Esti Hírlap, 1971. november (16. évfolyam, 257-282. szám)
1971-11-25 / 278. szám
HOVÁ LETT AZ ÖTLETKEDV Feltalálók kerestetnek Kevesebb az újítás Csökkentik az adminisztrációt Miért csappant meg a feltaláló kedv a múlt években? Erről készítettek felmérést az Országos Találmányi Hivatalban. Az adatok szerint nemzetközi viszonylatban elég rossz helyen vagyunk a százezer lakosra jutó találmányi bejelentések számát tekintve. Míg a legjobbak közé tartozó Svájcban 95, Japánban és Svédországban 75 találmányi bejelentés jut százezer lakosra egy év alatt, addig nálunk mindössze 14. Tavaly például 3600 találmányról érkezett bejelentés az OTH-ba, de ennek csak a 40—50 százaléka származik hazai szakemberektől. A vizsgálat megállapítása szerint a feltaláló kedv fékezői a következők: Az üzemek nem eléggé érdekeltek a találmányok hasznosításában. Jelenleg sok más, a műszaki fejlesztésnél jóval könnyebb mód van a nyereség biztosítására. Az utóbbi években az újítás is kevesebb, márpedig a találmányok rendszerint az újítások tovább- fejlesztése révén születnek. (Más kérdés: az újítókedvet viszont fékezi, hogy az üzemek újítói díjat csak a nyereségükből fizethetnek, a dolgozók zöme viszont nem nézi jó szemmel a nyereség csökkentését.) Néhány gyárban még mindig él a szemlélet: a szocialista brigádtagoknak kötelességük a feltalálás, s ezért nem kaphatnak ellenszolgáltatást. Előfordult, hogy „kiközösítették” azt, aki találmányáért pénzt kért, máshol pedig egyenesen megtiltották a feltalálást. Nehéz a magyar találmányok értékesítése az iparilag fejlett országokban, s ez alól csak a mezőgazdasággal kapcsolatos találmányok a kivételek. Nehézkes a találmányokkal kapcsolatos adminisztráció. Sok munkás kedvét szegte, hogy ötletének műszaki dokumentálását kérték, amihez nem értett, s ezért másokat is be kellett vonnia a munkába. Jónéhány üzemben találhatók úgynevezett passzív műszaki dolgozók, akik irigykedve szemlélik a műszaki haladás képviselőit, s ennek igen rossz hatása van az újítókra! Az Országos Találmányi Hivatal az okok ismeretében intézkedéseket dolgoz ki a feltalálók serkentésére. Fejlesztik például egyik irodájuk, az újítások és találmányok értékesítésével megbízott részleg működését, s ettől várják, hogy a feltalálók és a kivitelezők ezután gyorsabban egymásra találnak. Az OTH a jövőben nagyobb erőfeszítést tesz a találmányokkal kapcsolatos adminisztráció csökkentésére, s ezzel rövidebb lesz az átfutási idő is. A jövő év júniusában pedig Magyarországon megrendezik az első nemzetközi találmányi kiállítást. NEMZETKÖZI GÉPSOR Óránként 24 ezer A Kőbányai Sörgyár II-es telepén befejezték az új fejtőgépsor szerelését. A gépsor nemzetközi. A fővállalkozó az angol Vickers-cég és a gépsor legtöbb része angol gyártmány, azonban a mosógépet Belgiumból, a címkézőt pedig az NSZK-ból szállították. Ez a magyar söripar leg is nagyobb teljesítményű, gépsora, amely még a minőség jav- tására is mótot ad, mert az 5 üvegek tisztaságát már nemcsak az emberi szem ellenőrzi, hanem egy elekt- tromos berendezés is. Mind 5 den gépegységnek külön szakszerelője volt, akik egy angol mérnök vezetése alatt dolgoztak a magyar szerelőkkel együtt. Az új gépsor óránként 24 000 palack sört fejt, míg a gyár eddigi berendezéseinek össztermelése csak 18 000palack volt. Az új gépsor a napokban kezdi meg egyhónapos próbaüzemét. DECEMBER 1-ÉN, SZERDÁN NYÍLIK MEG A Főváros, Ruházati Bor Vállalat HÓFEHÉRKE BABAKELENGYE- ÉS GYERMEKRUHÁZATI SZAKÜZLETE VIII., Rákóczi út 63. Telefon: 136—811. Nyitva: hétköznap 10-től 19 óráig, szombaton 9-től 17 óráig. Gémeskút és neonfény: ez a kettősség jellemzi az új Kecskemétet. Az épülő Széchenyi városrész mellett még megbújnak a régi lakóházak, az alföldi város elmaradhatatlan gémeskútjai. Védett terület Az ország legszebb bükkerdeje, a 90—100 éves faállománnyal rendelkező göcseji erdőrengetegben található. A zalai Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság kezelésében levő szárazpéterföldi és vétyemi erdők bükkállományának legszebb részét, összesen 6 hektár területen védetté nyilvánítják. MEGÁLLJ, FEJSZE! Hosszú életet, szép fák Harmincezer hektáros parkon utazom át: Esztergom, Visegrád, a Pilis völgyei, gerincei, s a várost ölelő budai hegyek. A gazda — e parkerdőgazdaság igazgatója —, dr. Mados László a kísérőm. CSAK AZ ERDŐ Ifjú a park — mint „bejegyzett park” —, s ős — öreg: a fővárost ölelő, a Duna mentén Pestig vonuló erdőségek, hegyvonulatok. Ifjú, mint szervezet: alig két éve alakult át a pilisi erdőgazdaság és a visegrádi vadgazdaság elsőként parkerdőgazdasággá. Elsősorban hivatása az erdő közjóléti hasznosítása. Előbb a pihenőhelyek, a városnak tiszta levegőt adó erdők, csak mellékesen a fakitermelés. Példát kérek az igazgatótól. Előfordult-e már valóban, hogy elérkezve egy kivágásra érett, szép erdőrészhez, azt mondanák a terv készítői: „Ezt a szép bükköst ne vágjuk ki, mert szép!”? Síparadicsom — Évente hatvanötezer köbméter fát termelünk csak ki — mondja az igazgató. — Ezen a területen, azelőtt nyolcvanezer köbméter lett volna a tervfeladat. A sok példa közül csak a Normafa öreg bükköseit említem. A Hazafias Népfront budai társadalmi bizottságával közösen jelöljük ki a feltétlenül kivágásra váró öreg fákat. Meghosszabbítottuk az erdő szép öregeinek életkorát. Erdész kifejezéssel szólva: a fák vágási, érettségi korát. Bükkösöket eddig kilencven év alatt termeltünk ki, most százharminc év előtt fejsze nem sújthat az öreg törzsre. A tölgyek érettségi életkorát száz évről száznegyven évre emeltük fel. Szép legyen az erdő. Szép és egészséges, mind fontosabbak korunkban a városokat ölelő zöld övezetek. Tudni kell: egy autó oxigénfogyasztása egy év alatt, ha csak tízezer kilométert fut, egyenlő tíz felnőtt ember évi oxigénfogyasztásával. Ezt az oxigénhiányt csak az erdő pótolhatja. KI MIT KÉR A régi vitát kérdem: természetjárás vagy autós turizmus? — Az állami költségvetésből már évi 10—12 milliót fordíthatunk a közjóléti hasznosításra, padok, kilátóhelyek, tűzrakóhelyek, esőbeállók elhelyezésére, de a legtöbbet utak építésére fordítjuk. A le nem zárt vita: autósoknak készüljön-e az út vagy a gyalogosoknak? A mi elvünk és jelszavunk: szállj ki és gyalogolj. Vagyis meg kell teremteni az autósoknak a lehetőséget, hogy eljuthassanak az erdőig, de az autóáradatot megpróbáljuk a perifériákon lekötni. Megépítettük a visegrádi panoráma utat, s ha hasonló utakat építünk, akkor nagy körültekintéssel kell azt tennünk, nehogy az erdő légszenynyeződéssel és zajjal fertőződjön. Minden évben közvéleménykutatást tartunk, kérdőíveket kapnak a belépőshelyeken a gyalogos és az autós turisták. Az idei esztendő közvéleménykutatásának eredménye igen érdekes. A sok ezer válaszadó közül a nyolcvan százalék az autósok kizárását kérte az erdőkből. Gyakori volt az olyan autós, aki maga kérte ezt. Vannak olyan helyek, ahová inkább nyugdíjasok járnak, ide — a Ságvári liget és környékére — olyan padokat kérnek, amelyeken támla is van,kényelmesen hátra lehet dőlni, szunyókálni. A Normafa és környékére gyerek játszóterek kellenek, napközisek még a pesti oldalról is feljárnak ide mikrobuszokkal. Arra a kérdésre, hogymilyen erdőt kedvel?” is érdekesek a válaszok. A legtöbben idős, ligetes erdőket szeretnének. A válaszadók kora szerint pedig — a 25 évnél fiatalabbak — a fiatalos, sűrű erdőt kérik tőlünk. De ez ugye érthető is? MÉG AZ IDÉN A pestiek harmincezer hektáros parkerdejében mi épül, mit várhatunk az idei télre? A Normafánál a tavalyi sífelvonót átalakítják, s mellé új sífelvonót állítanak üzembe. Óránként körülbelül ezerötszáz sportoló használhatja. „Ezzel nem fejeztük még be itt a sífelvonók építését, itt még hat-nyolc pályát lehet, s kell a jövőben megépítenünk." A Dobogókőt síparadicsommá szeretné a gazdaság kiépíteni. A szabadsághegyi erdei tornapálya mellett a második itt működik. Dobogókő az ország harmadik legjobb hótartó képességű lejtője a Nagyhideghegy és a Mátra északi lejtője után. Ezért is készül el már erre a télre a második sífelvonó. (kőbányai) Ősőreg ifjú Korai 140 év Drága Lenke néni Tenke néni feleségem nagynénije és kéthetenként meglátogat. Ilyen-kor uzsonnát kap. A kávé-ért és kalácsért cserébe tá- i voli rokonaink életéről tart I beszámolót és mindig elpa- } ; naszolja, hogy sehol se sze- i jetik őt. Legjobban az fáj neki, •hogy Irénék sem kedvelik. ■ Ismerem jól Lenke nénit, ( ! ezért megkérdeztem: : — Nem mondott valami ‘ | kellemetlent Irénnek, vagy | i Sándornak? ; — Én? — Sokkal tapintatosabb vagyok, semhogy ; | megsértsem vendéglátóimat. Csak annyit mondtam ! Irénnek, hogy sokkal életrevalóbb férjet érdemelne, 1 l mint Sándor, aki pipogya, félénk ember. 1 : — És Irénről mit mon-S dott Sándornak? 1 L — Csupa jót. Hogy mennyire igyekszik jó házi- S asszony lenni, de sajnos, képtelen egy rendes ebédet főzni. Megmagyaráztam neki, hogyan kell palacsin- '■ tát sütni, de persze mindig elrontja. Megvigasztaltam, sokan vannak ilyenek, nebánkódjék, hogy sohasem lesz belőle rendes házias- S szony. Miközben a tortát ette, elpanaszolta, hogy egy idő óta Erzsiék se kedvelik. — Pedig a múltkor is, amikor társaság volt ná-luk, figyelmeztettem, hogy cupfos a szoknyája. Elekinek is megmagyaráztam, hogy Erzsi ilyen kiskereső férj mellett képtelen rendes varrónőhöz menni. Legutóbb, amikor nálunk volt, fájt a lábam. Lenke néni elmondotta, hogy volt egy Krecsméri nevű ismerőse, akinek ugyanúgy fájt a lába, mint nekem. Az illetőt tegnap temették. Később régi időkre emlékezett. Megtudtam tőle, hogy az a csacsi feleségem milyen remek férjjelöltet szalasztott el miattam. Az illetőt most minden reggel autón viszik be hivatalába, s milyen fess ember, ccc ...! Búcsúzásnál figyelmeztetett, hogy kössek életbiztosítást, mert könnyen baj lehet a lábammal és szegény feleségem tragikus hirtelenséggel özvegyen maradhat. Az ajtóban kedvesen megjegyezte: — Hozzátok nagyon szeretek jönni, mert ti is szerettek engem... Palásti László Erzsébet úti tervek A FŐMTERV a korábban kiadott kiviteli tervek alapján elkészítette az építésszervezési terveket az Erzsébet királyné útnak a Kolumbusz utca és Rákospatak utca közti szakaszán végzendő korszerűsítésre. Ezen a szakaszon átépítik a csatornát, a villamosvágányokat, a felsővezetékeket és a gázvezeték egy kisebb szakaszát. Az építkezést a jövő év elejére tervezik és 1974 májusra szeretnék befejezni. Az illetékesek foglalkoznak azzal a lehetőséggel is, hogy a munkálatokat két szervezettel két irányban egyidejűleg kezdenék meg, ami 9 —10 hónappal megrövidítené az építést. 1971. november 21., csütörtök