Esti Hírlap, 1972. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

XVII. évfolyam, 237. szám 1972. október 7., szombat JANUÁRTÓL OKTÓBERIG több mint ötezer állami és szövetkezeti lakás épült Budapesten Gyorsítani kell a kapcsolódó beruházások munkálatait Ebben az évben mintegy hatmilliárd forintot fordít Budapest fejlesztésére a Fővárosi Tanács. Az első kilenchónapi munka a tervnek megfelelően ala­kult. Az MTI jelentése sze­rint eddig több mint öt­ezer tanácsi és tanácsi ér­­tékesítésű (szövetkezeti) lakásba költözhettek be a lakók. Az új otthonok több­ségét Újpalotán, Óbudán és Zuglóban hozták tető alá. A minőség javulását, jelzi: a tulajdonosok az át­adástól számított huszon­öt, nap alatt megkezdték a beköltözést. Az idén az eddiginél több nagy lakás épült: a táv-, illetve központi fű­­téses, beépített bútorokkal felszerelt új otthonok 68 százaléka, két-, illetve en­nél több szobás. Az új lakótelepeken az év végéig kilencven iskolai tanterem, ötszáz óvodai, kétszáz bölcsődei hely, ti­zenegyezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmény épül. Sajnos, a kiszolgáló beruházások üteme a ter­vezettnél lassúbb. Ennek legfőbb oka: ezek építése lényegesen munkaigénye­sebb, mint a lakásoké. Fővárosunk egyik leg­fontosabb beruházása eb­ben az évben is a metró építése. A kelet-nyugati vonal második szakaszát a Deák tér és a Déli pálya­udvar között a tervek sze­rint december 22-én adják át a forgalomnak. Meg­nyitásával nagyban eny­hül a tömegközlekedés gondja, ugyanis a metró­­szerelvényeken kétszer annyian utazhatnak majd, mint jelenleg. Javult a főváros közmű­­ellátása. Több mint harminc kilo­méterrel bővült a gázcső­hálózat, csaknem hetven kilométerrel nőtt a víz- és csatornavezeték hossza. A földgázprogram nyomán 2300 lakásban tértek át földgáztüzelésre. Az egészségügyi beruhá­zások közül átadták ren­deltetésének a Tétényi úti kórház 248 ágyas új pavi­lonját. A Weil Emil Kór­ház 124 ágyas pavilonját várhatóan novemberben nyitják meg. A kereskedel­mi létesítmények közül fel­avatták a XVII. kerületi új ABC-áruházat. A hátralevő időszak leg­fontosabb feladata válto­zatlanul a lakásépítés: az év végéig még több mint háromezer új ott­hont kell átadniuk a ki­vitelezőknek. Fontos a kapcsolódó beru­házások építési­ ütemének meggyorsítása.. .Az a cél, hogy az új óvodákat, isko­lákat és kereskedelmi léte­sítményeket lehetőleg az új lakások átadásával­­egyidő­­ben nyissák meg. GIERE­K LÁT­OGAT­ÁS­ÁN­AK VISSZHANGJA AZ ENYHÜLÉS POLITIKÁJÁNAK SIKERE Edward dereknek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának Franciaor­szágban tett látogatása a párizsi lapok külpolitikai hírmagyarázóinak egyöntetű véleménye szerint jelentős mértékben hozzá­járult a kétoldalú lengyel —francia kapcsolatok to­vábbi fejlődéséhez. A látogatás eredményeit egyúttal az enyhülés és nemzetközi együttműködés politikájának sikereként ér­tékelik Párizsban. Nagy jelentősége van „a Lengyel Népköztársaság és a Francia Köztársaság kö­zötti barátságról és együtt­működésről szóló közös nyi­latkozatnak” is, amelyet Edward Gierek és Georges Pompidou írt alá. A nyilat­kozat a kérdések széles kö­rét öleli fel és egyebek között előirá­nyozza, hogy a felek rend­szeres konzultációkat tar­tanak a nemzetközi, külö­nösen az európai problé­mákról. Az okmány aláírása ismét alátámasztotta, hogy Euró­pában széles távlatok nyíl­tak a béke, a kölcsönös megértés és a nemzetközi együttműködés politikája előtt. A párizsi Nation a fran­cia—lengyel közös nyilatko­zatot méltatva, azt hangsú­lyozza, hogy a nyilatkozatot a Szovjet­unió és Franciaország kö­zötti együttműködés elvei hatják át, amelyeket Leonyid Brezs­­nyevnek, az SZKP főtitká­rának 1971 októberében tett történelmi jelentőségű fran­ciaországi látogatása során dolgoztak ki és írtak alá. Felhős, enyhe idő A melegebb levegő fel­­siklása a Kárpát-medencé­be és az azt kísérő hűvö­sebb légtömegek beáramlá­sa felhasadást okozott az ország északi felében is. Ezzel együtt a gyenge esők zónája észak felé vonult és kilenc órakor már a fő­város egy-két kerületében is hullott kevés csapadék. A felhősödés miatt a hő­mérséklet nem emelkedett 7—11 foknál magasabbra. . Továbbra is felhős ma­rad az idő, szórványosan kisebb esők várhatók és a hőmérséklet csúcsérté­ke 15 fok körül marad. Az éjszaka várhatóan fagy­mentes lesz. ENSZ-KÖZGYŰLÉS Magyar felszólalások a költségvetési és a jogi bizottságban New York, október 7. Az ENSZ-közgyűlés 5. számú bizottságában, a szervezet 1973. évi költség­vetés-tervezetének vitájá­ban felszólalt Tardos Jó­zsef, a magyar delegáció tagja. Rámutatott, hogy az 1973-as költségvetési ter­vezet százalékosan jóval nagyobb emelkedést mutat 1972-höz képest, ha az idei költségvetés jóváhagyott összege helyett a tényle­ges — a jóváhagyottnál alacsonyabb — kiadásokat veszik alapul. Ebben az összehasonlításban az emelkedés 8,5 százalékot ér el. Az 1973-as költségvetés szavazásra bocsátásakor a magyar delegáció, tekintet­tel lesz a kiadásoknak erre a nem olyan mérsékelt emelkedésére. A továbbiakban, egye­bek között arról szólt, hogy a titkárság különféle egységeiben a munkater­helés alapos vizsgálatá­val, a személyzet átcso­portosításával, hosszú időre szükségtelenné válnék a jelenleg üres helyek betöltése. Felhívta azonban a figyel­met arra, hogy ennek nem szabad sértenie a titkársá­gi személyzet földrajzi ösz­­szetételét, mert ez az ENSZ egyetemessége szempontjá­ból nem lenne kívánatos. Ezután a költségvetés bi­zonyos tételeivel kapcso­latban ismertette a magyar kormány álláspontját. Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottságában dr. Jelenik Gyula, a magyar küldött­ség tagja, a nemzetközi jo­gi bizottság jelentésével kapcsolatban hangoztatta: helyes, hogy a bizottság tervezete az újonnan füg­getlenné vált államok esetében — az önren­delkezés követelményei­nek megfelelően — a „Ta­bula Rasa” elvét érvé­nyesíti, vagyis azt, hogy a gyarmati, vagy függő sorból felszabadult álla­mokat nem kötelezik a volt gyarmattartó által kötött, és korábban rá­juk is kiterjesztett szer­ződések. Ezért a magyar delegáció, a tervezet legfontosabb ré­szének, az újonnan füg­getlenné vált országokra vonatkozó ilyen értelmű szabályozását tekinti. KÜ­ADÖTTEK HAT ORSZÁGBÓL KGST -tanácskozás a köztisztaságról A KGST keretén belül Magyar­országot bízták meg a háziszemét-haszno­­sítás és feldolgozás komp­lex feladatának kidolgo­zásával. A Szovjetunió, Cseh­szlovákia, az NDK, Bul­gária, Lengyelország és Magyarország szakem­berei most három napon át tanácskoztak e témakörben, s tegnap dél­után a Köztisztasági Hi­vatal Ecseri úti telepén megtekintették és tanul­mányozták a legújabb cél­gépeket. Hajdú György, a Köztisztasági Hivatal igaz­gatója ismertette az új gé­peket, közöttük azt, ame­lyik öt köbméteres alumi­nium konténereket emel és szállít. Ahol csak lehet, áttérnek a konténeres sze­métgyűjtésre. A legújabb ilyen gépek kiszolgálására egyetlen ember elegendő, tehát a konténeres szállí­tás a munkaerő-gazdálko­dás szempontjából is nagy jelentőségű. A város úthálózatának tisztítására nagy és kö­zépteljesítményű önfelsze­dő seprőgépeket szereztek be. A tömörítős szemét­­gyűjtő autók a hulladékot eredeti térfogatuk ne­gyedére préselik össze, s ezáltal gazdaságosabbá válik a szállítás. Új földgázlelőhelyek Moszkva, október 7. A Kaspi-tenger keleti részén új földgázlelőhelye­ket tárnak fel. Úszó acél­szigetekről a legközelebbi jövőben megkezdődik a földgáz kitermelése. Tömpe István moszkvai megbeszélései október 2-a és 7-e között a Szovjetunióban tartózkodott Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke. Megbeszélést folytatott Szergej Lapinnal, a szovjet testvérszerv elnökével a két ország rádiós és televíziós együttműködéséről, majd Tallinnban tanulmányozta az észt televízió és rádió munkáját. Rapai Gyula nagykövet koktélt adott Tömpe István moszkvai látogatása, vala­mint a Magyar Rádió és Televízió moszkvai tudósí­tói irodája megnyitásának 15. évfordulója alkalmából. Moszkva, október 7. A szovjet minisztertanács állami televízió- és rádió­­bizottságának meghívására Vasúti katasztrófa Mexikóban Ki­siklott és lángba borult a zarándokvonat Eddig 135 halott, 781 sebesült Saltillo, október 7. Hozzá­tartozók ezrei, fény­szórókkal és lángvágókkal felszerelt me­n­tőcsa­p­a­tok lepték el tegnap Saltillo vá­ros környékét, ahol Mexikó történetének második leg­nagyobb vasúti szerencsét­lensége eddig 135 ember­életet követett áldozatul. A sebesültek száma 781. Csütörtökön éjjel Saltilló­­tól délre kisiklott egy vasúti szerelvény, amely egy vallási zarándoklat több mint 1500 résztve­vőjét szállította haza. Szemtanúk szerint először robbanás hallatszott, majd a szerelvény táncolni kez­det a sínekein, végül a va­gonok a pályatest melletti szakadékba zuhantak, és egymásra torlódtak. A két mozdonyból ki­folyt Diesel-olaj azonnal lángra lobbant, amikor né­hány utas az éjszaka sötét­jében gyufát gyújtott a jobb tájékozódás végett. A legtöbben nem a zu­hanás, hanem a tűz kö­vetkeztében vesztették életüket. A mentőosztagok megfe­szített munkával elfojtot­ták a lángokat, majd va­gonról vagonra haladva, kutatták fel a szerencsét­lenül jártakat. Nemegyszer csak valamelyik végtag amputálása árán sikerült kiszabadítani az utasokat. A környéket elözönlő ro­konok és kíváncsiak távol­tartására a mexikói had­sereg barikádokat emelt. A mintegy 5000 főnyi tö­meg erre a közeli kórházak­hoz vonult, ahol a hozzá­tartozók kétségbeesetten próbálják azonosítani a mentőautókon és magán­­gépkocsikon beszállított se­besülteket és halottakat. A vasúti társaság szóvivője újságíróknak kijelentette, semmi jele annak, hogy szabotázsakció történt. Smith—Caetano találkozó Lisszabon, október 7. Portugáliába érkezett Ian Smith, a fajüldöző rhodésiai kormány mi­niszterelnöke. A jövő héten megbeszélést folytat Cae­­tano portugál kormányfő­vel az afrikai felszabadító mozgalmak elleni harc kér­déseiről.

Next