Esti Hírlap, 1974. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1974-08-01 / 179. szám
• Az egész világ várta azt a napot, de leginkább az akkor már évek óta náci csizmák alatt nyögő, német megszállást elszenvedő Európa várta. Mennyire vártuk a nyugati partraszállás óráját, a második front megnyitásának pillanatát, vagy ahogy egy későbbi játékfilm nevezte, a „leghosszabb napot”. Akkor már nagyon régen követelte mindenki, aki szívén viselte a fasizmus elleni totális győzelmet, meg igazságtalannak"tartotta, hogy a szövetségesek közül a Szovjetunió hosszú időn át úgyszólván egyedül hordja vállán a háború roppant terheit. És akkor már nagyon régen ígérték is, hogy jön a második front, hogy megindul, hogy megnyitják, ígérték sűrűn, ígérték biztosra a nyugati szövetségesek. Egy második frontot, mondjuk inkább frontocskát, meg is nyitottak már 1943-ban, Olaszország déli csücskében, amint az előző folytatásban is láttuk. Az igazival várakoztatták a világot, azzal az indoklással, hogy arra igen alaposan kell felkészülni. A Nagy csaták című francia dokumentumfilm-sorozat tegnap esti folytatása, amely a Normandiai csata címet viselte, bemutatta, hogy a felkészülés csakugyan rendkívül alapos volt, ilyen hosszú ideig tartó előkészületekre talán nem is lett volna szükség. A harc pedig hallatlanul drámai.Amerikaiak, angolok, kanadaiak, lengyelek és a velük érkező franciák, meg a mindvégig hazai földön, az ellenség hátában harcoló francia partizánok együttes összefogása kellett hozzá egyrészt, másrészt pedig a német hadigépezet jórészének lekötöttsége a szovjet fronton, hogy a normandiai csata diadallal végződjék, a nácik megveretését és visszavonulását eredményezze. A filmsorozat tegnap esti része komoly katonai szakszerűséggel és javarészében drámai izgalommal ábrázolta a normandiai csata minden fontos részletét, valamenynyi forduló- és csúcspontját. Az eddig lepergett hét rész közül talán ez volt az egyik legizgalmasabb és legérdekesebb. (barabás) □ AZ ITT JÁRT MÁTYÁS KIRÁLY című háromrészes tévéprodukció külső felvételeit forgatták Esztergomban, mintegy kétszáz szereplő részvételével. Augusztusban még visszatér a stáb Esztergomba, éjszakai felvételek készítésére. Szobrok, képek, tárlatok Változatos, mozgalmas az idei nyár képzőművészeti élete. A hazai és a külföldi művészek tárlata mellett sorra nyitják kapuikat a képzőművészeti nyári táborok is. Képriportunkban három aktuális eseményről számolunk be olvasóinknak. Somogyi István Auschwitzban készült képeiből kiállítás nyílt Lengyeországban Készül a szobor a paksi nyári alkotótáborban Zebegényben a keramikusműhely hallgatói a képzőművészeti szabadiskolán Könyv az űrhajósokról A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent a Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1967—1970. gyűjtemény. Újdonság a minden eddiginél teljesebb, 600 oldalas Engels-életrajz. Három, sokakhoz szóló füzet: Pálos Tamás írása A nemzetközi agitáció és az antikommunista propaganda elleni harc feladatai, módszerei, dr. Jenei Györgyé: A munkahelyi agitáció termelést segítő szerepe, helyzete, irányelvei, feladatai és néhány problémája és dr. Gerle György közgazdasági ismertetője: Környezetvédelem Magyarországon. A vezetéstudománnyal foglalkozik O. V. Kozloval. N. Kuznyecov tanulmánya A termelésirányítás tudományos alapjai. Napjaink problémáját tárgyalja E. J. Bregel munkája A polgári gazdaságtan új irányzatai és a mai kapitalizmus. Érdekes olvasmány Georg Honigmann kötete Hearst az újságkirály, a hírhedt amerikai milliomos életrajza. Tilkovszky Lóránt az egyáltalán nem dicső múltat idézi, könyvének címe és témája: SS-toborzás Magyarországon. A szovjet riporter Jevgenyij Rjabcsikov az űrhajósok életével ismerteti meg az olvasót. 1. M. Mracskovszkaja vitairata A revizionizmustól az árulásig Uta Sik közgazdasági nézeteinek bírálata. DÉLUTÁN NYÍLIK NDK baba- és játékkiállítás Ma délután fél 5 órakor nyitják meg az NDK kulturális és tájékoztató központjában Anneliese Schenke játéktervező iparművész kiállítását. A művésznő babákat, festményeket, valamint az általa vezetett úttörő-, iparművész- és rajzszakkör munkáját mutatja be. A 8—10 éves gyerekek humoros rajzai „Az én legkedvesebb babám’ címet viselik. MIÉRT BETEG Irodalom és labdarúgás VÉGH ANTAL ÚJ KÖNYVÉRŐL Miért beteg a magyar futball? Ezt az utóbbi években gyakran feltett kérdést választotta új könyve címéül Végh Antal. — Önt elsősorban mint regények, novellák, színdarabok szerzőjét ismerjük. Mi fordította érdeklődését most a futball felé? — Magyarországon olyan népszerű ez a sport — mondja Végh Antal —, hogy ügyéhez mindanynyiunknak jogunk van hozzászólni és információinknak, felismeréseinknek megfelelően felenni ezt a kérdést: miért beteg? — Ön szerint miért? — A könyv elsősorban valóban a betegség szimptómáit próbálja felderíteni, de receptet nem ad, csupán keresi a módját, hogyan lehetne egészséges. — Igaz is! Hogyan? — Kemény és szókimondó leszek. Egyrészt le kellene róla bántani a köréje, és rátapadt álszemérmes állegendákat, bénító mítoszokat, másrészt a vezetésből ki kellene tessékelni azokat, akik nem a futballért, hanem a futballból akarnak élni. CSÍPŐRE TETT KÉZZEL — Engedje meg, hogy magam is szókimondóan kérdezzek: kire és kikre gondol? — Például arra, aki legelőször tette csípőre a kezét a pályán és hagyta, hogy a többiek küzdjenek helyette, s végül megbukjanak. És azokra, akik erre beleegyezően bólintanak. Kétszeresen is ártottak a magyar futball ügyének, mert az, a kezét csípőre tevő ember zseni volt, de elpocsékolta tehetségét. És a többiek hagyták, hogy eltékozolja. S ez már nem egyszerűen futballtéma, hanem társadalmi ügy, bonyolult összetevőkkel. — Tehát a foci csak ürügy? — Nem, erről szó sincs. De ez az általánosabb körben is érvényes gondolat ösztönzött arra a vállalkozásra, hogy egy konkrét területen véleményt mondjak. — Milyen alapon? — Csupán azon az alapon, hogy attól kezdve, amikor pár esztendős koromban először rongylabdába rúgtam, szinte az egész életemet végigkísérte a futball. A másik, hogy mint író, érdekel az a társadalom, amelyben élek, és ebben az ügyben van jó néhány, mint már említettem, a sporton túlmutató jelenség, amelyet az írónak — ha nem is a széppróza eszközeivel — szociografikus megközelítéssel lehetősége és kötelessége is megmutatni. — Futballszociográfiát írt? — Nem egyértelműen. Van benne riport, interjú, összefoglaló és új gondolatsort elindító eszmefuttatás. Vagyis nem tiszta műfajú kötet: a szociográfia és a riport ötvözete. Ennél is világosabban szólva: egy, a futballt szerető író hozzászólása a magyar labdarúgás ügyéhez. NÉVTELEN NYILATKOZÓK — Kik a riportalanyok? — A magyar futball jó néhány fontos és neves képviselője. De a megnyilatkozók közül jószerivel csak egy embernek találja meg a nevét az olvasó, a többiek arra kértek, egyikmásikuk szavamat is vette, hogy :e írjam ki a nevüket, mert különben nem mondanak semmit. Sok szakvezető még ezt a lehetőséget sem adta meg. Kereken elutasította a beszélgetést. — Vagyis mindenki Anonymus? — Név nélkül is felismerhető arcokat próbáltam megrajzolni. Igyekeztem úgy fogalmazni, hogy a futballt ismerők előtt világos legyen, ki beszél vagy kiről van szó. — Milyen visszhangra számít? Nem fél valami „botránytól” ? Vagy szeretné, ha írása fergeteget kavarna? — Egyáltalán nem szeretnék botrányt, még fergeteget sem. Szerintem csak vitákra van szükség, de olyan vitákra, amelyben nem az a legfőbb tét, hogy ki kit győz le, hanem az, hogy mit szűrhet le az érvekből tanulságként a magyar futball. — Újabb megváltási kísérlet? — Nem. Csupán segítő szándék. És ezt külön szeretném hangsúlyozni. Mert segíteni kell, ehhez már nem fér kétség. El kell kezdeni a hétköznapi intézkedések sorát úgy, ahogy ez az utóbbi időben kezd kibontakozni, azt remélve, hogy az asztaloknál hozott intézkedéseket végre a zöld gyepen is követi valami. Hogy a magyar futball ne legyen többé „ügy”, hanem ismét sport legyen, örömöt és egészséges küzdőszellemet jelentő, gyönyörködtető és sikereket hozó játék. Fokozott érdeklődéssel várjuk hát a Magvető gondozásában megjelenő könyvet. (harangozó) Francia kapcsolat -11. Willian Friedkin rendező Oscar-díjas, méltán világsikert aratott — és nálunk éppen most játszott — filmjének, a Francia kapcsolatnak folytatása készül. A Francia kapcsolat — II. érdekessége, hogy nem Friedkin készíti, aki fiatal és ezzel a filmjével futott be, hanem egy másik, nála legalább egy évtizeddel idősebb, már ismert hollywoodi rendező, John Frankenheimer. (Budapesten is járt, a Bernard Malamud regénye nyomán készült A mesterember című filmje felvételeinek jó részét itt forgatta). A Francia kapcsolat III. felvételeit Marseilleben forgatják és a két főszerepben, a két amerikai detektív szerepében régi ismerőseink, az első számú Francia kapcsolat hősei, Gene Hackman és Fernando Rey lépnek fel „Nehéz a dolgom — nyilatkozta Frankenheimer — igyekeznem kell, hogy ez a második rész legalább olyan jó legyen, mint az első. Ezenkívül szeretném, hogy amit én rendezek az, ha némely szereplő azonosságában, meg a kábítószercsempészés témájában folytatása is az első számú Francia kapcsolatnak, azért mégse legyen egyszerű folytatás e második rész, hanem önálló, a maga lábán megálló film.” ( is) □ KÉT JÁTÉKFILM — Velja Bulajic: Szarajevói merénylet és Vladimir Tádo: Utcánk Hitlere — és tizenegy dokumentumfilm készül az idén a Horvát Kulturális Alap dotációjával. □ A NŐI KORONATANÚ címmel humoros bűnügyi történetet forgat Zdenek Podskalsky rendező.