Esti Hírlap, 1977. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-28 / 254. szám

TANYÁZÓ­VAL, TÁBOROKKAL Mecseki parkerdő A Mecsek keleti szélén elterülő Váralja község ter­mészeti szépségekben gaz­dag környékén pihenő parkerdőt létesítenek. A széles völgyet átszelő pa­tak vizét bukógátakkal fel­­duzzasztják, pisztrángos horgászó- és csónakázó­tó láncot, sétaösvényeket, eső elleni beállókat, tanyá­zó és szalonnasütő helye­ket, vendéglátó üzemet épí­tenek. A faluból kivezető bekötőút már elkészült, s megkezdődött az úttörő- és KISZ-tábor építése is. (MTI) MEGVIZSGÁLTÁK KŐBÁNYÁN Nyugdíjasok a gyárakban Nem elég tervszerű a fogl­alkoztatás­ ­i nyugdíjasok foglalkoz­tatását, bérezését vizsgálta Kőbányán a kerületi népi ellenőrzési bizottság. Meg­állapították: a nyugdíjasok hasznos foglalkoztatása még nem elég tervszerű. Sok helyütt hiányzik a gon­dos létszámtervezés, vegye­sen alkalmaznak saját nyugdíjast és korábban má­sutt dolgozókat. A bérmeg­állapítás előtt nem mindig rögzítik a besorolást. A Kő­bányai Sörgyárban a mun­kaviszony létesítésekor a nyugdíjasokkal írásbeli munkaszerződést nem kö­töttek, bár ezt az érvényes rendelkezések előírják. Az idős dolgozóktól nem vár­ható el a jogszabályok isme­rete, a vállalatoknak vi­szont kötelező — mutat rá a NEB-vizsgálat. Előfordult, hogy a nyugdíjast az év­ ele­­jén felvették, de munka­könyvébe ezt nem jegyez­ték be. Más esetben a vál­lalat központi­­munkaerő­gazdálkodása csak akkor szerzett tudo­mást egy nyugdíjas fog­lalkoztatásáról, amikor az illető betegállományba ment. A NEB-vizsgálat alapján a vállalatok vezetői a mu­lasztások mielőbbi meg­szüntetésére azonnal intéz­kedtek. NAGYOBB TÉTEL - DÍJMENTESEN HÁZHOZ SZÁLLÍTJÁK A HAGYMÁT, A BURGONYÁT KEVÉS MÁR A PAPRIKA, A SZŐLŐ A rendszeresen termelt, hagyományos szezonáruk­ból — burgonyából, vörös- és fokhagymából, fejes, kel­és vöröskáposztából, gyö­kérből, sárgarépából, zeller­ből, céklából — van elegen­dő a Zöldért boltjaiban. A zöldpaprika és a paradi­csom azonban már lefutó­ban van. Jelenleg üvegházi paradi­csomot árusítanak a Zöl­dértnél, kilogrammon­ként 20 forintért. Az ősz érett színeiben pompázik az áru az üzle­tek kirakataiban és az el­árusítóhelyeken, a halmok­ban és rekeszekben sárga és piros almafajták egy­aránt kínálják magukat. A körte azonban még koránt­sem mutat érett színeket; jobbára csak zöld és még eléggé kemény húsú körte kapható, s várhatóan így lesz ez november első he­téig, amikor megkezdik a kiszállítást a hűtőtárolók­ból. Kis mennyiségben, de található még a boltokban csemege- és otelló szőlő is, bár e közkedvelt gyümölcs idénye gyakorlatilag véget ért. Javában tart a burgonya és a vöröshagyma nagy tételű értékesítése. A téli tárolásra már alkal­mas burgonyát 20 kilo­grammon, a vöröshagymát 5 kilogrammon felüli meny­­nyiségben díjmentesen ház­hoz szállítja a Zöldért. Tart az almavásár; mint is­meretes, a hármas minőségi osztályba sorolt, egészséges fonatánalmát kilogram­monként 2,80 forintért mé­rik most a Zöldért boltjai­ban. (MTI) BUDÁTÓL A KÖRÚTIG Szekrény expedíció Csak ajánlat • Nyers, festetlen néha kapható Vásárlókan­ton, gardrób­­­­szekrényért. A lakberendezési tanács­adók beépíthető gardrób­­szekrényt ajánlanak az elő­szobába, a közlekedőfolyo­sóra, a fal tapétájával azo­nos borítóval a lakószobá­ba is. Célszerű, jó, nem fog­lal el sok helyet. De vajon hol árulnak gardróbszek­rényt? Otthon Áruház: — Milyen beépített gard­róbszekrényt ajánlhatnak? — Ajánlani sokfélét le­het — mondja az udvarias eladó —, adni viszont sem­milyent nem tudok. Domus: — Nincs. Talán mutatha­tok helyette mást — pró­bálkozik a kereskedő. Bartók Béla út, bútorbolt: A kiszolgálónak sejtelme sincs, hogy egyáltalában lé­tezik beépíthető gardrób­­szekrény, s ha igen, hol. Maszekot javasol. Talán a vevőszolgálat többet tud ... De kinek a vevőszolgálata? A Centru­mé, a Domusé nemmel vá­laszol. Az egyik üzletben végre felfigyel az érdek­lődésre egy vevő. — A Lenin körúton, a TÜZÉP-min­tateremben mintha láttam volna ilyen gardróbszekrényt a múlt­kor. Félig-meddig építő­anyag, úgy kell beépíteni, nemde? . Fürdőszoba-szerelvények, színes csempék, konyhabú­torok szomszédságában festetlen, nyers gardrób­­szekrények, az írásos tá­jékoztató közli, hogy a TÜZÉP melyik telepén ve­hetők meg, mennyiért, mi­lyen méretekben. Azt is megtudjuk: a Tisza Bútor­ipari Vállalat termékei, s nem mindig kaphatók. De hol találhatók például az ÉPFA lágymányosi gyárá­nak bútorai, a sok-sok új lakásban látható, hófehér gardróbszekrények ? Erre a mintaboltban nincs vá­lasz. Lágymányos, Épületasz­talosipari és Faipari Válla­lat, Simó Áron igazgató. A gardróbszekrény a kérdés. — 1959 óta gyártjuk, idei tervünk 85 ezer beépíthető gardróbszekrény ötféle mélységben, hatféle széles­ségben, kétféle magasság­ban. Ez a választék 160- féle összeállítást tesz lehe­tővé. Ez csak egy része ter­melésünknek, a többi az ugyancsak beépíthető kony­haszekrény.­­ A gardróbszekrények tárolásra ugyan alkalma­sak, de elkészítésük kü­lönb is lehetne... — Évről évre igyekszünk mind korszerűbbet adni alapanyagban, fazonban, ki­dolgozásban, variálható­ságban. Kiváló áruként jel­zett gardróbszekrényünk is van. De hogy aztán a régi és az újabb típusok közül melyiket rendeli az építő­ipar a házgyári lakásokba, ebbe nincs beleszólásunk. Általánosnak mondható, hogy a legolcsóbbat kérik. Pedig a legújabb típusok között sokféle, a régebbi­nél jóval nagyobb haszná­lati értékű bútorok talál­hatók. Például Újpalotán, a H-épületben látható a válaszfal helyett készített, kétoldalt nyitható gardrób­szekrény-sorunk. — Beépíthető gardrób­­szekrényeik hol kaphatók? — Közvetlenül a vevők­nek egyelőre sehol. Csak az építőiparnak dolgozunk, tel­jes kapacitásunkat ez köti le. A kiskereskedelemnek szállítani nincs lehetősé­günk. Mindehhez legfeljebb azt tehetjük hozzá, amit Botka Zoltán, a Könnyűipari Mi­nisztérium bútoripari fő­osztályvezetője elmondott: — Nemcsak nálunk gond a beépíthető gardróbszek­rények tervezése, gyártása. A KGST-ben éppen Ma­gyarországé ez a téma. Tervezőink elsősorban nem a házilag beszerelhető ele­mekre gondolnak. A ruha tárolására alkalmas, ese­tenként közfalakat helyet­tesítő, azoknál nem drá­gább, jól szigetelő és prak­tikusan kihasználható be­épített gardróbsorokkal próbálkoznak. S addig? Sok, otthonát korszerűsíteni akaró lakó véleménye szerint az illeté­kesek akár közzétehetnék a hirdetést: „Házilag beépít­hető gardróbszekrényekre gyártó kerestetik!” Cs. Benkő Judit ÜZEMKÉPES ÉS ÜZEMKÉPTELEN TÉVÉKÉSZÜLÉKEK CSERÉJE árkedvezménnyel. Fekete-fehér tévékészülékek vásárlása esetén üzemképtelen tévéért 300 Ft-ot, színes tévé vásárlása esetén 600 Ft-ot fizet az Otthon Áruház. Üzemképes tévéért fekete-fehér tévé vásárlása esetén a BÁV által fizetett árat -1 300 Ft-ot, színes tévé vásárlása esetén a BÁV által fizetett árat + 600 Ft-ot fizetünk. OTP-hitel, díjtalan házhoz szállítás, a lakásán díjtalan üzembe helyezés. Rákóczi út 74. SZOVJET KÖVET ÉRKEZETT (1.) Váratlan kinevezés A Magyar Távirati Iroda október 18-án je­lentette, hogy az MSZBT meghívására „Budapest­re érkezett a szovjet diplomácia két veterán­ja, akik a második vi­lágháború előtt Magyar­­országon képviselték a Szovjetuniót — N. I. Sa­­ronov, egykori szovjet követ, és A. A. Szmir­­nov, aki berlini követ­ként annak idején elő­készítette a diplomáciai kapcsolatok felvételét Magyarország és a Szov­jetunió között...” Nyikolaj Ivanovics Saro­­nov nevét harmincnyolc esztendővel ezelőtt ugyan­csak egy MTI-hír említi először. A magyar hírügy­nökség 1939 októberében előbb azt jelenti, hogy Kristóffg József, Magyar­­ország újonnan kinevezett moszkvai követe a követ­ség tagjaival megérkezett a szovjet fővárosba, majd két héttel később, október 26- án arról tudósít Moszkvá­ból, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Sarono­­vot kinevezte budapesti kö­vetnek ... Az akkori újság­olvasóval mindössze ez a két, minden kommentár nélkül közölt MTI-hír tu­datja, hogy a kölcsönös akkreditálással Magyaror­szág és a Szovjetunió kö­zött ismét helyreállt a dip­lomáciai kapcsolat. Ismét — mert a Bajza utcai szovjet, követség épülete ezt meg­előzően már hónapok óta, február első napjaitól zárva volt, s hogy miért volt zár­va, arról is csak évekkel a történtek után értesül majd a közvélemény. JÓSZÁNDÉKÚ FIGYELMEZTETÉS ... 1939. január 9-én a szovjet külügyminiszter magához kéreti a moszk­vai magyar követet, s közli : a szovjet kormány meg­bízható információkkal rendelkezik afelől, hogy Magyarország csatlakozni kíván az antikomintern­­paktumhoz... Ez érthetet­len a szovjet kormány szá­mára, mert a Szovjetunió­nak semmiféle vitás kérdé­se nincs Magyarországgal... sohasem lépett fel magyar érdekek ellen... A pak­tumhoz való csatlakozásnak azért rendkívül komoly ha­tása lenne a két ország vi­szonyára ... A jó szándékú figyelmeztetésre a magyar kormány azzal, válaszol, hogy három nappal később ország-világ előtt kinyilat­koztatja csatlakozási szán­dékát az antikomintern­­paktumhoz. .Ezek után Moszkva bejelenti: fölösle­gesnek tartja a közvetlen diplomáciai érintkezést, s a továbbiakban csak egy har­madik állam követsége út­ján kívánja fenntartani. Néhány nap múlva a moszkvai és a budapesti követség állományát köl­csönösen visszarendelik. A magyar kormánynak több mint fél évig megfelel ez az állapot, nem tartja fontosnak a kapcsolatok rendezését. 1939 őszén vi­szont — miután Magyaror­szág megszállta Kárpát-Uk­­rajnát — északkeleten lét­rejön a szovjet—magyar határ. Ezt a tényt — tet­szik, nem tetszik — már nem hagyhatja figyelmen kívül a Teleki-kormány. Nem is hagyja. 1939. szep­tember 20-án gróf Csáky külügyminiszter már arról tájékoztatja a budapesti né­met követet, hogy lépéseket tett a diplomáciai kapcsola­tok újbóli felvételére a Szovjetunióval, s erre a szovjet kormány status quo alapján késznek is mutat­kozik ... A szovjet—magyar tárgyalások négy nap alatt befejeződnek. Moszkva nagyvonalúsága még Tele­­kiéket is meglepi — Sztójay berlini magyar követ nem sokkal a tárgyalások után kijelenti a Birodalmi Kül­ügyminisztériumban : „A magyar kormányt kelleme­sen érintette az előzékeny mód, amellyel a szovjet kormány a két ország kö­zötti kapcsolatokat újból felvette...” 38 ÉVES ÉS KÖZGAZDÁSZ Hogy a Szovjetunió ko­molyan reméli a jószomszé­di viszony, a korrekt kap­csolatok kialakítását, arról Kristóffy magyar követ — majd jelentéseiből a magyar kormány — csakhamar meggyőződhet. Amikor szeptember 27-én a Kreml­ben átadja megbízólevelét a szovjet államfőnek, vá­laszbeszédében Kulinyin nyomatékosan hangsúlyoz­za: a két ország között nincs érdekellentét, a Szov­jetunió fejleszteni kívánja Magyarországgal a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatokat. (S ez nem üres szólam — az egy évvel később létrejött magyar— szovjet, kereskedelmi egyez­ményből ráháruló megálla­podásokat a szovjet fél mindvégig teljesíti, ami a magyar partnerre már ko­rántsem jellemző.) S van még egy körülmény, amely­ből a magyar kormány le­mérheti, milyen fontosságot tulajdonít Moszkva buda­pesti képviseletének — el­utazása előtt Saronovot Mo­lotov külügyminiszter, majd Sztálin is fogadja. A Szovjetunió újonnan kinevezett diplomáciai kép­viselője — rendkívüli kö­vet és meghatalmazott mi­niszterként — 1939 novem­berében érkezik Budapest­re. Az akkori évek egyik legfiatalabb diplomatája, mindössze harmincnyolc éves. Mostani itt-tartózkodása alatt, magyar újságírókkal találkozva azzal kezdte a beszélgetést, soha nem gon­dolta, hogy valaha diploma­ta lesz... Közgazdász volt, nemzet­közi szállítmányozási kér­dések szakértője. Külke­reskedelmi képviselőként már csaknem egy évtizede dolgozik a Szovjetunió kül­földi kirendeltségein — anyanyelvén kívül három nyugati nyelven beszél —, amikor 1939 elején váratla­nul kinevezik lengyelorszá­gi követnek. Varsóból a lengyel—német háború ki­törése után visszahívják Moszkvába, „úgy volt, hogy a következő állomáshelyem Anglia lesz”. Budapest lett... Bár a kinevezés vá­ratlanul érte, volt ideje felkészülni feladatára, amelyről nagyon jól tudta, milyen fontos, és milyen bonyolult. SZOKÁSOS CEREMÓNIÁVAL Először gróf Csáky kül­ügyminiszter fogadja („a ceremónia a szokásos mó­don zajlott le ... a külügy­minisztérium előtt zenekar fogadott, eljátszották az In­­ternacionálét, mellesleg elég gyengén, majd felkísértek a külügyminiszterhez... ”), aztán december 8-án, két nappal az országosan meg­ünnepelt kormányzói név­nap után — Horthy. A fo­gadáson jelen van Turay Ist­ván, m. kir. titkos tanácsos, a kabinetiroda főnöke és Vörnle János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter — aki húsz hónap múlva előbb a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, majd a hadiállapot beálltát közli a szovjet követtel. Sa­­ronov átnyújtja megbízóle­velét, s kifejti: — kormánya a jószomszédi viszonyra, a kölcsönös megértésre törek­szik. Horthy végighallgatja, majd — aznap havas, ólmos eső esik — az időjárásról kezd csevegni... Balogh László • 1939. Ismét diplomáciai kapcsolt • Saronovot fogadja a kormányzó

Next