Esti Hírlap, 1977. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
Kiváló és érdemes művészek TEGNAP A PARLAMENTBEN ADTÁK ÁT — MINT ARRÓL MÁR HÍRT ADTUNK — AZ ÚJ KIVÁLÓ ÉS ÉRDEMES MŰVÉSZ CÍMEKET. AZ ALÁBBIAKBAN NÉGY MŰVÉSZT MUTATUNK BE A FRISSEN KITÜNTETETTEK KÖZÜL. Robbanékony gondolatok Amikor éppen nem rajzol és nem fest, kezdjen bármilyen témába is, a végén mindig oda lyukad ki, arról beszél, mire készül, mit festene meg. Hadarva, szinte megszállottan, robusztus indulatoktól fűtötten magyaráz, érvel, az embernek az az érzése, hogy két mondat között a legszívesebben felpattanna, odarohanna a falhoz, vagy a hatalmas vászonhoz, hogy azon nyomban képekkel bizonyítsa igazát. S kompozíciókba fogva mutassa fel azt a valóságot, amelyet naponta megélt, belélegzett. Szabó Zoltán az az alkotó, aki képtelen nem őszinte lenni önmagához, s a világhoz. És fessen bármit — súlyos testű, izmos férfiakat, mai Golgotát, robbanékony gondolatokkal teli csendéletet, gyermekét szoptató madonnát, vaskos, vállukon és lelkükben a világot tartó munkásaszszonyokat , hevülő, feszülő egyéniségének egészét beleadja, mert szeretné, ha minden képéből a teljes, a mindenség tekintene viszsza. Pontosabban szólva mindaz, amit életében, gondolkodásában fontosnak tart. Áldozatok árán, kemény munkával vívta ki helyét a világban, a képzőművészetben. Éppen ezért tudja, s érzi minden sejtjéből, hogy az a világ, amelyből a művészetbe érkezett, elkötelezte; minden egyes munkájában oda kell visszatalálnia, ott kell gyökereznie. E programot vállalva, ki is mondja: proletár festőnek tartja önmagát. Kisméretű képei is robbannak, szétfeszítik a vásznat, a papírt.. Gondolatai teret kívánnak maguknak, a művészi ihlet pedig maximális kielégülést. Művészetében ezért keresi folyvást önmagát, s ezért akarja minden képében az egész világot felmutatni. Szabó Zoltán olyan festő, aki nem tud és nem akar másból építkezni, mint amivel eszmélete átitatódott: a munkásvilág tradíciójából, maiságából és jövőjéből. (h. m.) Joly nemrég szervezett új színházába, a Tháliába. Itt játszik 1063 óta Mécs Károly, elsősorban itteni munkáját tüntették ki korábban Jászai Mari-díjjal, most meg az Érdemes Művész címmel. Több mint másfél évtizede színész, nincs hely felsorolni, hány szerepben láttuk, hallottuk színpadon, filmen, tévében, rádióban és — egyike a legszebb dikciójú magyar művészeknek — „magyar hangjaként”. Most Molnár Ferenc szerepét fogja játszani a Thália Bal 4-es páholy című következő produkciójában. Kövérkés, köpcös, kerek arcú, hullámos ezüsthajú, monoklis férfiként él emlékezetünkben Molnár. Mécs pedig magas, karcsú, barna haja kurtára nyírt, nemhogy monoklit, még szemüveget sem hord. Kazimir, azt hiszem, mégis jól választott. Ráérzett a két ember hasonlóságára belső tartásuk eleganciájában, elméjük fogékonyságában és villogó gyorsaságában, színházszeretetükben és színpadértésükben, az alázatig menő szakmai lelkiismeretességükben. (barabás) Rómeótól Molnár Ferencig Az új érdemes művész, Mécs Károly első szeretteit a Nemzetiben még főiskolásként kapta. Darvas József Kormos ég című drámájában debütált, utána már úgy játszotta Marchbankset Shaw Candidájában, hogy egyszeriben odafigyelt rá a közönség, a kritika és a szakma Sokáig keresett szereplőt a főiskolás színészpalánták közt az akkor még a Nemzetiben dolgozó Várkonyi Zoltán, Mécs Károly utólag tudta csak meg, azzal vette be a rendező szívét, ahogy Karinthy versét, a Martinovicsot elmondta. S még mindig főiskolás, amikor főszerepet osztanak rá az akkor nyitó musicalszínházban, a Petőfiben is (Szivárványvölgy). Ugyanez az év hozza meg az országos népszerűséget is Noszly Feriként. Mécs akkortájt naponta 3—100 levelet is kapott ismeretlen hódolóitól. A főiskola után Szeged az első állomáshelye, bemutatkozásként mindjárt egy álom: Rómeó. És Bródy, Miller, Capek és operettek, különböző műfajú és fajsúlyú szerepek hosszú sora. Majd egy napon szerződést kínál Kazimir Ká- CORVINA-KÖNYV Pingvinek és a többi kedvenc Pingvinek sétálnak a kifutón, kifogástalan frakkjuk, fehér ingmellük tükröződik a mesterséges tavacska vízében. A Corvina Kiadó Állatkerti séta című könyvének szemet vonzó címlapja — fél siker. Maga a kötet: remekül elkapott pillanatképek, sőt egész jelenetsorok az Állatkert lakóiról. Köztük természetesen ott vannak a legismertebbek és legkedveltebbek, de egy sor, egészen különleges állat fotói is megtalálhatók a nagyon elegáns, szép kivitelű kötetben. A gyerekeknek szánt könyvben Kormos István szellemesen kommentáló verssorai fűszerezik az egyébként is érdekes látványt; a mulatságon és a gyönyörködtetésen túl azonban érdekes ismereteket is ad a könyv. Az utolsó lapokon kis állathatározó olvasható, amelyben Kapocsy György a legfontosabb tudnivalókat közli a könyvbéli állatkerti sétán megcsodált állatokról. PEDIG MÁR UNTA Columbo marad Peter Falk marad, írja a londoni Daily Mirror. A népszerű színész ugyanis előbb unta meg Columbo hadnagyot, mint közönsége, és szakítani akart a figurával, amely világszerte oly népszerűvé tette. Csakhogy családi események jöttek közbe. A válóper. Peter Falk kétszázezer fontot (csaknem négyszázezer dollár) kénytelen fizetni a feleségének, ezenkívül jövedelmének 20 százaléka is az elvált asszonyé lesz — 11 éven át. Így hát visszatért Columbo figurájához, elfogadva a felsrófolt gázsit. Peter Falk az új szerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy amikor megszületett a Columbo-sorozat ötlete, a hadnagy szerepét először Bing Crosbynak ajánlották fel, aki azzal az indoklással utasította el a szerepet, hogy az zavarná őt a golfozásban. Ezután esett a választás Peter Falkra. Lucia a Metropolitanban... Operaházunk pompás hangú énekesnője, Ágay Karola érdemes művész volt eddig, most megkapta a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címet. — Révhegyi Ferencné volt a tanárnőm — meséli —, és vendégként a Varázsfuvolában debütáltam operai színpadon. Szerződtetésem után legelőször Olympia szerepét osztották rám a Hoffmann meséiben. — Melyik szerepét énekli legszívesebben? — Nem tudok választani. A Mozart-operák közül a Szöktetés Konstanzéját éppen úgy szeretem, mint Susanne-t a Figaro házasságában, vagy a Cosi fan tutte Fiordiligijét... — Magyar operaszerepek? — A Bánk bán Melindája, a Hunyadi László Szilágyi Erzsébetje ... — ...és Gara Máriája! — Úgy van, mind a kettőt énekeltem már! — Mit énekelt a New York-i Metropolitan Operaházban? — Donizetti Lammermoori Luciájának címszerepét. Partnereim: Nicolai Gedda és Kónya Sándor voltak. — Lemez? — Aránylag kevés. Van egy szólóária-lemezem, de énekelek a teljes Bánk bánfelvételen Ferencsik János vezénylete alatt. S ha már karmesterről esett szó, beszélnem kell Lamberto Gardelliről, akinek új Rigoletto beállításában Gildát énekelem, Traviolájában pedig Violettát. — Külföld? — Tavaly Kubában léptem fel, és szép emlékeim vannak az ottani fogadtatásról. A Petőfi-év idején dél-amerikai turnén vettem részt: Argentína, Brazília, Uruguay... Felléptem Európa északi államaiban is, Finnországban, Svédországban, Dániában... (Kristóf) Csak nemes anyagból Az idén Ranódy László filmje, az Árvácska kapta a Kritikusok díját. A döntést megelőző vitán valaki azzal érvelt ellene, hogy Ranódy hagyományos filmet alkotott, és saját, korábbi műveihez képest sem hozott semmi újat. Van ebben a megállapításban igazság, csakhogy i s ezt mondta ki egy másik vitatkozó — ez az igazság éppen Ranódy és az Árvácska mellett szól. Ranódy valóban hagyományos filmet készített abban az értelemben, hogy — mint minden más művében — ezúttal is mellőzte azokat a divatos megoldásokat, amelyek alapján szinte évre pontosan meg lehet mondani később egy-egy filmről, hogy mikor forgatták. S ebből következik a második megállapítás „igazsága” is, hogy Ranódy pályájának nincsenek „korszakai”. Az ő művészete egyanyagú. Minden újabb és újabb filmjével tovább építi életművét, amelynek épülete egységes és harmonikus. És természetesen ennek a harmóniának megvannak a maga jegyei. Mindenekelőtt az, hogy Ranódy mindig nemes nyersanyagokból dolgozik. Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály és Darvas József voltak „szerzői”, de amikor nem klaszszikus író művét választotta feldolgozásra, akkor is nagyon ügyelt arra, hogy a forgatókönyv jó legyen. Példa erre a Tettes ismeretlen. A másik fő sajátosság a bravúros színészvezetési és pedagógiai érzék. Ez utóbbi azért is különösen fontos, mert Ranódy több filmjének főszerepét játszották gyerekek. Ranódy tehát nem szolgál meglepetésekkel, csak csodákkal. Az Árvácskával legutóbb. (morvay) A MAGYAR BAUHAUS MESTERE Bortnyitó emlékkiállítás Az éles, térbe metszősíkok gyújtópontjában magányos, szeretettel és riadtan egymáshoz bújó emberpár áll. Fölöttük díszlet égitest lebeg. Jobboldalt, a görög oszlopfőn, esztergáti idomokból összeillesztett szamár bámul bambán a világba. A zöld szamár című kép kétségtelenül Bortnyik Sándor egyik legismertebb és legérdekesebb festménye. A képarchitektúra és a konstruktivizmus paródiája, de egyben szuverén, önálló alkotás, amely a képzőművészetizmusok közötti vergődését és egyben az új szintetikus látásmód kialakításának szükségességét is igazolja. Bortnyik Sándor emlékkiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galéria földszinti termeiben. A látogató egy rendkívül gazdag, változatos életműnek lehet tanúja, egy olyan alkotó munkásságát tekintheti át, aki egész hosszú élete során mindig nyugtalan, kereső elmével nézett szét a világban; kipróbált, szétszedett és összerakott. Nem elégedett meg azzal, amit látott, talált, kapott, igyekezett továbbfejleszteni, továbbgondolni a különböző festői irányzatokat, megoldásokat, s ennek köszönhetően nemcsak a magyar szocialista képzőművészet egyik nagy egyéniségét tisztelhetjük személyében, hanem azt az alkotót is, aki élete során mindig újabb és újabb festői látásmóddal igyekezett kifejezni a világ összefüggéseit. Bortnyik Sándor 1893- ban született Marosvásárhelyen. Fiatalon Budapestre került, hamarosan beiratkozott a Rippl-Rónai— Kernstok—Vaszary által vezetett szabadiskolába. Kapcsolatot talált a modern eszméket hirdető Mával, Kassákékkal. 1919- ben már önálló szemléletű, ha nem is mindenben kiérlelt alkotó volt. Lelkesen és áldozatkészen kapcsolódott a Tanácsköztársaság eszméihez. Ekkoriban készült munkáira a dinamizmus, az expresszív kubizmus jellemző. Vörös mozdony, Vörös nap és Vörös gyár című festményei szimbolikus, erőteljes alkotások, amelyek, ha nem is fedeztek fel új festői módokat, érdekesen és sajátosan, jó színvonalon kapcsolódtak a modern európai képzőművészeti mozgalmakhoz. Bortnyik a Tanácsköztársaság leverése után Bécsbe emigrált, majd Weimarba ment, ahol megismerkedett az annyi modern művészre oly nagy hatást gyakorló Bauhaus-iskolával. E hatásoknak is köszönhetően készítette a már korábban említett A zöld szamár című képét, Az új Ádám és az új Éva című alkotását. 1925 legelején tér haza, s itthon rövidesen az alkalmazott grafika mestere lesz. Plakátjai modernek, jólkomponáltak, funkcióikat tekintve tömörek. Nem hosszadalmas szöveggel, hanem az ötletes, figyelemkeltő képi szerkesztéssel hatnak. Ezek közül a leghíresebbek a Modiano-reklámok vagy a Futószén-plakát. 1928-ban Műhely néven megalapítja elsősorban az alkalmazott grafika oktatásával foglalkozó magániskoláját, a magyar Bauhaust. A 30-as években tanítványaival együtt izgalmas, új színt adott Budapest utcáinak. Bár nem sokkal később, plakátjainak összefogott szerkezete kezd fellazulni, s a felület is bőbeszédűbb lesz. Festői munkájában ez idő tájt a lírai realizmus felé fordul, kitűnő, munkásságában új korszakot nyitó festmények kerülnek ki ecsetje alól. A háború csak áttételesen érezteti hatását munkáiban. A felszabadulást lelkesen köszönti, az újjáépítést reklámgrafikáival segíti. Új munkái, mint például az Építők vagy az Építőmunkások a munkáséletnek, a munka bemutatásának olyan darabjai, amelyek a szocialista képzőművészet helyes irányba való fejlődését segítették volna a későbbi években. Bortnyik Sándorra mindig jellemző volt a humor, az irónia. Korszerűsített klasszikusok sorozata, vagy ahogyan Karinthy nyomán nevezhetnénk, az így festetek ti kitűnő képzőművészeti ismeretterjesztés, magasszínvonalú humor és az önálló értékű alkotások mintapéldája. Idős korában is egy sor kitűnő, érdekes, a kor ellentmondásait felmutató munka kerül ki keze alól. Bortnyik Sándor emlékkiállítása élményt jelentő találkozás a XX. századi képzőművészet törekvéseivel. A termeket járva megismerhetjük, felmérhetjük egy időben is jelentős pálya fejlődését, és egy izgalmas művészegyéniség hitét az emberben. (harangozó) A fejedelem írói életműve Ortutay Gyula akadémikus főszerkesztésében hamarosan a boltokba kerül a Magyar Néprajzi Lexikon első kötete, amely A-tól E-ig dolgozza fel a teljes magyar néprajzot. A teljes lexikon négy kötetben, mintegy 8000 címszót tartalmaz majd, körülbelül ötezer illusztrációval. Változatlan szerkesztési alapelvek szerint készült el a Világirodalmi Lexikon ötödik kötete, amely az IMOKAL közötti címszavakat tartalmazza. A Műszaki Értelmező Szótár 38. köteteként jelenik meg az építőiparral foglalkozó könyv. Az Archívum Rákóczianum egy most induló sorozatban a fejedelem írói életművét teszi közkinccsé kritikai kiadásban. Az emlékiratok fordítója Vas István. (MTI) □ ROSSINI STABAT MATER-ÉT adják elő többek között a Zeneakadémia nagytermében rendezett hangversenyükön a Dunaújvárosi Szimfonikus Zenekar és Központi Énekkar tagjai április 9-én fél 8-kor.