Esti Hírlap, 1980. június (25. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-02 / 128. szám
• A nagyközönség képzőművészeti kulturáltsága — tudjuk — erősen vitatható. S ez a helyzet gyakorta együtt jár azzal, hogy jó, értékes művek nem jutnak el hozzánk, miközben az ügyeskedők divatos dilettantizmusa a modern művészet babérjait viszi el. Sokkszor ezek a körülmények szolgálnak hivatkozásul olyan esetekben is, amikor a közízlés valóban az értéktelent taszítja el, ám annak alkotója egy modernebb ízléshez, a hite szerint öt pártfogoló jövőhöz fellebbez. A szelektálni képes képzőművészeti ízlés láalakításában, mint már annyiszor megírtuk, egészen rendkívüli feladatot vállalhatna magára a televízió. Ezért is öröm a műsorban, hogy a pedagógusnap alkalmából két rajztanárról mutattak be portrét. Maga a film is frissítően hatott, mivel a két tanár láthatóan valóban olyanra és úgy oktatta a gyerekeket, hogy talán nem válnak majd tanácstalanná egy-egy műalkotás előtt állva, és belülről, a lényeget megragadva, lesznek képesek közeledni egy-egy képhez, szoborhoz. Úgy vélem, fontos, hogy a mű viszszavezethető legyen a valóságra. A filmből megismert két tanár nem légüres térben lebegő magyarázatokkal segítette a diákoknak megtanulni a lényegi látást, hanem valóságos helyzetekkel, például azzal, hogy egy valamilyen pozícióban álldogáló gyereknek hány fajta nézete, s ezáltal mennyi ábrázolása lehetséges. Aki ezeket a nézeteket ismeri, az arányok újabb és újabb átrendezését könnyebben megérti majd, s azt is, ami annak művészi általánosítása, a valóság esztétikai érvényű átrendezése. (h. m.) □ A KILENCVENÉVES HOLLÓSSY KORNÉLNAK, aki mint pedagógus, nemzetközi hírű zeneszerző, orgonaművész nagy szerepet vállalt Miskolc zeneéletének fellendítésében, a kulturális miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntetést adományozta. NAGYSZENTMIKLÓSTÓL NEW YORKIG Bartók Concerto Magyar—kanadai tévéfilm készül Bartók Béla 1981-ben lenne száz esztendős. A közelgő centenárium alkalmából a kanadai CBC és a Magyar Televízió közös filmet készít a zeneszerző életéről, Bartók Concerto címmel. A forgatókönyv egyik írója, Curtis Davis rendezésében júniusban, Torontóban kezdődnek meg a televíziós felvételek, a többi között a világhírű Benny Goodman klarinétművész közreműködésével. Királyfi és mandarin — A hatvan percre tervezett filmben miképpen lehet bemutatni a bartóki életművet? — kérdeztük Vecsernyés Jánostól, a film forgatókönyvének társírójától, a forgatócsoport művészeti vezetőjétől. — Az alapötletet a nagyszerű zenekari mű, a Concerto adta, amelyért júliusban Doráti Antal vezényletével veszünk fel. Már a tételcímek is azt sugalmazták, hogy Bartók életművét erre a zenekari darabra építve mutassuk be. A Concerto mellett ízelítőt adunk Bartók más alkotásaiból is. Az 1. zongoraverseny előadója Nagy Péter, a karmester pedig a bolgár Kozsuharov, a karmesterverseny második helyezettje. Ugyancsak részletek hangzanak el a Hegedűversenyből, az amerikai Eric Friedmann hegedűművész közreműködésével, Fischer Iván vezényletével. Az Allegro Barbarát Kocsis Zoltánnal vesszük fel. A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin egy-egy részletének bemutatását is tervezzük. A műsorban szerepelnek a többi között a V. vonósnégyes egyes részletei is, amelyeket június elején egy kanadai együttessel veszünk fel. A forgatás előreláthatólag november első feléig tart, a filmet jövő év március 25-én szeretné sugározni a televízió. Részben korábban készített, részben új emlékezéseket, riportokat, interjúkat is tartalmaz műsorunk. Itthoni forgatásaink során felkeressük Pásztory Ditta zongoraművésznőt, Bartók feleségét; ifjabb Bartók Bélát; valamint Molnár Antal zenetudóst, Bartók kortársát; életének, műveinek ismerőjét és Ferencsik János karmestert, a bartóki zene világhírű tolmácsolóját. Filmfelvételeket készítünk a zeneszerző szülőhelyén Nagyszentmiklóson, továbbá Pozsonyban, ahol diákéveit töltötte, a híres amerikai karmester betegágyánál Bartókot, majd levélben egy ezer dolláros művet rendelt tőle. Bartók augusztusban kezdett hozzá a munkához,s fokozatosan javuló állapotát kihasználva szinte éjjel-nappal komponált, s már októberben elkészült a Concerto. AMÍG A KÉSZLET TART! Árengedményes bútorvásár a Bútorértékesítő Vállalat lakberendezési áruházaiban és bútorüzleteiben Egyes székek, fotelek, asztalok, kárpitozott garnitúrák, kiegészítő bútorok, gardróbszekrények 20—30 százalékos árengedménnyel kaphatók bűntet Emigrációs évek Felkeressük egykori budapesti lakóhelyeit és természetesen a Zeneakadémiát, ahol tanult, később pedig tanított. Népdalgyűjtésének egykori magyarországi és erdélyi helyszínén is forgatunk. Természetesen szó lesz Bartók hangverseny körútjairól, a többi között az első amerikai és az utolsó magyarországi fellépéséről. Az emigrációs éveket az egykori barátok idézik fel: Szigeti József hegedűművész egy korábbi televíziós felvételről szólal meg, Yehudi Menuhinnal a közeljövőben készítünk interjút. Az egyesült államokbeli Saranac Lake-ben is forgattunk, itt kereste fel annak idején Kussevitzky Kórházban, temetőben Bartók New York-i otthonába is ellátogattunk, valamint a róla elnevezett archívumba, ahonnan olyan filmanyagot szeretnénk szerezni, amelyet a magyar közönség még nem látott. Forgatunk a kórházban, ahol kezelték, s a temetőben, ahol az utolsó útjára kísérték. Szeretnénk minél nemzetközibb filmet készíteni. Azt kívánjuk kifejezésre juttatni, hogy Bartók ma már az egész világon jelen van, s zenéje klaszszikus értékként csendül fel a világ megannyi koncerttermében — mondta Torontóba utazása előtt Vecsernyés János. Szénásy Éva MADÁCHTÓL NAPJAINKIG AZ ŰRREPÜLÉS A KÖLTÉSZETBEN Az űrrepülés nemcsak a nap témája, hanem évtizede megmozgatja a gondolatokat. Rudnai Gábor, a kőbányai Pataky István Híradástechnikai Szakközépiskola magyar—orosz szakos tanára, két-három éve „Az űrhajózás a magyar költészetben” címmel érdekes tanulmányt írt és versgyűjteményt állított össze. Madáchtól Benjámin Lászlóig huszonkét magyar költő szólal meg és filozofál benne az űrrepülés élményéről. — Mit mondanak e versek? — Költőink véleménye két felfogást tükröz — mondja Rudnai Gábor. — Az egyik szerint az űrben való repülés — meghatározott történelmi korszakban — menekülés a földi gondok elől. Annak idején ezt vallotta Madách, Tóth Árpád, József Attila, az akkori világban, vagy Juhász Ferenc és Nagy László borzalomvíziójában. A másik felfogás szerint az űrhajózás a nagy felfedezések folytatása, az ember, a tudomány diadala a természet erői felett, így látta és látja Szabó Lőrinc, Kassák Lajos, Devecseri Gábor, illetve Jobbágy Károly, Benjámin László. És természetesen van olyan költőnk is, például Jékely Zoltán, aki úgy képzeli el a Holdat, hogy akkor lesz majd otthon rajta igazán az ember, ha szkafander nélkül járhat a szikláin. — Hogyan született e versgyűjtemény ? — Éveken át vezettem irodalmi színpadot, két éve diákszínpadot vezetek. Régi vágyam Madáchot rendezni. Izgalmas, modern Madáchot ugyanis eddig — szerintem — csak külföldön produkáltak, például egy észt és egy minszki színház. Őket nem kötötte a hagyomány. Fű részműsorokban próbáltam újraértelmezni egy-egy színt a Tragédiából. Egyik műsorom címe — Kosztolányi nyomán — ez volt: „Csillagok testvére”. Ez a Madách tizenharmadik színnel indul, s modern versekkel mondja el ugyanazt, amit Madách az utolsó színekben... Innen már csak egy lépés volt ez a gyűjtemény. — Lehet-e hasznosítani e versgyűjteményt a gyakorlatban? — Azt hiszem igen. Vannak rá dramaturgiai, publikációs és főleg pedagógiai elgondolásaim. — Például? — Az űrrepülésben, úgy gondolom, megtestesül a korszerűség helyes értelmezése, lásd Jevtusenko: Rakéták és szekerekjét. A technika halad, de a költészet lényege nem változik. (skon) DIPLOMAKONCERT Bach — vibrafonon Két fiatal, pályáján most elinduló ütőhangszeres művész: Halász Péter és Szőnyei Gyula június hatodikén tartja a Zeneakadémia kistermében diplomahangversenyét. — Műsorunkat kétféle zenei műfaj határozza meg — mondja Halász Péter —, a modern kamarazene mellett az időkön túlmutató mester, Bach műveit is megszólaltatjuk. Természetesen a nagy barokk alkotó szerzeményeit modern ütőhangszereken — vibrafonon — keltjük életre. Szünet után századunk korszakalkotó zeneszerzőjének, Bartók Bélának kétzongorás szonátája hangzik fel, amelyben az ütőhangszerek méltó és egyenrangú társai a zongorának. Repertoár-összeállításunkkal számot kívánunk adni technikai, zenei felkészültségünkről, egyúttal a kamaramuzsikálás igen magas követelményeket támasztó igényességének is szeretnénk megfelelni, hiszen az ütőhangszer kifejezési lehetőségei közösségi, fegyelmezett együttmuzsikálást követelnek, amelynek sodrában — egyáltalán nem öncélú csillogással — megpróbáljuk szólisztikus lehetőségeinket is felvillantani. Ez arra is alkalmat ad, hogy felkészültségünk, tudásunk mind a két oldalát megmutassuk, s bizonyítsuk: e hangszerekkel is képesek vagyunk a legnemesebb érzelmek kifejezésére, a muzsika szolgálatára. (földes) Pinter: Hazatérés című darabját mutatta be a kaposvári Csiky Gergely Színház Gothár Péter rendezésében. Képünkön Kátay Endre és Lukáts Andor. De Filippo 80 éves Május 24-én töltötte be 80. életévét a híres olasz színész-rendező, vígjátékíró, Eduardo de Filippo, akiről ez alkalomból a Szovjetunióban is megemlékeztek. De Filippo nagyon ismert a szovjet nézők előtt, számos vígjátékát évtizedek óta nagy sikerrel játsszák a különböző szovjet színházakban, jellegzetes nápolyi környezetben játszódó darabjai mindig telt házakat vonzottak. Eduardo De Filippót egyébként a leningrádi Len szovjet színház nemrégiben felkérte, hogy állítsa színpadra valamelyik darabját. ZICHY-KASTÉLY, ZENÉLŐ UDVAR Nyári hangversenyprogramok Az Országos Filharmónia Silvestri és Mozart szerezte a nyárra is változatos hangversenyprogramokat hirdetett meg részben az óbudai barokk Zicchykastély udvarában, részben a Várban levő Zenélő Udvarban, valamint a Mátyás templomi orgonaestekre. A Zichy-kastélyban június 16-án kezdődnek a Nyári zenekari estek I. sorozata hangversenyei. Ezeket hétfői napokon tartják és szerdánként rendezik meg az „esőnapot”. Az első karrcerten Lukács Ervin vezényli az ÁHZ-t, és Ránki Dezső működik közre, a műsoron Beethoven G-dúr zongoraversenye és Schubert VII. szimfóniája. A második koncert dirigenseKurt Wess, a műsoron zömmel Strauss-művek szerepelnek. A harmadik hangversenyest szerzője Beethoven (a Hegedűverseny és az Eroica), dirigense Kórodi András, közreműködője Kovács Dénes. A negyedik koncertet június 9-én (szerdán) adja a Kolozsvári Állami Filharmónia Kamarazenekara Mircea Cristescu és Stefan Ruha közreműködésével. A program: Vivaldi, remenyei. A Nyári zenekari esték II. sorozatban három koncertet ad az AHZ. Mindhárom augusztusban lesz, hétfői napokon. A dirigensek: Kobajasi Kenicsiro, Koncz Tamás, Breitner Tamás, a másodikon Jandó Jenő, a harmadikon Varsányi László működik közre. Három hangversenytad Óbudán a Liszt Ferenc kamarazenekar, júliusi hétfői estéken. A hangversenymester Rolla János. Az estek közreműködői: Perényi Miklós, Emer Buckley (régi csembalón játszik), valamint Czidra László, Kostyál Kálmán, Tfirsz Zoltán és Lovas György. A Zenélő Udvarban (I., Úri utca 62.) június 18- án kezdődnek a koncertek, amelyeket eső esetén a Marczibányi téri Művelődési Központban rendeznek meg. A szerdai napokon rendezendő esteken az első alkalommal Kocsis Zoltán, a második alkalommal Baranyay László és Jandó Jenő zongorázik, a harmadikon Zempléni Mária és Polgár László ad dalestet. Csütörtöki napokon zongoraművészek adnak öt hangversenyből álló sorozatot. Ezek: Kocsis Zoltán, Peter Toperczer, Gabos Gábor, Szabó Csilla, illetve Rohmann Imre. Július 20-án kezdődik ugyanitt a négy hangversenyből álló Világhírű művészek című hangversenysorozat. Szereplői: Ránki Dezső, Perényi Miklós és Rohmann Imre, a Tátrai vonósnégyes, valamint Erdélyi Csaba. Csütörtöki napokon három hangversenyből álló bérletet hirdettek meg Együttesek muzsikálnak címmel. Ezek szereplői a Camerata Hungarica, a Szovjetunióból érkező Barokk kvintett, továbbá Benkő Dániel és a Bakfarkconsort. A magyar orgonaművészek legjobbjai és külföldi orgonisták játszanak a Mátyás templom orgonáján a május 23-án kezdődött és szeptember 26-ig tartó nyári orgonaesteken, összesen tizenhét alkalommal.