Esti Hírlap, 1974. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-01 / 51. szám

Pazar látvány most a Saturnus világosítást Kulin György­től, az Uránia Csillagvizs­gáló igazgatójától.­­ A Mars-bolygó távolodik a Földtől, de még mindig jól megfigyelhető. Jelenleg a Saturnus a legpazarabb látvány: gyűrűje éppen tel­jes nyílásban van — ez az állás csak 14 évenként is­métlődik. Vasárnap Hold­­átmérőnyire megközelíti Földünk kísérőjét. Látha­tók továbbá a téli égbolt szép csillagképei: a Ka­szás, a Bika és ezekben a kettős csillagok, csillag­­halmazok, ködök. A Sánc utcában holnap — mint minden derült hétköznap este — az Urá­nia munkatársai Konkoly- Thege Miklós hajdani táv­csövén mutatják be az ér­deklődőknek a legszebb égi látványosságokat. Milyen érdekességet tár fel a felhőtlen, csillagos égbolt ? — A Hold az első ne­gyedben jár, ilyenkor a legszebb — kapjuk a fel- ­ Nyugalom a kaptárban — Néhány napja még a mogyoróbokrokon gyűj­­­töttek a méhek, most a kaptárban levő eleségre van­nak utalva — mondja Orösi Pál Zoltán, a Méhészet című folyóirat főszerkesztője. — Legfontosabb, hogy legyen itató a kaptár mellett, lehetőleg meleg vízzel. Ha az eleség kevés, mézből és cukorporból gyúrjunk kemény lepényt, egyszerre akár egy-két kilót is. Ezt tegyük a kaptár felső keretléceire. Átvizsgálni a csa­ládokat, háborgatni a méheket még nem szabad. A kidobott példányokat gyűjtsük össze, mutassuk meg állatorvosnak: nem pusztít-e a kaptárban valami­lyen betegség. ___________________________________________.... Szabad szombat ♦ Szabad szombat Tavasz! 'pattanó rügyek, serkenő ■*- i virágok. Felkéklő ég és zöldbe forduló világ. Süt a nap. Immár visszavon­hatatlanul, naptár szerint is itt a tavasz, összeállítá­sunk is ilyen: tavaszkö­­szöntő. Az első napimá­dóknak, a szabadba vágyó városi embernek, a hobbyt, a szenvedélyt újra kezdők­nek, az igazi kikapcsoló­dást, felüdülést keresőknek szól — vagyis mindenki­nek, aki hasznosan, jól akar pihenni az első márciusi hét végén. Kezdődhet a vetés — A legsürgősebb most a tél végi permetezés — mondja dr. Bálint György, a Kertészet és Szőlészet című folyóirat főszerkesz­tője. — A régi szemlélet­tel ellentétben ne csak a gyümölcsfá­kat permetezzük, hanem a ribiszkét, a málnát, a szőlőt, a díszcserjéket is, sőt, mindent, ami fából készült, a fakerítést, a lugasáll­ványt, a melléképületet. A repedésekben sok kórokozó húzódhat meg. Használjunk négyszázalékos neopolt, kétszázalékos sárgamérget, vagy 0,9 százalékos Krezo­­nit , permetezőszert. Aki hozzájut, használhat téli hígítású mészkénlét. Ha­gyományos, de reneszán­szát élő szer, egyformán jó gombakártevők és kóroko­zók ellen. Aki gondosan permetez, fele annyi gond­ja lesz év közben. — A szamóca, a földi­eper télen elszáradt leve­leit gyűjtsük össze, égessük el. Az elmulasztott felásást pótolni most sem késő, de egyszerre csak kis területet ássunk fel. A felásott részt azonnal gereblyézzük, ne­hogy elillanjon a talaj ned­vességtartalma. — Lehet vetni: sárgaré­pát, petrezselymet, ret­ket, sóskát, zöldborsót. Kapható sokféle hagy­ma, lehet duggatni is a hagymát. Aki szendvicszöldséget akar termeszteni, ültesse mélyebbre, 4—6 centimé­terre a dughagymát, szép, hosszú, fehér szára lesz. — Szőlőmetszés előtt nézzük meg, épek-e a rü­gyek. Gyümölcsfaületéskor ne feledkezzünk meg az alapos öntözésről. Minden facsemetének legalább egy kanna vízre van szüksége. itt a lakkozás ideje Laska Gyula, a Faanyag­­védelmi és Fatelítő Vál­­lalat gyártmányfejlesztési mérnöke a hétvégi faház­tulajdonosok mind na­gyobb táborának ad figye­lemre méltó tanácsokat. — Első teendő: átvizs­gálni a faház külsejét, a fagytól lepergett lakkot okvetlenül pótolni kell. A fát jól megcs­iszol­juk, majd ismét átkenjük lakkal. Csak olyan lakkot szabad használni, mint az eredeti volt. Ha több réteget aka­runk eltávolítani, kromo­­fág oldatot használjunk. A víztől, a nedvességtől meg­feketedett, vagy gombáso­dásnak indult fát azonnal cseréljük ki, hogy ne fer­tőzzön tovább. Az új, nagyhatású oldatot a Vas­vári Pál utcai barkács­­boltban lehet beszerezni. Március: csukatilalom MINDEN KESZEGFÉLE KIFOGHATÓ Mi fogható a vizekből? — Télen a halak nem táplálkoznak, lehúzódnak a mélybe, s ott várják a ta­vaszt — mondja dr. Holly Iván, a Horgászszövetség irodavezetője. A keszegek már feljöttek, élelem után kutatnak. A keszegfélékre nincs tilalom, dévérkeszeg, karikakeszeg, bodorka, vö­­rösszárnyú keszeg fogható. Következnek a ragadozó halak. Süllőt még néhány hétig szabad fogni, de utá­na május 1-ig szigorú tila­lom van rá: ez az ívás időszaka. Csukát március­ban nem szabad kifogni. A ponty- és harcsatilalom május 1-től június 20-ig tart. Előtte is, utána is vál­tozatlanul érvényesek a m­ére­tkor­á­to­zások. A nö­vényevő, kitűnő fehér húsú halak — a busa, az a­múr — még nem szaporodnak természetes körülmények között Magyarországon, nincs rájuk tilalom, csak méret- és mennyiségkorlá­­tozás. '^/S///SSSS//S/S///SSSS/S//S///SS/////SS/^ | Eger, [ | Fertőd, Sopron § Tavaszi utakat java­­­­sol az IBUSZ. Belföldi ^ programjaik közül em­­­­lítésre méltó az egri 4 egynapos városlátogató­­ túra, március 10-én.­­ Március 23—24.: kétna­­­­pos kirándulás Fertőd­­ és Sopron érintésével. § ^ Hétnapos üdülésre van ^ | lehetőség Harkányban, ^ ^ teljes ellátással a Nap- ^ ^ sugár Szállóban. Az idő- § ^ pont március 17—23., ^ 3 vagy március 23—29. 5, 5 $ '/SSSS//S/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS} A szakember tanácsa Kirajzás előtt a motoro­sok. Mire ügyeljenek a ta­vaszi indulás előtt? Erről kérdeztük Nagy Lászlót, a csepeli Motorkerékpárgyár műszaki ellenőrzési osz­tályvezetőjét. — Sok függ most attól, a tulajdonos hogyan gon­doskodott ősszel a mo­torról, amikor eltette. Átnézte, megtisztította, zsírozta-e? Ha a jármű gyönge, erőtlen volt, s té­len — amikor sokkal ke­vesebb a szervizek mun­kája — nem vizsgáltatta meg ennek az okát, akkor elsősorban ezt kell pótol­nia. Lehet, hogy csak a koromtalanítás nem kielé­gítő, de előfordulhat sú­lyosabb műszaki ok is. Ha korábban megfelelően ke­zelte a gépet, akkor csak ellenőriznie kell most a fékberendezést, a kor­mányszerkezet működé­sét, a sebességváltóban az olaj nívót, az akkumulátor savszintjét. Nézze meg a világítást, a kürtöt és az elektromos csatlakozásokat — télen nem érte-e esetleg nedvesség, nem károsod­tak-e? Állítsa be a féket, a lán­cot, vizsgálja meg, rend­ben van-e a gyújtás, a porlasztás. Ha a krómrészek rozsdá­sodni kezdtek, vagy a fes­tett felületek megrongálód­tak, most hozza rendbe, jó ideig nem lesz ezzel gond­ja, szemre is tetszetősebb a motor. Viszont fölösleges a gépet csupán kíváncsiság­ból szétszedni. A forgat­­­tyútengelyt, a sebességvál­tót, a motorházat jobb nem bántani, ha eddig kifogás­talanul működött. Vízre bocsátás előtt átvizsgálni a hajót Milyen munkákat kell elvégezni a csónakokon, vízre bocsátás előtt? — Ez nem egyszerű — mondja Eper János csil­laghegyi csónaképítő. — Alaposan szemügyre kell venni a csónak minden porcikáját. A szél, a víz, a nap, még a téli pihenő is szikkasztja, korhasztja, rongálja a hajótestet. Elő­ször azt kell megnézni, van-e törés, korhad­ás. Ha van, akkor jobb, ha a tu­lajdonos szakemberhez fordul, mert a javítás igen bonyolult. Ha ilyen baj nincs, le lehet kaparni a régi festéket, aztán jöhet a csiszolás, a lakkozás. Ahol lyukat találtunk a csóna­kon, oda javítás után csur­gassunk több lakkot — nem túl sokat —, hogy job­ban megkössön. Szeles időben, homokos helyen nem tanácsos dolgozni a csónakon, mert a rárakó­dott, a friss lakkba ragadt homokszemcséktől olyan lesz a hajó, akár a smirgli. Tétény, Vértesszőlős Kellemeset a hasznossal: tavaszi séta és múzeumlá­togatás. Hová induljunk, merre tartsunk? — Legközelebbi cél lehet a budai vár, ahol a Buda­pesti Történeti Múzeum ál­landó kiállításain kívül a szakgyűjtemények ígérnek élményt, ismereteket. Itt látható a vendéglátóipari múzeum és a Mátyás­templom különleges gyűj­teménye. Kellemes kirán­dulással köthető össze a nagytétényi kastélymú­zeum meglátogatása. A te­levízióból ismert korok és bútorok sorozat képei itt megelevenednek. Főváros­közeli lehetőség a vértes­­szőlősi múzeum. Igaz, hogy Sámuel, az ősember itt nem látható, de használati eszközei, hiteles lábnyoma része a kiállításnak. Köze­lében, Tatán, ősi malom­ban gyűjtötték egybe a né­met és a szlovák nemzeti­ségek életét dokumentáló tárgyakat. — Mikor nyitnak a sza­badtéri múzeumok? — Áprilistól folyamato­san, elsőnek talán a Szé­kesfehérvártól néhány ki­lométernyire fekvő idei ásatás. Itt lehetővé vált szinte egy teljes római ko­ri város régészeti feltárása. Tavasszal, Florália ünnepe alkalmából római eredetű játékokat rendeznek itt. S mindehhez emlékeztetőül: szombatonként a múzeu­mok Látogatása ingyenes. Két szép út — A budai hegyekben már tavaszod­ik — mondja Kiss Frigyes erdé­­szetvezető. — Megkezdtük az erdőművelés tervszerű mun­káját. Most ül­tettük a cseme­téket. A pesti oldalon egy öreg akácost cserélünk töl­gyesre. Az er­dőket elválasz­tó mezők és ré­tek szélén, a tisztások sálijai­ban rendbe hoz­zuk a tűzpásztá­­kat, vagy újakat húzunk, felké­szülünk a tűzvé­delemre. Egyben kérjük az erdő­ket látogató bu­dapestieket: se­hol ne rakjanak tüzet. Tavasszal, különösen ilyen hosszú szárazság után nagyon tűzveszélyes az erdő, egyetlen szál gyufa is lángra boríthat több holdnyi te­rületet. — Hétvégére a szabad szom­batok egészsé­ges eltöltésére lehet-e jobb program az er­dei sétánál? Ta­vaszt lesve, két­féle jó utat is ajánlhatok: az egyik a Ságvárs­­Ligettől a Nor­mafáig indul, a végállomáson ott találjuk az erdei tornapá­­lyát, amihez ha­sonlót hamaro­san a pestlőrinci erdőben is épí­tünk. Hosszabb sétaút lehet az a vonal, amely Óbudán kezdő­dik, a Hármas­­határ-hegy­i út­tól indul, s vég­állomás a csúcs­hegyi turistaház lehet, ahonnan szép sétával ér­hető el a 18-as autóbusz. Hóvirágszedő-túra a budai hegyekben.

Next