Esti Hírlap, 1977. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

FONTOS POLITIKAI OKMÁNY Ú Új rendelkezések a szovjet alkotmánytervezetben Jogok, kötelességek • Alapelv: a szocialista törvényesség • Kollektív előkészítés A Szovjetunió új alkotmánytervezete és a tervezet népi vitája nagy nemzetközi érdeklődést keltett; világ­szerte elemzik rendelkezéseit. A nagy figyelem indo­kolt: a szovjet alaptörvény nem csupán jogszabály, ha­nem fontos politikai okmány is — valóban sokoldalú elemzésre ad lehetőséget. Miért éppen most alkották meg, hogyan értékelhetők új szabályai? Az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán dr. Takács Imre tanszékvezető egyetemi tanárral be­szélgettünk. — Ez a negyedik szovjet alkotmány — mondta a professzor. — Az elsőt 1918-ban, Lenin vezetésével dolgozták ki. A föderatív állam létrehozásáról az 1924. évi rendelkezett, a napjainkig hatályban levőt pedig 1936-ban fogadták el. Sok rendelkezését mosta­nára már túlhaladta az idő. Megvalósult a fejlett szocia­lista társadalom, megkezd­ték a kommunizmus­ alap­jainak lerakását. Ezen túl­ a szovjet állam nemzetközi helyzete is sokat változott, világpolitikai jelentősége megnövekedett.­­s Ezzel nyilvánvalóan megváltoztak a Szovjet­unióban az emberek élet­­körülményei is. A jogok kiteljesedtek. Kérem, elemezzen ebből a szem­szögből néhány új sza­bályt. — Eddig a három részből álló alaptörvény harmadik — tehát utolsó — része szólt az állampolgárok jo­gairól, kötelességeiről. Az új tervezet a jogokat köz­vetlenül a társadalom poli­tikai és gazdasági rendjé­ből vezeti le. Az emberek személyiségi jogairól a ko­rábbinál sokkal részlete­sebben szól, s megjelöli a jogok érvényesítésének jo­gi, gazdasági, politikai, szervezeti garanciáit is. ■ Milyen egyéni szabad­ságjogokat garantál az új szovjet alkotmányter­vezet? — Ezeket is garanciával­ együtt sorolja fel — folytat­ta a professzor. — Szól a lelkiismereti és a vallássza­badságról, a lakás, a ma­gánélet és a levéltitok sért­hetetlenségéről. Védi az emberek személyes szabad­ságát: „Senki sem tartóz­tatható le bírói döntés vagy ügyészi jóváhagyás nélkül."­­ Az alkotmányterve­zetnek bizonyára ezenkí­vül is nagyon sok ren­delkezése érinti az embe­rek jogait és kötelessé­geit. Mit mondanak az új szabályok például a személyi tulajdonról? Mi­lyen javak tartoznak ide? — A személyes szükséglet kielégítését szolgáló haszná­lati és fogyasztási cikkeken túl ide sorolja az alkot­mánytervezet a lakóházat és a házi segédgazdaságot is. Mindezek forrása a munka. A javakról, az élet­viszonyokról szólva feltétle­nül említést érdemel, hogy az alkotmánytervezet a szovjet állam feladataként jelöli meg a szellemi és fi­zikai munka, a falu és a vá­ros közötti lényeges különb­ségek fokozatos megszünte­tését.­­ A jogok garanciáiról már többször szóltunk. Kérem, konkrétabban is fejtse ki, milyen véde­lemben részesülhet az, akit például sérelem ér? — A szocialista törvé­nyesség megtartása az új tervezetben alkotmányos alapelv. A rendelkezések hangsúlyozzák: „a szovjet állam és minden egyes szer­ve a szocialista törvényes­ség alapján működik, biz­tosítja a jogrendet, a társa­dalom érdekeinek és az ál­lampolgárok jogainak vé­delmét." A törvények meg­tartása és megtartatása azonban nem csupán az ál­lami szervek és az állam­polgárok kötelessége. A kör teljessé válik: „az állami intézmények, a társadalmi szervezetek és a hivatalos személyek kötelesek tiszte­letben tartani a Szovjetunió alkotmányát és a szovjet törvényeket." Az ügyészsé­get törvényességi felügyele­ti jog illeti meg. — Akit sérelem ér, élhet panaszjogával — az új ter­vezet megerősíti ezt a jo­got —, védelmet kérhet a bíróságtól, s ugyancsak bí­rói úton a károkozó állami szervektől kártérítést köve­telhet. A bírói jogvédelem elvének kimondása új az alaptörvényben. Az új szov­jet alkománytervezet hang­súlyozza a védelemhez való jogot. Az ügyvédeken kívül nagy lehetőségeket ad a dolgozók érdekképviseleti testületeinek, kollektívái­nak , a szakszervezeteknek is.­­ A jogokkal párhuza­mosan felsorolja a terve­zet a kötelességeket is. Összhangot teremt közöt­tük. Az szabályokról — tudjuk — több millió ember mondott véle­ményt. Ez a széles körű vita bizonyára jól szol­gálta a jogok és a köte­lességek megismerését. — Természetesen — mondta befejezésül dr. Ta­kács Imre. — De ennél sok­kal nagyobb a jelentősége. A népi vita, amely most zá­rult le, az alaptörvény kol­lektív előkészítésének esz­köze volt. Demonstrálta a szovjet társadalom ideoló­giai egységét, a szocialista demokratizmus fejlődését, a törvényesség erősítését. Kulcsár Anna rt''e drága Zsuzsikám, ezt ■* te nem érted, hiába is magyarázom, nem beszé­lünk egy nyelvet, te boldog vagy, kiegyensúlyozott, éled a magad vidám életét, munka után szabad vagy, mint a madár és csak csi­cseregsz, de nekem annyi bajom van, nem is tudom, hogy bírom el, bár tudom, mindenkinek megvan a maga keresztje, de azt is tudom, hogy van, aki ösz­­szeroskad alatta, mert pél­dául, ne érts félre, nem akarok panaszkodni, de filált héten is itt voltak a festők és festettek, hát jó, mondom, hiszen azért fes­tők, de te azt nem tudod elképzelni, mit szenvedtem, mert ha nem is festek, miért is festenék, nem va­gyok én Rembrandt, ha mozdulni nem lehetett a lakásban, a bútorok szerte­szét, el is menekültem, hogy ne is lássam őket. No, de hagyjuk, nem sze­retek panaszkodni, nem az én stílusom, de itt van pél­dául a bevásárlás, ami az én meglátásom szerint nél­ NEHÉZ külözhetetlen, hiszen éppen azért kérem meg a szom­szédasszonyt, hogy bevásá­roljon, de nem fogod elhin­ni, miket csinál, jól figyelj, mert ilyet még nem hallot­tál, elmegy, hogy vegyen ezt azt, hát két teljes óráig tartott, amíg visszatért, biz­tosan van valakije, ha hát tulajdonképpen, elméleti­leg helyes, ha van, de nem helyes, hogy a bevásárlási idő alatt legyen az illető szerelmi élet, azzal a kifo­gással persze, hogy így meg úgy, sorba kellett állni, va­lahogy elmúlt az idő, s bár mosolyogni igyekeztem, ar­ra gondoltam, miért éppen én vagyok ilyen szeren­csétlen, mert nem más va­laki, akit itt, most előtted nem akarok megnevezni, hiszen ismered azt a dögöt, de nem akarok róla rosszat mondani, majd csak meg­veri az Isten, hiszen ez a dolga, hogy verje ezeket a szörnytegeket, akik csak pletykálnak, nem csinál­nak semmit, nincs más dol­guk, csak más becsületébe belegázolni, mint az a vén, szenilis hülye a Feri, aki szemem láttára tette bele fektekávéjába a tantuszt, míg másik kezével szoron­gatta a két kockacukrot és még kevergette is, de tu­dod, hogy a mai tantuszok nem olvadnak könnyen, hát hiába kavargatta, de meg­itta utolsó cseppig, soha ne igyon édesebbet, gondoltam, de nem szóltam neki. De ez még semmi, itt van a Gizi, ez a szörnyeteg, az ál­landó vigyorgásával, ami­től mindenkiben megfagy a vér, mert varrónő állító­lag, de persze varrni nem tud, vettem egy gyönyörű­szép anyagot, tudod, fran­cia bársonyt, hát odaadom neki, persze teljesen elfu­serálta, szoknya lett volna belőle, de nem lett, mert szűk és már nem is tudom, hol áll a fejem, az ember , . . élete csak egyik bosszúság,­ meg a másik, igazán vas-­­ maróti idegek kellenek, na-­ meg aztán itt van az 5 Anasztázia, hát tudod, még-­­is ő a legjobb barátnőm, te­ azt elmondani sem tudom­­ neked, mennyire utálom ezt­ a lányt, mert csak pletyka­­­zik rólam, a hátam mögött, s nem győzöm utálni, hogy a barátnő létére ilyen ronda­ dög legyen valaki, hát ez­ mégis csak sok a többnél,­ nem? De, hogy a szavamba ne­ vágjak, hát itt van az Ottó.] Egészen remegek az indu­­ lástól, hogy ez az alak mit­­ meg nem enged magának,­­mindig tele van panasszal,­ igaz ott van az a borzalmas­­felesége, aki folyton csak a­ három gyerekről locsog, de: csak henyél, nem csinál­­ semmit, csak főz, meg to-i karit otthon, ez a mániája,: meg könyvel valami lehe­l­­etlen helyen, na jó, nem is­ érdekel. De kérdezlek fé­i­ged én, én a szerencsétlen,: meddig bírom ezt a stra-­­pot? Királyhegyi Pál ! A termelékenység fokozásával a 313 millió forintos éves tervet 328 millió forintra tel­jesítik — ezt vállalta a Finomkerámiaipari Művek kőbányai porcelángyárában 49 szo­cialista brigád a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A híradástechnikai üzemben rádiókhoz, televíziókhoz, különféle elektronikai berendezé­sekhez készítenek kerámiatestű kondenzátorokat, nagyfrekvenciás szigetelőanyagokat, felvezetőket. FÉLÉVES ELŐNY Hűtőház a hegyoldalban Ez a tizedik • Égerszegen elkezdték A tizedik gyár is elké­szült. Ez a zalaegerszegi. kiemelt beruházás. A hegy­oldalba vágott új hűtőház jégkék falai már messziről élesen tükröznek az őszi fényben. A hegyoldalba vágták a gyárait? Egy egész hegyol­dalt nyestek le, egy egész hegyet terítettek el a dom­bok közt süppedő hajdani lápos völgybe. Helyet csi­náltak, helyet vágtak a hű­tőipar tizedik gyárának. MÁR NEM TITOK Áll már, elkészült, s dol­gozik az új hűtőház. Szom­szédságában még az építők, beruházóik volt barakképü­letei. Itt dolgozik még az igazgató, a főmérnök. A központi irodaház építése legutoljára marad. A fiatal főmérnök Eifert Béla egy előterjesztést mu­tat. Hetvennégy októberé­ben született, MÉM 61950 az iktatószáma, rajta egy pecsét: „Szigorúan bizal­mas". Ezzel kezdődött. A szigorúan bizalmas szöveg áthúzva, s piros bé­lyegzővel egy új keretes pe­csét: „...visszaminősítve". A terv, az alig három évvel ezelőtt elkészült előterjesz­tés, megvalósult. A hűtőipar tizedik gyárá­nak hűtőháza 11 ezer 500 tonna mélyhűtő tárolótér­rel rendelkezik. Ennyi húst, zöldséget, készételt tud mí­nusz 26 fokon tárolni. Az előterjesztés, a terv szerint 1977. negyedik negyedévé­ben kellett volna megkez­denie a hűtőházinak a próba­­üzemelést. Már a harmadik negyedévben megkezdték.­­ Majdnem fél évvel­­a ne­­­­gyedik negyedév — magyar­­ szokás — az esztendő utol­­­­­ó napjait jelenti) határidő­­ előtt készült el. Júniusban­­ megkezdődött a betárolás. Jól fogadjuk az árut, ők a helyükre újabb termékeket tudnak feldolgozni, betárol­ni. Ha nem segítenénk, ha nem vállalnánk ezt, akkor több mirelit gyárnak le kellett volna már állnia. Próbaüzem, így írta elő 1977-re az előterjesztés. De próbaüzem ez? Érkezik az áru, a nagy termés: év vé­gére az új 11 ezer 500 ton­nás hűtőház megtelik. A kiemelt beruházás első szakasza tehát elkészült. A feldolgozó, a gyártó rész próbaüzemelése — az elő­terjesztés szerint ' 78-ban indul meg. A „hátterét”, a nyersanyagot szállító ker­teket, gyümölcsösöket már el kellett ültetni. I­ HÚS, VAJ, ZÖLDBORSÓ Mivel kezdték? „A hús ...­­ A Zalai Húsipari Vállalat­­ küldte a félsertéseket.” ! Nézem, a napi jelentést. ! Szeptember végén 6 millió ! 214 ezer 797 kiló, 54 dkg 5 élelmiszert őriznek a zala­­­­egerszegi Erzsébet-hegy­­ alatt a mélyhűtő kamrák, 1­­8 méter magas hűtőterek,­­ 4 rakat egymás felett, ilyen $ magasan az országban sehol $ sem tárolnak élelmiszert). $ Ez 6214 tonna, de úgy is ^ mondhatjuk, 621 vagon. ^ Hús, vaj, mirelit áruk, zöld­­^ borsó, szilva, paprika, tök. ! Bajáról, Békéscsabáról, Du­­­­nakesziről $ — Nem drága mulatság 5 ez, Dunakesziről, Bajáról,­­ Zalaegerszegre küldeni a­­ paprikát, zöldborsót táro­­­­lásra? ! — De igen. A társgyárak­ KERTEK, GYÜMÖLCSÖSÖK Hol volt még a gyár, ami­kor a hűtőipar kertésze a megyei tanácson egy kis szobácskát kapott, ez volt az irodája, innen járta a zalai gazdaságokat, falva­kat. Telepítsenek málnát, ribiszkét, ültessenek zöld­babot, borsót. (Egyszer már, a 60-as évek derekán a gyümölcstermesztési prog­ram biztatására megpróbál­koztak itt Zalában a gyü­mölccsel. Nem volt felvá­sárló — Zala messzi a nagy gyáraktól —, a drága gyü­mölcsöt legjobb esetben is léüzemekhez tudták a vál­lalkozók eladni. Többé nem is próbálkoztak.) A jövőre induló gyárnak már van zalai mezőgazda­­sági háttere, öt gazdaság, 500 hektár zöldborsót ter­mel majd, 300 hektáron pe­dig zöldbabot. A gépeket a hűtőipar vásárolja, tartós használatra adja ki a gaz­daságoknak. Málnát már 92 hektárra telepítettek, ri­biszkét pedig 30 hektárra. Ez még nem sok, de most őszön újabb 130 hektár mál­nát telepítenek és újabb 40 hektáron piros és fekete ri­biszkét. (kőbányai)

Next