Esti Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-01 / 26. szám

A MÚLTA MÁBAN­­­s­j Bécsi-kapu - lakónegyedekből Középkori utcahidak • Óbuda—Budafok tengely Apáink távlati tervei A megújuló Belváros jel­képe lesz az emeletes híd a Váci utca fölött. A tervnek sok híve van, de akadt el­lenzője is. „Megbontja a régi utca hangulatát, ná­lunk ennek nincs hagyo­mánya". Valóban így van? Budán a középkorban vol­tak utcahidak — az emlé­kek tanúsítják, hogy Nagy Mendel családjának két háza között is épült híd —, sőt az egyik mind a mai napig megmaradt a Balta­­közben. Antik bevásárlóhely Korunk nemcsak a régi falakat őrzi meg, hanem gyakran megújítja a régi építési gondolatokat is. Ma az építés tudatosan felhasz­nálja a múlt örökségét, s megvalósít sok régen elfe­lejtett tervet. Az urbanisz­tika talán­­legérdekesebb része éppen azt tanulmá­nyozza: hogyan élnek to­vább a hagyományok? Hol lesz Óbudán az új bevásárlóhely? Nem mesz­­sze onnan, ahol feltárták a római kori élelmiszercsar­nok maradványát.­­S ez természetes is, ősidők óta itt találkoznak a főutak, s itt, a Flórián tér helyén bontakozott ki a kereskede­lem első nagy központja a fővárosban. A negyedik ötéves terv­ben a közlekedés egyik leg­fontosabb beruházása az Óbuda—Budafok tengely. Lényegében ott halad majd, ahol egykor a római főút épült Aquincum és Campona (Nagytétény) kö­zött. S ezen az úton jártak a középkorban is, épül városkapu. Az­ első Dél-Budán, a bécsi főút mentén. Közismert, hogy a középkorban Pestet és Bu­dát falak vették körül, s több kapun át juthatott az utas a városba. Az új „Bé­csi-kapu” megoldásában el­tér a régitől. Az út mentén két nagy lakónegyed épül. De a toronyszerű építke­zés ugyanúgy jelzi majd a messziről érkezőnek, mint a régi tornyos várkapu: itt kezdődik a város. S válto­zás az is: a régi Bécsi-ka­pu Buda (a Vár­) északi ré­szén állt, az új pedig dé­len épül. Az új negyedek szívében­­is tudatosan épül a főtér. Csak ma városrészi központ vagy kerületi helyi központ a neve. S a középkori főté­ren épült városháza tor­nyát idézi majd az Örs ve­zér téren vagy Pesterzsébet szívében a toronyházak együttese. S Óbudán a fó­rum elnevezés azt is el­árulja, hogy olykor az épí­tész még távolabb megy vissza a múltba. S már akkor kimondták: első a tömegközlekedés. A földalatti vasút háló­zata is régi elgondolás. Csak legelőször gőzvasúttal képzelték el. S a századfor­dulón az észak-déli vonal pályáját lényegében úgy jelölték meg, mint korunk­ban. Amikor pedig majd a két földalatti vonal összeköti a Keleti és a Déli pályaud­vart, valamint az újpesti és a kispesti vasúti állomást — talán mondanunk sem kell, hogy egy régi — hetven év előtti — javaslat ölt tes­tet. Aczél Kovát­h Tamás Torony házas főtér Az utak nyomvonalát fő­ként a természeti adottsá­gok határozzák meg. De az már tudatos, hogy ismét Földalatti gőztas út A következ­ő időben több, már száz év előtt készült távlati javaslat valósul meg. Megépül a Hungária­­gyűrű. Tervét 1871-ben ír­ták le. S nem új ötlet a magas út sem. Megálmod­ták akkor a budai nagy körutat, a Nagykörút és a Hungária körút között ter­vezett új körutat és a fe­­lül-aluljárók rendszerét is. ki I.OKOS AKCIÓ Saját háza,vegye meg OT CMIC REKLOR Nem mindennapi lakás­építő akció zárult Nagy­kőrösön. A helyi tanács­nak volt 2 millió forintja, 20 csökkentett értékű csa­ládi ház felépítésére , de kapacitása nem. A kon­zervgyár gazdasági és tár­sadalmi vezetői átvállalták az építés terheit,­s alig 10 hónap alatt felépült a 20 — most már nem csökken­tett értékű! — két szoba összkomfortos családi ház. A gyár szakemberekkel, bontott anyaggal, jármű­vekkel segítette az építke­zést, a szocialista brigádok pedig több mint 50 ezer társadalmi munkaórát tel­jesítettek, így egy-egy ház értéke 100 ezer­­ forintról, 180 ezerre nőtt. Egy társa­dalmi bizottság — környe­zettanulmány alapján — jelölte f­i a rászorulók kö­zül a húsz tulajdonost, akik már be is költöztek. A lakók öt évig bérleti dí­jat fizetnek, utána pedig kedvezményesen megvá­sárolhatják a családi háza­kat. Új halászhajók első k­ét példányát egy éve adta át a Magyar Hajó- és Darugyár bala­tonfüredi gyáregysége a balatoni halászati válla­latnak. Az új konstrukciónál fi­gyelembe vették a halá­szok tapasztalatait, igényeit és a legkorszerűbb hajó­építési elveket. Az új ha­jó nem olyan zárt felépít­ményű, mint a korábbiak, s nem táncoltatja „ked­vére” az erős balatoni szél. Berendezése is jóval kor­szerűbb, hidraulikusan működő felszerelések sok nehéz munkától kímélik meg a halászokat. Különö­sen nagy könnyítés a hor­­gonycsörlő és a hálóbevonó berendezés. Gondolták a tervezők a halászhajó kor­mányosának gyakori manő­vereire, ezért a hajóból való kilátást is tökéletesítették. Az új típus gyors és jól alkalmazkodik a hullám­veréshez. A balatoni halászati vál­lalat négy újabb hajó el­készítésére adott megbí­zást az MHD balatonfüredi gyáregységének. A hajók építésénél figyelembe ve­szik az egyéves gyakorlati tapasztalatokat is. (MTI) Fokozatosan korszerűbb vízi járművekkel cserélik fel a balatoni halászok im­már két évtizede használt, kiöregedett hajóállomá­nyát. Az új halászhajó tí­pus Értesítjük a gázfűtési engedéllyel rendelkezőket, hogy ha február 1-e és március 31-e között rendelik meg és fizetik be, 5­­7%-KAL OLCSÓBBAN ÉPÍTJÜK KI A VEZETÉKET ÉS SZERELJÜK FEL A BERENDEZÉST A megrendelést felveszi: a Fővárosi Javító Szerelő Vállalat gáziroda Budapest V1L, Akácfa u. 7. Telefon: 420-943, 420-538 MEGJEGYEZZÜK MIÉRT TILOS? Jogilag bizonyára támad­hatatlan az V. kerületi Ta­nács intézkedése: 6060 fo­rintra büntették Salamon József István újságárust, aki hosszú évek óta kínál­ja a lapokat az Astoria ár­kádjai alatt levő standján. Azt sem lehet az intézke­dést hozó tanácsi tisztvise­lő számlájára írni, hogy ez­­az újságárus az átlagnál ér­zékenyebb idegrendszerű ember, s miután — minden előzetes írásbeli figyelmez­­tetés nélkül — kézhez, vette a szerény pénztárcájához mérten horribilis összegű büntető határozatot, ön­­gyilkosságot kísérelt meg. Az újságárust az orvosok megmentették. Ügye azon­ban még nem zárult le. A szigorú tanácsi határozat jobb felső sarkán ez áll: „Tárgy: Salamon József Ist­ván engedély nélküli köz­­területhasználati ügye." Az „ügy” az, hogy két alka­lommal — a múlt év szep­tember 11-én és október 15-én — ellenőrizték az új­ságárust és azt tapasztal­ták, nem csak a szerződés­ben megengedett helyen, hanem annál hat négyzet­­■ méterrel nagyobb területen rakta ki az újságokat.­ Ezért büntették a terület­­használati díj tízszeresére, 6000 forintra. Ennyi történt. Egy újság­­ságárus, aki — jó értelem­ben véve kicsit megszál­lottja is a szakmájának — el akarta adni a hozzá ki­szállított mintegy ötven faj­ta újságot, magazint, folyó­iratot, s hogy a vevő lássa, mi kapható, kirakta az árut. Nem első eset, hogy az­zal találkozunk a szerkesz­tőségben: elavult rendel­­kezések, bürokratikus in­tézkedések akadályozzák a lakosság jobb tájékoztatá­sát szolgáló sajtótermékek terjesztését. Volt már rá eset, hogy fogadóba vit­tek egy hírlapárust, mert a met­ró építkezése idején eredeti helyéről — az épít­kezés miatt — a másik ol­dalra kényszerült átköl­tözni és oda nem szólt az engedélye. A „költözésért” kiszabott több ezer forin­tos büntetést viszont sé­relmesnek érezte és inkább bevonult a börtönbe. Az emberek szívesen vá­sárolnak újságokat, fo­lyóiratokat és örülnek, ha ezekhez kényelmesen hoz­zájutnak. Kedves és kelle­mes színfoltja ma már a fővárosnak, hogy délutá­nonként a friss lapot az al­kalmi mozgóárusok­— fő­leg, diákgyerekek — odavi­szik az út szélén várakozó gépkocsikhoz, sőt, felszáll­­nak vele a buszra, villa­mosra is. Előfordult már azonban, hogy lezavarta őket az ellenőr, mert állító­lag ez tilos dolog. Ugyan mire valók ezek a tilalomfák? Sárdi Mária Ketten a sorból • A hegesztő. Ahogy a Fémműben mondják: ő már a második­­nemzedék. Az öntvényhe­­gesztők második nemzedé­kéhez tartozik. Színesfémmel hegeszteni nem gyerekjáték. Ezek a négy- és hathengeres mo­torházak, amelyek kikerül­nek tőlük, a formaöntödé­ből, pontosságot, figyelmet, ügyes kezet kívánnak, öntvényt hegeszteni — egy kicsit művészet, így beszélnek a vezetők Sárosi József szakmájáról, ő inkább azt emlegeti, ho­gyan került Csepelre. — Tokodon születtem, a bányavidéken. A család minden férfitagja bányász volt. Gondoltam, legyen valaki, aki nem a föld alatt dolgozik, hanem ott, ahol ablak is van, így került 1953-ban Cse­pelre. Anyagmozgatóként kezdte, aztán kedvet ka­pott az öntvényhegesztés­hez, és szakmát tanult. 1957-ben lépett be a mun­kásőrségbe. Felesége — csepeli lány volt — szintén a Fémmű munkása, mag­készítő. A Királyerdőben laknak, maguk építette, kertes házban. Egy négy­éves kisfiúk, egy kilenc­éves kislányuk van. — Már nagyon várjuk a tavaszt — mondja a he­gesztő. — Van egy kis gyü­mölcsösünk a ház körül, ott szoktunk kertészkedni délutánonként. A hengerész. Negyvenöt éves. Termete mint egy kalapácsvetőé. De ahol dolgozik, a lemezhen­­ger­ében, néha 240 kilós fémtuskókk­al birkóznak. — Betanított hengerész vagyok — mondja Hegedűs György. — Keszthelyről hoztam fel a családot 13 éve Csepelre. A mezőgaz­daságot cseréltem fel a gyárral. A Királyerdőben lakunk, mint nagyon sokan a Vas- és Fémműből: ott építettünk két szoba, össz­komfortos családi házat. Aztán a hengerészetről beszél. Az utánpótlásról. A fizikai erőpróbáról. — Tőlünk már annyi ember elment, ha­ csak fele visszajönne, egy folyamatos műszak kitelne belőlük. De ak­i itt megmarad, az álta­lában egész életre marad. A hengerésznek két gye­reke van. A lánya nemrég fejezte be esti tagozaton a közgazdasági technikumot, a fia ősszel vonult be ha­tárőrnek Bajára. — Nemrég jártunk lenn nála, az esküjén. Megálla­podtunk, ha leszerel, átve­szi a helyemet a munkásőr­ségnél ., Mindketten ott ültek a Csepeli Sportcsarnokban, ahol a csepeli munkásőrök ünnepi zászlóaljgyűlését tartották.­­. Számítógép Győrben A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár nemrégiben szerződést kötött az IBM amerikai céggel különle­ges elektronikus számító­gépek és ber­endezések szállítására. A­­győriek által vásárolt berendezések 61 ezer jelrendszer tárolására lesznek alkalmasak. A nagy m­emóriakapacitá­­sú gép a betáplált adatok birtokában a legoptimáli­sabb intézkedések megté­teléhez segíti a gyárveze­tést. A kért adatok a perce­ken belül gombnyomásra televíziós képernyőn je­lennek meg, így lehetővé teszik a gyors intézkedést. A gépet különleges lég­kondicionált teremben sze­relik fel és még ez év harmadik ne­gyedében üzembe helye­zik. A kezelő és irányító sze­mélyzet kiképzése már egy éve megindult. A gyár két mérnöke az amerikai cég párizsi oktatóközpontjá­ban sajátítja el a műsza­ki tudnivalókat. (MTI) A korán érő szegedi törpe A Gabonatermesztési Kutató Intézet kiszombori nemesítő telepén új ma­gyar intenzív búzát neme­sítettek ki. Szegedi törpé­nek nevezték el az új faj­tát, mert szármagassága a kalásszal­­együtt is csak 65 —70 centiméter. Az ala­csony szár következtében nagy szárszilárdságú és így öntözéses termesztésre­ is kiválóan alkalmas. Jól bír­ja az esőztető öntözéssel együttjáró igénybevételt. A korai fajták közé tartozik és a nálunk legelterjedtebb intenzív búzánál, a bezosz­­tásánál korábban érik.­Az idén már az ország több ré­szén, összehasonlító kísérle­tekben „vizsgázik” a szege­di törpe búza. (MTI)

Next