Esti Hírlap, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

A gyermekgondozási idő alatt Fizetésemelést kapott a kismama Gondoskodás a nőkről ♦ Ártalmas munka: tilos Vizsgálat hatvan vállalatnál A nők helyzetéről tár­gyalt­ ma délelőtt a Szak­­szervezetek Budapesti Ta­nácsának elnöksége. Az SZBT és nőbizottsága hat­van üzemben és intéz­ményben vizsgálta meg: mit tettek egy esztendő alatt a kormány és a SZOT a nők helyzetével kapcso­latos határozatainak meg­valósításáért. A tapasztalatok szerint a határozatok alapján rövid- és hosszú távra szóló fel­adatokat jelöltek meg. A vállalatok és az intéz­mények tervszerűen fog­lalkoznak a nők hátrá­nyos bérhelyzetének fo­kozatos megszüntetésével. A Kender-Jutagyárban például még a múlt évben — a határozat megjelené­se után — 8 százalékos béremelést hajtottak végre, elsősorban az alkalmazot­tak és a takarítónők bérét rendezték. Az Akkumulá­torgyárban az idén márciu­sig felemelték azoknak a nőknek a bérét, ötüknek órabére 7 forintnál alacso­nyabb volt. A Budapesti Konzervgyárban szintén javították a 7 forint alatti órabéreket, s ma már ott az alkalmazott és a havi­díjas munkások bére 1500 forintnál nem lehet ala­csonyabb. Ez az intézkedés több mint 400 dolgozót érintett. Folyamatos munka kez­dődött — a vállalatok anyagi lehetőségeitől füg­gően — az egészségre ár­talmas munkakörök csök­kentésére, s fokozatos meg­szüntetésére. A Budapesti Harisnyagyárban például tervbe vették, hogy — 1973 végéig — minden üzemrészben klímaberende­zéseket szerelnek fel, s gé­pesítik az anyagmozgatást. A Vegyiműveket Szerelő Vállalatnál, az Akkumulá­torgyárban és másutt a kollektív szerződések­ben rögzítik, mely mun­katerületek károsak a nőknek, s azokon a he­lyeken lányokat és asz­­szonyokat foglalkoztatni tilos. A határozatok feladatul jelölték meg az éjszakai műszakok fokozatos csök­kentését. Ezek teljes meg­szüntetése természetesen hosszabb időt igényel. Több helyütt fokozatosan — el­sősorban a többgyermekes, vagy a gyermeküket egye­dül nevelő anyáknak — te­remtik meg a két vagy az egy műszakos munkalehe­tőséget. A Budapesti Ha­risnyagyárban például most tervet dolgoznak ki a több­­gyermekes anyák éjszakai műszakjának megszünteté­sére, s intézkedtek, hogy az 50 éven felüli nők, akik 25 éve végeznek fizi­kai munkát — jelenlegi bé­rük meghagyásával — mentesülnek az éjszakai műszak alól. Újpesten, a Hazai Pamutszövőgyárban a háromgyermekes anyá­kat ma már csak egy mű­szakban foglalkoztatják, változatlan fizetéssel. Több vállalat épít új gyermekintézményt vagy fejleszti a meglevőt. Új óvodát épít a Budapesti Közlekedési Vállalat, a Hő­­palackgyár, az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár s már átadták a MOM 80 férőhelyes új óvodáját. Általános, kedvező ta­pasztalat, hogy a gyermek­­gondozási segéllyel otthon maradt kismamáknak visszatérésük után megad­ják az időközbeni béreme­lést. s. M. A SZIRÉNÁSAUTÓKBAN Életmentő sofőrök Kevés a tartalék ♦ Tanfolyamra járnak Ha időben érkeznek... Százöt mentőautó teljesít szolgálatot a fővárosban éjjel-nappal, életmentés­re alkalmas, korszerűen berendezett két „Rokó” — rohamkocsi —, 19, műsze­rekkel szintén jól felsze­relt, orvosi szolgálattal köz­lekedő, úgynevezett eset­kocsi­­ balesetekhez, rosz­­szullétekhez, sürgős, orvo­si felügyeletet igénylő kór­házi beszállításokhoz. A többi elsősorban a nem sürgős esetekben szállítja a beteget kórházba vagy onnan haza, esetleg rende­lőintézeti vizsgálatra va­gy kezelésre. Az országban évente 30 millió, csak a fő­városban és környékén évi 5—6 millió kilométert fut­nak a mentőautók, 1 mil­lió 200 ezer — ebből Bu­dapesten 350—370 ezer — beteget szállítanak. ÉJJEL-NAPPAL Pihenőidőben a mentők a Markó utcai központ előtt sorakoznak. Itt szin­te mindig van parkolóhely, hiszen a gépkocsik többsé­ge állandóan úton van. Különösen „csúcsidőben” — kora délelőttől estig — csaknem üres a parkoló­hely, s ilyenkor az is elő­fordul, hogy a lakáson fek­vő beteg félórát is vár az orvosra, vagy — az SZTK- rendelés után — a haza­­szállításra. Kevés az orvos ? Kevés az ápoló? Vagy nem elég ilyenkor a 105 gépkocsi? A gépkocsivezető , kevés. Ugyanaz a gond, mint a busznál, a szállítási válla­latoknál. Ugyanaz, csak éppen még nagyobb. Nem a hiány nagyobb, de itt, ha egy ember hiányzik, az is nagy veszély. S ráadá­sul: nem egy ember hi­ányzik. A 105 gépkocsira 237 a gépkocsivezetői ál­lás. Szükség van a tarta­lékra, a kocsiknak éjjel­­nappal menniük kell. Jelenleg a 237 gépkocsi­­­vezető több mint tíz szá­zaléka hiányzik. Ez vi­szonylag nem túl sok, de a mentőknél igen nagy gond. Azt mondják: mentőgép­­kocsi-vezetőnek lenni kü­lön szakma, annak minden plusz terhével, de ugyan­akkor plusz szépségével, erkölcsi és részben anya­gilag is elismert többleté­vel. Nem könnyű itt meg­szokni, de aki megszeret­te ezt a munkát, nagyon nehéz máshová csábítani. A gépkocsivezetők több mint egyharm­ada egy évtizednél régebben van a mentőknél, s 28-an közülük 25 éves ju­bileumukat is itt ünnepel­ték. A DOKTOR Ú­S GRATULÁLT Elmondanak egy törté­netet. Rosszul lett egy em­ber a lakásán. Szomszédja, aki mentőgépkocsi-vezető volt, még az orvos odaér­­kezte előtt megnézte a be­teget, látta, hogy a férfi életveszélyes állapotban van, s azonnal cselekedett. Megindította a légzést, a vérkeringést, amíg az or­vos megjött. A doktor ké­sőbb azt mondta: ,,Ha a kolléga nem kezdi meg az újraélesztést, én már va­lószínűleg későn érkezem, aligha tudtam volna segí­teni."’ A mentőgépkocsi-vezetés kétszeresen­­ felelősségtel­jes munka. Úgy kell vezet­ni a megkülönböztető jel­zéssel, hogy szükség ese­tén a lehető leghamarabb érjen a helyszínre, ám ugyanakkor a forgalomban senkit se veszélyeztessen, úgy kell szállítani a bete­get, a sérültet, hogy időben a kórházba érjen, s ugyan­akkor ne okozzon felesle­ges rázkódást a szállítás. Sőt, helyén kell lennie a beteg­ellátásban is. Ezért is mind több sofőr elvégzi a mentőápolói tanfolyam le­velező tagozatát, sőt, van olyan gépkocsivezető, aki mentőorvos-segédi tanfo­lyamra jár. A sikeres vizs­ga nem jár plusz jövede­lemmel. Véleményünk szerint érdemes lenne meg­fontolni, hogy azzal jár­jon. SZÉP SZOLGÁLAT A mentőgépkocsi-vezető­­nek előnye, hogy hosszú időre pontosan tudja a be­osztását, tervezni, számolni tud az idejével. Nem rossz a fizetés sem, jelentősek a különféle pótlékok, a túl­óradíjak, s ami a táppénz és a nyugdíj szempontjá­ból nem lényegtelen: min­den beleszámít az átlagke­resetbe. S mégis: kevés a mentő­gépkocsi-vezető. Talán, mert nehéz a szolgálat. Akik évek, évtizedek óta itt dolgoznak, azt mondják: nehéz, de szép. Mert em­bereken segíthetnek. Min­den fáradtságért kárpótol­ja őket, ha tudják: időben érkeztek . .. Sárdi Mária Alain Delon, Jean Gabin, Lino Ventura A szicíliaiak klánja című színes, szinkronizált francia filmben, 16 éven felülieknek. BEMUTATÓ: JÚNIUS 3. A #• • » rovo mezőgazdászai jól felszerelt laboratóriu­mokban, korszerű körülmé­nyek között sajátítja el a me­zőgazdasági és a malomipari szakismereteket évente sok ta­nuló a székesfehérvári Mező­gazdasági és Élelmezésipari Szakközépiskolában. Tudásu­kat legtöbben — kikerülve az iskolapadokból — Fejér megye­­termelőszövetkezeteiben és ál­lami gazdaságaiban gyümöl­­csöztetik. ELSŐ KÉP: A tanárnők — Paál Ágnes és Rigó Magdolna — előkészítik a következő kísérletet. MÁSODIK KÉP: Pék Ferenc másodikos tanuló a körpolariméterrel ismerke­dik. HARMADIK KÉP: Növényfelismerési gyakorlat a harmadikban, a felelő Bajai István. (MTI fotó : Jászai felv.) TÚLÓRA ^ rjabakuk kolléga, a H. í­rt Gy. V. kutató intézet V^ mutató osztályának mun­­katársa, reggel óriásra tö-y í mött táskával érkezett a y­ hivatalba. 1f Mindenki együttérző ^ részvéttel nézett rá. Hiába, a munka hőse, aki az el­­í­­ntézendő aktákat hazavi­g r szi, esténként azzal bíbelő­­­ dik, hogy egyetlen percet­­ se késsen.­­ Habakuk gondosan ki­­£ húzta a felső fiókot, kipa­­£ költ belőle, majd a táská­­­­jából kivett egy lábast, el­­­­helyezett benne egy üveg­­ dzsemet, kenyeret, a kis tu­­­­rista kávéfőzőt. A másik­­ fiókba pedig elsüllyesztette­­ a különböző színű dosszié­­­­kat. Aztán szokásához hí­­­­ven szorgalmasan munká­­­­hoz látott. Telefonált, intéz­­£ kedett, referált, tárgyalt, az * irattárba ment, egészen négy óráig szüntelenül moz­­gott. Mások már csomagoltak, várták a folyosón felhang­zó bűvös csengetést, hogy indulhassanak haza, ő még csak töltőtollára sem csa­varta rá az ebonit kupakot. — Kérlek, Habakuk kol­léga, egy perc múlva négy óra — lépett asztalához az egyik kortárs. — Sajna, sajna, kolléga, de én túlórázom. — Túlórázol? Hiszen nincs restanciánk. Mindent elvégeztünk munkaidő alatt. Habakuk a kollégára emelte tekintetét, jóságosan elmosolyodott, mintha azt gondolta volna: ez a sze­gény teremtés olyan naiv, hogy megérdemli a bizal­mat. — Nézze, kolléga, az em­ber nem akkor dolgozik a legtöbbet, amikor sok a munkája. Én már tulajdon­képpen egy órakor befejez­tem mindent, most mégis túlórázni fogok — mutatott az asztalon heverő iratokra —, mert kaptam egy kis maszek munkát, am­it jól megfizetnek, s amit itt csi­nálok meg túlórában, hogy lássák, milyen szorgalmas vagyok, hogy ne susmorog­­janak, ha legközelebb prémcsit kapok. Érti már kollégám? Mert ki törődik azzal, hogy mit csinál az ember, ha dolgozni látják? Én pedig dolgozni fogok, a túlórapénzem szép kis ösz­­szeg lesz elsején, nekem el­hiheti kollégám. Csak er­ről egy szót se senkinek — tette mutatóujját ajkára. A kolléga egyetértően bó­lintott. Egy hét múlva az osztály dolgozóinak fele túlórázott. A negyedév végén mind­annyian kiemelt prémiumot kaptak, s elnyerték a leg­jobban dolgozó osztály ván­dorzászlaját — a vele járó pénzjutalommal. Bába Mi­hál.

Next