Esti Hírlap, 1977. november (22. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
Sajóvölgy: nagy gyárak, nagy beruházások Találkozás Borsoddal Műanyag, oltsrinomíly, erőmű, gázvezeték Ózd, Kazincbarcika, Miskolc, Lenin város: ipari központok a Sajó völgyében. Borsod ipari megye. Az évtized végén az ország acélgyártásának kétharmadát a megye üzemei adják, a milliárdos beruházások hatására gyorsan fejlődik a vegy-, az élelmiszer-, az építőanyag-ipar s a gépgyártás. Az idén a megye iparának termelési értéke 54 milliárd forint, ennek csaknem egynegyede export. Az ötödik ötéves tervidőszakban 72 milliárd forintot költenek beruházásokra, több mint 20 milliárddal többet, mint az előző fél évtizedben. Az iparral együtt fejlődnek a megye városai: a székhely, Miskolc, az ország második legnagyobb városa, Kazincbarcika, Leninváros pedig a szocialista építés valóban modern korunkhoz illő települése. Jelentős export Budapest vezetői holnap Borsodba látogatnak, hogy tovább erősítsék a főváros és a megye közötti kapcsolatot, keressék a közös feladatok megoldásának, az ipar fejlesztésének, a városok építésének legjobb eszközeit. Dr. Juhász Györgygyel, a Borsod megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével most az ötödik ötéves terv céljairól, az eltelt két esztendő eredményeiről, tapasztalatairól beszélgettünk. — Megyénkre sajátos feladat hárul — mondta el dr. Juhász György. — Gondoskodni kell róla, hogy a népgazdaságnak fontos termékekből elegendő készüljön üzemeinkben, hazai felhasználásra és külföldi értékesítésre, s idejében megvalósuljanak a milliárdos beruházások. A mostani tervidőszak első két esztendejében megfelelően nőtt a termelés: tavaly 8 — ez kétszerese az országos átlagnak —, az idén pedig 7 százalékkal. Több üzemben — Hejőcsabai Cementmű, Húsipari Vállalat, Tiszai Vegyi Kombinát — az átlagnál jóval nagyobb ütemben bővült a termelés. A megvalósult beruházások lehetővé tették, hogy az exportban is a vártnál jobb eredményeket érjenek el az üzemek. Az új technikával készülő, korszerű gyártmányok kelendők a világpiacon. Gyáraink az idén több mint 26 százalékkal növelték kivitelüket, külön említést érdemel a Borsodi Vegyi Kombinát csaknem 65, a December 4. Drótmű 94 százalékkal magasabb exportja. Acél, cukor — Hetvenkétmilliárdos beruházási költséggel gazdálkodhatunk ebben a térvidőszakban — folytatta az osztályvezető. — Ózdon és a Lenin Kohászati Művekben az acélgyártást fejlesztik, Szerencsen a cukorgyárban, Diósgyőrött a gépgyárban rekonstrukciót hajtanak végre. Új üzemmel gyarapodik a Borsodi és a Leninvárosi Vegyi Kombinát, tovább épül a Tiszai Kőolajfinomító és a Hőerőmű. A beruházások építésiszerelési költsége 49 milliárd forint. A megye építő- és szerelőipari vállalatainak szakemberei Ózdtól Leninvárosig egy időben dolgoznak a hatalmas építkezéseken. Mégis: kötelezettségeiknek csak úgy tehetnek eleget, ha az ország más megyéiből segítség érkezik. A megyei beruházásokban az idén a teljesítmény növekedése 32 százalék. Szeptemberben kezdődtek Ózdon az oxigéngyár próbái. Júliusban kezdett dolgozni a Tiszai Hőerőmű első 215 megawattos egysége, a második üzembe helyezése még az idén várható. Megkezdődött a szállítás a keleti termékvezetéken. Kedvezően halad a TVK- ban a polipropiléngyár építése, a BVK új pvc-gyárában a jövő év első negyedében megkezdődhet a próba. Az igazsághoz tartozik viszont, hogy — bár a többi között műszaki változtatások miatt — a Tiszai Kőolajfinomító beruházása kilenc hónappal később fejeződik be. Hamarosan két fontos munka kezdődik: fölépül a Benin Kohászati Művek új acélkombinátja és a magyar—szovjet energiarendszer részeként a harmadik földgázvezeték. Ezeknek a beruházásoknak a jó előkészítése éppúgy fontos, mint a már megkezdettek pontos, gyors befejezése. — Az ipar lendületes fejlődésével kell lépést tartania a városépítésnek — mondta dr. Juhász György. — A megyében 28 ezer lakás épül 1980-ig, ebből Miskolcon több mint nyolcezer. Az első két évben a tervnek megfelelő lakásmenynyiség elkészült. Az idén először lehetünk elégedettek az átadások ütemével is: az év végéig valamenynyi tervezett új otthonba beköltözhetnek a lakók. — Nagy gond nálunk is a csatlakozó létesítmények építése. Lassú a haladás, amit jól példáz, hogy a jelenlegi tervidőszak első két évében fejeztük be azokat a kereskedelmi beruházásokat, amelyeket már a negyedik ötéves terv tartalmazott. Nem kedvezőbb a helyzet a gyermekintézmények bővítésében sem. Jellemző: csupán minden második gyereknek jut helye az óvodákban. Más jellegű gondokat okoznak — enyhítésük elkerülhetetlen — a környezeti veszélyek. A Sajó, a Színva szinte már szennyvízcsatorna, ipari városainkban magas a levegőszennyezettség. S az az igazság, hogy a filterek, a szennyvíztisztító művek építése a szükségesnél lassbb. Ellentmondások — A miskolci Tiszai pályaudvar — nagyobb a forgalma, mint Budapesten a Keleti pályaudvaré — elavult, korszerűtlen. Rekonstrukciója a MÁV régi adóssága, pedig a késedelmes szállítások nehezítik üzemeinek nagy értékű exporttermékeinek gyors, időbeni eljuttatását a vásárlókhoz. S még egy fájó pont: a megye húsz iparágából tizenhatban az országos átlagnál alacsonyabb a munkások jövedelme. Ebből következik: Borsod iparcikkforgalma a megyék rangsorában az utolsó. — Föltétlenül szükséges, hogy a következő években enyhüljenek ezek a gondok, előbbre jussunk az ellentmondások feloldásában, hogy az élet minden területén a megye gazdasági súlyához méltó körülményeket teremtsünk — mondta befejezésül dr. Juhász György, Horváth István Most festessen, tapétáztasson! A magánmegrendelőink számára november 25-e és december 31-e között megrendelt és végzett munkákra 10%-OS ÁRENGEDMÉNYT ADUNK ÉS RÉSZLETFIZETÉSI KEDVEZMÉNYT NYÚJTUNK. MINŐSÉGI SZOBAFESTŐ, TAPÉTÁZÓ, FÉNYEZŐ SZÖVETKEZET Budapest VII., Wesselényi u. 60. Telefon: 224-038. Budapest VIII., Pogány József u. 9. Telefon: 143-823. ÖREG KUTAKHOZ GÁZLIFT AZ GAZDASÁGOS A szeged-algyői szénhidrogén-medencében ,,gázlifttel” könnyítik meg az öregedő, egy évtizednél régebben működő kutakból a kőolaj felszínre szállítását. Külön csőrendszeren földgázt nyomatnak az olajkútba, amely felhabosítja és felszállásra készteti a kutak mélyén, a tárolórétegen összegyűlő olajat. Ilyen segítségre akkor van szükség, amikor a mélyben uralkodó rétegnyomás csökken, s ezért az olaj már nem jöhet „önmagától’’ a felszínre. Az Algyőn bevezetett segédgázas megoldás gazdaságosabb, mint a más olajmezőkön alkalmazott himbás-szivattyús eljárás. Nem kell minden egyes kútnál a nagy mennyiségű villamos energiát felhasználni a szivattyúk működtetéséhez. OLAJNAK MEGOLDÁS Mintegy százmilliós beruházással már korábban elkészült egy nagy teljesítményű — NDK-beli — kompresszorokkal felszerelt üzem, ahol a földbe visszairányított gáz nyomását szükség esetén százharminc atmoszférára növelhetik. Ugyancsak dolgozik már a tervezett csőhálózat egy része, amelyen át megkezdték — egyelőre nyolc olajkútnál —a gázbesajtolást. 1977-ben összesen húsz — az olajmező kitermelésének kezdete óta működő — öreg kútnál alkalmazzák ezt a hatékony serkentési eljárást. Naponta mintegy százötven tonna olajjal növelik ezzel a mező termelését, amely évente már meghaladja a másfél millió tonnát. Dobó BEFEJEZŐDÖTT A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE JUBILÁL A PETŐFI Huszonöt éve adták át a forgalomnak Nézd a hegyről: ékkövek a pesti hidak. Közelről: a Lánchíd mázsás szegecsei, a Szabadság-híd csipkéi, az Erzsébet-híd inakként feszülő kábelkötegei — megannyi mestermunka. A hidak büszkeségeink, az archívumban tallózva meglepően sok szó esik róluk: az álmokról, a tervekről, az építkezésekről." A hidak mindenkit érdekelnek. MIRŐL HÍRES Az alkalmat, hogy a pesti Duna-hidakról beszéljünk, egyikőjük adja, amelyikkel a többinél mostohábban bántak a krónikások. Hiszen nem oly jellegzetes, mint társai, különös értéke, hogy ott van, ahol van. Ez a Petőfi-híd, s az alkalom: a helyreállítható közúti hidak háború utáni újjáépítése ennek az átadásával fejeződött be 1952. november 25-én. Huszonöt éve. A pest-budai hidak története évezredes. Tudomásunk van róla, hogy a rómaiak Aquincum és a bal parti erődítmény, Trans- Aquincum között már cölöphidat vertek. A honfoglaló magyarok tömlőkön keltek át a folyón, de a révészek becsületét jelzi, hogy a XIII. században önálló szervezetet alapíthattak. Évszázadok múltak — a két part közé hajóhidakat állítottak, a XVIII. században ennek egyik változatát, a repülőhidait, s bár sokszor gondoltak kőhídra, Széchenyiig senki nem akadt, aki végig is tudta volna vinni az ötletet a megvalósításig. Amkor sem volt egyszerű: Bécsben miért is pártolták volna a Passt és Buda egyesítésével egy vetélytárs nagyváros létrejöttét, a magyar mágnások pedig az építési költségek megtérülését célzó hídpénzt sérelmezték. Amikor a szabadságharc idején már használható állapotban volt a Lánchíd, Szemere Bertalan belügyminiszter ki is adja a rendeletet a szomszéd városok egyesítésére, ami végül csak a kiegyezés után, 1873-ban történhetett meg. Az ekkor már szabadon fejlődő magyar fővárosban kevés a Lánchíd; az angol Clark után ismét egy külföldi, a francia Gouin munkája győz a nemzetközi tervpályázaton, s az ennek alapján épülő Margit-hidat 1875-ben nyitják meg, máig az egyetlen, amely nem merőleges a Dunára: középen tompa szögben ér össze két szára. Kevés, kevés. Egy évvel később elkészül a déli vasúti híd, 1896-ban az északi és még a millenniumi év őszén a Ferenc József — a mai Szabadsághíd — az első, amelynek tervét honi polgár, Feketeházy János készítette. A századforduló után három évvel megnyitják a következőt, az Erzsébetet, majd három évtizedes szünet után, 1937-ben a mai Petőfi-hidat. RONCSÁT LÁTTA... A dél felé terjeszkedő fővárosban a Ferenc Józsefhíd túlterheltségén kívántak segíteni, amikor 1930- ban tervpályázatot hirdettek egy Boráros téri hídra, s törvénycikk intézkedett Duna-híd-alap létesítéséről. A beérkezett tervek közül a szigorú rostálás után nem sikerült rögtön választani: újabb és újabb feltételek figyelembevétele után döntött a bizottság Álgyay Hubert Pál munkája mellett. Terve: négy főtartós, háromnyílású, vasszerkezetű, felsőpályás gerendahíd. Támközei 112—115—112 méteresek, a budai partról 34, a pestiről 88 méteres vaslemezes híd csatlakozik a meder fölött átívelő részhez. A vasszerkezet nyolcezer tonna súlyú, az építkezés négy évig tartott és tízmillió pengőbe került. Tervezője még látta a felrobbantott híd roncsait a Dunában — nem sokkal később meghalt. A vasszerkezetet 1948-ban emelték ki a vízből, a helyreállítás négy évvel később kezdődhetett. Ami a hídtörténethez még tartozik: az Árpád-hidat 1939-ben kezdték építeni, a háború miatt csak 195-ben fejezték be — fél szélességben. A többit másodszor is fel kellett állítani. A felszabadulás után közvetlenül épített pontonhidakat elvitte a jégzajlás, de mindössze nyolchónapi tervező-, építőmunka után 1910. január 18-án újra öszszeköti a két partot a tíz évre szánt s végül 1960- ban lebontott Kossuth-híd. Azonnal megindult a helyreállítás: szovjet katonák ideiglenes megoldással rögtön használhatóvá tették a déli vasúti hidat. 1946 nyarán áll a Szabadság-híd, 1948- ban a Margit-híd, 1949- ben a Lánchíd. 1950- ben befejeződött az Árpádhíd építése, s 1952. november 22-én ünnepélyesen avatták az újjáépített Petőfi-hidat (az Erzsébet helyett újat kellett építeni, 1964- ben készült el). HIVATÁSA A Petőfi, legdélibb közúti hidunk, amely az egykor zsákutcában végződő Nagykőrutat köti össze a budai körúttal. Különleges feladatai: közvetíti az európai északnyugat—délkelet irányú forgalmat, az E5-ös út két részét, a Győr és a Szeged felé vezetőket köti össze, az Árpád-híddal kettesben vezeti le a fővárosi teherforgalom legnagyobb részét; a többi hidat nagyobb járművek nem közelíthetik meg. Villamosvágányokkal és kétszer két közúti sávval készült, kapacitása óránként 1200 személygépkocsiegységnyi egy-egy sávban. Mégis: egy irányban haladt már át rajta tavaly 2570 — jóval több, mint a maximum. Az idei csúcs: 2260 egység — az autósok megriadtak a túlzsúfoltságtól, kevesebben jönnek erre. Átbocsátóképességét a rávezető utak befolyásolják. A Boráros tér rendezése nyilván ismét megnöveli itt a forgalmat: a tervek szerint, összhangban a híd műszaki felújításával, 1979- ben kezdődik a tér 600 milliós átépítése. Mennyit segít ez a budapesti hidak túlzsúfoltságán? A kérdésre visszatérünk. Szöllősi Ferenc