Esti Hírlap, 1978. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

Ш0-hadgyakorlat Athén, március 24. A Görög Kommunista Párt napilapja, a Rizosz­­pasztisz jelenti, hogy szer­dán a 6. amerikai flotta 4 hadihajója és 2 tengeralatt­járója jelent meg a görög partmenti vizeken. Feltéte­lezések szerint az amerikai flottaegység azon a NATO- gyakorlaton vesz részt,­ amely a napokban kezdő­dött meg a Földközi-tenger keleti medencéjében. Védett tigrisek Morges, március 24. India további öt évvel meghosszabbítja a tigrisek védelmére elkezdett kam­pányát — jelentette be a svájci Morges-ben a Nem­zetközi Vadvédelmi Alap. Az indiai kormány két to­vábbi védett területet léte­sít a tigrisek számára a már meglévő kilenc mellé. A Nemzetközi Vadvédel­mi Alap egymillió dollárt bocsátott a tigrisek védel­mét szolgáló program ren­delkezésére. A tigrisek szá­ma az 1928. évi 40 ezerről 1972-re 1800-ra esett vissza. Föld alatti atomrob­bantás Washington, március 24. Az Egyesült Államok föld alatti atomrobbantást hajtott végre a Nevadai­­sivatagban fekvő kísérleti telepen — jelentette be az amerikai energiaügyi mi­nisztérium. A robbantás — ez évben a második beje­lentett — 20 és 50 kiloton­­na közötti erősségű volt. ERŐMŰ NMRGIM Napenergiával működő erőmű építését kezdték meg a türkméniai Kopetdag hegység egyik lejtőjén. A napenergiát több ezer tü­­­körből álló koncentrátor változtatja át villamosener­giává. A 100 kilowatt kapa­citású erőmű azokat a víz­kiemelő rendszereket táplál­ja majd energiával, ame­lyek­ a közeli települések számára biztosítják az éle­tet adó nedvességet. VIETNAM TÁMOGATÁSA Magyar felszólalás New York, március 24. A New York-i ENSZ- székházba­in a Vietnami Szo­­cialista Köztársaság újjá­­építése ügyében összehívott nemzetközi értekelé­sn felszólalt Halász András, az állandó magyar ENSZ-kép­viselő helyettese. Emlékez­teted rá, hogy a magyar küldöttség ak­tívan támogatta a köz­gyűlés őszi ülésszakán egyhangúlag elfogadott határozatot, amely felkéri a te."t.i" a mó­kát és a nemzetközi intéz­­ményeket: nyújtanak se­gítséget Vietnamnak az új­jáépítésben. A ma­gyar nép ée a kor­mány mindig támogatta a vietnami népet igazságos harcában és most az ország újjáépítéséért folytatott hő­­sies erőfeszítésében is. Re­­méljü­k — hangoztatta a magyar ENSZ-képviselő —, hogy a nemzet­közi közösség tagjai megismerkedvén a hosszú pusztító háború okozta súlyos gazdasági helyzettel és a vietnami népnek az ország újjáépítéséért te­ eddigi hatalmas erőfeszíté­seivel, aktívan támogatják ezt a nemes feladatot. MÁST ÍGÉRTEK V­­­ÁLASZTÁSOK ELŐTT Az USA 10 milliárddal növelte katonai kiadásait Washington, március 24. Carter amerikai elnök a kongresszus elé terjesztette a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal 1977 évi jelentését. A jelentés a SALT-tár­­gyalásokról megállapítja, hogy a hadászati egyen­súlyt megbontó új fegy­verrendszerek alkalma­zása lassíthatja, sőt, meg is akadályozhatja a megállapodás elérését. Hangoztatja, hogy a hadá­szati fegyverkezési verseny a stabilitás csökkenésével fenyeget, és az egyoldalú előnyöket kizáró, az egyez­tetett korlátozást célzó tár­gyalások folytatása a ver­sengés egyedüli alternatí­vája. A jelentéshez mellékelt elnöki üzenet hangvétele és tartalma azonban az ame­rikai kormányzat kettős ál­láspontját tükrözi. Az el­nök egyrészt a fegyverzet­ellenőrzés egyik legsürge­tőbb feladatának minősíti az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti nuk­leáris egyensúly szavatolá­sát, másrészt kijelenti, hogy az USA nemzetbiz­tonsági politikájának elő kell irányoznia a katonai erő növelését. A Carter-kormányzat a választás előtti ígéretei­vel ellentétben csaknem 10 milliárd dollárral nö­velte a katonai kiadáso­kat. Az elnök üzenetében nagy fontosságot tulajdonít az egész világra kiterjedő atomsorompónak. Ugyan­akkor ismeretes, hogy az USA nemcsak aktív előké­születeket tesz a neutron­fegyverek gyártására, ha­nem ezeket a fegyvereket el is akarja helyezni a NATO-országokban. Ezek a veszedelmes tervek elke­rülhetetlenül a fegyverke­zési hajsza újabb fokozó­dásához vezetnek. Az üzenet Washington „aggodalmát” fejezi ki az óriási méretű nemzetközi fegyverkereskedelem és fő­leg a fegyverek regionális felhalmozódása miatt. Tény viszont, hogy éppen az USA a világ legnagyobb fegyverkereskedője és, egy­re több korszerű amerikai fegyver kerül a világ rob­banásveszélyes térségeibe. HOSSZÚ TÁVÚ GAZDASÁGPOLITIKA Az indiai kormányfő beszéde Új-Delh­i, március 24. Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök tegnap el­hangzott beszédében a múlt évben kormányra került Dzsanata párt egyéves tevékenységének mérlegét vonta meg. Beszédében ki­tért a kormányt a legutóbbi időkben ért sajtótámadá­sokra, valamint portjának a Dél- és Közép-Indiában tartott helyi választásokon elszenvedett kudarcaira. Elmondotta, hogy „a kor­mány belpolitikai tevé­kenysége fő eredményének a törvényesség helyreállítá­sát tartja". Bejelentette, hogy kormánya hosszú távú gazdaságpolitikát dolgo­zott ki, amelynek megva­lósítása most kezdődött el. Deszai a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a gaz­daságpolitika legfőbb célki­tűzése az életszínvonal emelése, ugyanis csaknem 250 millió indiai él a hiva­talosan megállapított lét­minimum alatt és évente milliókat fenyeget a mun­kanélküliség. Az indiai mi­niszterelnök a kormány előtt álló prob­lém­ák közt említette a szakszervezetek és a diákok között tapasztal­ható nyugtalanságot, a tömeges munkanélkülisé­get, a pangó gazdaság gondjait, és az indiai társadalmi szerkezetben még mindig érvényesülő kasztrendszert. A sarkvidéken még igazi a tél. A tyumeni területen fekvő medvezsejei gázlelőhelyre, amely a sarkkörhöz közel terül el, ilyenkor csak repülőgépek és helikopterek képesek szállítani a szükséges utánpótlást. A helyi közlekedésben még a rénszarvasszánok is szerepet kapnak. A JÖVENDŐMONDÓ, A SOFŐR ÉS AZ ISTÁLLÓTULAJDONOS A cuk­orkakirály özvegyének rejtélyes eltűnése 1970-ben, nyolcvanéves korában halt meg Frank Brach, a chicagói cukorka­­király. Huszonegymillió dollár maradt utána (a te­kintélyes örökösödési adó le­vonása után is!), s ezt sím szerint harmadik fe­lesége, Helen örökölte, egy miami klub egykori d­irekt­­risze, akit az édességmág­nás 18 évvel korábban vett feleségül. Az özvegy akkor 58 esz­tendős volt, és visszavonult a Brachtól rámaradt gyö­nyörű vidéki kastély magá­nyába, a Chicago környéki Glenview-ba. Fő támasza egy jövendőmondó asszony volt,­akivel — igaz, csak te­lefonon — naponta érintke­zett. Segítségével rendsze­resen transzba is esett, és ebben az állapotában s­ok mindent irkátt össze,­­ami elsősorban a pszichológusok érdeklődését kelti fel. Az emberekkel szemben gya­nakvó volt, az állatokat annál jobban szerette, há­rom kutyával és kilenc te­livér paripával vette körül magát kastélyában. És még valakivel: a nála tíz évvel fiatalabb, tehát akkor 48 éves Jack Matlick nevű sofőrrel, aki éppen 18 esz­tendeje volt Bradiék gép­kocsivezetője. (Tehát ugyanannyi ideje volt a milliomos mellett, mint He­len.) Az eset pedig, amely fel­keltette és azóta is ébren tartja a rendőrség figyel­mét, éppen egy esztendeje történt. Matlick vallomása úgy szól, hogy úrnőjét autó­ján kivitte Chicago O'Ha­re nevű repülőtérre, mert az özvegy kis vakációra készült Floridába. A baj csak az, hogy azóta nem látta őt ,senki, se Flo­ridában, sem másutt, noha, mint említettük, eltelt már kerek egy esztendő. A rendőrség mindent tű­vé tett Helen asszonyért: glenview-i kastélyát csak­úgy, mint illinoisi farmját és Ohio állambeli nyári la­kát, de sehol nem találták az özvegyet, sem más nyo­mot. „Gyilkosságra egye­lőre nincs bizonyítékunk” jelentette ki William Bartlett, a glenview-i rend­őrség főnöke. De egy esz­tendő óta özvegy Brachné hitelkártyáját nem hasz­nálták sehol — ezt a rend­őrség kinyomozta —, ezért gondolják, hogy az asszony már nem él. Természetesen kezdettől fogva­ Jack Matlick sofőrre gyanakodtak. A milliomos halála óta eltelt több mint hét év alatt, a személyzet sze­rint, gyakorlatilag Mat­­lick lett az úr a házban. Az özvegy üzleti ügyeit is ő irányította, kezében tartot­ta Helent, mert még előéle­téről is mindent tudott. Majdnem átvette még a személyiségét is, például olvasáshoz Helen szemüve­gét használta. A személyzet vallomása szerint azonban az özvegy és a gépkocsivezető viszo­nya, éppen az asszony eltű­nése előtt, megromlott. He­len ugyanis új barátot szer­zett Richard Bailey, egy chicagói istállótulajdonos személyében, akinél néhány lovát tartotta. A rendőrség a sofőr vallomásában is ta­lált hibát: Matlick azt ál­lította, reggel 6.50-kor vitte úrnőjét a repülőtérre, csak­hogy Floridába 9 óra előtt nem indul gép Chicagóból, azonkívül Mrs. Brach egyetlen légitársaságnál sem foglalt le jegyet. A hölgy eltűnése után 11 csekkjét váltották be, közü­lük egy háromezer dolláros Matlick hevére szólt, ám egyik csekk aláírása sem volt olyan, mint Brachné korábbi kézírása. Matlick erre­ Helen kezére esett egy bőrönd, megsebesült, ezért változott az írása. De a so­főrt terheli az is, hogy csaknem két hétig nem je­lentette úrnője eltűnését. Marad a cui prodest (ki­nek használ) örök kérdése? Matlick azt állítja: ő semmit nem örököl az el­tűnt Bracknétól, ha az esetleg meghalt volna is, mert a hölgy a fivérére és állatvédő egyesületek­re hagyta a vagyonát. A rendőrség mindeneset­re tovább nyomoz. Amíg nincs bizonyíték a millio­mos özvegy halálára, addig vagyonát sem örökölheti senki. (bt) TASZSZ-KOMMENTÁR A militarizmus fejlesztése Kínában Moszkva, március 24. Figyelemre méltó, hogy az újabb légköri atom­fegyver-kísérletet Kíná­ban közvetlenül az után a parlamenti ülésszak után hajtották végre, amely megerősítette, hogy Kínát az évszázad végéig „erős és hatalmas” országgá kell változtatni — írja Alekszej Petrov, a TASZSZ hírma­gyarázó . Ez a körülmény mintegy jelzi, hogy a mostani kí­nai kormányzat milyen mó­don kívánja elérni a nagy­hatalmi státust, milyen prioritásokhoz kíván iga­zodni célkitűzései elérésé­ért. A világ közvéleménye még nem feledkezett meg arról, hogy a kínai veze­tők kategorikusan eluta­sították az atomsorompó­­szerződéshez való csatla­kozást és mindig is nagy hangsúlyt helyeztek nuk­leáris erejük fejlesztésére. A parlamenti ülésszakot követően szintén a fegyve­res erők gyorsított korsze­rűsítésének feladata áll a kínai események közép­pontjában. Ez tűnik ki a kínai országos tudományos tanácskozással, valamint a hadtudományi akadémia 20. évfordulójával kapcso­latos sajtóanyagokból. Jel­lemző, hogy a nukleáris fegyverkísérletről szóló hi­vatalos közleményt az or­szágos tudományos tanács­kozás megnyitása előtti na­pokban hozták nyilvános­ságra. A három vezető " pekingi lap közös cikke, valamint a tudományos tanácskozá­son elhangzott két­ fő elő­adás hangsúlyozza: a mo­dern tudomány és techni­ka, így az atomkutatás, az elektronikus számítógép­­gyártás és a lézertechnika gyorsított fejlesztése döntő mértékben járulhat hozzá ahhoz, hogy Kína „hatal­mas, korszerű” állammá váljék és katonai ereje gyorsan növekedjék. A kí­nai hadsereg vezérkara „el­méleti csoportjának” a Hungcsi című folyóiratban megjelent cikke elismeri, hogy Kína a fegyverzet tekin­tetében bizonyos ideig még elmarad „fő ellensé­geitől”, de hozzáfűzi: „Fenn kell tartani a harc­készséget, ki kell dolgoz­ni az erők növelésének terveit, be kell hozni a mulasztá­sokat és minél előbb vál­toztatni kell az előnytelen helyzeten”. Kolera Az Indiai-óceánban fek­vő Simeiu indonéz sziget 411 lakosa közül eddig 82 vesztette életét a­­ március 3-a óta dúló kolerajárvány következtében. ншшишмагаш 1978. március 21., péntek

Next