Esti Hírlap, 1980. május (25. évfolyam, 102-127. szám)

1980-05-03 / 102. szám

• A Megtörtént bűn­ügyek legutóbbi darabját olyan régen láttuk, hogy azt hittük, ez a sorozat már lefutott. Tegnap este vá­ratlanul feltámadt. Nem a legszerencsésebb időpont­ban. Ugyanis jól emléke­zünk még a Derrick-soro­­zat néhány napja látott legutóbbi epizódjára. A né­zőt évek óta körülvevő kri­miáradatból most már jó ideje kiemelkedik Derrick, mint a legrokonszenvesebb detektív és mint a legegy­szerűbb vonalvezetésű és ezért a leginkább hihető sztori. És egy-egy Derrick­­epizód nem tart tovább öt­ven percnél. Különösen az utóbbira gondoltunk vá­gyakozva tegnap este. Mert ami a szimpátiát illeti: Avar István Csipke őrna­gya is van olyan rokon­szenves, mint Derrick. De amit a müncheni felügyelő ötven perc alatt lebonyo­lít, az Csipkénél hetven perc. És ezt a húsz perc különbséget nem az okoz­za, hogy a magyar krimi­ben ennyivel gazdagabban motivált a történet, ennyi­vel árnyaltabban ábrázol­tak a jellemek. Csupán ennyivel lassabban s kö­rülményesebben, vonta­tottabban és nehézkeseb­ben jelentkezik a magyar krimi. A Mág Bertalan-fé­­le legújabb bűnügyi törté­netről, amely A kiskirály címet viselte, és miként a korábbiakban, Bácskai Lau­­ró István rendezte, sem le­het mást mondani. Legfel­jebb annyit még, hogy há­rom apró jelenetében is nagyszerű volt Bihari Jó­zsef. Meg annyit, hogy kri­misorozatunknak ez az epi­zódja 1977-ben készült. Azért rejtegették három évig dobozban, mert nem voltak éppen büszkék rá? (barabás) FŐISKOLÁSOK FÓRUMA Rendszerezett ismereteket csak az iskola adhat Díszes meghívó adja hí­rül, hogy a Budapesti Ta­nítóképző Főiskolán immár második alkalommal ren­dezik meg a főiskolai na­pokat. Gazdag a program, ki-ki kedvére válogathat. Egy kiállításon bemutatták a diákok ötletes, néha bi­zarr plakátjait, s a Kiss János altábornagy utcai épületben kedvelt Tanop­­tikum színre viszi Günther Grass Még tíz perc Buf­­falóig című művét. Az első nap az énekkar hangver­senyével zárult.­­ A második nap ér­deklődésre leginkább szá­mot tartó eseménye Ki­rály Andrásné, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára tartotta fórum volt — mondja Gyenese Györ­gyi KISZ-titkár. — Idősze­rű oktatási és közművelő­dési kérdésekről faggattuk írásban beadott kérdések­kel és élőszóban az elő­adót. A beszélgetés közép­pontjában a XII. párt­­kongresszus állt. Nevelés „Megbecsüléssel, de kö­vetelve, korholva, de sze­retettel szóltak a küldöttek az oktató-nevelő munkáról. Bízunk az iskola erejében, a pedagógusszemélyisé­gekben. Miért mondom el ezt? Mert a közelmúltban részt vettem a Pedagógus Szakszervezet központi ve­zetőségi ülésén. Ott hallot­tam az egyik jónevű pro­fesszorunktól, oly korban élünk, amikor az iskola tud a legkevésbé nevelni.” Morajlik a terem. Való­ban így lenne? Mé­gis jo­gos a kétely, amely a leendő tanítókban él, hogy a tanár, az oktatás intéz­ményrendszere elvesztette volna már funkcióját? Bővítések „Értelmiségünk­­egy­har­mada pedagógusként dol­gozik — fűzi tovább a gondolatot az előadó. — A képzés mindenütt felső­fokra emelkedett. Nőtt né­pünk műveltségi színvona­la. Szeretném megnyugtat­ni önöket, a kérdésekben ugyanis bizonytalanság tükröződik, ha erősödik a társadalom nevelőszerepe, a pedagógusoké akkor sem csökken. Rendszerezett is­mereteket csak az iskola adhat.” — Milyen lehetőségei vannak a közoktatás fej­lesztésének a fővárosban? — hangzik az első kérdés. — Bár gondjaink gúzsba kötnek, mégis büszkélked­hetünk eredményekkel — mondja Király Andrásné. — Az óvodai fejlesztés üte­me a negyedik-ötödik öt­éves tervben példa nélkül álló. S a fejlődés a hato­dik ötéves terv idejében sem áll meg. Természete­sen rangsorolnunk kell, el­ső a lakás. De ezt szorosan követi az iskolaépítés, az egészségügy fejlesztése. El­készül az alapoktatási in­tézmények bővítésének ter­ve. Az örvendetes demog­ráfiai robbanás követelte ezt. Iskolákat vonunk ösz­­sze és tervezünk újakat, 1985-ig 1000—1100 általá­nos iskolai tanterem épül. A gyerekek 65 százaléka járhat majd napközibe, végre kielégíthetjük az igé­nyeket. — Tanítóként nehéz el­helyezkedni, legalábbis ed­dig így tudtuk. Hogyan lesz ezután? — A hatvanas évek vé­gén Budapesten meg akar­ták szüntetni a tanítókép­zést. Az elképzelés meg­hiúsult Szerencsére. Hi­szen pár esztendő múltán kevés lett az alsótagozatos pedagógus, megszaporodott a képesítés nélkül dolgozók száma. Ez a növekvő igé­nyeket mutatja, elhelyez­kedési gondjuk tehát nem lesz. — Demográfiai robba­násról beszélt. Tudjuk, most kell az alsó-, illetve felsőtagozatos pedagógus. De mi lesz a tanárokkal, ha a demográfiai hullám­völgybe érkezünk? — Az előző esztendők bőven adtak tapasztalatot a tervezéshez. Nagyjából pontosan tudjuk, mikor hány tanítóra, tanárra lesz szükség. Ha úgy kívánta­tik, kevesebb embert kép­zünk ezen a főiskolán, a nyugdíjkorba érkezőket pe­dig elengedjük. Most visz­­szatartjuk őket. Megte­remtjük az egyensúlyt. Kiegyenlítés — Két problémával küzd az általános iskola. Fel kéne zárkóztatni a hátrá­nyos helyzetben levő gye­rekeket, a kiugró tehetsé­geket pedig kibontakoztat­ni. Az adott feltételek meddig engednek el ben­nünket? — Nem mondom, hogy korlátlanok a lehetőségeik. A különbségeket kiegyen­líteni az iskola egymaga kevés. De a pedagógusok, ha megtanulnak nemcsak a közösséggel, hanem az egyénekkel is bánni, sokat tehetnek. Pártolom a nyi­tott iskolát. És a szakkö­röket, amelyek a főváros­ban sajnos sorvadnak. Új­ra kell ezeket éleszteni. Meg azután élni a TIT adta lehetőségekkel. Kitű­nő gyermekprogramokat szervez a társulat. Vége a fórumnak, kiürül a terem. A délutáni sport­­programokra készülnek a résztvevők. És beszélnek a hátralevő programokról. A tudományos felolvasóülés­ről, a Latin-Amerika kul­túráját bemutató előadás­ról, a vidám vásárról, a diszkóról. Kellemes időtöl­tés valamennyi, de csak annak, aki elmegy ezekre. Mert sajnos, ki tudja, miért, a kiállításokon, a fórumokon kevesebb főis­kolai polgár jelent meg, mint ahány tanár. Fazekas Ágnes MEGKEZDTÉK A MÉRETVÉTELT Olimpiai formaruha Várnai Zsóka, az OKISZ Labor művészeti vezetője úgy kezdett hozzá a for­maruhák tervezéséhez, hogy először is lement Ta­tára az edzőtáborba, szemrevételezte azokat, akik hordani fogják a ru­hát, amikor meglátta az alig harminckilós tornász­lányt és a jóval termete­sebb súlyemelőt — gondjai nem szűntek, inkább gya­rapodtak ... Szerencsére az 1980-as divat kedvezett a tervezők­nek, amikor az olimpiai formaruhák kialakításához hozzáfogtak. A klasszikus kosztüm ki tudja hányad­szor tért vissza, ezzel is bi­zonyítva hordhatóságát, használhatóságát. Eltűntek a lompos, bő ruhák, a mo­dellek kissé katonásabbak lettek ugyan az egyenes, kissé megemelt váll miatt, de ez ugyancsak kedvezett a sportos öltözék kialakí­tásának. A forrunaruha megszüle­tett — sikerrel. Legalább­is ezt bizonyítja, hogy az OKISZ Labor divatbemu­tatóján nagy taps kísérte bemutatását. A nők ruhá­ja a Richards Finomposz­­tógyár GRECO nevű, köny­­nyű, nem gyűrődő tojás­héjszín alapanyagából, két­részes megoldásban ké­szült. Világospiros blézert kapnak és gyökérszínű szalmakalapot hordanak majd hozzá, sötétkék kiegé­szítőkkel. Legszebb dísze az olimpiai jelvény. Ugyanez a dísze a férfiak keskeny fazonú drapp za­kójának is, amelyhez nyersszínű selyeminget és sötétkék nadrágot kapnak. Március legvégén megkez­dődött és a különböző ed­zőtáborokban folyik a mé­retvétel. A ruhákat a RU­­SZOV — a Ruházati Szö­vetkezetek Budapesti Szö­vetsége — szalonjai kivi­telezik. Az igazi „bemuta­tó” július 19-én lesz, a moszkvai olimpia megnyi­tóján. T. A. A svéd zene napjai A Zeneművészeti Főisko­la nagytermében május 27- én kezdődnek a svéd zene napjai. A megnyitón Karl- Erik Welin rendez orgona­estet. Számos kiváló svéd zeneszerző művét adja elő, de szerepel programján Li­­geti György Volumina című alkotása is. Május 30-án a Harpans Kraft együttes je­lenik meg a Zeneakadémia kistermének pódiumán. A koncertet Göran Rydberg vezényli, főleg svéd műve­ket adnak elő. Itt is szere­ttei egy magyar zeneszerző, Maros Miklós Taglejtések című kompozíciójával. A svéd zene napjai zenekari estje május 31-én zajlik le, szintén a Zeneakadémia nagytermében. A Magyar Állami Hangversenyzene­kart Carl Rune Larsson di­rigálja. Lidholm, Bernald szerzeményei lesznek műso­ron, valamint Stenhammar II. zongoraversenye. A kon­cert közreműködői Greta Eriksson (aki június 1-én külön zongoraestet is adt, valamint Karl-Erik Welin. VÁLTÓŐRÖK Hárman vakvágányon BEMUTATÓ A PESTI SZÍNHÁZBAN A történet — amely sze­­pás hagyja őket lubickolni mint két öreg vasutast ott- a hálás szerepei­ben, de a selejtenek egy megszűnte­ háttérben nagyonis haza­­tett állomáson, hónapról rozottan jelen van. Az év­hónapra pontosan folyósír- telmezés világos, a szándék ják fizetésüket, ők pedig, egyértelmű, a célratartás miközben szerény álmokat pontos, dédelgetve várják, hogy el­­érjék a nyugdíjkorhatárt, inkább maguknak, mintsem Három ragyogó színész környezetüknek, az állomás adja a szerepeket, remekmívű modelljén to- Albert: Szabó Sándor.­vábbra is eljátsszák, hogy olyan kedélyességgel eresz­zavartalan a forgalom —­kedik le a paránynak tűr­­hihetetlen. Ámbár olvasunk tott­­Alfrédhez, hogy a néző harmincéves késéssel kéz­ zsebében kinyílik a bicska, besített levelekről, s kato­ olykor szinte azonosul a nákról, akik évtizedekkel a nálánál nagyobb főnökkel, háború befejezése után még Mr. Hargreaves,sei, akit el­­parancsra várnak... És játszik a közösen elfogadott egyébként is, mennyi mint szabályok értelmében, s den történik a mi szép személyében szinte a Brit világunkban, aminek halla- Vasutakká, magává a teste­ten legalábbis szeretnénk sült rendszerré és hatalom­­fölkiáltani: hihetetlen... má válik.­ШНВОНННВЕЗВ Alfred: Páger Antal: Ezer apró mozdulatból formál-Ez a történet azonban jó a megalázottat, aki maga csupán külszíne az ír Brian is hibás, mert szolgalelkű. Phelan tragikomédiájának, Szinte kedvet kap a meg­amelyet Váltóőrök címmel alázásához aki egyszer mutatott be a Pesti Színház, megalázhatja. De amikor a Mélyén — hogy stílusosak közéjük csöppent idegen maradjunk —, mint vonat szétzúzza büszkeségét, az az alagútban, egy másik állomás modelljét, s egyben történet robajlik, egy kései szétfoszlani látja álmát, a lázadás története. nyugdíjas évek muskátlis-Alfred, a váltókezelő fá- ablakos békéjét, kitör. Sze­­zad föl Albert, a vezető vár- Seny kis jelentekben ele­­tekezelő ellen, amikor tá­ teben, moször és utoljára es­maszt vél találni Edward- ez a kltores­ nem segíthet ban, a hozzájuk küldött rajta­ gyakornokban. Hosszú­­ és Edward: Koncz Gábor. A keserves évtizedek meg­­nyers durvaságot, a meg­aláztatása ellen szegül, ami­ alázás kezdetleges és kén­kor már eres meszesedőben dőzetlen formáit hozza a vannak, s agysejtjei ből- két öregember festett egy lani kezdenek. Albert világába, és még magát a ugyanis nyájas szavú, de nagy Albertet is megpró­­kegyetlen zsarnoka volt egy bálja legyűrni, életen át. Fulham állomás Az összjáték, nyilván a Nérója, ugyanaz a típus, próbafolyamat kényszerű, aki, ha sorsa szeszélye­sa- betegség miatti megszaka­­lóságos hatalomhoz juttatja, dása és megzavartsága mosolyogva, és Mozartot miatt — itt-ott még döc­­zongorázva küld halálba ment a sajtóbemutatón. Az embertízezreket, előadás remélhetően még De a maga módján ő is sokkal jobb, élvezetesebb tragikomikus figura,, hiszen Lesz­kétségbeesetten próbálja Morvay István fönntartani a hatalom lát­szatát ... A Váltóőröket Kapás De­zső rendezte. Munkájának legnagyobb dicsérete, hogy alig tettek­ érhető. Az Éber­­wein Róbert tervezte, ki­tűnő, a darab tragikomikus hangulatát sugárzó díszlet­ben úgy játszanak a színé­szek, hogy nem érződik já­tékukon az irányítás. ha­ Páger Antal, Szabó Sándor és Koncz Gábor. (MTI Fotó : Ruzsonyi Gábor felvétele) □ A BME E-KLUBJÁ­­BAN a V’Moto-Rock és a Zenit koncertezik ma. Hol­nap a Hungária együttes, és Dolly, valamint Komár László és Presser Gábor mutatja be műsorát, fel­lép az East is. A műsorok kezdési időpontja: fél hét.

Next