Esti Hírlap, 1978. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

ÉPÍTTETI A SZIKRA LAPNYOMDA Új üzem az Árpád-híd­nál­ ­ Az Árpád-híd pesti híd­főjénél, a Duna egykori medrében ma a Szikra Lap­nyomda modern ofszet nyo­­móüzeme épül. Az arra já­rók szeme előtt lassan ki­rajzolódik a végleges kép. Állnak a rotációs csarnok oszlopai, oldalai, látható a már csaknem kész északi klímasáv. Ha elkészül, Európa egyik legmodernebb nyomdája lesz. — Arany színű alumíni­um burkolata már a jövő városképébe illik, messze ellátszik majd — mondja Csöndes Zoltán, a Szikra vezérigazgatója. — A mun­kakörülmények is a leg­modernebbek lesznek. Az épület hangszigeteléséhez — csaknem 25 ezer négy­zetméter felületet szigetel­nek — nagy hajtgnyelőké­­pességű szálas anyagot, fi­nom üveggyapotot, illetve ásványgyapot­ot használnak a Hőtecinika Építő és Szi­getelő Vállalat szakembe­rei. Hangnyelő függönyt kapnak a belső oldatfalak, s a mennyezetet is végig­burkolják. A gépterem le­vegőjét egy komplex szellő­zőrendszer cseréli. És ami a legfontosabb, az új üzemben a kézi erőt csaknem teljesen kiszo­rítják a gépek. A munka a Könnyűipari Tervező Vállalat tervei alapján, csaknem másfél esztendeje kezdődött. Az építkezés gazdája a 22-es Állami Építőipari Vállalat. Részben ők felelnek azért, hogy 1980. december 31-én Angyalföldön dolgozni kezdjen az üzem.­­ Több részből álló komplexum lesz. A rotációs csarnok mellé kikészítő üzemrész, kiszolgáló helyi­ségek, étterem, öltözők, or­vosi rendelők, irodák épül­nek. A huszonnégy nyomóegy­séges ofszet rotárius gépet az NDK-ból vesszük. Újdonság lesz az a komplex gépsor, amely a szállítást, a számlálást, az osztályozást, a kötegelést végzi. (fazekas) (Wormser Antal felvételei) . (Egy olvasó leveléből: ^ „Megnéztem a fekete Gyé-J man­tokat. A film már a ^ híradó alatt elszakadt, a 4 nagyfilmet ped­g tíz rész­­­letben vetítették le, 2—3­0 perces megszakításokkal. ( Ha műszaki hiba van, miért­­ nem közük?) ^ A kérdést továbbítottuk ^ 1 a Moziszépítő és Kar­­­bantartó Tröszt t vezetőjé­­­ nek. Válasza még bennün­­k­ket is meglepett: 1 — Nem műszaki hibá­k­ról, hanem tudatos közön­­­­ségnevelésről van szó. Ha a tv-ben lehet 9 vagy 13 ré­­ts­szes egy nyomorult törté­­­­­net, és tudnak egy hetet is­­ várni a folytatásra, akkor­­ itt is nyughassanak pár­­ percet, míg a gépészünk­­ megissza a sörét. Számol­ha­­t­nak azzal, hogy a jövőben $ még több szünet lesz, a fil­­­­­mek érdektelenebb részeit $ pedig egyszerűen kihagy­­­­ják. ^ Egyszóval, a maguk sajá­­­­tos eszközeivel befolyásol­­­­ják­ a nézők művészi élmé­­£ nyét, hangulatát. £ — Nemcsak'azt. A jel­',f lemét, szokásait, fegyelmét­­ is. Nagyon renitensek a né­­£ pék. Ezért elhatároztuk,­­ hogy a későn érkezőket a vérebek kergetik a helyük­­­­re, a páholyokban bujkáló fiatalokat kerecsensóly­mokkal csipeljük, tetszés­nyilvánítás esetén pedig az erkélyről vízágyúval löve­tünk. Legtöbb filmszínházunk állaga elhanyagolt, beren­dezése sivár, padlója, falai piszkosak. Mi erről a véle­ménye? — A mozi nem üdülő. Mindazon idejétmúlt szo­kásokat, amelyek elpuhítot­ták és egy-egy mozihoz szoktatták a környék lakos­ságát — úgymint kert mozi,a hűtött nézőtér, nyitott tető, a szünetben illatosított per­met széthintése — mind­örökre száműztük még szó­tárunkból is. örüljenek, hogy nem mindenütt hullik a fejükre a vakolat, és hogy mindmáig nem sike­rült általánosítanunk a né­zők testi fenyítését. Miért, efféléket is terv­be vettek? — A leghatározottabban. Ezért jegyszedőként kizá­rólag jutási őrmesterek iga­zolt hozzátartozói­t alkal­mazzuk, kivétel, ha valaki ötévi idegenlégiós szolgála­tot tud hitelt érdemlően bizonyítani. A jövő évtől kezdve a pénztárnál meg­motozzuk kedves vendé­geinket, és akinél cukorkás zacskót, vagy egyéb zörgő alkalmatosságot lelünk, azt átadjuk a Lufthansa légi­­társaság különleges alaku­latainak. Aki pedig ezen a szűrőn átcsúszik, annak a szünetben felelnie kell a Központi Statisztikai Hiva­tal évi jelentéséből és a behaviorizmusból. — Várhatók-e műszaki jellegű átalakítások? — Egyes filmszínházak­ban kísérleti jelleggel meg­szüntetjük a széksorokat. Akiket odaesz a fene, hoz­zák magukkal otthonról a kissámlit, ha már minden­áron bámulni akarják a vásznat. Különben a pano­rámafilmek vetítésére al­kalmas helyeket keskeny­­vásznosítjuk. Széles körben el kívánjuk terjeszteni vi­szont a fekete-fehér néma keskenyfilmek vetítését. Az Ecseri piacon néhány Laterna Magicát kívánunk beszerezni, fejlődésünk egy későbbi szakaszában pedig áttérünk a dia állóképes műsorok forgalmazására. Több mozit zárnak be, mint ahányat építenek. Tervezik-e újabb filmszín­házak lerombolását? — Egyelőre csak áthe­lyezéseken törjük a fejünk­kel. A Corvin mozit a lágy­mányosi barlanglakások­ban szeretnénk üzemeltet­ni, jelenlegi helyén gumi­­pitypang-ültetvény lehetne. Az Urániát a paksi atom­erőmű fölvonulási épületei­be­ telepítjük ki, mostani nézőterét fölajánljuk kato­nai hadgyakorlatok céljai­ra. Az Alfa mozihoz pedig nem is kell hozzányúlnunk, így ahogy van, ideálisan megfelel egy szerves trágya­­komposztáló létesítmény kialakítására. A m­eg tudná-e indokolni röviden: miért törek­szik a Tröszt a nézők kö­rülményeinek elviselhetet­lenné tételére? — Hogyne. Azt akarjuk, hogy a közönség maga kö­vetelje: emeljük föl végre a mozijegyek árát. Kaposy Miklós Mozifejlesztés Sikeres a szombathelyi képtárakéra Átlépte a 3000-et a két­éves szombathelyi Képtár­építő Egyesület taglétszá­ma. Derkovits szülővárosa társadalmi összefogással te­remt otthont a szocialista képzőművészetn­ í.i. A 300­1 egyéni tagon kívül 333 szo­cialista brigád, 97 intézmé­nyi közösség is támogatja a maga nemében egyedülálló kezdeményezést. A hazai művészek is az ügy mellé álltak. 133 képzőművész ajánlotta fel egy-egy mun­káját, amelyet­ aukción ér­tékesítenek és a­­képtár számlájára befizetnek. Előadóművészek, együtte­sek eddig összesen 41 elő­­adást adtak a képtár javá­ra. A ha­tmillió forint érték­ben kibocsátott téglajegy­ből eddig két és negyed­­millió forint értékű talált gazdára. A különböző for­rásokból összesen 20 millió forint gyűlt össze. (MTI) Versenypálya horgászoknak Hor­gászversenypálya épül a szép környezetű szolnok-alcsiszigeti Holt- Tiszán. A Középtiszavidé­­ki Vízügyi Igazgatóság a horgászegyesületekkel együttműködve úgy rende­zi a széles vízmeder part­szakaszát, hogy egyszerre százhúsz versenyző foglal­hat majd helyet. A ver­senypálya kijelölésénél nagy gondot fordítottak ar­ra, hogy a horgászsport minden szerelmese egyfor­ma eséllyel rajtolhasson: valamennyi állásnál azonos mélységű a víz. A nemzet­közi mércével mérve is korszerű horgászver­senypályát a július 15-én kezdődő első osztályú or­szágos horgász-csapatbaj­noksággal avatják fel. A tervek szerint ez a vízterü­let lesz a gazdája a szocia­lista országok jövő évi hor­gászbajnokságának is. (MTI) A nyári ülésszak előtt 1­­ 1 • • 1­­­orvéni­al­kol­ás A társadalmi viták résztvevői az új törvényter­­vezetek megbeszélésekor mind gyakrabban hívják fel rá a figyelmet: a jó törvény magában véve kevés. Az állami szerveknek, a hatóságoknak, a hivataloknak több figyelmet kellene fordítaniuk a rendelkezések pontos végrehajtására „Elvben, a tör­vény betűi szerint — hangoztatják — sokféle a jo­gunk, de amikor a gyakorlatban ezeknek érvényt ak­arunk szerezni, a jogosultnak jog helyett olykor csak bosszúság jut.” A képviselők a parlament jogi-igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának e heti ülésén a jogszabályok következetesebb végrehajtását sürgették. Pontosab­ban: a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész és az igazságügyi miniszter jelenlétében a válasz­tóknak azt a kívánságát tolmácsolták, hogy terjesz­­szék ki a társadalmi kontrollt a megvalósítás sza­kaszára is. Ne csak a készülő törvényekről mond­hassanak véleményt az érdekeltek, hanem legyen mód arra is, hogy a már kész jogszabályok végre­hajtásának tapasztalatairól beszámolhassanak. Ez szintén sok segítséget adhatna az illetékes vállala­toknak és hivataloknak munkájuk javításához. A képviselők és választóik javaslata — mint a ta­nácskozáson kitűnt — nagyon időszerű. Megvalósí­tása feltétlenül haszonnal járna. Hiszen a jog sokak képzeletében többé-kevésbé valóban elkülönül azok­tól a gazdasági, társadalmi alapoktól, amelyek pedig a törvények létjogosultságát mindenkor meghatá­rozzák. A látszat néha valóban az: más a jog — az ideálisnak elképzelt magatartás szabályainak gyűj­teménye — és más a gazdasági, a társadalmi reali­tás. Pedig ez a többnyire látszólagos ellentmondás föloldható. De csak akkor, ha a jogosultak figyelem­be veszik, hogy jogaiknak nincs más forrása, csak a munka , a kötelesség teljesítése. Jogaink érvénye­sülése egészében és alapvetően attól függ, mennyit és hogyan dolgozunk. Ez érvényes a gazdasági és az igazgatási appará­tus tevékenységére is. Örvendetes, hogy a munka megszervezésében a társadalmi összefüggések feltá­rására mind több figyelmet fordítanak. A Legfőbb Ügyészség utasítására például az ügyészeknek a fia­talkorú bűnelkövetők pereiben mindenkor fel kell tárniuk a családi, a gazdasági hátteret és javasol­niuk kell, hogy az állami és társadalmi szervezetek a hasonló esetek megelőzéséért tegyék meg a szük­séges intézkedéseket. A Legfelsőbb Bíróság szintén többféle vizsgálatnak, intézkedésnek kezdeményező­je. A gazdasági ítélkezés tapasztalatairól készült je­lentést például elküldték a gazdasági tárcák veze­tőinek — hasznosítsák azokat. Újabban az ifjúság jogainak érvényesüléséről kezdtek széles körű adat­gyűjtést. A bizottság ülésének tanulságai Markója Imre ** igazságügyi miniszter válaszából vonhatók le: az MSZMP X. kongresszusának határozatai nyomán megkezdett jogalkotási program csak akkor zárul­hat sikerrel, érheti el célját — a társadalmi viszo­nyok helyes szabályozását —, ha törvényes élő tör­vények, szabályai a gyakorlatban jól alkalmazhatók. A parlament jogi-igazgatási és igazságügyi bizott­sága a jogszabályok érvényesülését vizsgáló tevé­kenységével sokat tehet a cél eléréséért. S tapaszta­latait saját munkájában — a törvényalkotásban — is jól hasznosíthatja. Kulcsár Anna

Next