Esti Hírlap, 1977. november (22. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-01 / 257. szám
SZERVEZETLEN BERUHÁZÁS ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK Veszteglő gépek, vakolatlan falak Módosított határidő • Cselekedni kell! Amikor 1974 októberében a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat és a VEGYÉPSZER szerződést kötött a mintegy félmilliárdos új üzemrész létrehozására, még egyik fél sem tudta, hogy milyen akadályok nehezítik a megvalósítást. Sejthető volt ugyan, hogy a munkaerőhiány, a sokat emlegetett — immár közhellyé vált — „szűkös építőipari kapacitás” gátolja, lassítja az 1977 végére ígért munkák befejezését, de hogy a lemaradás csaknem egy esztendő lesz — jó esetben! —, azt nem látták előre. Kalander a ládákban Most, mindenütt, amerre a szem ellát — a gyár területen s a környező üres telkeken is — hatalmas faládák állnak, benne milliós értékű gépek: az NDK-ból időben szállított két új műanyaghengerlő gépsor — kalander — részei. Szomorú az épülő csarnok látványa is. Vakolatlanok a falak, még nemszerelték be a világítótesteket, a gépek alapjai sem készültek el maradéktalanul. (Megjegyezzük : a korszerű könynyűszerkezetes csarnoképület helyett itt beton-és téglafalakat emelnek.) A gépek, amelyek a gyárudvaron vesztegelnek — ahelyett, hogy az eredeti elképzelés szerint már a próbaüzemre készülnének — árulkodók. Eldobják a szervezetlenséget, amely végül is államtitkári beavatkozást idézett elő, a hanyagságot, amely nemcsak a HMV-nek, hanem a népgazdaságnak is veszteséget okoz. A késedelmes beruházás presztízsveszteséggel is jár: az NDK szakembereinek most már nem lehet túlzottan jó a véleményük a magyar pertnerről: többször csúszott a szerelési határidő. (Csak az NDK szakemberei állíthatják össze a két gépsort.) Baj az is, hogy időközben a gépek garanciális javítási ideje lassan lejár. Gazdasági veszteség A legjelentősebb gazdasági veszteség, hogy időközben már pvc-port termel a Borsodi Vegyi Kombinát legújabb egysége, amelynek értékes nyersanyaggal kell ellátnia a HMV-t. A két beruházás szorosan összefügg. A pvc-port a budapesti gyárban dolgozzák majd fel. Nagy kár származik abból, hogy ha a feldolgozott termékek — műanyag fólia, lágy és kemény műbőr — helyett nyersanyagot exportál az ország. Pedig a beruházás jelenlegi helyzete ezt a veszélyt is feltételezi. Az elmaradás pótlásában a VEGYÉPSZER-nek — a fővállalkozónak — fontos feladatai vannak. A beruházás módosított határideje: 1978. június 1, illetve a második gépsoré július 1. Akkor kell a próbaüzemnek megkezdődnie. A szerelés több hónapos munka: legalább az idén decemberben el kell kezdeni. Ezért most — s ez a XXII. kerületi Pártbizottság állásfoglalása is — tekintet nélkül a beruházás viharos históriájára, minden erőt a befejezésre, a szerelés mielőbbi kezdésére kell összpontosítani. Cselekedni kell. A fő cél: a Borsodi Vegyi Kombinát több milliárd forintba kerülő új üzemének alapanyagát a HMV félmilliárdos gyáregységében mielőbb feldolgozhassák. Kezdődjék a szerelés A népgazdaság, az iparág és a vállalat közös érdeke: december 1-én kezdődjön el a gépsorok terelése A VEGYÉPSZER máris megháromszorozta az építkezésen dolgozók számát, s a szerelési munkákban a műanyagfeldolgozó gyár tmk-s szakemberei is segítkeznek majd. Így remény van, hogy a módosított határidőben elkezdjék a munkát a gépek. Ám a beruházás befejezése, a próbaüzem megkezdése után a felelősség megállapítása, a következtetések levonása sem maradhat el. Pálffy Judit VISSZAVETI A FÉNYT A RUHA, A KESZTYŰ lér bele, amely életeket menthet Van vállalkozó — kezdődhet a gyártás Divat és biztonság? Biztonság és divat? Szójáték csupán? — Szó sincs róla, s nem is a sorrend a fontos, hanem az együttesség. A kettő egymás nélkül ugyanis nem célravezető. Mi is ez a kettősség? A szakember — Jankó András, a Közúti Közlekedési Tudományos Kutatóintézet munkatársa — így fogalmaz: — Témánk az úgynevezett retroreflektív ruházat. KPM-mel és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanáccsal hosszú évek óta szorgalmazzuk a biztonságosabb közlekedést szolgáló retroreflektív — rövidítve: RR-ruházat — hazai készítését, hordását. Megpróbáltuk ismertetni a szóba jöhető konfekcionálókkal, s a holmit majd vásárlókkal az ügy hasznát, a nemzetközi tapasztalatokat. A Pécsi Kesztyűgyár elsőként jelentkezett, s közölte, színesen tervezi egyes ruháit, kesztyűit fényvisszaverő anyagok felhasználásával. A világon, bár vagy negyven éve ismerik, egyelőre csupán két helyen gyártják az igen bonyolult vegyi eljárással készíthető retroreflektív anyagokat, s természetesen hét lakat alatt őrzik az előállítás módját. — Mi a fényvisszavetés haszna a gyakorlatban? — A retroreflexió nemzetközileg ismert, elfogadott kifejezés, ezért is beszélünk róla idegen nevén. Magyarra fordítva fényvisszavetés: a fény oda vetődik vissza, ahol a fényforrás van. Vagyis, ha egy autós reflektora az úttesten közlekedő emberre világít, s az illető e különleges anyaggal kombinált ruhát visel, a járművezető időben észreveszi, hogy kocsija előtt megy valaki. Nemcsak éjszaka fontos az ilyen ruha, hanem szürkületkor is, amikor a járművek lámpáit már bekapcsolták. — Vezetés közben igen fontos a látás. Mennyiben befolyásolhatja ezt az RR- divat? — A nappali látásfeltételeket fluoreszcens anyagokkal lehet javítani. Ezek — a sárga, a sárgászöld, a zöld, a narancssárga, a narancsvörös, a vörös — a természetes ultraibolya sugárzás hatására fényt bocsátanak ki. Éjszaka a láthatóság fényvisszaverő anyagból készített díszítőelemek felhasználásával lehet jobb. Arról van szó tulajdonképpen, hogy nemcsak a közlekedési jeleket és a járműveket, hanem az embert is jól láthatóvá tesszük. — Miért beszélnek a biztonságot szolgáló fényviszszavető anyagokkal kapcsolatban divatról? 1~ Mindennapjaink ruházatáról van szó: akár biztonságos, akár nem, feltétlenül divatosnak kell lennie, különben senki sem veszi meg, nem hordja. Ezért a fényvisszavető anyaggal tervezett holmik csak a mindenkori legújabb divatnak megfelelőek lehetnek, méghozzá anélkül, hogy a rátétek, a díszítések, a paszományok stílusbontók lennének. A sport- és más szabadidő-ruházaton például kedvelt díszítés a rávarrt csík, pötty, paszomány, zseb, vállpánt, a sapkán a simléder, a csizmán a matrica — elsősorban ilyen tartozékok készülnek a speciális anyagból. A láthatósághoz természetesen nem mindegy, hogy hová,s hány négyzetcentinyit varrnak fel, ezért ezt műszaki előírás határozza meg. — Régóta hallunk a hazai RR-ről, bemutatóját két BNV-n is láttuk. Most legjobb esetben a szakemberek néztéik meg — divatbemutatón ... — Mint minden újtól, kezdetben ettől is tartózkodott az ipar, a kereskedelem, s a kíváncsiságot leszámítva a közönség is. De jó és új a hír: az utóbbi hetekben már sorra jelentkeztek a fényvisszavető anyagok felhasználására vállalkozó cégek. A Hungária Műanyagipari Szövetkezet korábban is készített ilyen esőköpenyeket,, a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat pedig iskolatáskákat a jövőben nagy sorozatban gyártják. A vállalkozók sorában van a Fővárosi Kézműipari Vállalat, a Győri Kesztyűgyár, az Elegancia, a Béke Ruházati Szövetkezet, a Sapka- Kalap Ktsz. E ruhák, sapkák, kesztyűk, táskák, köpenyek árusítását a Skála kérte. Érdeklődik a külföld is, az ipar tehát már exporttal számol, jelentkezett a Konsumex. Most már csak a vásárlókon, a közlekedő embereken a sor... Tegyük még hozzá: bár rendelet még nem szól a biztonságunkat védő ruhák használatáról — ez a módszer aligha lenne célravezető —, annál inkább a gondolkodásra számítanak a közlekedésbiztonság szakemberei. S talán ésszerű mód lehetne, ha például az iskolatáskákat, az iskolaköpenyeket, a bizonyos fajta csizmákat, a sportruházatot, a motorosok ruháját leíró szabványok eleve rögzítenék, hogy készítésükkor minimálisan mennyi fényvisszavető anyagot kell felhasználni. Cs. Benkő Judit LESZ-E NYÁR ? Januárban még úgy es tűnhet. Akkortájt születnek az útiprogramok, üdülési tervek, hogy ki hová, mikor, meddig, kivel és mennyiért. A tervezgetők I naiv hittel arra az ősrégi , népi megfigyelésre hagyatkoznak, hogy nyáron nyár 1 van, azaz napfény és merleg. A jégkorszak óta ez már jócskán meggyökeresedett a kényelmes köztudatban. \ Tragikus tévedés Ez idén is csúnyán pórul jártak,akik könnyelműen július—s augusztusra időzítették sza- I badságukat. Azon kevesek. Vagyis majdhogynem min- Idenki. És jövőre? Mit lehet remélni? Mondjál, semmi jót. Mert beszélnek róla, útoni útfélen, maszek időjósok, amatőr jövőbelátók hordják-viszik a híreket, az ok- stóbereleji szép kánikulában. Elszomorító. Mert min■ ket hallani? Sokfelé, sokmindent. Csak jót nem. A kilátások jó esetben roszszak, de erre semmi biztosíték, ha csak kis balszerencsénk lesz, pocsék időt is kifoghatunk, nagyobbacska balsors esetén fordulhat a helyzet katasztrofálisra is: a kora júniusi hőhullámmal kifúj majd az egész, kész, vége is a nyárnak. Előbb libabőröző esőzónák jönnek, majd teljes, több hetes napfogyatkozás vezeti be az újabb jégkorszakot. Enyhe, könyörülő télre aligha számíthatunk, a nappali fölmelegedés egyre csökken, mígnem eléri egész a fagypontot. Az üdülési szezon jégkarnevállal és hóemberparádéval nyit, vidám szánkóverseny emeli az ünnep fényét. Július közepén beáll a Balaton, noha az első napokban még nem ajánlatos rámerészkedni, a vékonyka jégtükör később alaposan meghízik, páncéllá szilárdul, remekül siklik rajta a keményre pumpált gumi- matrac. Júliusban, de főleg augusztusban hóakadályokra is felkészülhetünk. Fér- sze ügyelni kell majd a ré- | teges öltözködésre, az irha- bunda és a fürdőruha közé két-három kötött holmit is célszerű fölvenni. Sítúra közben jólesik egy-egy f termosz forró tea. Aki a bécsi időjárásjelző I naptárra esküszik, már ko- óra tavasszal beszerzi tűzifá-ját vagy a fűtőolajat. Bölcs előrelátás. A belgrádi napzár viszont állítólag két jóidőt is jövendöl, a hőmér- séklet ez idő tájt garantáltan fagypont fölé várható. Elkenődésre persze sem-1 mi, de semmi ok, a termésészét adakozó, bőséggel mérik a kárpótlást, lám melegre- f korddal jött az október, no- vemberben, de főként de-ecember táján az évszakhoz képest bizton enyhe lesz az idő. A szép, verőfényes ja- nuári napokon pedig min- denkor nagy öröm és izgal- más játék tervezgetni a jö- | vő télre a nyaralást. Münz András i Új szövetkezeti üzleteket nyitnak mi munkaversenyhez, azt vállalták, hogy elsősorban a kevéssé ellátott falvakban, községekben bővítik számottevően az üzlethálózatot, összesen 34 ABC-áruházzal, több mint 30 vegyes bolttal és több családias hangulatú, az olcsó étkeztetést szolgáló kisvendéglővel, továbbá eszpresszókkal gyarapodik a szövetkezeti kereskedelem. Az új létesítményekre 300 millió forintot fordítottak. Egymagában Komárom megyében 13, az aprófalvas Vas megyében 9, Somogy megyében pedig 8 helyen tartanak megnyitót. Az új létesítmények sorából kiemelkedik a Komárom megyei Kocs községben a helyi Aranykalász Tsz-szel közös beruházás. Itt kétszintes épületet emeltek, amelynek földszintjén ABC-áruház és presszó van, emeletén pedig a tsz új irodaházát rendezték be. Az új kereskedelmi egységeket korszerű felszereléssel, hűtőpultokkal, hűtőgépekkel, anyagmozgató berendezésekkel látták el. Ügyelnek rá, hogy különösen a keresett, alapvető napi cikkekből a megnyitó után is mindig megfelelő kínálatot találjanak a vevők. (MTI) A fogyasztási szövetkezetek 87 új kereskedelmi egységet adnak át ezen a héten. Csatlakozva a jubileullllllllllllllllllHIIIHIMIKIII IllIIIMlllllMIIIIIIIIII