Esti Hírlap, 1978. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
• Ne legyünk sznobok. Ha egy közérdekű témákkal foglalkozó műsor először dalban fejti ki megszületésének indokait, majd lírai hangulatfestésbe csap át, még nem föltétlenül kell kabaréra gyanakodnunk. Igaz ugyan, hogy a dal meg a poétikus hangulat a legkevésbé sem jellemző lelkünk állapotára, amikor valamely közérdekűnek emlegetett téma szenvedő alanyaiként leginkább éppen egy kabaré főszereplőinek érezzük magunkat, de a háborgás nemzeti szokásait sem kell föltétlenül szentnek tartanunk. Nem tartotta annak a tegnap indult új műsor sem, amely szelíden kötekedőnek nevezte el magát. Mintegy jóindulatáról biztosítva valamennyiünket, még egymással feleselő kérdő- és felkiáltójelet is kitett a cím után. A téma, amelybe saját szóhasználata szerint a műsor belekötött, már nem is hever, hanem szinte belénk csimpaszkodik az utcán. Ki ne látott volna falnak támasztott szerszámai mellett üldögélő munkást, építkezéseken ténfergőket, dologidőben saját ügyeikben eljárókat és így tovább? Ilyen ezerszer látott jelenség nyomába szegődött hol riporterkocsival, hol egyszerűen csak türelmes mikrofonnal a Kötekedő riportere, s bár a téma jól ismert, a módszer, amellyel ezt bemutatta, az mindenképpen eredeti. Még a stúdióbeli vendégek is, akiket vitatkozni hívott meg a műsorvezető, heves fejcsóválásokkal fogadták ezeket az olykor kimondottan kabarétréfára emlékeztető riportokat. A heves fejcsóváláson túl a kézenfekvő igény is hangot kapott: valaminek történnie kell ez ügyben. (be) • Az izgalmas történet és egy nagyszerű, apró megfigyelésekből táplálkozó, részleteiben gondosan kimunkált színészi alakítás tette vonzóvá a Nyitott könyv tegnap esti adását, amely Rónay György Párduc és gödölye című posztumusz regényét ismertette. A kiragadott dramatizált részletek egy bíró néhány, válságos döntésekre kényszerítő évét mutatták be. A történet a személyi kultusz idejére nyúlik vissza, arra az időszakra, amely a maga törvénysértéseivel számos emberi tragédiát szült, s így olyan helyzetek jöttek létre, amelyek már csak kiélezettségük miatt is vonzzák az író tekintetét és gondolatait. Rónay György figuráinak megválasztásával különösen lényeges erkölcsi problémát érint, hiszen mint mondtuk, hőse bíró volt, akinek a törvényességet, az igazságot hivatalból is képviselnie kellett volna. Ara mindehhez olyan emberi bátorságra és helytállásra lett volna szüksége, amely átmentheti a kritikus időszakon. Mensáros László alakítása nagyszerűen fogta egybe a figurát. Sikerült plasztikusan, lélektanilag hitelesen megelevenítenie egy olyan embert,, aki valóban utasításra cselekedett, ám mindig megfeledkezett saját lelkiismerete és emberi önérzete utasításáról. Tekintetével, sorsát feladó kézmozdulataival, egész tartásának megtörtségével hozta közel a nézőhöz ezt a vergődő, a pusztulásba sodródó, az embert próbáló években nullára vizsgázó figurát. Úgy véljük, azért is lehetett érdekes a Nyitott könyvnek ez az adása, mert végre olyan regényt mutatott be, amelynek drámai töltése van. Vagyis: hiába a szerkesztő önkénye, ha a kiválasztott mű nem bírja el az adaptálással járó átalakulást. Kár, hogy a műsorszerkesztés viszont „egy dió, egy alma” alapállásból, a szokásokhoz híven későre hagyta ezt a műsort, s helyette Z. szerkesztő eseteit részesítette előnyben. (harangozó) 1974. szeptember 1-, péntek MÁTÓL: HELSINKI NAPOK BUDAPESTEN Itt járt Gallen-Kallela A festő lánya emlékezik Lánchíd utca. A gesztenyesor alatt, nem messze az Alagúttól, emlékkő hirdeti mától: „Akseli Gallen-Kallela (1865—1931) finn festőművész munkásságát Magyarországon is jól ismerik és nagyra becsülik, őrizze emlékét ez a kő a finn és a magyar nép testvéri barátságának jeleként.” Siker Magyarországon Valaha a Fiume Szálló állt itt, s benne szállt meg a legnagyobb finn festőművész. Helyén a Magyar— Finn Barátsági Emlékkövet, Penti Poukka, a helsinki fővárosi tanács elnöke jelenlétében ma délelőtt avatt fel Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Beszédéből idézünk: „A budai Duna-partnak e festői környezetében, Madarassy Valter szobrászművész alkotásának az a nemes rendeltetése, hogy emléket állítson a finn—magyar barátságnak és megőrizze, hirdesse annak a finn művésznek nevét, aki hét évtizeddel ezelőtt többször is megfordult itt. Gallen-Kallela, a parasztcsaládból származó művész, Finnország nemzeti felemelkedése korának egyik legnagyobb művészegyénisége volt. Alkotásaival Európa-szerte, így Magyarországon is sikert aratott. Európai hírét az 1900-as párizsi világkiállításon alapozta meg. Számos finn és magyar témájú műve jutott el hozzánk jónéhányukat a Szépművészeti Múzeum kiállításain láthatjuk. Gallen-Kallela gyakran fejtette ki magyar barátainak is, hogy ne hagyják ünnepi parádévá silányulni az élő népművészetet. S joggal mondhatta ezt, hisz maga mögött tudhatta nagy alkotását, a világirodalom egyik legjelentősebb művéhez, a Kalevalához készített képsorát. Jelkép ez a mai avatás. Jelképe az évszázados és egyre gazdagodó finn— magyar kapcsolatoknak.” festő. Nem először jár nálunk. Édesapjával hetven esztendeje, egy alkalommal, ő is itt volt Budapesten, örömmel, szeretettel emlékezik azokra a hetekre. — Apám kiállítása 1907- ben akkora sikert aratott itt, hogy hétről hétre meg kellett hosszabbítani. Állandóan tömegesen érkezett a közönség. Apám megismerkedett és összebarátkozott Vikár Bélával és másokkal. Vendéglátói meghívták: jöjjön el ismét, családostul Magyarországra. A következő évben együtt voltunk itt. Emlékszem még Lippich Elekre, aki a kultuszminisztérium nevében fogadott minket és Majovszky Pálra, ugyancsak a minisztériumból, aki meg ir vásárolta apám nagy festményét, A csónak panaszát. A kép sokáig itt volt Budapesten, de Ormi Talas finn miniszter államunk nevében megvásárolta és visszahozta Helsinkibe. Ma az egyik legnagyobb bank csarnokában függ,az Aleksanderin katun. — Más magyar vonatkozású kép született-e? — Hogyne. Egy alkalommal vendégül látott minket Hohner harmonikagyáros családja. Azon az esten házi kvartett játszott náluk, s ha nem csalódom, ott volt a vendégek között Bartók Béla és talán Kodály Zoltán is. Hohner úr rábeszélte apámat, hogy fesse meg a feleségét. Ez a kép eltűnt azóta. Vajon nem lehetne felkutatni? örülnénk neki, hiszen készülünk az 1981-es nagy, tarvaspari kiállításra. És megfestette itt, Budapesten az édesanyámat, a Margitszigeten, háttérben a szénsavas gyógykúttal. Két kép készült, az egyik otthon van, Tarvaspään, a múzeumban. Ugyancsak festett itt tájképet, Aquincumban, szőr azt hittük, hogy ő is finn. Égetett kancsokat, tányérokat hozott nekünk faluról. Apám szenvedélyesen gyűjtötte ezeket. Még ma is őrzök néhány akkori népi szőttest. És a legszebb emlékem: soha, sehol nem ünnepelték úgy apámat, mint itt. Az utcán nem egyszer hallottuk a hangos kiáltást: „Éljen Gallen!" Amikor elutaztunk, a Fehérvári úton a házból, az üzletekből, az étteremből kijöttek az emberek és integettek nekünk. Később, 1922-ben és 1972- ben jártam itt. — Járt a Fehérvári úton is? — Természetesen. De azt a házat már nem találom. Minden megváltozott azóta, csak az emberek kedvessége nem. Firds András A csónak panasza Az ünnepségen ott volt Kirsti Gallen-Kallela, a festőművész lánya, ő maga is Ajándékok — Második útjuk • alkalmával is itt laktak a Fiuméban? — Nem, a Fehérvári úton. Emlékszem rá, öt-hat tavaszi, nyári hónapot töltöttünk itt. Olyan lakást béreltek nekünk, amelyben kis műterem is volt. Emlékszem fölöttünk a Citadellára, s a virágzó almafákra. És emlékszem arra a délceg parasztemberre, akiről elő NYITÁS: SZEPTEMBER 19-ÉN Megkezdődött a munka az Operaházban Véget ért a nyári szünet az operai társulat számára. Tegnap kellett jelentkeznie minden tagnak. Ma délelőtt már az eddig néma próbaszobákban felcsendült az ének és zongoraszó. Megkezdődött az ezen a művészi területen olyan lényeges és megszokott munka, a szerepek gyakorlása, valamint az első újdonság próbája. Az Állami Operaház szeptember 19-én nyitja meg új évadját. Az Erkel Színházban szeptember 20-án lesz az évadnyitó. A művészeknek társulati ülésről nincs tudomásuk, hiszen ez az igazgatóváltozáskor már megtörtént. A múlt szezonban kellett volna eredetileg színre hozni Balassa Sándor Az ajtón kívül című zenedrámáját. Akkor a premiert későbbre halasztották. A mai napon már ott szerepel a próbarenden. Kettős szereposztásban mutatják be ezt — a rádióból már ismert — operát. Az első szereposztás dirigensvendége: Lehel György. A Rádiózenekar kiváló karnagya tanítja be és vezényli Az ajtón kívült. A második szereposztást Kórodi András vezeti. Az előadás rendezője Mikó András, díszlet- és jelmeztervezője Makai Péter. A bemutató időpontját október 20-ra tervezik. Szereposztása a következő: Korcsmáros Péter (Fülöp Attila), Tokodi Ilona (Zempléni Mária), Begányi Ferenc (Tóth László), Sólyom Nagysándor (Gáti, István), Gregor József (a második szereposztásban szintén ő), Bordás György (Tóth Sándor) és Kelen Péter (Horváth József). (K. K.) Nyíregyházán, a Krúdy Gyula Gimnáziumban az író születésének 100. évfordulója alkalmából avatják fel Borbás Tibor szobrászművész alkotását, Krúdy Gyula bronz mellszobrát (MTI-fotó Pólya Zoltán felvétele) KOPRODUKCIÓBAN Magyar—lengyel film Mészáros Márta rendező irányításával Útközben címmel a lengyelországi Wloclawekben, közös magyar— lengyel film forgatását kezdték meg. A forgatókönyvet a rendezőnő a színész Jan Nowickivel és Marek Piwowskival közösen írta és a Mafilm Dialóg Stúdiója és Andrzej Wajda „X” néven ismert filmstúdiójának közös vállalkozásában, Andor Tamás operatőr közreműködésével készül. A film főhőse egy Magyarországon élő lengyel származású nő, akinek szülei a fasiszta támadás elől menekülve 1939-ben érkeztek Magyarországra. A produkció főszerepeit Delphin Seyrig és Jan Nowicki játssza. A forgatást a Helfélszigeten folytatják, majd Varsóban és Krakkóban készítenek felvételeket, végül a munka Budapesten fejeződik be. A forgatást figyelemmel kíséri egy NSZK-beli stáb is, amely — a felvételek közben — a müncheni Bavaria Filmstúdió megbízásából filmet készít Mészáros Márta rendezői munkájáról. (MTI) INGMAR BERGMAN „ÁTOK“ A HALÁLTÁNCON? A múlt héten adtuk hírül, hogy Ingmar Bergman időlegesen ismét hazájában dolgozik: a stockholmi Királyi Színházban rendezi Strindberg Haláltáncát. Akik figyelemmel kísérik Bergman pályáját, tudják, hogy két évvel ezelőtt ugyancsak ezt a darabot próbálta ugyanitt, amikor a svéd adóhatóságok a próbát félbeszakítva citálták be kihallgatásra. A világhírű rendező akkor idegösszeroppanást kapott és elköltözött hazájából. Most, amikor újra felajánlották neki ugyanannak a darabnak a megrendezését ugyanott, úgy nyilatkozott, hogy továbbra is külföldön él, csupán egyegy művészi feladat elvégzését vállalja a hazájában. A Haláltáncon azonban, úgy látszik, átok ül: az egyik főszereplő megbetegedett, pótlását a rendező nem tudja megoldani. S mivel Bergman tervnaptára teljesen szoros, a próbamunka ismét félbeszakadt és beláthatatlan, mikor folytatódik. Godard ismét filmet forgat Jean-Luc Godard, a jeles francia filmrendező, a 60-as évek „új hullámának” egyik vezéralakja évek óta videókísérletekkel foglalkozik Grenoble-ban levő Sommage nevű stúdiójában. Most, a Cinema Francais nevű szaklap közlése szerint ismét mozifilmet akar forgatni. Georges de Beauregard producer részére készít filmet Henri Sergg egy elbeszéléséből, a Bugsy Siegelből. Siegel létező színes figura volt, a szórakoztatóipar és az alvilág peremén. 1946-ban partnerei meggyilkolták. Godard úgy nyilatkozott, hogy nem kíván részleteket beiktatni a korabeli hollywoodi filmekből. Várkonyi Zoltán a kamera előtt Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt mutatta be a Vígszínház Robert Thomas, Szegény Dániel című bűnügyi drámáját. A feszültségekkel teli érdekes darabot e napokban rögzítik képmagnóra a Magyar Televízió I-es stúdiójában. A tv-változatot — mint a színdarabot a Vígszínházban — Várkonyi Zoltán rendezi, aki az egyik vezető szerepet is eljátssza. Partnerei: Bárdi György, Tordy Géza, Káldy Nóra és Tábori Nóra. □ EGY OSZTÁLY, NÉGY HÓNAP. Az általános iskolai végzettség megszerezhető a VI., Vörösmarty u. 49. sz. Dolgozók Általános Iskolájában. Az osztály tananyagából 4 hónap alatt vizsgázhatnak a jelentkezők. A foglalkozások hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön vannak. Beiratkozhat minden 20. életévét betöltött, munkaviszonyban álló dolgozó. A beiratkozások ideje: 1978. szeptember 4-én, 5-én, 6-án, 7-én és 8-án délután 5—7 óráig. A részvétel díjtalan.