Esti Hírlap, 1974. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1974-06-26 / 148. szám

Árak, szállítások, export, import Több gépet vásárolnak a szocialista országokból Dinamikusan fejlődő kivitel ♦ Kedvező tendenciák (Folytatás az első oldalról) tünkbe idézni néhány fő jellemzőt A tőkés piacok változásai gyakran hoztak nehéz helyzetbe egész ipar­ágakat, új, esetleg tartós feltételeket teremtett, bi­zonyos értelemben meg­változtatta a tőkés világ gazdasági térképét. Ezt követően Udvardi Sándor a magyar külkeres­kedelem munkájának főbb eredményeiről szólt. Ki­emelte, hogy a múlt évben a szocia­lista országok kapcsola­tában valamennyi hazai termelő ágazat teljesítet­te államközi kötelezett­ségeit. A hosszúlejáratú meg­állapodásoknak megfele­lően fokozták például a timföldexportot, amelyért kész alumíniumot kapunk, növelték a szállításokat a magyar élelmiszeripar spe­cialitásaiból, a fogyasztási cikkek közül különösen a bútor- és konfekcióexport növekedett. A szocialista export emelkedésének mintegy négyötöde szár­mazott a gépipar termé­keiből. A gépipari export­­struktúra fejlődésében meghatározó jellegű a köz­úti jármű, illetve a szá­mítástechnikai program megvalósulása. Számottevően növelték az élel­miszerga­zda­sági berendezések, a festőbe­rendezések kivitelét. A szocialista országokból gépipari fogyasztási cik­kekből — elsősorban sze­mélygépkocsikból — vala­mint építőanyagokból part­nereink szállításai rendkí­vül fontosak voltak. A dollárelszámolási for­galomban a magyar kivi­tel emelkedésének zömét az élelmiszergazdaság szolgálta. A kenyérgabo­na és a kukorica export­ját a kedvező konjunktúra ösztönözte. A konzervek, a mélyhűtött áruk exportjá­ból származó devizabevé­tel az előző évhez képest több mint másfélszeresére nőtt. A nem szocialista orszá­gokba irányuló kivitel áruösszetételének válto­zását befolyásolta a vi­lágpiaci ármozgás. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek gyorsabban drágultak, mint az iparcikkek, s az anyagjellegű termékek — kohászati és vegyi cikkek — ára is rohamosabban emelkedett, mint a kész gyártmányoké. Tavaly 34 százalékkal több gépet és berendezést adtunk el a fejlett, nem szocialista or­szágokban, mint egy évvel korábban. Ezzel egyidőben az árakban is igyekeztünk érvényesíteni az anyag­árak változásait. Az árváltozások a nem szocialista behozatal össze­tételére is hatottak. Csök­kent például a takarmány­­behozatal, de a behozott mennyiség még így is csak­nem kétszer annyiba ke­rült, mint egy évvel ko­rábban. Háromszorosára drágult a mosott gyapjú, több mint másfélszeresére a fenyőfűrészáru. A tőkésimport elsősorban takarmányokból, könnyű- és vegyipari anyagokból fokozódott, s több nyers­olajat is importáltunk. A belföldi kereslet ellá­tása nem volt könnyű fel­adat. Az üveg, a mosósze­rek, a kábelgyártási alap­anyagok, a vegyi szálak, a festékek, a gumiáruk és műanyagcikkek importjá­ban átmeneti ellátási gon­dok is voltak. Ezt megfe­lelő intézkedésekkel idejé­ben sikerült csökkenteni vagy megszüntetni. Fontos volt, hogy a szocialista országok sok áruból fo­kozták szállításaikat. A tőkés gazdaság szél­sőséges változásaival szem­beállítható a szocialista országok közötti áruforga­lom kedvező stabilitása. A szocialista forgalom árai a jelenlegi ötéves terv ide­jére adottak, viszont az infláció és az utóbbi idő­ben felgyorsult más, ked­vezőtlen tendenciák követ­keztében az árak emelke­dése a tőkéspiacokon erő­teljes volt. A magyar külkereskede­lem áruforgalma az idén alapjában kedvező tenden­ciákat mutat. A gazdaság­­politikai célokkal össz­hangban fokozódnak a gép- és be­rendezésvásárlások a szocialista országokból. A magyar vállalatok idei szállításra 45 százalékkal nagyobb értékű gépvásár­lási szerződést kötöttek, mint tavaly. Dinamikusan fejlődik a nem szocialista országok­ba irányuló magyar gép­kivitel. A fejlett tőkéspia­cokra 60 százalékkal nö­velték a gépek és berende­zések exportját. Az év ed­digi hónapjaiban csaknem teljes exporttöbbletünk a tőkéspiacokra irányult, s az átlagnál gyorsabban emelkedett a mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari ter­mékek szállítása. (Lapzártakor Udvardi Sándor tájékoztatója tart.) Halmai György Munkásoknak, sokgyermekeseknek Új kölcsönfeltételek családi ház építésére Hamarosan megjelenik a rendelet a sokgyermekes családok és a munkások csa­ládi ház építéséhez adható állami támogatások bővíté­séről és a korábbinál ked­vezőbb újabb feltételekről. A lakáselosztással és a la­kásépítéssel kapcsolatos ál­lami támogatás feltételei már eddig is a párt és a kormány következetes szo­ciálpolitikai intézkedései­nek megfelelően a munkás­­osztály helyzetének javítá­sát szolgálták, s a továb­biakban is az a törekvés, hogy a többgyermekes csalá­dok és a munkások la­kásgondját lehetőleg az állami lakásépítéssel ta­nácsi bér- és tanácsi ér­­tékesítésű lakásokkal kell megoldani. A kormány új rendelete a családiház-építés kedvez­ményeit azokon a területe­ken bővíti, ahol nincs álla­mi lakásépítés és többszin­tes lakóházak építésére sincs lehetőség. — A három vagy ennél többgyermekes családok az ország bármely részén az általános előírásokat meg­haladó mértékben kaphat­nak kölcsöntámogatást családi ház építésre — tá­jékoztattak a Pénzügymi­nisztérium illetékes osztá­lyán. — Az építési költségek 50 százalékáig, ezen be­lül százezer forintig adunk kölcsönt 25 éves lejárattal, 2 százalékos kedvezményes kamattal. Ilyen feltételekkel még a többgyermekes családok­nak sem túl nagy teher a havi törlesztés: maximális kölcsön felvétele esetén 425 forint.­­ A nagyvárosok és az ipari települések környé­kén lakó munkáscsaládok közül sokan­­szívesen építe­nek családi házat. Ezért célszerű a családi ház-épí­tést az eddiginél magasabb hitellel támogatni. A ren­delet kihirdetése napjától kezdve az egész ország te­rületén a budapestivel azo­nos feltételekkel adható kölcsön 50 százalékig, de legfeljebb 100 ezer forintig 25 évre. Figyelembe vé­ve a kamatfeltételeket, a havi törlesztés a maximá­lis kölcsönösszeg esetén 529 forint. Az eddigihez viszonyítva­­ a többgyermekesek és a munkáscsaládok családi­­ház-építéséhez 30—50 ezer forinttal növekedett a kölcsön összege. Munkáltatói támogatás ese­tén a korábbi 25 százalék helyett az építési költség 50 százalékáig adhat köl­csönt az OTP. Rátonyi János TV-ANTENNA SZERELÉSE, JAVÍTÁSA, BŐVÍTÉSE a Nagy-Budapest területén vehető összes tv- és URH- adóállomásokra, OTP-hitelakció keretében is. Felvilágosítás, tanácsadás, megrendelési él­vétel: JAVSZER Budapest VII., Akácfa u. 7. Telefon: 420—538, 420—943., Budapest X., Körösi Csom­a S. u. 18. Telefon: 348—928. Akrobatika, ügyesség, szak­tudás, munkák a magas­ban. Száztonnás úszódarut készítenek a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi üzemében brazil megren­delőknek. A hatalmas eme­lőszerkezeten már az utolsó csavarokat húzzák, rögzítik a lemezeket. Az első darut még további három köve­ti majd Dél-Amerikába. (MTI-fotó : Bara felv.) KAPOSVÁROTT RENDEZIK Népművészeti hét Somogy megye kezdemé­nyezésére a négy dél-du­nántúli megye: Baranya, Somogy, Tolna és Zala, felváltva minden évben megrendezi a népművészeti hetet. Az eseménynek az idén ismét Somogy lesz a házigazdája. A sorrendben immár ötödik dél-dunántú­­li népművészeti hetet Ka­posvárott az országos mú­zeumi és műemléki hónap keretében október 7—13-a között rendezik meg. A ta­lálkozó témája a népköltés lesz. A tudományos tanács­kozásokat Kaposvárott a városi tanács dísztermé­ben, a műsoros esteket a megyei Latinca Sándor Művelődési Központban tartják. (MTI) FONTOS BERUHÁZÁS A VÍZSZOLGÁLTATÁSBAN: Csepel-sziget kútrendszere A TERV SZERINT 1977-BEN HELYEZIK ÜZEMBE Előzetes tájékoztatás sze­rint a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága ma tárgyalja az úgynevezett Csepel III. vízm­ifejlesz­­t­ési tervet. A fővárosban szükséges ivóvíz túlnyomó része — csaknem 80 éve — a Szent­endrei-sziget víznyerő te­rületeiről érkezik. Az itt feltárt partszakaszok ki­aknázását három év múl­va befejezik. Épül a kisoro­szi vízmű, nemsokára meg­kezdik a munkálatokat a tahi vízműn is. Ezek a ter­vek a fővárosban a vízszol­gáltatást európai színvo­nalra emelik. A főnyomó rendszerek egyoldalúsága azonban vízhiányt okoz a déli területeken. A fővárostól délre eső területeken tíz éve csak egy nagyobb kapacitású vízmű dolgozik. Ez a dél-pesti ke­rületek ellátását sem tud­ja hiánytalanul megolda­ni, a dél-budai kerületek­ben pedig gyakran okozott gondot a vízszolgáltatás. Az új városközpontok építése tovább súlyosbítja a hely­zetet. Ezért a Fővárosi Ta­nács közmű- és mélyépí­tési főigazgatósága intéz­kedett, a fővárostól délre eső partszakaszokon új víznyerő területek kilátá­sáról. Hosszú, alapos vizs­gálatok megállapították: ezekre a célokra a Cse­­pel-sziget nagy Duna­­ági partszakasza a legal­kalmasabb. A kutatások idején 430 kísérleti fúrást végeztek, fontos geofizikai mérése­ket folytattak. A kísérletek eredménye: a Csepel-sziget területén termelhető összes vízkészlet 600—650 ezer köbméter naponta. Hét új kútsort, illetve termelő te­lepet kell építeni, ahonnan a víz vezetékrendszeren jut majd a szigetszentmikló­­si vízmű területén meg­épülő nyomógépházhoz, majd onnan a budai oldal­ra, később a dél-pesti te­rületekre. A cél: az új vízművet 1977-ben üzembe kell he­lyezni. A beruházás össz­értéke — előzetes számí­tások szerint — csaknem 1 milliárd 135 millió fo­rint. A munkák befejezése után előreláthatóan a dél­budai területeken megszű­nik a vízhiány, s Dél-Pes­ten is csökkennek a gon­dok. (h. 1.) SZEMESI POSTAMÚZEUM Elindult a kürtös fogat KIS KIRÁNDULÁS­I KIÁLLÍTÁSOK A balatoni üdülőket mos­tanában gyakran megtré­fálja az időjárás. A für­déshez még bátorság kell. Tó körüli múzeumi séták­ra kínálkozó az alkalom. Siófokon Beszédes József vízimérnök a névadója a somogyi régészeti emléke­ket, a balatoni hajózástör­ténet dokumentumait őr­ző múzeumnak. Kálmán Imre egykori szülőházá­ban — nemrég — az ope­rett múltjának gyűjtemé­nyes emlékeit állították ki. Szántód-pusztán a Tiha­nyi apátság egykori cseléd­épületei emlékeztetnek az évszázadokra. Századunk­hoz közelebbi a szemesi Postamúzeum, a Nagyka­nizsa—Buda útvonal kür­­tös-fogatos postakocsi-ál­lomása. A nemrég elhunyt Kunffy Lajos festőművész műtermében berendezett kiállítás Balatonlelle szom­szédságában, Somogytú­­ron tekinthető meg. A köl­tő tragikus halálának he­lye, feledhetetlen életmű­vének egyik ébren tartója a szárszói József Attila Mú­zeum. A keszthelyi Balatoni Múzeum tizenegy termé­ben kitárul a tó környé­ke, tárlóiban részletesen is­mertetik a Dunántúl múlt­ját. Tihanyban, a Klast­­romépület-múzeumban is­mét szűkül a táj: a bala­toni vidék történelméről rendezték az itteni kiállí­tást. A nagy mesemondó személyes tárgyai láthatók a füredi Jókai-villa em­lékszobáiban. Hasznos kirándulásnak ígérkezik a sümegi Kisfa­ludy, a nagyvázsonyi Ki­nizsi, a veszprémi Bakony múzeum látogatása is. DOROGON KÉSZÜL Kavicsosztályozó A dorogi szénbányák bá­nyagépgyártó üzeme új tí­pusú kavicsosztályozó be­rendezések szállítását kezdte meg Csehszlovákiá­ba. Ezekkel a vibrációs el­ven működő, korszerű ros­tagépekkel a minőségi elő­írásoknak jobban megfe­lelő, egyenletes szemnagy­ságú követ, kavicsot nyer­hetnek. A Csehszlovákiába küldött különféle, nagy teljesítményű osztályozók­ és adagolók a Szovjetunió­ba kerülnek, a komarnói hajógyárban ugyanis a Szovjetuniónak korszerű kotróhajókat gyártanak.

Next