Esti Hírlap, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-24 / 19. szám
• Két filmmel kedveskedett a televízió szombat este a kitartó nézőknek. Az elsőt 1957-ben készítették Angliában, Jog és zűrzavar címmel, s arra is példa, hogy a múlt másfél évtizedben milyen sokat változott a filmművészet. Ha azt mondja valaki, hogy ez a film a harmincas évek végén készült, el lehet neki hinni. Fordulatai ismerősek a hasonló típusú angol vígjátékok sorából, ám az ötletek között akad olyan, amely ma is szórakoztat. Az angol „bűnözőhumor” változatának érdekessége, hogy főszerepét Michael Redgrave játszotta. • A másik filmet fokozott várakozással néztük végig, hiszen a könyv, amelyből készült, az egyik legjobb, legizgalmasabb, legdrámaibb regény, amely a koncentrációs táborok foglyainak életéről, érzelmeiről szól. Voltaképpen ez a regény nem is a lágerban, hanem az oda vezető úton, egy marhavagonban játszódik. Mindez természetesen nagyon megnehezítette Jean Prat rendező dolgát. Hiszen a film jelentős részében egyetlen közeli kameraállásban fényképezhette csupán a főszereplőt. A bonyolult visszaemlékezések sorát úgy kívánta ábrázolni, hogy a kamera azonosuljon az elbeszélővel. De így sem érthető , miért kellett az elbeszélő hangját jelenbeli és múltbéli hangra megkettőzni, amikor a szereplőt egyetlen idősíkban sem láttuk személyesen. Általában, a nemes szándék ellenére inkáb csak A nagy utazás illusztrálását kaptuk, a gondolatok és az érzések lényege elsikkadt. • A hét műsorából kiemelkedett a külföldi riport. Polgár Dénes Bonnba látogatott, hogy a várost bemutassa, s kiderült, hogy a „főváros — nem főváros” — komplexum többet árul el a nyugatnémet helyzet alakulásából, mint néhány vezércikk. A víz és a levegő szennyeződésével foglalkozó összeállításnak is a külföldön készített része volt az érdekesebb. — bel — □ VIRGINIA WOOLF- estet rendez az írónő születésének 90. évfordulója alkalmából a Kossuth Klubban ma este 7 órakor az Európa és a Magvető Kiadó. Bevezetőt Kristó Nagy István és Geher István mond. Közreműködik: Bánki Zsuzsa, Koncz Márta és Vallai Péter. FEGYVERLETÉTEL Vágásra szánt kisbárány? Kenéz Imre halála — Most már tudod, mit akarnak tudni tőled — mondja Koncz Gábornak a rendező, Székely Gábor. — „Milyen erők vannak Bécsiben?” ez már harmadszor hangzik el. Kettőtök viszonya most már a párbajőröké, nem pedig a vágásra szánt kisbárány és a farkas viszonya. Két bíróság előtt 1848-ban vagyunk, egy hadfoírósági tárgyaláson a darab szerint, melyet a Vígszínház színpadán próbálnak a vendégül hívott Székely Gábor vezetésével. A darab a Fegyverletétel címet viseli — az eredeti kéziratos darabpéldány elején még ez állt: „Kenéz Imre hányattatása és halála Magyarországon 1848- ban úgy, ahogy a hiteles okmányok és korabeli személyes iratok sokaságából összeszedte, rendbe fogta, gondolataival szerényen ellátta, s mint mester által csiszolt követ, átnyújtja közönségének e görög eredetű szóval tragédiának mondott játékát Galambos Lajos.” Ez a terjedelmes és archaikus hangú cím nagyjából jelzi, miről is van szó. Kenéz Imre, az ifjú forradalmár — akinek apja horvát, anyja magyar, s ő elsősorban magyarnak vállalja magát — bírái előtt áll. Éspedig kétszer. Egyszer a szabadságharc győzelme előtt, s egyszer utána. Kenéz Imre fölismeri, hogy a két kis nemzetet, a magyart és a horvátot egymás ellen ugrasztja a monarchia. Agitál a horvát hadseregben: ne harcoljanak a magyar szabadságharc ellen — ezért hadbíróság elé kerül. Kényszerhelyzetben — apját túszként hurcolják el — vállalja, hogy megöli eszményképét, Görgey ígéretét eszében sincs megtartani, mégis a magyar hadbíróság elé kerül miatta, ahol sok minden szinte kísértetiesen megismétlődik vele. „Immár úgy tűnik fel nekem — mondja a dráma hányatott sorsú főhőse —, áldozatok mindig kellenek.” — így ütközik egy ember tiszta elhivatottsága és hite falakba — mondja Székely Gábor, akit nem először hívott meg a színház: a nagy sikerű Macskajáték rendezőjeként mutatkozott be a fővárosban, a Pesti Színházban. — Mint rendezőnek, többek közt, azt kell megoldanom, miként lehet nagy színpadon viszonylag statikus jeleneteket, zömmel tárgyalásokat drámai hatással megjeleníteni. Négy-öt különböző helyszínt minimális változtatással ugyanabban a díszletben, azaz a lehető legnagyobb egyszerűséggel színre vinni, úgy, hogy elsősorban a gondolat, az emberi helyzetek sugározzák a drámát. A darab többi fontos szereplője: Bárdy György, Tordy Géza, Bitskey Tibor, Deák Sándor, Bilicsi Tivadar, Somogyvári Rudolf, a két női főszerep Szegedi Erikáé és Pap Éváé. A bemutató időpontja: február 18. (f. f.) január 24-től 28-ig. Harcső leves Volgái Szoljaidra leves Fogasszelet Moszkva módra Ponty Aragin módra Kaviáros töltött tojás Orosz hússaláta Jérce Tabaka módra Jérce Csahoh-bili módra Sertés érmék Atyuska módra Párolt trü grúz módra Tkemáli marhatokány Palacsinta Tbiliszi módra Imereti sajtos fánkocskák Puskin fagylalt Som István mesterszakács Főszerepben: Koncz Gábor Nyolcvan oldal szöveg. „Kilóra” ennyi a főszereplő, Koncz Gábor leckéje. És minőségre? — Olyan embert játszhatom — mondja Koncz Gábor —, akinek a bőrébe bele lehet költözni, mert íróilag „meg van csinálva”. Az ilyen nagy lélegzetű szerep kihat valamiképp nemcsak a színészi, hanem az emberi kvalitásokra is. Amikor leteszem, akkor is valahogyan úgy gondolkodom, mint Kenéz Imre. Hinni kell abban, amit mond, még ha túlzott hite ebben a formában egy kicsit képtelenség is. Negyvenhárom most végzett hallgató diplomamunkájából rendeztek gazdag kiállítást az Iparművészeti Főiskolán. Érett tudásról, alkotókészségről, gazdag fantáziáról tett tanúságot a tíz grafikushallgató bemutatója. Képünkön: Kardos Katalin, a tavaly végzett Blazsek Gyöngyvér belsőépítész, erős hullámpapírból készült óvodabútoraihoz készített derűs grafikát. (Bozsán Endre felv.) Zenés Tacskó Kecskeméten Már születésekor érzelgős, kiagyalt kommerszmunka volt Dario Niccodemi vígjátéka, a Tacskó. Mégis újra meg újra előveszik a világ színházai, ha kasszasikerre áhítoznak vagy ziccerszerepben kívánják kiugratni valamelyik ígéretes naivájukat. A Tacskó (olykor: Tökmag) gazdája volt már nálunk Mészáros Ági és Turay Ida, olasz filmen Alida Valii játszotta, aki később nemzetközi mozicsillag lett, s nyilván hasonló nagyságrendű színésznők alakították mindenfelé. Tacskó némi rokonságot tart Shaw négy évvel korábban írt Elizájával (Pygmalion). Csak éppen az előbbi álirodalom, csupa felszínes giccs. És mégis: mindig menthetetlenül közönségsiker. Az 1916-ban írt olasz vígjátékból úgy lett 1972- ben magyar ősbemutató Kecskeméten, hogy Brand István a darabot leporolta (az anyag ellenállása miatt, sajnos, nincs az a robottakarító, aki itt tökéletes munkát tudna végezni) és versszövegekkel látta el, Behár György pedig kellemes, dallamos, fülbemászó, mai operettslágereket komponált hozzá. Ez ugyanis operett, annak is játsszák, noha a színlapon a „lírai vígjáték zenével” megjelölés látható. Miért? Ha szégyellik, miért csinálják? Ha csinálják, ne szégyelljék! Hisz a kecskeméti színház tudja a legjobban, hogy ennek a műfajnak még bőven van közönsége. S ha találkozunk is a színpadon kopott sablonokkal (operettnél ez szinte elkerülhetetlen), egészében Lovas Edit friss, ízléses, kedves, olaszos ötletekkel telitűzdelt, modern operettelőadást rendezett (már amennyiben a modern és az operett nem ellentmondás), Csinády István díszleteinek és Poós Éva jelmezeinek segítségével. Indoka lehetett még a darab zenével feldúsított felújításának Szabó Éva. Mély és finom tehetség, sugarasan őszinte és bájosan eredeti egyéniség, törékeny lényével megtelik a színpad. Nemcsak megérdemelte, hogy elővegyék számára az 55 éve parádés szerepnek tartott Tacskót, hanem ennél igazibb szerepek is megilletik. Megbízható, gyakorlott alakítás Balogh Rózsáé, tehetséget mutatott Ats Gyula, jó színfolt volt Hetényi Pál. Az együttes tagja volt még Sárosi Gábor, Falvay Klára és Major Pál. (barabás) FELÚJÍTÁSI program NAPIRENDEN: AZ EGYETEMEK Több mint 260 millió forintot fordítanak az idén a központi művelődési intézmények felújítására — tájékoztat dr. Nagy Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője. — Ezt az összeget nagy körültekintéssel, tervszerűséggel, az eszközök koncentrálásával, a luxusigények mellőzésével hasznosítják. Arra törekednek, hogy a már megkezdett nagyobb arányú rekonstrukcióikat jó ütemben folytassák, illetve befejezzék. A felsőoktatási intézmények közül ebben az évben a budapesti Műszaki Egyetem kapja a legnagyobb összeget,csaknem 34 millió forintot. Ebből a Dunaparti egyetemváros több tucat laboratóriumát, előadótermét korszerűsítik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem felújítására 18 millió forintot fordítanak. Megkezdődik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem központi épületének több évig tartó teljes felújítása, amely együttvéve csaknem 120 millióba kerül. Az idén ebből 5 milliót költenek. Korszerű központi fűtést kap a veszprémi Vegyipari Egyetem. A Színház- és Filmművészeti Főiskola Szentkirályi utcai filmesházában ugyancsak nagyarányú munkához fogtak 8 milliós értékben, a Rákóczi úti épület klímaberendezésének korszerűsítése pedig kétmillióba kerül. Az országos intézmények közül kiemelkedik a Széchényii Könyvtár keszthelyi intézete, amelynek felújítási munkájára ebben az évben tízmilliót szánnak. A múzeumok korszerűsítésére csaknem 23 millió forint jut. DÉRYNÉ SZÍNHÁZ: A néma levente A Déryné Színház most harmadízben tűzte műsorára Heltai Jenő hervadhatatlan verses vígjátékát, A néma leventét. Eddig több mint százezer néző gyönyörködött benne. Most új betanulásban, Ladna László rendezésében mutatják be, Ziliát Várnagy Katalin, Agárdi Pétert pedig Harmaczy József játssza. DERKOVITSÖSZTÖmí] Pályázati felhívás A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Képzőművészek Szövetsége pályázatot hirdet a Derkovits Gyula ösztöndíjra. Pályázhat minden olyan, 35. életévét még be nem töltött képzőművész, aki a főiskola elvégzése után önálló művészi tevékenységet tud felmutatni. Kivételes esetben olyan művész is részesülhet ösztöndíjban, akinek nincs főiskolai végzettsége. Az ösztöndíj öszszege — 3 évi időtartamra — havi 3000 forint. A pályázati kérelemhez mellékelni kell a pályázó eddigi művészi munkájának részletes ismertetését; részletes önéletrajzot, lakáscímet; főiskolai végzettség esetén a főiskolai oklevél hiteles másolatát; művészi munkájának tervét az ösztöndíj időtartamára, valamint az eddigi művészi munkásságát bemutató műveit. A pályázati kérelmeket a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályára (Budapest, 502. Pf. 1.) 1972. március 1., 2., 3-án 9 és 16 óra között; a műveket az Ernst Múzeumba (Bp. VI., Nagymező utca 8.) március 8., 9., 10-én 9 és 16 óra között kell beadni. (MTI) IRÁNY: OLASZORSZÁG UTAZIK A BÁBSZÍNHÁZ Február 8-án ismét külföldi vendégszereplésre indul az Állami Bábszínház társulata. Ezúttal Olaszországba utaznak, ahol érdekes zenei eseménysorozat részeiként lépnek fel. Az Olasz Filharmóniai Társaság több olasz városban zenei heteket rendez neves vendégművészek — például Bernstein — részvételével. Hat olasz városban, köztük Rómában és Genovában együttvéve tizenegy előadáson játsszák Bartók A fából faragott királyfiját, Sztravinszkij Petruskáját és Beckett Jelenet szöveg nélkül című pantomimját. Mivel szereplésük egy zenei eseménysorozat színfoltja, fellépésük legtöbb helyen nagy színházakban, illetve operaházakban lesz, így Reggio Emíliában és Genovában az operaházban, Rómában az Olimpico színházban, Sienában a városi színházban szerepelnek. □ ÉGERHÁZI IMRE debreceni festőművész munkáiból nyílik kiállítás kedd délután 4 órakor a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában. A Tárlatot Tamás Ervin nyitja meg.