Esti Hírlap, 1971. március (16. évfolyam, 50-75. szám)
1971-03-01 / 50. szám
MÁRCIUS 7-TŐL: új forgalmi rend a Margit-hídnál Megszűnik a 66-os Március 7-én, vasárnap reggeltől megváltozik a közlekedés a Margit-híd budai hídfőjének környékén. A Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságán alapos mérlegelés után olyan forgalmi rendet dolgoztak ki, amelyet a környékbeli építkezések ideje alatt nem kell majd változtatni Dr. Nagy Ervin, a közlekedési főigazgatóság osztályvezetője elmondta: a Császár-fürdő környékén új átszálló csomópont alakul ki. A HÉV végállomása a Kavics utcától északra lesz. Kilenc méter széles átkelőhely szolgálja majd az utca torkolatában a gyalogosforgalom zavartalanságát. Az átszálló utasok a Kavics utcán át érnek a Frankel Leó utcába, itt — a Kavics út és a Harcsa utca között — négyvágányos villamos végállomás épül. Az átmenő forgalom a Frankel Leó utcában megszűnik, az Óbuda felől jövő villamosoknak, a 11-esnek, és a 17-esnek itt lesz a végállomása, a Margit-híd felől közlekedő 4-es és a 4A kocsiknak szintén, amelyek eddig a Török utcai hurokban fordultak. A 66-os járat megszűnik. A Kavics utcai végállomásig jár majd a Kelenföldről jövő 18-as villamos, s új járat, az 57-es közlekedik majd innen a Csörsz utcáig. Az autóbuszok — a 60, 6, 84, és 186-os — megállóhelyeit közelebb helyezik a Kavics utcai átkelőhelyhez. A közúti forgalmat itt már néhány héttel ezelőtt elterelték: a Frankel Leó utcában haladó autók a Komjádi Béla utcán mennek az Árpád fejedelem útján észak felé. Ellenkező irányban a Frankel Leó utcán zavartalan az autóbuszközlekedés. Ugyancsak március 7-én a Margit-hídfőnél is életbe lép az új forgalmi rend. A Mártírok útja—Frankel Leó utcai csomópontban és a Mártírok útja—Török utcai csomópontban a már felállított forgalmi jelzőlámpákat üzembe helyezik. A forgalomirányító jelzőlámpákra feltétlenül szükség van, mert a Frankel Leó utca közúti forgalma megnő. A HÉV alagútépítése ugyanis szükségessé teszi, hogy a híd alatti forgalmat a Frankel Leó utcába tereljék át. Az autóvezetők tájékoztatására: az Árpád fejedelem útról jövő autók rákanyarodhatnak a Lipthay utcán át a Margit-hídra. A Török utcából azonban a balra lefordulás a Margit-híd irányában megszűnik, tehát az északról jövő autók csak a híd alatti utat használhatják a hídra haladtakban. A Mártírok útja —Frankel Leó utcai csomópontban kizárólag egyenes irányban lehet majd közlekedni. Visszaáll a korábbi forgalmi rend: a Margithídról észak felé az ABC- áruház elé lehet kanyarodni, s így — a Lipthay és az Üstökös utcán át — érhető el az Árpád fejedelem útja. (ts) ÁPRILIS 30-TÓL Grazi vásár Ma délelőtt Sopronban Josef Stöffler, a Grazi Délkeleti Vásár igazgatója sajtókonferencián ismertette az idei tavaszi és őszi grazi vásár programját. Elmondta: először 1906-ban rendeztek a stájer fővárosban nemzetközi vásárt, azidei 65-ikkel jubilálnak. Az április 30-tól május 9-ig sorra kerülő grazi vásáron Közép-Európa építőiparának, mezőgazdaságának, vas- és faiparának legjobb alkotásait mutatják be. Harminc európai és tengerentúli országból — köztük hazánkból is — összesen kétezer kiállító részvételére, s 800 ezer látogatóra számítanak. Magyarországot a MOGÜRT, a HUNGEXPO és idegenforgalmi vállalatok képviselik. Májusban avatják a „ fekete-fehér"óvodai ÜZEMEK, GYÁRAK SEGÍTSÉGE Az év elejére a XI. kerületi óvodai helyek száma elérte az 1800-at, ennek ellenére esztendőről esztendőre több száz 3 6 éves gyermeknek nem tudtak helyet biztosítani az óvodákban. A gondokon a XI. kerületi Tanács úgy kíván enyhíteni, hogy felkéri a helybeli üzemek és gyárak vezetőit: közösen építsenek gyermekintézményeket. A kezdeti eredmények biztatóak: a Tölcsér utcában közös összefogással kerül tető alá egy százszemélyes óvoda, amelynek építéséhez még az idén hozzálátnak, a közeljövőben pedig újabb száz kisgyermek elhelyezése oldódik meg: a „fekete-fehér, igennem” tv-vetélkedőn nyert óvoda a Bogdánfy utcában a tervek szerint már májustól fogadja az apróságokat. PEST-BUDA SZERELMESEI Hobbyja: a villamos Azzal hívom, hogy szeretném megnézni a modelljeit — Sajnos — mondja —, egyet sem mutathatok. Egy részük kiállításon, a többi hivatali szobákban. Újak, készülőfélben levők nincsenek; mióta jobb szeme megbetegedett, abba kellett hagynia a modellkészítést, nem kerülnek ki többé a keze alól kis, sárga villamosok, fehér hajók, ezüstszínű repülőgépek. Akkor beszélgessünk legalább róluk, idézzük meg a kedves csilingelést a régi pesti utcáról, a komoly, bajszos kalauzokat — hogy eltűntek életünkből! —, a hangulatot, amely még ma is el-elfog bennünket, ha a Moszkva térről kizötyögünk a libegőhöz, a Jánosit egy lábához. Vendégemet , az 57 éves, halk szavú férfit, aki horganylemezből forrasztott költeményeket a peckes, fürge, méltóságteljes, barátságos vagy tartózkodó pesti villamosokról, életünk hűséges kísérőiről — foglalkozása is a közlekedéshez köti. A BKV munkásellátási osztályának ügyintézője. Van, aki az erdők, hegyek hívásának nem tud ellenállni; őt a villamossínek hívták, egy életre. Elektromos műszerésznek tanult, nagyfeszültségű vezetéken dolgozott. „Egyik este vacsoránál édesapám megemlítette, úgy véli: villamosra teremtettek. Másnap mentem a Ferencvárosba, fölszerelni.” A családból a nagyapa kezdte a sort, a lóvasútnál volt alkalmazásban. „Kinn, Szépilonán, a műhelyben dolgozott, mint szerelő." Kis mosoly a száj sarkában: a nagyapa szerelő volt, persze, a körülményekhez képest valóban az, ugyanis kovácsmesterként dolgozott, s a különböző vonalakról hozzá vitték be a lovakat patkóim. — Édesapám, aki elhívott a szakmából, már a villamosvasút embere volt. Kalauz, kocsivezető, ellenőr, ezt az utat jártam végig én is. Hol kezdődnek a szenvedélyek? Gáli József néhány évtizede, mint villamoskalauz, betévedt az Eskü téri vonallakatosi műhelybe. Dolgozott ott egy öreg mester, az édesapja barátja, ő kezdte tanítani a léptékarányra, s hívta fel a figyelmét arra, hogy horganyból szebb, tartósabb modelleket készíthet, mint például fából. Délelőttönként villamost vezetett, délutánonként megörökítette a kocsit, amellyel utasok ezreit szállította két végállomás között. — Hány kilométert tehettem meg? Nem tudom. De az a sok forduló menynyi időt adott a gondolkodásra! Míg vittem a kocsit, felötlött bennem: itt van apám, itt vannak a barátaim, akiket még kisfiúként ismertem meg, szabad-e engednem, hogy magukkal vigyék az emlékeiket? Hiszen nem magánügyek azok, a város történetéhez tartoznak elválaszthatatlanul. Később, amikor alkalma adódott rá, hónapokra vándorútra indult: megkereste a régi öregeket. (Csak hallgatom: kapásból sorol utcákat, neveket, rokoni kapcsolatokat, kit hol talált, ki mivel segítette, hová irányította; ilyesmiket akkor jegyezhet meg az ember ha nem kötelesség — hevület viszi.) S az öregek megmozdultak. Adták a régi kalauzsapkákat, egyenruhákat, szolgálati könyveket, jelvényeket, bőrtáskákat, jelzőtárgyakat, perselyeket ... (A Közlekedési Múzeumban hatvanezer látogató nézte meg ezeket a darabokat.) Azt mondja, egyedül lehetetlen az efféle gyűjtés. — Ilyenkor, szerencsére, mindig jelentkeznek a jó barátok. Előbukkannak a múltból, egy levél, egy telefon, segíteni szeretnének, így találtam meg egy roskadozó, szétesés, előtt álló, múlt századbeli villamost az egyik elhagyott kispesti telepen, a roncsok közé ékelve. Nekem több volt, mintha aranytömb csillogott volna felém. , Kérdem tőle: melyik a kedvenc járata? Gondolkodik kicsit: szereti az öreg kocsikat, az újpestit, a pestimrei „stafétásokat”, de az igazi a kis földalatti. Egy kocsimester özvegyétől kapott képet a századvégi kocsikról — ezek technikai leírása izgatja most. — Úgy hallottam — mondja —, a kerékmeghajtás nem áttétellel történt. Az egész konstrukció érdekel. — Pihenés? — A festés, a grafikázás. Kinyitja aktatáskáját, az asztalra tesz fél tucat színes gyűjtőcímkét. Madarak, lepkék, népviseletbe öltözött asszonyok, villamosok, buszok, űrhajók. Azután a kert. — Kétszáz kaktuszt nevelek. Szeretem őket, meszszi tájakra emlékeztetnek. Kósa Csaba Az Aranyhomok városa Az Aranyhomok metropolisa mindinkább felfelé magasodik. Régen a kecskeméti öreg templom nagy tornya állt őrt a földszintes házsorok fölött, most a sok emeletes középületek, az új gyárak kéményei a város felkiáltójelei. A nagy templom közelében most alapozzák Kecskemét új kultúrházát, amelyben színház-, mozi-, táncterem, olvasószoba és sok egyéb művelődést szolgáló helyiség lesz. Mellette már „lábraállt” az új megyeháza impozáns épülete. És még arrébb: a megyei pártbizottság készülő székháza. Ezzel a sorral szemben húzódik az épülő új alföldi áruház, amelyet április 4-én avatnak. A legújabb kecskeméti társas lakóház a város szívében A megyei tanács és a pártbizottság épülő székháza. Előtte a kultúrpalotát alapozzák A volt zsinagógában rendezik be a technika házát. A toronyban csillagvizsgáló lesz (Szöveg: Békés, fotó: Wormser) IVÓVÍZTARTALÉK Mint ismeretes, a tudósokat világszerte foglalkoztatja az emberiség ivóvíz-ellátásának jövője. Számos országban tervet készítenek, amely a XXI. században a lakosság vízfogyasztását biztosítja. Az egyik legkorszerűbb terv a Szovjetunióban készül. Kétszáz — egyenként mintegy három köbkilométer köbtartalmú — nagy víztárolót építenek. E tárolókat, elsősorban a tavaszi áradásokkor keletkező vízzel töltik fel, s így egyben árvízvédelmi célt is szolgálnak. Az első ilyen mesterséges tavat a Litván SZSZK-ban létesítik. A tiszta Balatonért A keszthelyi Agrártudományi Egyetemen komplex kutatócsoport kezdi meg a vizsgálatot: milyen külső hatások érik a Balaton bioszféráját. A munkaprogram nemcsak a ma gondjait veszi számba, mindenekelőtt a tó jövőbeni védelmét célozza. A terv része annak a programnak, amelyet az MTA országszerte szervez az ember környezetének védelmére.