Esti Hírlap, 1977. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-28 / 228. szám
Jól kapcsolódott a Szovjetunióról rendezett Fórumhoz a Horizont szerkesztőség kora esti műsora. Igaz, a Bajkál—Amúr vasútvonal építéséről nem is olyan régen a Televízió már bemutatott egy filmet, magyar riporterek munkáját, de mint akkor is kiderült, ez az óriási építkezés még rengeteg témát kínál. Nem is beszélve arról, hogy a napról napra lemérhető változás már önmagiban csábítja a modern krónikásokat az újabb és újabb helyzet bemutatására, anélkül, hogy félni kellene: az utolsó sínszög beveréséig valaha is kimerül ez a témaforrás. Alighanem a kor egyik legbiztatóbb szellemű krónikáját állítja majd össze az, aki az „évszázad építkezésének" teljes történetét mondja el az első kapavágástól az utolsó kalapácsütésig, ha ugyan használhatunk ilyen hagyományos kifejezéseket e legmodernebb technikákat szolgálatába hajló gigászi munkáról beszélve. Most szemtanúként nézhettük végig azt a megismételhetetlen pillanatot, amikor az első mozdony végiggördült egy részen. De mondhatná-e valaki, hogy ennél kevésbé volt érdekes az öreg evenk vadásznak, a tundra életrehalálra szerelmesének néhány perces megnyilatkozása? Mi itt Közép-Európában, a régi paraszti világ szükségszerű eltűnésével járó drámai mozzanatokról szereztünk be tapasztalatokat, van némi fogalmunk, milyen emberi vonatkozásai lehetnek a nemcsak a tájban, hanem a tájból élő őslakók életében a változásnak. A BAM- krónika minden bizonnyal egyik izgalmas mozzanata lesz majd a tegnapi filmben érintett téma, tehát annak a dokumentálása, hogy az átrajzolódott földön hogyan őrizhetik meg a maguk hagyományos életmódját a természet emberei, a szarvast tartó őslakók, s mellettük hogyan teremtik meg saját életformájukat a modern kor gyermekei, a BAM csupa fiatal, magas képzettségű, új lakói. (hét □ NÁDOR ILONA fotóművész képeit mutatja be a Népszabadság székház most megnyílt kiállítása. A tárlat október 2-ig tekinthető meg. MŰEMLÉKI HÓNAP Múzeumok — jubileumok Koszorú az alapítónak (Folytatás az első oldalról) Négy jubileum méltó megünneplése az idei múzeumi hónap alapvető célja. A magyar művészeti élet jelentős dátuma: 175 évvel ezelőtt, 1802-ben alapította gróf Széchényi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeumot és a nevét őrző Nemzeti Könyvtárat. Európa negyedik, eleve múzeumnak tervezett épülete 1846-ban készült el. Az épület, amely két évvel később, 1848. március 15-én a forradalmi ifjúság mozgalmában fontos történelmi szerepet kapott, a nemzeti függetlenségi törekvések egyik szimbólumává vált A nagyszerű klasszicista épület gyűjteménye az évtizedek során mind gazdagabb lett, jelenleg egymillió tárgyat őriz, köztük legszebb történeti és régészeti emlékeinket. Kiállításait a felszabadulás óta 15 millióan látták. Az európai múzeumok sorában is jelentős jubileumot október 3-án dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár köszönti a múzeum dísztermében. Ez alkalomból tisztelgő koszorút helyeznek el az alapító Széchényi Ferenc múzeum kerti szobránál. A jubileumi kiállítás megnyitása után tudományos ülésszak kezdődik. A történeti múzeumok szerepe és feladatai korunk társadalmában címmel. A másik kiemelkedő jubileum: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. Ez alkalomból a Hadtörténeti és a Munkásmozgalmi Múzeum közösen rendezi meg a Magyar internacionalisták a szovjet hatalomért, bolsevikok a Tanácsköztársaságért című kiállítást. Érdekes tárlat színhelye lesz a marcali Helytörténeti Munkásmozgalmi Múzeum. Itt Somogyi internacionalisták a szovjet hatalomért, bolsevikok a Tanácsköztársaságért címmel nyílik kiállítás. Az Ady centenáriumhoz kapcsolódó megemlékezések közül elsősorban a Petőfi Irodalmi Múzeum novemberben nyíló Ady-kép, a magyar képzőművészek Ady Endréről című kiállítása említendő. A negyedik jubileum, az alapításának 75. évfordulóját ünneplő debreceni Déri Múzeum. A múzeumi hónap alkalmából 23 budapesti múzeum, 138 város és község programja várja a látogatókat. Hét új múzeum nyílik — köztük Tatán, az Antik másolati múzeum ideiglenes kiállítása és a mecseknádasdi német nemzetiségi tájház —, valamint 15 új állandó, több mint kétszáz időszaki és húsz vándorkiállítás. Az ország sok-sok pontján jelennek meg a mozgó múzeumok, a természettudományos vándorkiállítások. A múzeumi hónap egyik jelentős, új, állandó kiállítása a Természettudományi Múzeumban nyílik meg, Magyarország földtörténeti emlékei címmel. Dr. Kovács Tibor a sajtótájékoztatón beszélt a Tájak, korok, múzeumok című, több intézmény és társadalmi szerv együttműködése nyomán született akcióról is, amelynek elsődleges célja az, hogy vonzó programmal irányítsa és segítse a társadalom legszélesebb rétegeinek aktív művelését. E mozgalomhoz kapcsolódva százezer példányban elkészül a Magyarország összes múzeumait, műemlékeit és természetvédelmi területét magában foglaló alaptérkép. A kulturális miniszter az 1977. évi országos múzeumi és műemléki hónap alkalmából szeptember 29-én, csütörtökön délután kitüntetéseket ad áta kiemelkedő munkát végzett múzeumi dolgozóknak. SZEPTEMBER 27-TŐL ÁRUSÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT A VILÁGHÍRŰ BÉKÉSSZENTANDRÁSI PERZSASZŐNYEGEKBŐL . A RÖLTEX VI., LENIN KRT. 62. SZ. ALATTI (SZÓFIA U. SAROK) SZAKÜZLETÉBEN mintmi aZ ÜZLET KIRAKATÁBAN MEGTEKINTHETŐ, HOGYAN KÉSZÜL A KÉZI CSOMÓZÁSÚ SZŐNYEG. szőnyegkiállítás MAI SAJTOTÁJÉKOZTATÓ Kell a jó könyv A JUTALMAK: NÉPKOCSI, SZÍNES TELEVÍZIÓ, TÁRSASUTAZÁSOK öt esztendővel ezelőtt hirdették meg először a Kell a jó könyv olvasópályázatot. A pályázatot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére az idén újból kiírta a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatósága. A Kell a jó könyv ’77- pályázat eseményeiről ma délelőtt tartottak sajtótájékoztatót a Vörösmarty téri Kultúrpalotában. Hernádi László, az MSZBT osztályvezetője a többi között elmondta, hogy a pályázat feltételei hasonlóak a korábban meghirdetett pályázatéhoz. A megjelent irodalomjegyzék negyven könyvet tartalmaz, ezek közül minden pályázónak legkevesebb hatot kell elolvasnia, és ismeretei alapján az irodalomjegyzékhez csatolt pályázati lapokon három-három kérdésre válaszolnia. A pályázatokat 1978. szeptember 1-ig kell valamely könyvtárban leadni, ahol a pályamunkákat feldolgozzák, majd a helyes válaszokat tartalmazó kérdőíveket összesítik. Azok között, akik a tizennyolc kérdésre, helyes választ adtak, értékes díjakat sorsolnak ki. Az I. díj: 1200-as Lada személygépkocsi, a II. díj színes televíziókészülék, a III. díj kétszemélyes társasutazás Moszkvába és Leningrádba, a IV. díj egyszemélyes társasutazás Leningrádba, az V. díj egyszemélyes társasutazás Moszkvába. Ezenkívül további pénz-, tárgy- és könyvjutalmakat is kisorsolnak. A pályázat egy másik formája a műelemzés beküldése. A megadott negyven könyv közül bármelyikről lehet három-tíz gépelt oldalas műelemzést készíteni. A műelemzéseket is jövő év szeptember első napjáig kell a könyvtárban leadni. A műelemzési pályázat I. díja 6900 forint, II. díja 4000 forint, III. díja 2000 forint. Ezenkívül 50 ezer forint értékben adnak jutalmakat, vásárlási utalványokat, tárgy- és könyvjutalmakat. A sorsolásra és díjkiosztásra 1978 novemberében, a szovjet könyv ünnepi hete alkalmából kerül sor. Hernádi László elmondotta, hogy a kiválasztott könyvek többsége a második világháború időszakával és napjainkkal foglalkozik. A könyveket úgy jelölték ki, hogy a legkülönbözőbb érdeklődésű olvasók figyelmét felkeltsék. Változatos a műfaji összeállítás, 22 regény, 10 elbeszélési kötet, 2 verseskönyv, 5 dokumentummű és egy drámakötet adja a válaszokat. Az irodalomjegyzékek, illetve kérdőívek 350 ezer példányban megjelentek és már eljutottak a könyvtárakba, könyvesboltokba, iskolákba. Arról is gondoskodtak, hogy a pályázatban szereplő könyvek hozzáférhetők legyenek a résztvevők számára. 1977—78 folyamán, legkésőbb 1978 könyvhetéig, egymillió példányban jelennek meg a kiválasztott könyvek. (A sajtótájékoztató lapzártakor tart.) Ha kiállítás, tárlat nyílik — a megnyitó beszédet rendszerint közéleti személyiség, kritikus, művészettörténész, esetleg művésztárs tartja. Tegnap délután a Műcsarnokban Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze kiállításán egy géplakatos mondta a köszöntőt. Munkás az Egyesült Izzóból, 29 éves fiatalember: Kátai György. A fiatal munkás érettségi után került a gyárba, első munkahelyére. KISZ-titkár, nemrég tett szaktechnikusi érettségit. Nos, odahaza két kisgyerek várja. Most, hogy egyelőre befejezte a tanulást —a felesége kezdi el. — Mióta ismeri Kiss Istvánt? — Hírből régóta, személyesen csak amióta felkértek a megnyitóra. Az ő kívánsága volt: egy munkás nyissa meg kiállítását. Ahogy mondja: korábban nem sok köze volt a szobrokhoz. Megnézett egyegy tárlatot, hallott a művész sikeréről Moszkvában, Jerevánban, Tallinnban. S persze, ismerte híres műveit: a Tanácsköztársaság és a centenáriumi emlékművet. Ami viszont szoros kapocs, megrázó élmény. Édesapja halála óta sokat jár a palotai temetőbe. Az egyik síron felfedezett egy remek munkás portrét. Kiss István lakásán, amikor az első látogatásnál fényképen végignézte a sok-sok szobrot — felismerte a temetőbélit. „Az apám arcmása” — mondta Kiss István. — Sok minden közös. Például a fém szeretete. Mindennapos munkám eszköze és anyaga. A gépeké, amelyeken dolgozom. Én a hétköznapok mintáit formázom, a szobrászé pedig felemeli, felmutatja mindenkinek. Élményt, tanulságot ad. A megnyitón szívből, elfogódottság nélkül szólt. Érzéseiről beszélt, azokról az impressziókról, amelyek a hozzá nem értőt egy műteremben érhetik. — Ha tárlatvezetést vállalna, hová kalauzolná legszívesebben a látogatókat? — Kedvenc munkásportrémhoz. Az adta nekem a legtöbbet. Vezérlőasztal mellett ül a munkás, figyel, dolgozik. Nem törődött, nem elgyötört, hanem erős, képzelt, nyugodt, uralja a gépeket, ő az új típus, az irányító-kezelő — a jövő embere. — Ismer ilyeneket? — Hogyne. A kollégáim azok. akik azokon a gépsorokon dolgoznak, amelyeket mi tartunk rendben. Ezért szeretem azt a szobrot. Lukács Ákos Megnyitotta a géplakatos Atromnastól a mozikban Szeretet nélkül Fiát küszködve nevelő édesanya, anyjával súlyos összeütközésbe kerülő fiú, és az asszony barátja, akit a fiú gyűlöl, ők a szereplői Vaclav Matejka írórendező filmjének. Olyan figurák, akiknek sorsában komoly társadalmi drámát lehetne felmutatni. A Szeretet nélkül című csehszlovák film azonban csak jelzi ezt a drámát, mert az alkotó erejéből csak sematikus hősök, közhely szituációk és fordulatok megteremtésére futotta. Éppen ezért nem érezzük a valóság légkörét, előre sejtjük az alapképlet sugallta összes konfliktusokat, és nem leszünk résztvevői az ügynek. Pedig tudjuk: olyan téma ez, amelyről lenne mit mondani. Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandja Gene Wilder, a tehetséges komikus, úgy látszik a 20th Century Fox számára íróként és rendezőként is jó befektetésnek látszik. Wilder tehát írt és rendezett egy filmet, s e kettős minőségében elsősorban mint színészválasztó jeleskedett, hiszen a főszerepet önmagára osztotta, ő tehát a hőse a Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandja című amerikai bűnügyi vígjátéknak. Illetőleg... Az angol brother szó, annyit tesz: fivér. A filmből kitűnik, sőt, a párbeszédben el is hangzik, hogy ezúttal a világhírű detektív ifjabb fivére, azazhogy öccse nyomoz. Ám ez nem zavarja a nézőt, hiszen a történet, amúgyis olyan kacifántos, hogy ahhoz képest semmi ez a „bütyöcs” história. Van a filmben néhány burleszk-képsor, amelyen kacagni is lehet. (morvay) Rimóc község asszonyai még ápolják a népművészeti hagyományokat A község lakosságának tíz százaléka a Szécsényi Háziipari Szövetkezet részére hímez és sző. Képünkön: Vince Jánosné a maga tervezte, palóc népviseletbe öltöztetett babával (MTI-fotó Fehérváry Ferenc felv.)