Esti Hírlap, 1981. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-30 / 100. szám
__ V ......1...................................Ш НВР vt&mrr Гф, r% л, .. < ~ I , 4 «.-< '< -X L'&tf K' - * ■’ *•? т»* •iBfe ’r» ,- * .................-*»*. tij, tizenegy szintes oktatási épülettel bővül a Budapesti Műszaki Egyetem. A régi és az újabb épülettömbök között a legújabbat a közületi Építő Vállalat készíti. (Bozsán Endre felvétele) PROGRAMOZHATÓ ROBOTOK SEGÍTENEK Precíziós öntöde Ma délelőtt Bicskén átadták az MMG Automatika Művek Gázautomatika Gyárának precíziós öntödéjét A vállalat több mint huszonöt éve foglalkozik precíziós öntési technológiával. A korábbi gyártóbázist Budapesten megszüntették, s helyette korszerű knowhow felhasználásával precíziós öntödét hoztak létre Bicskén. Az új öntöde kapacitása több mint 100 tonna évente. Alumínium, acél és különlegesen ötvözött anyagok nagypontosságú és csekély utólagos megmunkálást igénylő öntésére szolgál. Az ilyen termékek iránt nagy a kereslet a finommechanikai, a műszer- és híradástechnikai, valamint az olaj- és gáziparban. A hatékonyság és a kifogástalan minőség érdekében nagyteljesítményű prések, szabadon programozható robotok, vákuumöntő kemencék, korszerű számítógépekkel ellátott anyagvizsgáló berendezések és modern eszközökkel felszerelt laboratórium segíti a munkát. EMBERSÉG, REND, TISZTASÁG - GYÓGYÍTÁS Palota az egészségnek Adatok, tények, vélemények a pesterzsébeti Jahn Ferenc Kórház első négy hónapjáról Dél-Pesten a múlt év decemberében adták át a felszabadulás után épült első budapesti kórházat amely Jahn Ferenc nevét viseli. Nagyon kellett, nagyon vártuk. Kezdetben, az átadás után a mindig éber kétkedők azt mondták: nem is működik még egészen, nem fogad betegeket. Mi volt a valóság? Mit mutat a statisztika? Hatszáz műtét Dr. Radinszky József, a kórház főigazgató-főorvosa sorolja: — Januárban 1350 beteg távozott a kórházból. Az eltelt négy hónap alatt hatszáznál több nagy műtétet végeztünk. Valamennyi osztályunk teljes erővel dolgozik. Legutóbb, márciusban csaknem 1700 beteg hagyta el gyógyultan a kórházat, 157 újszülöttünk volt. A kétkedőket is meggyőzi talán, ha tudják, hogy közvetlenül az átadás után, decemberben, karácsony és újév között három napig már mi is ügyeletes kórház voltunk Budapesten. Öröm számunkra, hogy sokan szeretnének nálunk meggyógyulni, de mint minden más kórházra, ránk is érvényes az a rend, hogy csak a területünkről utalják hozzánk az embereket. És természetesen mindenkit fogadunk, akit az ügyeleti idő alatt ideszállítanak. Egy hónap alatt benépesült hát a Jahn Ferenc Kórház, s bárhol a világon megállná helyét. A szenzáció nem az, ha még elromlik egy-egy vízcsap, ha a park még nem elég zöld, hanem: betegeket gyógyító nagyüzem. A lényeg a két első szó. A harmadik a működés jellegét, a korszerű módszert jelzi. Sok forrásból, népfront- és pártkörzetekből, a Vöröskereszttől visszajut a hír, az emberek véleménye. Ez pedig: szeretetteljes bánásmód, emberség, rend, tisztaság. A betegek maguk mondják: valóban azt érzik, hogy nekik épült, értük van a kórház. Közvetlen kapcsolat — Az egészségügyi, a gyógyító-megelőző feladatokon kívül milyen szerepet vállal környezetében a kórház? Hogyan illeszkedik be a városrészbe, a szinte a semmiből, a puszta földből kinőtt gyógyítókombinát? Dr. Radinszky József: — A kórház közvetlen hatása a belső környezet, a rend, a tisztaság. Ez azért lényeges, mert a hozzánk tartozó területen lakók általános egészségügyi kultúrája még eléggé alacsony. Ebből adódik a feladat — kihasználni e szép, új kórház adta lehetőséget. Van, aki nehezebben szokja meg ezt a „komfortot”, de mindenképpen hatással van az emberekre. Annak pedig, hogy az itt lakók régen várták már a kórház felépültét, az a haszna, hogy most őrzik, védik, az orvosok, nővérek tanácsait komolyan veszik. Bojtár László, a XX. kerületi Pártbizottság titkára: — Akár a lakókról, akár az itt dolgozókról beszélünk, igazi munkáskerület a miénk. A viszonylag kevés értelmiségi közül a pedagógusokon kívül a termeléshez közvetlenül kapcsolódó műszaki értelmiség van többségben. A kórház ezt az összetételt, az arányokat döntően nem változtatta meg, de a színvonalat, a kvalifikáltságot természetesen befolyásolja. Az egységes szervezeti rendszer, az alapellátás és a kórház egybetartozása megteremtette a szakmai és a társadalmi fejlődés feltételeit. Az integrációban, amikor tulajdonképpen minden orvos kint, a területen is dolgozik, s nemcsak a kórházban, sokkal több lehetőség nyílik új, több, közvetlen kapcsolat teremtésére. Ebből következik tehát,, hogy a kórháznak hatással kell lennie a kerület társadalmi életére is. Ezt igyekeztünk már előre — jó értelemben — kihasználni, amikor a kerület társadalmi és tömegszervezetei segítségével még az átadás előtt megismertettük a lakókkal a kórházat. A népfrontkörzetekben találkozókat rendeztek a kórház főorvosaival, akik elmondhatták, mit adnak, mit várnak. A jól alakuló kapcsolatokat szeretnénk tovább erősíteni, hiszen vitathatatlanul mindenkinek csak előnyére válnak: segít az orvosoknak beilleszkedni, és segít a lakóknak megismerni kórházukat és dolgozóit. A bizalmas, jó kapcsolat pedig a gyógyító munkához is jobb feltételeket ad. Nosa valahol egyszer azt mondta: jó lenne otthonosabbá tenni a kis betegek környezetét. Valaki meghallotta ezt, és az úttörőszövetség pályázatot hirdetett: „Gyermekek a gyermekekért ...” Rajzok, játékok készültek, ott vannak ma is a gyermekosztályon. Az iskolákkal, a rajzszakkörökkel ez a kapcsolat tartósnak ígérkezik. Csaknem húsz éve volt először szó arról, hogy kórház épül Dél-Pesten. A két kerület, a XVIII. és a XX., hol ehhez, hol ahhoz a fővárosi kórházhoz tartozott — barátság, szoros kapcsolat nem szövődhetett az intézmények és lakosság között. És most? Dr. Radinszky József: — Időssel, fiatallal egyaránt igyekszünk megtalálni a hangot, új formákat keresünk. Egyet azonban mindig szem előtt tartunk: bárhova kerül a beteg, kapjon jó tanácsot, útmutatást. Nem propagandamunkára gondolok, hanem, mondhatjuk talán, egyfajta közművelődési feladatot szeretnénk ellátni. A sokirányú, embert gyógyító és formáló tevékenységhez kezdenek már összekovácsolódni a munkahelyi együttesek. Ahogyan a főigazgató mondja: még nem igazán kollektívák. Az ok egyszerű. Különböző helyről jött, különböző emberek, újak egymásnak is, és új a környezet is. Ahhoz még rövid idő telt el, hogy egységes szemléletű, egységes érdekű, valódi közösség kialakulhasson. Az emberek egymáshoz csiszolódása nem volt, nem is lesz soha mentes ellentmondásoktól. Mindez azonban „belügy” marad. A beteg nem érezhet semmit a nehézségekből... HÁROM UTÁN A NEGYEDIKEN IS Napra kész a program így épül az Árpád-híd ♦ Aki a munkát irányítja Három híd után a negyedik felújításának irányításával is megbízták dr. Dalmy Tibort. Turbék László, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat létesítményi főmérnöke a Szabadság-híd elkészülte után ezt mondta róla: „A legfőbb felelősség dr. Dalmy Tiboré volt, akit a KPM és a Fővárosi Tanács megbízott a munkák összehangolásával. Nem tűrt meg olyan munkatársat, akinek nem lehetett bízni a szavában, aki nem vette át a lendületünket. Minden elhangzott utasítás törvény volt, a kimondott szó becsülete helyreállt... Mindannyiunknak tudnunk kellett, hogy mi a dolgunk. Külön senkit sem figyelmeztetett. Ehhez szoktatott hozzá bennünket a miniszteri biztos, így sikerülhetett csak a Margit-hidat hét és fél, a Petőfi-hidat tizenhárom és fél, a Szabadság-hidat négy hónap alatt megújítani.” HAGYOMÁNYOK FOLYTATÓJA A háromszor bevált hidász-munkaszellemet most az Árpád-hídon dolgozók is megismerhetik. Dr. Dalmy Tibor a három hídért nemrégiben megkapta a Fővárosi Tanács Reitter Ferenc díját. — Bár részt vettem az Astoria, az Emke, a Baross téri aluljáró és sok más, fontos, Budapest életében meghatározó közterületi létesítmény tervezésében, még soha annyi újságíróval, riporterrel nem beszéltem, mint a Duna-hidak felújításakor — mondja. — Mindenkit az érdekelt, hogy mikor leszünk készen, mindenki a megújulást várta. Ez természetes, hiszen hídjaink nemcsak szép, hanem fontos építmények is. PARTNEREK — Ezért lett hidász? — Igen. Szeretem a hidakat és büszke vagyok a megbízatásomra, mert az vitathatatlan: négy ilyen híd megújításában részt venni, kevés embernek jut részéül. Annak idején az egyetemen is azért választottam a hidászatot, mert valamiképpen folytatni szerettem volna azokat az Európa-hírű hídépítési hagyományokat, amelyeket elődeink teremtettek. — Hogyan dolgozik, hogyan irányít? — Megfelelő ismeretségi körrel rendelkezem. Tudom, hogy kihez kell fordulni egy-egy részt vevő vállalat vezetői, szakemberei közül. Van a munkavégzésünknek sajátos eleme is, ez már az eddigi három híd munkálatai közben is bevált: minden vállalat kijelölt egy felelőst, akikkel minden csütörtök délután a helyszínen és minden kedden reggel a főépítés-vezetőségen megbeszélést tartok, hogy a munka kifogástalan legyen és jó tempóban haladjon. — Hogyan telik egy napja? — Reggel hatra járok a munkahelyemre, a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalathoz, ahol műszaki igazgatóhelyettes vagyok. A hídépítkezés összehangolása a munkámnak csak egy része. Általában este hatra érek haza, és ha szerencsém van, délután egy órát még a Lukács-uszodában is eltölthetek. Az úszás jelenti a kikapcsolódást. Hiszen a gondolatokat nem lehet az iratokkal együtt a munkahelyen hagyni. A hídon már gyorsan kell dönteni, s ennek hatása a döntés előkészítésétől függ. ORÁRA KELL TUDNI — Mi az, ami most a leginkább foglalkoztatja? — Ahhoz, hogy 1984-re készen legyen az Árpádhíd, négyéves programot készítettünk. Az idei terv is naprakész. Van olyan munkafolyamat — ilyen az úszódarukkal végzett szerelés —, ahol órára kell tudni, mikor milyen művelet következik. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy minden közreműködő, legyen az hazai, vagy külföldi partner, pontosan, határidőre szállítson anyagot, alkatrészt. — Segítőkészek a vállalatok? — Általában mindenki valamilyen módon igyekszik segíteni, a Budapesti Rendőr-főkapitányság például öt gigafont adott, hangosan beszélő készüléket, a MALÉV pedig megígérte, hogy a Duna-parton létesítendő jelzőállomásokon a repülőgépekhez hasonlóan fekete doboz elhelyezéséhez ad tanácsot. A Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat a híd szerelésének energiaellátását szolgáló konténereket szállítja soron kívül. Akár levélben, akár telefonon kérem a vállalatokat, mindig igyekeznek teljesíteni a kérést, összességében ilyen feladatokra jogosít a KPM és a Fővárosi Tanács megbízatása. ELSŐ ELEM — Mi a következő nagy munka az Árpád-hídon? — Ha május 8-án a két parti jelzőállomás főpróbája sikerül, 12-én megkezdődhet az első új hídelem beemelése. Pálffy Judit Gyerekek, gyerekekért Varrnak már látható jelei is, hogyan kezd együtt élni környezetével az új szervezet. A gyermekosztályt gyerekek díszítették fel. Az osztály vezető főúr Elismerő bejegyzések „Lenyűgöző, példás, gyors." „A gyógyítás magas színvonalát teremtették meg." „Az egészség palotája...” — ilyen vélemények olvashatók a kórház vendégkönyvében. Angol, japán, finn, szovjet, jamaikai egészségügyi szakemberek minősítették így a Jahn Ferenc Kórházat. Amit valaki a sajátjáról mond, abban lehet túlzás, szépítés. Az idegennek elismerően egybehangzó véleményének azonban hinnünk kell. Borics Katalin VENDÉGVÁRÓ VAS MEGYE Arborétum, tájház Felkészült az esztendő melegebb hónapjainak idegenforgalmára a hét tájegységből álló Vas megye. Százharminchét műemlékén és 342 műemlékjellegű épületének megtekintésén túl, kellemes pihenést és látványt kínál egyebek közt a festői szépségű őrségi táj, a horgásztanyákban gazdag Rába-völgye, a megye hét arborétuma, sok-sok múzeuma, tájháza. Az utóbbi esztendőkben nagy forgalmat könyvelhetnek el a termálfürdők, csupán a büki gyógyfürdőt 1980-ban 651 ezren keresték fel. Vas megye négy határátkelő állomásán évente több mint 300 ezer külföldi érkezik.