Esti Hírlap, 1973. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-29 / 24. szám

Fejlődő kereskedelmi kapcsolatok Dollárral fizetnek Hosszú lejáratú megállapodások ♦ Igényes piac Hazánk kereskedelmi kap­csolatai a fejlett, nem szo­cialista országokkal 1972- ben tovább fejlődtek, nőtt az export, javult a kereskedel­mi mérleg egyenlege.­­ A dollárral fizető pia­cokra irányuló kivitel — tá­jékoztattak a Külkereske­delmi Minisztériumban — jelentősen, bár a szocialista országokba irányulónál ki­sebb mértékben emelkedett. A növekedés elsősorban a mezőgazdasági és élelmi­­szeripari termékek, kisebb arányban a fogyasztási iparcikkek kiviteléből adódott. A behozatal ezekből az or­szágokból általában csök­kent, de ezen belül a gépek és a berendezések importja, s ez mindenekelőtt a már korábban elhatározott — folyamatban levő — kiemelt nagyberuházásokat szolgál­ja. Hazánk és a nyugati or­szágok szerződéses kapcso­lataiban is történtek válto­zások. Január 1-én lépett életbe az új magyar—oszt­rák hosszú lejáratú kereske­delmi megállapodás, amely­ben nyugati szomszédunk kötelezettséget vállalt, hogy 1975. január 1-től a magyar áruk Ausztriába való bevi­telét teljesen mentesíti min­den mennyiségi korlátozás alól. Új hosszú lejáratú gazda­sági és kereskedelmi szer­ződést kötöttek Angliával is, s ugyancsak a szigetország­gal ipari és műszaki együtt­működési megegyezést is aláírtak. Életbe lépett az új ötéves kereskedelmi megál­lapodás Kanadával. Az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvekben a nyuga­ti partner országok bővítet­ték ugyan a magyar export beviteli lehetőségeit, azon­ban ez a liberalizációs fo­lyamat a Külkereskedelmi Minisztérium szerint még meglehetősen vontatott, s nem eléggé kedvez hazánk exportösszetételének. Több nyugat-európai ország hosz­­szú lejáratú kereskedelmi megállapodásban rögzítette, hogy a magyar exporttal szemben még fennálló disz­kriminatív mennyiségi kor­látozásokat 1974 végéig megszünteti. Jelenleg azon­ban az oda irányuló magyar kivitelnek még mindig mint­egy 25—30 százaléka kontin­­genskorlátozások alá esik. — A liberalizáció lassú előrehaladása s a közös pia­ci szabályok korlátozó ha­tása mellett — mondják a minisztérium vezetői — szólni kell az exportfejlesz­tés belső feltételeiről is. Tudomásul kell venni, hogy a piac rendkívül igényes, korszerű árukat, jó minő­séget követel, s elvárja a szállítási határidők pon­tos teljesítését. Mi több, a nyugati piacokon rendszeresen meg kell küz­deni a sokszor nagyon erős versenytársak ajánlataival is. Exportlehetőségeinket nagymértékben segítené, ha a hazai ipari termelés, s az árualap szélesebb skálával igazodna ezekhez az igé­nyekhez. E folyamatban kedvező­nek ítélhető a kooperációs kapcsolatok örvendetes bő­vülése, amely tavaly is elő­segítette, hogy több korszerű terméket hozzanak a piacra, s ez módot adott a fejlett, nem szocialista országokba irányuló iparcikkexport nö­velésére. A kooperációs szerződések száma az előző évekhez képest jelentősen emelke­dett. Közöttük változatlanul sok a szellemi termékek átvé­telét rögzítő szerződés, de emelkedett a harmadik pia­con értékesíthető termékek gyártását elősegítő megál­lapodások száma is. (halmai) HÁZAT ÉPÍTHET, LIFTET NEM Megy az akta vándorútra TANÁCSTÓL TANÁCSIG ♦ RÉGI RENDELET Vándorol az akta­ a ke­rületi tanácstól a Városhá­zára és vissza. Közben tel­nek a hetek, s ami ennél is bosszantóbb, mérnökök, tisztviselők munkaidejét veszi igénybe — fölöslege­sen. Erre hívta fel a figyel­met a Fővárosi Tanács épí­tési főosztálya az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumhoz intézett fel­­terjesztésben. Ebben kérte egy 1961-ben kiadott ren­delet elavult intézkedésé­nek módosítását. A rende­let az építési engedélyekre­­vonatkozik. Az új lakóne­gyedekben sorra épülnek a típusházak. A beruházó vál­lalat a kerületi tanácstól kér építési engedélyt, ame­lyet aztán gyorsított eljá­rással meg is kap. KÜLÖN KELL KÉRNI Különös, de — a ma még érvényben levő régi rende­let alapján — a felvonókra külön kell építési engedélyt kérni. A kerületi tanácsok­nál többnyire nincs is olyan képesítésű szakember, aki­nek joga volna a felvonók építésére megadni az enge­délyt, ezért a kérelmeket elküldik a Városházára, az építési főosztályhoz. Néha egy-egy sávházban tizenhat felvonó is épül, s ilyenkor mindegyikre külön-külön kell engedélyt kérni. S „ter­mészetesen” a Fővárosi Ta­nács építési főosztályán külön kell foglalkozni mindegyik engedélykérés­sel, bár a típusfelvonók épülnek. SOROZATBAN KÉSZÜL Hosszú idő telik el az engedély kórás felküldésé­vel, elbírálásával,­­vissza­küldésével, holott egysze­rűbb lenne, ha a tervező nyilatkozatban kijelentené, hogy a felvonó megfelel az érvényben levő szabályok­nak és előírásoknak, s eb­ben az esetben az építési engedélyt az épülettel együtt megadhatná a kerületi ta­nács. Az eljárás ugyanaz lenne, mint a fatikai szá­mítások esetében, amelye­ket nem vizsgálnak át, ha­nem megelégszenek a fele­lős állami tervezők nyilat­kozatával. A felvonókkal ez mág inkább indokolt vol­na, hiszen sorozatban gyár­tott, tipizált szerkezetű lif­tek építését kell engedé­lyezni. Semmi értelme az akták fölösleges tologatásának. (mts) Téli vásár AZ ÚTTÖRŐ ÁRUHÁZBAN január 29-től február 10-ig Egy- és kétrészes bakfis szövetruhá­k 40%-os ár­engedménnyel. Sálak, kesztyűk 40%-os árengedménnyel. Leányka- és fiúpulóverek 30%-os árengedménnyel. Áruházunkban még több ezer cikkből vásárolhat 20—40%-os árengedménnyel! Nyitás: február elsején. A Fővárosi Ásvány- és Jégipari Vállalat — 23 millió forintért — új Pepsi Cola-üzem­et épí­tett a Soroksári úton. Az új üzemben óránként 14 ezer üve­get töltenek meg. A terveknek megfelelően február 1-től indul meg a termelés. Felvételünkön: az ü­zem­ büszkesége, a korszerű, automata üvegmosó. Ez a berendezés egyedül szolgálja ki a töltő gépsort. (MTI fotó) Motorkocsik, vonatok Nem csökkent a piaci kereslet a Diesel-mozdo­nyok, a motorkocsik és a motorvonatok iránt — álla­pították meg a Ganz-MÁ­­VAG-ban. A múlt évben Santiagóban, Buenos Aires­ben, Új Delhiben és Bag­dadban vettek részt jelen­tős vásárokon. A helység­nevek arra utalnak, hogy Dél-Amerika és Ázsia fej­lődő országai nagy lehető­séget nyújtanak piaci szem­pontokból. A már hagyo­mányosnak számító egyip­tomi és argentin megren­delőkön kívül Brazília, Szíria és Görögország is a Ganz-MÁVAG vásárlói kö­zé tartozik. A gyár az idén négy külföldi vásáron vesz részt: Lipcsében, Hanno­verben, Algírban és Szalo­­nikiben. Vízgépeket és ál­talában szivattyúkat visz­nek ki, s ezeket működés közben mutatják be. Moz­donyt, motorkocsit nem ér­demes szállítani, ezeket modellek helyettesítik. Csak egy kortyocskát ! Y­eleség: — (Munkából \ hazatérő férjéhez, igen \ készségesen.) Mennyire | vagy éhes, hány szelet húst \ süssek? 5 Férj: — Számomra ket­­­­tőt. És szeretném az egé­­­­szet személyesen elfogyasz­­­­tani. X Feleség: — (Kedvesen \ kacag.) De vicces vagy má- 5 ma, tán vendégeket ka­­­­punk? X Férj: — Nem azért mond- X tam. (Tőle telhetően igen­­ fürgén szeldeli és nyeldesi­­ a sültet.) Magadnak már­­ megint nem készítettél. ^ Feleség: — Ha egyszer­­ nem kívánom, ha egyszer X nem vagyok éhes! Finom? X Ezt a kicsi csücsköt, hamm, X megkóstolom. (Elnassolgat- X ja a hús zömét. Ujjait elé­­­­gedetten nyalogatja.) Jobb, X mint az üzemi koszt, ugye? X Férj: — Azt én honnét X tudhatnám?! (Boldogtalan X nul motyog.) Csak egyszer X az életben ehetnék annyit,­­ amennyit. Feleség: — (Megsimítja a buksiját.) Örülök, hogy ízlett. Most teszek fel ká­vét, apucinak. Férj: — (Két kezét kö­nyörgésre kulcsolja.) Anyu­cinak is, ha lehet! Feleség: — Felesleges, nemrég ittam a hivatalban. (Kitölti párjának a párolgó italt.) Férj: — (Fürgén, de még­is hiába kap a fekete után.) Feleség: — (Formás aj­kaihoz emeli a csészét.) Csak egy kortyocskát iszom belőle. (Apránként tizenhárom kortyocskát hörpint. Maradék zaccot ragyogó mosollyal a férje elé teszi.) Ugye, mennyivel jobb ízű az a dupla, amit a kicsi feleséged főz ne­ked? Férj: — (Eltűnődve.) Le­hetséges. Csak egyetlen egyszer érhetném meg, hogy... Feleség: — Milyen furcsa­­ vagy máma. Tessék az új­ ^ ság, én már átfutottam ^ Van benne egy cikk, majd ^ újra átböngészem, ha te el- X olvastad. Férj: — (Élénken, és pl- § rosló füllel.) Nem végeznél s először te a cikkel? Az-S alatt én száztizenhárom­­­féle egyéb dolgot végezhe- § tele. § Feleség: — Milyen fur­csa vagy máma. Hát mi ^ zavarhatna, szivecském? ^ Férj: — (Fél szemmel § nyugtalanul az újságot pl-X vassa, fél szemmel gyana- ^ kodva neje röppályáját ki- \ séri.) Magam se tudom. ^ Feleség: — Milyen öröm $ nekem azt látni, hogy ilyen X nyugodtan pihensz, s hogy X azt teszed, amihez éppen­­ kedved van. Csak azt az X oldalt add ide, amit éppen X most olvasol. Ugyanis ott­­ található az a cikk ... (Ha- $ tárlatán meglepetéssel.) § Vajon miért vágta hozzám J­apuci az újságot, s vajon­­ miért szaladt világgá, olyan­­ furcsa szegénykém máma,­ biztosan megint felhúzták­­ a munkahelyén. G. Szabó J­ulit . AUTO-COOP közös vállalkozás Az OKISZ korábbi elvi állásfoglalásának szellemé­ben 25 autójavító szövetke­zet határozott az Auto-Coop közös vállalat életrehívásá­­ról. Az alapítók és szövetsé­geik a vállalkozáshoz ösz­­szesen mintegy ötmillió fo­rinttal járultak hozzá. A bu­dapesti székhellyel működő közös vállalat a szövetkeze­ti autójavító tevékenységét kívánja elősegíteni. A szak­mai és szervezőmunkán túl hozzájárul az anyag- és al­katrészellátás, a szakember­­képzés és továbbképzés ja­vításához is. Hamarosan to­vábbi szövetkezetek is csat­lakoznak a közös vállalat­hoz, s előreláthatóan mint­egy harminc autójavító szer­viz alkotja majd a szolgál­tatás új bázisát. (MTI) Számok a fejlődésről A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a múlt évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről képet ad hazánk tavalyi eredményeiről, gondjairól. Az 1972-es esztendő fő célja a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítása volt. Különös figyelmet kellett fordítani a fogyasz­tás és a felhalmozás ará­nyára, a külkereskedelem­ben az export fokozására. A nemzeti jövedelem az elképzeléseknek megfelelő­en, 5 százalékkal nőtt. A készletek mérsékeltebb emelkedése miatt, a felhal­mozás a múlt évhez viszo­nyítva, két százalékkal csökkent, s ennyivel emel­kedett a fogyasztás ará­nya a nemzeti jövedelem­ből. A külkereskedelem legfontosabb célját túl is teljesítette: 14 százalék he­lyett 21 százalékkal növel­te a kivitelt. Különösen ör­vendetes, hogy az export emelkedése nemcsak mező­gazdasági és élelmiszeripa­ri, hanem gépipari, ruhá­zati és alumíniumkohászati termékek kiviteléből szár­mazik. Az import az előző évinél három százalékkal kisebb volt. A kivitel nö­vekedése, a behozatal csök­kenésének eredményeként az ország 1972-es külkeres­kedelmi áruforgalmának egyenlege aktív. A bruttó ipari termelés értéke a tervezettnek meg­felelően, 5,6 százalékkal nőtt. Ez a szám azért is értékes, mert a termelés növekedését a tervezettnél kisebb létszámmal érte el a szocialista ipar, nőtt a munka termelékenysége. A legtöbb iparág termelése megfelel az elképzelések­nek. A központi gazdaság­politikai célok szerint nőtt a korszerű energiahordo­zók, az alumíniumipari ter­mékek, a műanyagok ará­nya. Kevesebbet termelt vi­szont az előirányzottnál a kohászat, az építőanyagipar és a bányászat. A mezőgazdaság a terve­­zett 2—3 százalék he­lyett 4 százalékkal növelte termelését. Különösen a növénytermelésben volt si­keres az 1972-es esztendő, örvendetes, hogy néhány alapvető növény termésát­laga jelentősen emelkedett. A múlt évben hektáronként több búzát, kukoricát, cu­korrépát takarítottak be, mint 1971-ben. A múlt év krónikájához tartozik: a vasutakon 90 új, 1 egy teljesítményű Diesel-, 22 villamos mozdony, 2300 új teherkocsi állt forgalom­ba. A közutakon 45 ezerrel több személygépkocsi halad. Az év végén a személyautók száma 340 ezer volt. Mindez a közlekedés egyenletes fej­lődését bizonyítja. A jelentésben olvashat­juk: az egy lakosra jutó fo­gyasztás 3 és fél százalék­kal növekedett. Az ország lakossága több élelmiszert, élvezeti, ruházati és ve­gyes ipari cikket vásárolt, s közben 6,1 milliárd forinttal emelkedett a takarékbetét­állomány. 1972-ben javult az ország egészségügyi és kulturális ellátása. Csaknem ezerrel több orvos ápolta, gyógyí­totta a betegeket, s ezerkét­százzal bővült a kórházi ágyak száma. Több gyermek járt bölcsődébe és óvodába, ám a férőhelyek száma a je­lentős bővítések ellenére még mindig kevés. Hazánk és a nagyvilág 11 fejlődő kapcsolatáról szólnak az idegenforgalmi adatok. Tavaly csaknem 6 és fél millió külföldi járt Magyarországon, 1,4 millió magyar állampolgár utazott külföldre. Legtöbben a szomszédos baráti országo­kat keresték fel.

Next