Esti Hírlap, 1972. február (17. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-12 / 36. szám
SZÁZMILLIÓKAT KÖLTENEK RÁ Gépesítik a rakodást Zárt lánc a papírnak Konténerben a hűtőpult A rakodás gépesítése régóta nagy gond, napirenden levő feladat. Most az új beruházások költségeinek több mint 60 százalékát a vállalatok saját fejlesztésű alapjukból fedezik. A múlt évben 200 millió forint támogatással 600 millió forint értékű rakodásfejlesztési beruházásba kezdtek az érdekeltek. A fuvarozóeszközök jobb kihasználását szolgálja majd az a zárt szállítási lánc, amelynek eszközeit a MÉH szerzi be a papírhulladék korszerű továbbítására. Dunaújvárosban, Csepelen, Szolnokon, Lábatlanban és Fűzfőn villástargoncák helyettesítik majd az emberi erőt, könynyebb lesz a szállítás a papírgyárakban. Az ÉRDÉRT 1,6 millió köbméter import faáru fogadására rendezkedik be. Rakodórámpát épít és tovább gépesíti rakodásait a csepeli gyárkombinát. A Pamutnyomóban gázfejlesztőt szerelnek fel a pakura és a fűtőolaj fejtésére Fémsilókat vásárol a Hortobágyi Állami Gazdaság. Az Ózdi Vasműben nagy teljesítményű szállítóberendezésekkel, baggerekkel viszik majd a vasércet, a mészkövet, rakják a kokszot. A debreceni útépítők bitumentárolót kapnak. Konténeres szállítást akar bevezetni hűtőpultjainak exportálásához a LEHEL, rakodólapos anyagmozgatásra rendezkedik be gyáraiban az egész magyar bőripar. Az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben olyan javaslatok születtek, amelyek lényege: a vasúti kapacitás jobb kihasználása a rakodómunkások létszámának tetemes csökkentése. A Magyar Jakobinusok terének rendezését a metró építésén kívül több más felszíni munka is jelzi A Déli pályaudvar, az új Krisztina körút és a metró építésével egyidőben dolgoznak a közmű- és a pályaépítők is. Mintegy 300 méter hosszan új, 130 centiméter átmérőjű vasbeton főgyűjtő csatorna készül, amely az eddigi sok, kisebb csatorna munkáját veszi át. A BKV pályaépítői a Krisztina körút Vérmező felé eső oldalán fektetik le az új villamosvágányokat. Itt is a Thököly úton már bevált panelos módszerrel rögzítik a sínpárokat. PRO URBE A PROFESSZORNAK Városa köszönti az építészt . A városrendezési és építészeti bizottság egyik ülésén megkérdezett egyszer egy IX. kerületi munkásnő: „Mit keresek én itt — laikus — az állandó bizottságban?” Azt válaszoltam neki: ön tanácstag, jobban ismeri saját környékét, mint bárki más, többet segíthet nekünk, mint egy építész. A rendhagyó válasz legmeglepőbb mozzanata: aki a történetet elmondja, maga is építész, dr. Reischl Antal egyetemi tanár, a műszaki egyetem lakóépülettervezési tanszékének vezetője, aki ma vette át munkásságáért a Pro Urbe kitüntetést. Egy professzor — a városért. Egyetemi tanár, tudós, készülő könyvének írása közben zavarom meg. A lakóépülettervezésről készül tankönyv, de mint mondja, többnek szánja: a témakör összefoglaló kézikönyvének. Tanulmányokat készít tanszéki közösségével, időhiányra panaszkodik, tervei és tettei azonban messze túlnyúlnak az elméleti munkák körén. Ami magában betölthetne egy teljes életet, nála — teljességében! — csak egyéniségének egy része marad. — Az építész nem építhet csak a mai igényeknek. A most készülő házak állnak ötven év múlva is. Kapcsolatot kell tartani olyan tudományokkal, mint a szociográfia, szociológia, demográfia, sőt, mi több, ki kell dolgoznunk ezeket az építészet területén is. — A jó építész tehát maximálisan az igényeknek megfelelően épít? — Féligazság. Az építész felméri minden lehetséges módszerrel az igényeket, de előremutatóan tervez. Egy kissé pedagógia ez, hatással kell lennünk az igény fejlődésére is. Az emberek életmódja óriásit változott a múlthoz képest, és ma is rohamosan változik. Az egyetemen dolgozom, de mindig arra törekedtem, hogy a legszorosabb kapcsolatot tartsam az élettel. Ezért vállaltam és vállalom ma is a társadalmi megbízatásokat. Hosszú időn át a Fővárosi Tanács városrendezési állandó bizottságának elnöke volt. Kerületi tanácstag és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke. A város — Budapest — a szenvedélye, hiszen, mint mondja: — Az építészetben együtt jelentkezik a lakás- és városépítés, a jó lakás, megfelelő környezetben. Még pontosabban: nekünk nem lakásokat, hanem várost kell építenünk. Nem vagyok polihisztor, de az évtizedek alatt beletanultam ebbe a munkába: az ipartelepítésbe, a közművesítésbe és sok más egyébbe. A városépítés — politika. — Mi a jó várospolitika alapja? — A demokratikus jellege. A városfejlesztést nem lehet a lakosság nélkül végezni. Az információ maga kevés, fel kell tárni meglevő gondjainkat, választási lehetőségeinket, és a lakossággal közösen kell meghozni a döntést. Pedagógus szenvedélye: a beszélgetés vissza-visszatérő motívuma. A lakosság aktivizálásának feladata mellett a szőkébb feladat : az építészmérnökök nevelése. A végzősök évről évre kapnak budapesti feladatokat, figyelmük ezzel a városra fordul, hozzájárulnak sok építészeti probléma megoldásához. A professzor kezdeményezése alapján gyrűzött tovább a műegyetem építészmérnöki karáról a „Főváros az ifjúságért, az ifjúság a fővárosért” mozgalom. Magáról legszívesebben tőmondatokban, terveiről, munkásságáról többes számban beszél. Arról, hogy tanszéke nyerte meg a Belváros rekonstrukciójának pályázatát, arról is, hogy a Képzőművészeti Alap felkérésére a házgyári házakban kialakítható műteremlakások tervein dolgoznak. Arról, hogy ő volt annak idején a házgyári technológia bevezetésének szükségszerűségével foglalkozó munkabizottság vezetője és a szovjetunióbeli tárgyalások egyik szakértője. — Mi az ön ars poeticája? — Az építészet művészet, mert hatással van a benne élő emberre, egyéniségét alakítja. Az építészetben minden az emberért történik, és erről — emberközpontúságáról — egy pillanatra sem szabad megfeledkezni. Széky Péter KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÓIPAR Balesetmegelőzés tudományos alapon ELEMZIK AZ OKOKAT • TÖBBFÉLE LEHETŐSÉG A múlt évben a kereskedelemben 5 és fél ezer baleset történt, s emiatt százezer munkanapkiesés volt. Ez késztette az illetékeseket arra, hogy a pszichológia segítségét is igénybe vegyék az okok feltárására és a balesetek megelőzésére. — Az üzleti munka — mondta Király József pszichológus — különösen csúcsforgalmi időszakban az átlagosnál nagyobb szellemi és testi erőkifejtést igényel. Ezt csak teljesen kiegyensúlyozott emberek tudják hosszabb időn át, káros következmények nélkül elviselni. A tapasztalatok szerint a kereskedelmi szakmában a baleseteket a nem megfelelő technikai-műszaki viszonyok, a korszerűtlen, hibás munkaeszközök, az ésszerűtlen munkaszervezés, a nem egyenletes munkatempó, az óvintézkedések elégtelensége okozza. — A mi feladatunk az volt, hogy felderítsük a balesetek lélektani okait. Új vizsgálati módszert vezettünk be. Ennek segítségével eddig hetvenöt balesetet szenvedett vendéglátóipari dolgozót vizsgáltunk meg. Kiderült, hogy a balesetek túlnyomóan figyelmetlenségből származtak. A balesetet szenvedők közül sokan neurotikus hajlamúak,, vagy már neurózisban szenvednek. Ezeket az idegrendszeri feszültségeket teljesen kiküszöni nem lehet, mérséklésükre azonban többféle lehetőség kínálkozik. Ilyen például a vezetők munkaszervezési készségének és a beosztottak munkakultúrájának a fokozása. (MTI) AZ IDÉN ÜNNEPÜK Százéves intézet PARKOSÍTÁS, PÁLYAÉPÍTÉS Szegeden fennállásának 100. évfordulóját ünnepli az idén az állami fiúnevelő intézet. A jubileum alkalmából a város vállalatai és a tanács segítségével korszerűsítik, bővítik az intézetet. 900 ezer forintért felújítják az iskola konyháját, új lakberendezési tárgyak kerülnek az intézet helyiségeibe. Parkosítják az udvart és futballpályát is építenek. BUDAPEST, 1972 A fővárosi tanácstagok kedden jóváhagyták az 1972. évi tervet és költségvetést. Tizenegymilliárd forintról határoztak — tizenegymilliárd forinttal gazdálkodnak az idén a Városházán. A minden eddiginél nagyobb összeg, minden eddiginél nagyobb fejlődést tesz lehetővé. Igaz, az erőket összpontosítják, hogy minél előbb átadhassák az elkezdett beruházásokat. De a nagy építkezések egész Budapestet gazdagítják, hatásuk érezhető lesz minden városrészben. A tervezés központjában a pesti ember áll Ezért mondták ki, hogy első a lakás és a legtöbb pénzt az új negyedekre kell fordítani, hogy a közlekedés javítása nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is, hogy meg kell gyorsítani a közművek fejlesztését. Két év alatt Budapesten 30 ezer új otthon készül el. Más szóval: legkevesebb 100—120 ezer, de valószínű, hogy ennél több, a cserékkel együtt 140—150 ezer pesti jut új lakáshoz. Egész városrészek újulnak meg, s a lakásokkal együtt bölcsődék, óvodák, rendelők, boltok áruházak épülnek. A lakás után következik a közlekedés. Csak a gyorsvasúti hálózatra több mint egymilliárdot költ a főváros. 1971-ben 66 buszt vett a BKV, 1972-ben 150 — sőt a most elfogadott 30 milliós támogatást is számítva — 186 új kocsit. De ez is kevés, hogy lépést tartson a főváros az új igényekkel. Új negyedek épülnek távol Pest szívétől, és gyorsul az átáramlás a buszokra. Ezért szükség lesz sok más intézkedésre is. A forgalomban az évek legjelenősebb eseménye a metró új szakaszának megnyitása. Az új híddal felérő, Pestet és Budát összekötő földalatti vonal ízelítőt ad majd, hogy milyen vonzó közlekedést akar megvalósítani a tanács. Egyöntetű vélemény, hogy több gondot kell fordítani a közművekre. A hálózat egy része már elavult. De a nagy építkezések is sürgetik a felújítást és a bővítést. Több lakáshoz több víz, több csatorna és több gáz is kell. Sőt, a Vízműveknek nemcsak azzal kell számolniuk, hogy 15 ezer új otthon készül. Minden új lakás fürdőszobái és a beköltöző család gyakran többször annyi vizet fogyaszt, mint eddig. A közlekedés fejlesztését is gátolhatja, ha az utak, a közművek nem viselik el a réginél többször nagyobb megterhelést. Az ember a központ — ezt fejezi ki az is, hogy az idei költségvetés egymilliárdhatszáznegyvenmilliót szán művelődésre, s egymilliárd-nyolcszázmilliót gyógyításra. Valójában az egészségügy ennél jóval többet kap, hiszen bővülnek a kórházak, és új rendelőintézetek épülnek. Az idei első tanácsülés a centenáriumi készülődés jegyében folyt le. Amint bejelentették, sok szép képzőművészeti alkotás örökíti majd meg Pest-Buda és Óbuda száz év előtti egyesülését. De korunk legérdekesebb, az utódoknak legtöbbet mondó emlékműve a metró, Újpalota, Dél-Zugló, a megújuló Óbuda és az idei tervben megjelölt több más nagy építkezés lesz. Aczél Kovách Tamás