Esti Hírlap, 1974. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1974-09-02 / 205. szám
A BUDAPESTI ÜZEMEKBEN Nagyszabású, eredményes a kongresszusi verseny Jó célok, értékes vállalások • Többen, közösen Amunkaverseny-mozgalom új vonásairól, a kongresszusi munkaverseny eddigi eredményeiről tájékoztaták a Budapesti Pártbizottságon az MTI munkatársát. A párt Központi Bizottsága 1971-es határozata után új fejezet kezdődött a szocialista brigádmozgalomban, a munkaverseny történetében. E fejezetet erősödő versenykedv, jó ütemű fejlődés és szélesedő tömegbázis jellemzi — mondták. — Magasabb szintű termelőmunka és magasabb színvonalú irányítás, e törekvés hatottal hatja át a versenymozgalomban résztvevőket. A minőségi jegyek erősödésével párhuzamosan számottevő volt a mennyiségi fejlődés is. A brigádok száma 1971—73 között Budapesten több mint kétezerrel, a brigádtagoké csaknem húszezerrel gyarapodott. A múlt esztendőben mintegy harmincezer munkáskollektíva — 305 ezer taggal — nyerte el a szocialista brigád címet. Általánossá vált a felismerés: a versenymozgalom fejlődésének, a hatékonyság növekedésének kulcsa a munkások kezében van. S ahol ez tisztázódott, ott magától értetődővé vált, hogy a termelés első vonalában lévők az elsőrendűen hivatottak a verseny formáinak, legalkalmasabb eszközeinek megválasztására és megítélésére. A versenymozgalom sikerének Budapesten, s alighanem az országban mindenütt ez a titka. A XI. kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a márciusban kezdeményezett versenymozgalom eddigi szakaszában rendkívül nagy politikai és szakmai aktivitás jellemzi az üzemi, a vállalati kollektívákat. Korántsem „futószalagon”, mégis tömegméretekben történtek értékes vállalások, amelyek a hangsúlyt változatlanul a munka minőségének javítására, az önköltség csökkentésére, a hatékonyság növelésére, az ésszerű megtakarításokra helyezik. A felajánlások nagy többsége tanúsítja, hogy a kongresszusi verseny közvetlenül, igen nagy értékekkel járul hozzá gazdaságunk növekedéséhez. A Csepel Vasmű, az Egyesült Izzó, a Taurus és soksok más budapesti üzem munkásgárdájának példája, felajánlása bizonyítja jóelőre, hogy tíz- és százmilliós nagyságrendű önköltségcsökkentés, hatékonyságjavítás és más munkasiker köszönti majd a XI. kongresszust. A felajánlások jelentős hányada azt célozza, hogy az üzemek idejében, hiánytalanul eleget tegyenek az exportkötelezettségeknek, zavartalanul, pontosan teljesítsék az államközi szállításokat. További nagyon jó vonása a kongresszusi versenynek, hogy számban és arányban is több a korábbinál a kooperációs felajánlás. Jól példázza az ilyen együttműködés fontosságát az autóbuszgyártás: a kocsik alkatrészeit ma már csaknem 70 százalékban az Ikarus-szere- lőgyár partnerei készítik, szállítják. Felszínre kerültek negatív jelenségek is, amelyek a verseny lendületét, a hatékonyságot fékezik. Néhány budapesti gyárban, üzemben máig sem tudták megszüntetni az eddigi rossz gyakorlatot: „fölülről” szervezték a kongresszusi Versenyt, a tennivalókat a munkásokkal folytatott tanácskozás nélkül fogalmazták meg. Pedig az íróasztal mellől, a legérdekeltebbek meghallgatása nélkül kijelölt célok — legyenek bármilyen helyesek és átgondoltak — korántsem lehetnek olyan mozgósítók, mint azok, amelyeket közösen határoznak meg Azzal sem lehet megbékélni hogy még mindig él és hat a mennyiségi szemlélet. Tapasztalataink szerint éppen ez a „mennyiség mindenekfölött”felfogás a forrása sok helyütt a készletek egészségtelen duzzadásának, a gyönge minőségű, eladhatatlan, raktárakban porosodó cikkek halmozódásának. Meg kell értetnünk mindenkivel, hogy ilyen esetekben a menynyiségi előirányzatok megtetézése kétszeresen káros a vállalatoknak és a népgazdaságnak. Egyrészt, mert olyasmire vesz el időt, anyagot, energiát, amire nincs szükség, másrészt, mert mindezt olyasmitől vonja el, amiből több kellene. Ami a takarékosságot illeti: ebben az időszakban tetőzött a tőkés világban a nyersanyag- és az energiakrízis, amelynek hatása alól az olyan nyitott gazdaságú ország, mint hazánk, teljességgel nem mentesülhet. Elég, ha csak azokra a beszerzési akadályokra gondolunk, amelyek a nyersanyag- és energiapiacon támadtak. Nos, egyes üzemekben a munkaverseny szervezésekor mindezt figyelmen kívül hagyták. Nem gondoltak rá, hogy a versenykedvet, az aktivitást a takarékos anyag- és energiagazdálkodásra irányítsák. Pedig a kongresszusi verseny jó alkalmat kínál rá, hogy mindenütt kiaknázzák a tartalékokat, amelyek az energiahordozók, a tüzelő- és a fűtőanyagok, a vegyianyagok, a színesfémek, a vegyszerek megtakarításában rejlenek. E megtakarításokat talán éppen ott hasznosíthatnák legjobban, ahol a nehezen beszerezhető anyagok hiánya rontja a versenyvállalások teljesítésének feltételeit — hangsúlyozták befejezésül. (MTI) FÉLÉVI GYORSMÉRLEG Miből, mennyit vásároltunk Több iparcikk fogyott • Kevesebb szalonnát ettünk A Belkereskedelmi Minisztériumban elkészítették az első félév áruforgalmának gyorsjelentését. Az év első hét hónapjában a lakosság pénzbevétele 10,6 százalékkal haladta meg a tavalyit. Ezen belül a munkabér és a személyi jövedelem növekedése 8,5 százalék volt. A takarékbetét-állomány az év elejétől július végéig 5,8 milliárd forinttal, öszszesen 67,7 milliárd forintra nőtt. A kiskereskedelem teljes forgalma január 1. és július 31. között 108 milliárd forint volt, 8,4 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az áru-főcsoportonkénti forgalomból megállapítható, hogy az iparcikkeladás növekedési üteme meghaladta az élelmiszerekét. Legnagyobb arányban a vegyes iparcikkeké, legkevésbé a vendéglátásé nőtt. A múlt hét hónapban különösen a szövetkezetek forgalma nőtt erőteljesen, sok mindenben meghaladta az állami kereskedelem növekedési ütemét. Az állami szektorban, a legnagyobb fejlődés a személygépkocsi-értékesítésben volt, s az átlagot meghaladóan emelkedést a Centrum Áruházak forgalma. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek júliusi forgalma 11 százalékkal haladta meg a múlt évit. A hús és húskészítményekből az ellátás az előző hónapokhoz viszonyítva javult, kivéve a szalámi- és gyulai kolbászárukat. Baromfiból az ellátás megfelelő volt. Hatból csaknem 15 százalékkal kevesebb került az üzletekbe, mint tavaly. Mérséklődött a zsír és zsírszalonna iránti kereslet. Az első hét hónap forgalma csaknem valamennyi tejtermékből meghaladta a tavalyi szintet. Júliusban a ruházati értékesítés fejlődött legerőteljesebben Ehhez hozzájárult a kereskedelem jobb felkészülése, az ipar egyenletesebb szállítása, a július elsejei harisnya, zokni árleszállítása, a múlt évinél korábban megkezdett nyári vásár. Általában elegendő volt a férfi nyári öltöny és pantalló, de néhány méretből — a hasas, negyedes, feles — helyenként hiány volt. Az idősebbek által keresett fekete színű női ruhákból, kosztümökből vagy a kevésbé modern vonalú férfi pantallókból nincs elegendő. Nem volt megfelelő a férfi rövidujjú pulóverek, a garbók és a kardigánok választéka sem. A lábbelik közül férficipőből, szandálból, hétvégi cipőből jó volt az ellátás, bőségesebb, mint a múlt évben. Ehhez viszonyítva a kereslet mérsékeltnek ítélhető. (b. a.) NEM VÁNDOROL A KISDIÁK Önerőből épült új iskolaszárny KÖNNYŰ SZERKEZET, NYOLC TANTEREM Mától egyemeletes épületszörny nyolc tantermével bővült a Karikás Frigyes úti iskola. Ezek a híradások mindenkor örvendetesek, a tanévnyitáskor megszokottak. A mintegy 250 tanulót fogadó új, második otthon avatása azonban mégis figyelemre méltó. Az érintettek a megmondhatói: az Árpád-hídfői lakótelep fejlődésétől meszsze elmaradt az iskolai férőhelyek gyarapodása. A kisdiákok lakásuktól távol eső iskolákba kényszerültek, s a körzetben helyhez jutók három műszakban tanultak. Ezt a feszültséget feloldandó, kezdeményezte a kerületi tanács az iskolabővítést — önerőből. A helyi fejlesztési alapból szakított néhány milliót a kerületi vállalatok, üzemek toldották meg. Tíz lett a néhányból, a tízből egy év alatt az új épület, a nyolc tanterem. Holnap reggeltől megszűnik itt a kisdiákok vándorlása. Könnyebb lesz és eredményesebb lehet a pedagógusok munkája. Könynyítenek a napközis tanulók helyzetén. Könnyűszerkezetes eljárással épült az új iskolarész. Pedig nehéz volt... SZEPTEMBER 6-7: Nemzetközi szövetkezeti tanácskozás Budapesten Szeptember 6-án és 7-én Budapesten tartják soron következő üléseket a szocialista országok központi szövetkezeti szövetségeinek és tanácsainak elnökei. Az ülés programján a szocialista gazdasági integráció, ezen belül a KGST-tagországok szövetkezeti szervezetei között megvalósult gazdasági, tudományos, műszaki és egyéb irányú együttműködés továbbfejlesztése szerepel. Megvitatják többek között azt is, hogy nemzetközi összefogással mit tehetnek a jövőben a szocialista országok szövetkezetei a kis- és a nagykereskedelem, a mezőgazdasági felvásárlás, a tudományos-műszaki információcsere, valamint a külkereskedelem és a turizmus színvonalának emeléséért, és az egyes szocialista országok piacain jelentkező exporttartalékok, további feltárásáért. MA NYÍLIK Hotel Juno Ma délután megnyitják a miskolc-tapolcai Juno szállót. Az Európa-hírű, 28 fokos vizű barlangfürdő, a csónakázótó, a strand szomszédságában épült szálloda 12 emeletes épületében 108 szoba van. A Hotel Juno a Hungarhotels szálloda- és étteremhálózat egyik legkorszerűbb létesítménye. Papír helyett gépek Sok a papír, sok az íróasztal. Pontosabban: több kimutatás készül, mint amennyi az eligazodáshoz kell, többen ülnek a vállalatok, a gyárak, az intézmények íróasztalainál, mint amennyire szükség van. A következtetés világos: csökkenteni kell a felesleges adminisztrációt. A termelés irányításához, a megfelelő döntésekhez korunkban mind több ismeret, adat szükséges. Szerencsére a kor megteremtette a technikát is, amelynek révén követni lehet a gazdasági élet változását, s a vezetők gyors, pontos információkhoz juthatnak. Az ügyvitel gépesítése, a számítógépek felhasználása szolgálja a modern gazdaságban az elengedhetetlen termelési, statisztikai adatok megszerzését. Ha mégis bővül az adminisztrációval foglalkozók köre, akkor ez azt bizonyítja: nincsenek kihasználva a technikai lehetőségek. Hazánkban minden munkáskézre szükség van. Évek óta alig növekszik — s a helyzet a következő években sem lesz jobb — a munkába állók száma. A termelés növekedésének egyetlen mtklja: az intenzív fejlesztés, vagyis korszerű gépek, berendezések felhasználása, az üzem- és a munkaszervezés tökéletesítése, a munkaerő átcsoportosítása. Határozat van rá, hogy a vállalatok vizsgálják felül ügyvitelüket. A cél elsősorban az: a párhuzamos munkák megszüntetésével, a feladatkörök összevonásával, a felesleges iratok, akták kiszűrésével, a modern technikával a gyárakban, az üzemekben a létszám aránya, megoszlása egészségesebb, hasznosabb legyen. Mindez vállalati érdek. Ha a gyárakban, az üzemekben több pénzt költenek az új gépekre, mint íróasztalokra, akkor a modern, tiszta, szakértelmet és gondolkodást követelő gépek kezelését inkább vállalják majd a most pályakezdők is, mint az egyhangú irodai munkát. A törekvés tehát helyes. A gazdasági életben, a termelésbenmindig vannak sarkalatos pontok, fontos feladatok Ilyen például az üzem- és a munkaszervezés fejlesztése, a helyes bérarányok megállapítása, a gazdaságos gyártmányok körének növelése. S ilyen az adminisztrációs munka ésszerűsítése, csökkentése. Megnyugtató, hogy ezekre a gondokra idejében felhívják a vállalatok, a gyárak vezetőinek figyelmét. Az már viszont kevésbé szerencsés, hogy éppen az üzemekben — tisztelet a kivételnek —, ahol mindig pontosan lehet és kell tudni, milyen létszámarány a leghatékonyabb, a legkedvezőbb, a változásokhoz központi intézkedéseket várnak. Lehet, hogy központi határozatok védelmében hálásabb dolog intézkedni, de a követelmények önálló feltárása eredményesebb. Sőt, kötelező. Horváth István