Esti Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-29 / 99. szám

Joszip Broz Tito elnök elutazott Budapestről Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöke - aki a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meg­hívására baráti látogatást tett Magyarországon - tegnap este elutazott Budapestről. A jugoszláv ál­­lamfővel együtt elutazott felesége, Jovanka Bros és az államelnök kísérete. A Keleti pályaudvart és környékét jugoszláv, magyar és vörös zászlók, szerb-horvát és magyar nyelvű feliratok díszítet­ték. Több ezer fővárosi gyűlt össze a pályaudvar előtti téren, ahol felsora­kozott — csapatzászlóval — a néphadsereg dísz­­egység­e. A búcsúztatáson meg­jelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titká­ra és felesége, Losonczi Pál, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Taná­csának elnöke, Fock Je­nő, a Minisztertanács el­nöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, Németh Károly, a Köz­ponti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Óvári Miklós és Pallai Árpád, a Központi Bizottság tit­kárai, Benkei András belügyminiszter, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter, Pója Frigyes külügyminiszter, Katona Imre, a Budapesti Párt­­bizottság első titkára, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője, s a tá­bornoki kar több tagja. Ott volt dr. Ziga Vodu­­sek, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykö­vete és Tóth Elek, a Ma­gyar Népköztársaság belgrádi nagykövete is. A díszegység parancs­noka jelentést tett Jo­szip Broz Titónak, majd felcsendült a magyar és a jugoszláv himnusz. Jo­szip Broz Tito Kádár Já­nos társaságában ellé­pett a díszőrség előtt, s köszöntötte a katonákat, majd együtt elhaladtak a búcsúztatásra összegyűlt fővárosi dolgozók előtt, akik tapssal köszöntöttek őke­t, s éltették a két szo­cialista ország népeinek barátságát. A vendégek ezután szí­vélyes búcsút vettek a megjelent magyar veze­tőktől. A díszegység dísz­menete után az úttörők úivó csokrokat nyújtot­tak át a vendégeknek, akiket ezután Kádár Já­nos és felesége, valamint Losonczi Pál és Fock Je­nő a különvonathoz kí­sért. A szívélyes búcsú­vétel után a jugoszláv államelnök különvonata a Rákóczi-induló hang­jaira gördült ki a pálya­udvar csarnokából. szövetségi végrehajtó ta­nács (kormány) elnökének a vezetésével megjelent a jugoszláv párt- és államel­­nökségnek, valamint ■ a nemzetgyűlés elnökségének és a kormánynak több tag­ja. Jelen volt Zegnal Já­nos, a belgrádi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A mai jugoszláv lapok első oldalas, fényképekkel illusztrált jelentésekben „Sikeres megbeszélések’’, „Együtt a közös ügyért”, és hasonló címek alatt szá­molnak be Tito elnök ma­gyarországi látogatásáról, Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával folyta­tott megbeszéléseiről és bu­dapesti elutazásáról. A búcsú percei a pályaudvaron (mtt foto — Tormai terv.) ★ Belgrád, április 29. Nyárádi Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke Ma­gyarországon tett kétnapos baráti látogatásáról ma reggel visszaérkezett Belg­­rádba. Tito elnök fogadá­sára a belgrádi pályaudva­ron Mijalko Todorovics­­nak, a szövetségi nemzet­­gyűlés elnökének, Sztane Dolancnak, a JKSZ végre­hajtó irodája titkárának, Dzsemal Bijedicsnek, a Fidel Castro fogadta Czinege Lajost Havanna, április 29. Ma fejeződik be a Czine­ge Lajos vezérezredes, az MSZMP KB tagja, honvé­delmi miniszter vezette magyar katonai küldöttség egyhetes kubai látogatása­ . Czinege Lajos­ — magyar idő szerint tegnap reggel — találkozott Fidel Castróval. A Kubai Kommunista Párt első titkára, a forradalmi­ kormány elnöke Raul Cast­­rónak, a fegyveres erők mi­niszter­ének társaságában szálláshelyén kereste fel a magyar delegáció vezetőjét. A csaknem három órás, szívélyes hangú, baráti be­szélgetésen a többi között a két nép, a két hadsereg egyre erősödő baráti kap­csolatairól volt szó. Fidel Castro felelevení­tette magyarországi látoga­tásának egy-egy epizódját és hosszasan érdeklődött népünk munkája, az or­szágépítésben elért sikerei iránt. — Mondják meg Ká­dár János elvtársnak — mondta búcsúzóul a kubai miniszterelnök­, hogy me­leg,­ baráti szeretettel vár­juk Kubába. GYÁSZLOBOGOK A BÉCSI UTCÁKON Franz Jonas temetése LOSONCZI PÁL AZ OSZTRÁK ÁLLAMFŐ RAVATALÁNÁL Bécs, április 29. Franz Jonas szövetségi elnök végső búcsúztatására több mint harmincöt or­szágból érkezett küldöttség Bécsbe. A delegációk zö­mét vasárnap fogadták. Nyolc óra után néhány perccel fogadták a repülő­téren Losonczi Pált, az El­nöki Tanács elnökét, aki a magyar küldöttség veze­tője. Államfőnkkel érke­zett Nagy János külügymi­niszter-helyettes és Bécs­­ben, a repülőtéren csatla­kozott a delegációhoz dr. Nagy Lajos, hazánk bécsi nagykövete. A repülőtéren Rudolf Häuser alkancellár fogadta a magyar küldött­séget. Losonczi Pál, küldöttsé­günk tagjaival, a schiwe­­chati repülőtérről a gyász­lobogókkal teli bécsi utcá­kon a parlament épülete elé hajtatott. A magyar delegáció a parlament márvány osz­lopcsarnokában levő ra­vatalnál elhelyezte ha­zánk koszorúját. Ezután Losonczi Pál és kí­sérete szálláshelyére, a Hotel Imperiálba ment, később pedig visszatért a gyászszertartás színhelyére, a parlamentbe. A schwechati repülőté­ren ma, a reggeli órákban fogadták Gustav Heine­mannt, a Német Szövetségi Köztársaság államfőjét, Jean Tallinger francia államminisztert, Pierre Harmel belga államminisz­tert, továbbá San Marino küldöttségét. A parlament üléstermé­ben a Nemzeti Tanács és a Szövetségi Tanács együtte­sen emlékezik meg Franz Jonas államelnökről. An­ton Benya, a Nemzeti Ta­nács elnöke méltatja az el­hunyt elnök érdemeit. A gyászülés után a parla­ment márványcsarnoká­ban Bruno Kreisky kancel­lár, aki jelenleg az államfői jogkört is ellátja, mond gyászbeszédet. Ezután a temetési menet elindul a Ringen. A külföldi de­legációk között az első sorban az államfők ha­ladnak, köztük Losonczi Pál, Leone olasz köztár­sasági elnök mellett. A gyászmenet a Schwar­zenberg térig halad. A tér­ről gépkocsival szállítják a központi temetőbe Franz Jonas holttestét. Ott az ál­lamfők részére fenntartott díszsírhelyen katonai dísz­pompával helyezik örök nyugalomra a második köztársaság negyedik el­hunyt elnökét. GENF MA FOLYTATÓDNAK GROMIKO ÉS KISSINGER TÁRGYALÁSAI Genf, április 29. Tegnap este Genf­ben megkezdődtek Andrej Gro­­miko szovjet és Henry Kis­singer amerikai külügymi­niszter tárgyalásai. A két miniszter találkozójának célja, hogy véleménycserét folytassanak Richard Nixon amerikai elnök szovjetunió­beli látogatásával kapcso­latos kérdésekről. A kül­ügyminiszterek tárgyalásai ma folytatódnak. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, a a genfi repülőtéren. XIX. évfolyam, 99. szánt 1974. április 29., hétfő PERUI KATASZTRÓFA Falu a sziklák akit Huancayo (Peru), április 29. A perui hatóságok felté­telezése szerint kétszáznál többen vesztették életüket annak a borzalmas termé­szeti csapásnak a során, amely a hét végén követke­zett be az Andok körzeté­ben. Mint már beszámoltunk róla, a napokon át tartott esőzések és földrengés kö­vetkeztében hatalmas arányú földcsu­szamlás zárta el a Man­­taro folyó medrét és idé­zett elő árvizet is. A föld- és víztömegek több települést a szó szoros ér­telmében eltüntettek a tér­képről. Mayumarca falu kétszáz lakosával együtt több ezer tonna sár és szik­lagörgeteg alá került, az emberek megmentésé­re semmi remény sincs. A helikoptereken köröző mentőosztagok beszámolója szerint a körzetben egyet­len lakóház sem maradt épen, az egész vidék „egyenletes sár- és szikla­­szőnyeggé” változott. Húsz közeli településről több ezer személyt sikerült idejében kitelepíteni. A legsürgetőbb feladat most a földcsuszamlás következté­ben keletkezett gát felszá­molása. A hatóságok elve­tették a légibombázás gon­dolatát, mert attól tarta­nak, hogy a hirtelen fel­szabaduló víztömeg el­árasztaná az egész völgyet. Kairói letartóztatások A kairói katonai akadé­mia ellen tíz nappal ezelőtt elkövetett támadás óta ed­dig nyolcvan személyt tar­tóztattak le. Többségüket összeesküvés vádjával ál­lítják bíróság elé és halál­­büntetést kérnek rájuk, ha bebizonyosodik, hogy való­ban meg akarták dönteni a fennálló rendszert.

Next