepeli munkásőrök ünnepi zászlóaljgyűlését tartották.. Számítógép Győrben A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár nemrégiben szerződést kötött az IBM amerikai céggel különleges elektronikus számítógépek és berendezések szállítására. Agyőriek által vásárolt berendezések 61 ezer jelrendszer tárolására lesznek alkalmasak. A nagy memóriakapacitású gép a betáplált adatok birtokában a legoptimálisabb intézkedések megtételéhez segíti a gyárvezetést. A kért adatok a perceken belül gombnyomásra televíziós képernyőn jelennek meg, így lehetővé teszik a gyors intézkedést. A gépet különleges légkondicionált teremben szerelik fel és még ez év harmadik negyedében üzembe helyezik. A kezelő és irányító személyzet kiképzése már egy éve megindult. A gyár két mérnöke az amerikai cég párizsi oktatóközpontjában sajátítja el a műszaki tudnivalókat. (MTI) A korán érő szegedi törpe A Gabonatermesztési Kutató Intézet kiszombori nemesítő telepén új magyar intenzív búzát nemesítettek ki. Szegedi törpének nevezték el az új fajtát, mert szármagassága a kalásszalegyütt is csak 65 —70 centiméter. Az alacsony szár következtében nagy szárszilárdságú és így öntözéses termesztésre is kiválóan alkalmas. Jól bírja az esőztető öntözéssel együttjáró igénybevételt. A korai fajták közé tartozik és a nálunk legelterjedtebb intenzív búzánál, a bezosztásánál korábban érik.Az idén már az ország több részén, összehasonlító kísérletekben „vizsgázik” a szegedi törpe búza. (MTI)